Minden létező gondolatra van már fórum, erre a kb. 80 éves stratégiára pedig még nincs... a value investor a részvényt annak tekinti, ami valójában: üzletrésznek. Eszerint értékeli azt, és diszkontáron vásárol belőle.
Az OK h. nincs short. De mi a helyzet az sl-el? Mennyi a tűrésküszöb ha az optimálisan elvégzett értékelés ellenére mégis rossz irányba fejlődnek a dolgok? Thx.
A value investingben nincs short. Az üzletember fejével gondolkodunk, aki üzletrészbe kíván fektetni. Úgy értékeljük őket, mintha reálgazdasági befektetést akarnánk végrehajtani. Úgy vásároljuk meg a részvényt, hogy ne legyen időbeli korlátja az eladásnak, noha gyakran kerül sor fél éven belüli értékesítésre, mert a papír piaci értékének növekedése miatt ezt szükségesnek láthatjuk.
Egész jó az ff, ugyanazon okok miatt, mint amit felcsorgok leírt. Saját stratégiám szerint azonban megpróbálnék olcsóbban hozzájutni, például 1.0 körül, de még jobb lenne 0.7 p/b alatt.
A short elsősorban azért nem ajánlott, mert a longgal maximum annyit kockáztatsz, amennyit befektettél, a minimális árfolyam 0.
A short esetében azonban a részvény árfolyama bármeddig emelkedhet, hiába túlértékelt. A nyereséges működés miatt hosszútávon a részvény értéke növekszik, a longban az idő nekünk dolgozik, shortnál viszont a hosszútávú irány ellen próbálunk fellépni. Fölösleges kockázatvállalás és energiapocsékolás.
Én short-al nem foglalkozom, az egyszerű és vegytiszta értékalapú befektetést követem, aminek a részvény shortolása nem része.
A DD értékalapon egyértelműen drága(túlságosan nagy a prémium amit fizetnem kellene érte a jelenlegi áron), de ez még nem jelenti azt, hogy a shortolásával mindenképpen nyerni fog aki belekezd. Amíg ilyen ROE számokat hoz évről évre (20% fölött), addig simán fenn is maradhat ez az árazás.
Nem mondom, hogy nem lehet jó és jövedelmező stratégia amit írsz, de az én felfogásomba nem fér bele.
Ha nem baj, én is megnéztem a céget. Elsőre egész jó találat. :)
Nincs goodwill, nincsenek immatjavak (ezeket általában még levonjuk a saját tőkéből mielőtt kiszámoljuk a p/b-t). Szóval a p/b: 1,3, az 5 éves átlagos p/e: 10 körül van, ami nem mondható magasnak (átlagosan évente 10%-os profit termelésére képes). Ezek elsőre jónak tűnnek.
A cég jelenlegi kapitalizációja 460 millió USD, ami már megfelel a méretről szóló kritériumnak is. Itt azért elég széles a skála, hogy ki mekkora méretet tart kellően biztonságosnak, én 200 millió feletti kapitalizáció felett szoktam nézelődni, valaki megelégszik a 100 millió feletti kapitalizációval is (ez preferencia kérdése inkább).
Az elmúlt évek ROE-ja is kitűnő, folyamatosan kétszámjegyű.
Kiemelkedően jó a current ratio-ja (forgóeszközök/rövid lej. kötelezettségek) - ez a szám bőven 6 fölött van. Graham erre minimálisan 1,5-et ír elő, de jobb ha inkább 2.
A végén pedig mindig megnézem a kötelezettségállományát, ami a fenti cég esetében biztonságosan alacsony szinten van. 15% a hosszú távú adósság arány a saját tőkéhez viszonyítva, de a total kötelezettség állomány se éri el a 30%-ot.
Szóval összességében szerintem egy nagyon jó céget találtál, ami értékalapú szempontból teljesen megállja a helyét.
