Világszerte kitörő lelkesedéssel fogadták tegnap este, illetve a mai napon a befektetők az amerikai jegybank tegnap esti bejelentését a monetáris lazítás újabb köréről, ez azonban a korábbi tapasztalatokkal ellentétben most nem érezteti kedvező...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=4&i=140917
Egy kérdőjelet találtam:
"Ha nem 0 lenne, ők viselnék az árfolyamkockázatot, de nem ők viselik. Vagy szerinted igen?"
Erre a választ a te beírásod ELŐTTI beírásomban már megkaptad, mielőtt még megkérdezted volna:
"Azaz van devizakitettsége (HUF-ot KELL váltania CHF-re), de nincs árfolyamkockázata, mivel azt kihelyezte az ügyfélhez."
a válaszaidban rengeteg csúsztatás, hazugság van
egy egy ember megprobálja elmagyarázni neked
hogy amit mondasz az nem ugy van
de látom inkább rádhagyják
nagyon helyesen
Szivacs. Az állításom ennyi volt: a banknak a devizahitelek kapcsán nincs devizakitettsége. Te erre azt írtad, hogy van, mert CHF a tartozása a forrás miatt, de Ft a követelése. Ez NEM IGAZ. CHF a tartozás és CHF a követelés is. Ezt persze az ügyfél kötelezően Ft-ban kell teljesítse (ez nyilván lehúzás, ez világos). Havi X CHF amit törlesztened kell, nem X Ft. Ezért változik a törlesztő ha változik az árfolyam, különben nem változna.
A banknak tehát 0 a nettó pozija. Nincs ezen mit tovább ragozni. Ha nem 0 lenne, ők viselnék az árfolyamkockázatot, de nem ők viselik. Vagy szerinted igen?
"Az mindenesetre érdekes jogi és számviteli helyzet lenne, hogy a bank CHF egyenlege 0, az ügyfél meg HUF-ot kap és törleszt."
Pont ez történik devizahitelnél. (egyik ismerősöm Bécsben vette fel a CHF hitelét, ő törleszthet CHF-ben is, nálunk a szabályozás lazasága tette lehetővé, hogy a bankok ezt ne fogadják el, azért, hogy kötelezően náluk legyen a váltás is, amin szintén keresnek).
A hitelszerződések svájci frank ALAPÚ FORINT hitelről szólnak. Az ügyfél forintban kapja a hitelt, forintban törleszt és forintban fizeti a költségeket. Szerződésjogilag tehát forint hitele van, ezért nem is törleszthet jogilag CHF-ben.
A trükk az "ALAPÚ"-ban van - amit sok ügyfél nem is ért a mai napig sem, azaz az árfolyamkockázatot a bank ezzel teszi át az ügyfélre.
Amit te írsz az számviteli szemléletű megközelítés: szerinted a hitelt CHF-ben tartják nyilván és könyvelik. Ebben én már nem vagyok biztos, mivel épp itt tolt le manci007 azért, hogy a bank nem küld SMS egyenlegértesítőket CHF-ben, csak forintban. Ezt tisztázzátok már le egymással, ő állítólag bankos és belülről tudja ezt.
Az mindenesetre érdekes jogi és számviteli helyzet lenne, hogy a bank CHF egyenlege 0, az ügyfél meg HUF-ot kap és törleszt.
Bár szerintem mivel a CHF-re váltást a bank végzi el a beérkezett HUF törlesztésekből, valósabban tükrözi a helyzetet az, hogy a bank CHF-ben tartozik és HUF követelése van az ügyfél felé, mozgó átváltási árfolyamon. Azaz van devizakitettsége (HUF-ot KELL váltania CHF-re), de nincs árfolyamkockázata, mivel azt kihelyezte az ügyfélhez.
Szivacs annak eldöntésére, hogy 0 a bank nettó devizapozíciója a legegyszerűbb, hogy szerinted a bank bukott azon, amikor 150-ről 230-ig gyengült a Ft? Nem. Ha nettó devizatartozása lenne, akkor bizony kurva sokat bukott volna.
De CHF-van nyilvántartva a tartozásod. Tehát a bank követelése CHF.
CHF a forrás és CHF a követelés is. Azaz a bank nettója 0.
CHF-ben azért nem akarták elfogadni a törlesztés, mert akkor a váltási spreadtől elesnek. Ne feledd, a kamattal növelt teljes tartozás esetében az egész futamidő alatt ez nem kevés. De ha azt végig gondolod, hogy mondjuk egy 2-4%-os spread esetében ez a kamaton, kezelési költségen és mindenen felül az egészre törlesztőösszegre nézve +2-4%, úgy se elhanyagolható része a haszonnak.