Az összevont képletet [p·2/(b*e)] én sem tudom értelmezni, hiszen veszed az ár négyzetét, és elosztod a könyv szerinti érték és a profit szorzatával. Viszont ha külön külön veszed a p/b és a p/e hányadosokat, és a külön külön kapott értékeket szorzod össze, akkor nekem már egyértelmű a magyarázat.
Hiszen a p/b lényegében azt fejezi ki, hogy mekkora prémiummal forog az adott részvény, a p/e pedig azt, hogy mekkora hozamot termel(vagy mekkora növekedést tud produkálni). Graham ezt a két dolgot tekinti alapvetően fontosnak egy cég vizsgálata során. A két szám szorzatával egybe "gyúrod" a két alapvető kritériumot.
Hosszú évek tapasztalata alapján arra jutott, hogy 1,5 p/b-nél és 15-nél nagyobb p/e-nél többet nem érdemes fizetni egy vállalatért.
Gondolj bele, hogy ezeknél az értékeknél 50%-os prémiumot fizetsz a könyvekben található tőkéért, valamint egy kb. 6,6%-os hozamelvárásod jelentkezik. Graham ezeket felső korlátként határozta meg, tehát ezek alatt érdemes keresgélni a cégek között.
Tehát szerintem a két külön hányadosnak van inkább jelentősége, mintsem a két hányados szorzatának. De lehet, hogy mivel az emberek általában könnyebben megjegyeznek egy számot/mutatót, ezért találta ki, hogy akkor szorozzuk össze a kettőt, és így kapjuk meg a bűvös Graham számot: 1,5*15=22,5
Az értelme az, hogy 22 fölött a megtérülése már elég gyenge. 7 alatt pedig elég jó.
Minél kisebb a graham szám, a képletben a piaci érték annál alacsonyabb az elért profithoz és a saját tőkéhez képest.
A törvény pedig az, hogy az árfolyam hosszútávon tükrözni fogja a mögöttes értéket. Vagyis az alacsony graham számú részvényeknél hosszútávon kényszer jelentkezik a felfelé haladásra.
A morningstaron szoktam nézni az adatokat, fontos, hogy az elmúlt 4-5 évet egyben tekintsük meg. Ha az megfelelő, jöhet a legújabb jelentés megnyitása. P/S-t nem szoktam figyelni.
A p/e és a p/b könnyebben összeáll az ember fejében, amikor a kapitalizációt, a mérleget és az eredménykimutatást látjuk.
A graham formula egy végletekig leegyszerűsített értékelés. Ha egy cég p/b*p/e száma 22 alatti, akkor még nem feltétlen kell eladni. 7-8 alatti értéknél pedig vásárlás céljából megvizsgálandó a részvény. Ha a birtokunkban lévő papír 22 fölötti, akkor érdemes lehet eladni. Nincs eredményoldal, amit te írtál. :)
Az engem is érdekelne; mert a források nagyon szórnak; sőt teljesen különbözően is számolják;
A könyvelési trükkökről mint például a tesco esetében nagyon elviheti a valós értékelést;
Helló Tibi,
A cégmutató (P/E, P/Bv, P/S, ROE, stb.) adatokat honnan szerzed be. Van valamilyen pontos (naprakész) adatbázis erre, pl. Yahoo, vagy a gyorsjelentéseket böngészed. Utóbbi iszonyatos nagy meló lenne.
Szerintem a formulával van gondom.
Ha a mértékegységeket p/b * p/e vesszük a képlet alapján, az p^2/(b*e)-re vezet az eredményoldalon, amit viszont nem tudok értelmezni.
Foglalkoztat a gondolatmeneted. Nekem nem jön ki a matek. Segíts légyszíves, hol van a gikszer az alábbi logikában, ami tiedtől eltérő képletre vezet.
Ha megtérülést számolunk, akkor BV/E képletbe kell helyettesítenünk a számokat.
Ha P/BV és E/S áll rendelkezésünkre, akkor 1/(P/BV)=BV/P és E/S összeszorzása eredményeképpen jutunk a megtérülésre években számolva BV/E-re.
Value Investing