A banknak CHF tartozása van a forrást nyújtó felé (anyabank vagy más), eddig egyetértünk.
A bank ügyfele viszont nem CHF-ben törleszt, hanem forintban, aminek átváltási árfolyamát a bank a CHF árfolyamának alakulásához igazítja időről időre. Épp ebből voltak olyan problémák, hogy a bankok nem fogadták el CHF-ben a törlesztőrészletet azoktól, akik abban akartak volna törleszteni.
Mert nem akarok.
Véleményt nyilvánítok,és nem hiszem,hogy csak úgy tehetem meg,hogy neked azonnal bizonyítékokat kelljen szolgáltatnom róla.
Az,hogy te nem látod ami körülötted folyik itt,az ne az én problémám már.
Ja igen,és értelemszerűen a 4. pont 2. részére válaszoltam,így aztán mit kellene bizonygatnom olyannal kapcsolatban,amire még csak nem is utaltam?
Semmit.
Nem ez nem gagyi visszavágás. A tiéd az, hogy nem válaszolsz.
Két állítás volt az általad kifogásolt 4-es pontban.
1. A bankoknak a hitelekkel kapcsolatban nincs devizakitettségük. A pozíciójuk nettó 0.
2. A bankoknak nem érdeke, hogy szándékosan kiszúrjanak az ügyfeleikkel úgy, hogy ezen nem is keresnek.
Várom a két pont cáfolatát. Semmit nem sikerült ugyanis írnod.
Ne haragudj,de ez annyira gagyi visszavágás,hogy válaszolni sem érdemes rá.
Ha nem itt élsz,nem olvasol újságot,nem nézel híreket,nincsenek személyes ismerőseid,nem látod a valóságot,akkor kár minden egyes szót elfecsérelni rá.
A 4. pontodat az élet már rég cáfolta.
Látszólag a bankoknak semmi érdekükben nem áll az ügyfeleik nyomorítása,mégis majd minden tevékenységük erre irányult az elmúlt két évben is.
Minden logika ellenére a bankok voltak az átlagemberek legfőbb ellehetetlenítői,lószart sem számított nekik hogy a nagyobb teher esetén még többen nem fognak tudni fizetni.
Szóval ez a pontos egész egyszerűen nem igaz.
Az ügyfeleknek van devizakitettségük, a CHF forrást ugyanis kvázi tovább adta a bank az ügyfélnek. Az ő devizapozíciója nettó 0. CHF tartozása van és CHF követelése, az ügyfél devizahitele miatti követelése nem HUF ugyanis.
"A bankok ..., nincs devizakitettségük."
Ezt hogy érted? CHF forrást vontak be, amikor hitelt nyújtottak az ügyfeleiknek, nem? Akkor nettó CHF tartozásuk van és HUF követelésük.
Ezt az okosságot eredetileg 5-ei dátummal matgab írta le kb. másfél éve. Tételesen megnéztem az összes azelőtti másfél évnyi hónapot és bebizonyítottam, hogy nem volt igaz a megfigyelése.
Tehát:
1. Szignifikánsan nem igaz a megfigyelés maga sem. Bő másfél évet néztem meg korábban, nagyjából fele-fele arányban fordult elő hő eleji gyengülés és emelkedés.
2. Nem minden banknál ugyanaz a törlesztési nap a lakáshiteleknél sem. Sok banknál van fix nap, de ezek bankonként különböznek, ill. vannak nem fixnapos bankok is.
3. A devizahiteleknek csak egyik fele jelzálog alapú. A nem jelzálogosoknál az összes banknál nem fix a törlesztés napja, hanem a folyósítás napjával egyezik meg, azaz ügyfelenként változó, lefedi a teljes hónapot.
4. A bankok a vételi/eladási spreaden keresnek, nincs devizakitettségük. És nem érdekük szándékosan rosszabb helyzetbe hozni az ügyfelüket (kockáztatva a hitel visszafizetését) úgy, hogy ezen nem is nyernek.
5. Ha igaz is lenne a megfigyelés és igaz is lenne a fix napos törlesztés, akkor is inkább következmény lenne ez a hó eleji gyengülés, hiszen akkor egyszerre kellene nagy mennyiségben váltani, ami valóban Ft gyengülést eredményezne. De ekkor se szándékos manipuláció ez, hanem következmény lenne.
Azt gondolom nem a Ft-al lehet a baj. Több hónap távlatában mindig a hónap 10-e tájékán, amikor a devizahiteleket törleszteni kell az árfolyam mindig a forint kárára változik. Érdekes nem? De a legérdekesebb az, hogy annyi jól képzett pénzügyi szakember nem veszi észre!?!?
Valami nem stimmel a forinttal
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=4&i=140917