Topiknyitó: BigKingBroker 2011. 01. 02. 17:54

Új, demokratikus Médiatörvény - Létrejövő Médiegyensúly!  

Eredményekben, Egészségben, Összefogásban és Szeretetben Gazdag Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek!



Az idő megérett arra, hogy ezt a fórumot is megnyithatjuk hál'Istennek! :-)



20 év kellett, hogy Magyarországon el kezdjen kialakulni a médiaegyensúly!

Azonban pozitív változások vették kezdetét, és a 2011-es év a demokratikus médiarendszer éve lesz!



Íme a nagyszerű hír:



Megjelent a médiatörvény a Magyar Közlönyben



link



Továbbá nemzeti érzelmű, polgári szemléletű vezetői lesznek az M1-nek és M2-nek is!



link



Kinevezték a köztévé két csatornájának új vezetőit

Medveczky Balázs a Magyar Televízió vezérigazgatója az m1 vezetőjévé Rákay Philipet, az m2 intendánsává pedig Süveges Gergőt nevezte ki - közölte az MTV.



A nemzeti összefogás létrejött a Médiatörvény ügyében is!


Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
BigKingBroker 2011. 01. 03. 17:49
Előzmény: #59  embertelen
#60
Szerintem az általad linkelt képek elég bántóak Orbán Viktor személyére nézve!
Nem helyénvaló szvsz.
Csak rágalmazni,gunyolódni,cikizni,bántani tudsz Te is...
embertelen 2011. 01. 03. 16:05
Előzmény: #58  embertelen
#59
Ja bocsi nem. Ezt raktad rá:

link
embertelen 2011. 01. 03. 16:03
Előzmény: #51  BigKingBroker
#58
Legalább megválogathatnád h milyen könyvekkel terheled a billentyűzeted.

link
BigKingBroker 2011. 01. 03. 15:51
#57
link

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tervei szerint hamarosan több szempontból is megújulnak a kormányszóvivői sajtótájékoztatók: fix időpontban lennének, "állandó" újságírókat várnának rá egy-egy médiumtól, és lehetne chatelni is a kormányszóvivővel. Kovács Zoltán erről az MTI-nek adott év eleji interjúban beszélt, közölve azt is, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatos külföldi bírálatok mögött politikai hisztériát sejt

Utoljára frissítve: 2011. január 2., 13:10

Azzal kapcsolatban, hogy az egyik napilap a napokban arról írt, minden eddiginél jobban központosított kormányzati kommunikáció jön, az államtitkár azt mondta: hét hónapja ez a rendszer működik, hiszen az új kormány megalakulásától fogva "központosított" kommunikációban gondolkodott. Hozzátette: a cél továbbra is az, hogy az újságírók megbízható, ellenőrzött információt kapjanak - a lehető leggyorsabban. Az információk előállításának gyorsaságával ő maga sem teljes mértékben elégedett, de, mint mondta, "ez az újságírók és a politika örök küzdelmének terepe".

Kovács Zoltán szerint legfeljebb az változhat az eltelt hét hónaphoz képest, hogy az európai uniós elnökség miatt "még fegyelmezettebbnek kell lennünk". Az EU-elnökség ugyanis különösen nagy munkaterhelést jelent majd a kormány tagjai és a kormányzati kommunikáció számára is - folytatta. "Egyébként azonban szó sincs arról, hogy titkolózni akarnánk, információt zárnánk el bárki elől" - jelentette ki.

Kovács Zoltán beszámolt arról is, hogy a közeljövőben több, a kormányszóvivői sajtótájékoztatókat érintő változás várható. Egyrészt megújítanák a jelenlegi helyszínt, másrészt módszertani változtatásokat is terveznek. Példaként említette, hogy január közepétől heti rendszerességgel, adott időpontokban lennének a tájékoztatók, amelyeknek alapvetően két típusa lenne: az egyik egy informálisabb, háttérbeszélgetés jellegű, részletekről szóló sajtóértekezlet lenne, a másik pedig a hagyományos "bejelentős", vendégekkel.

Technikai újításokra is készülnek. A tervek szerint január közepén elindul az egységes kormányzati honlap, és amint befejeződik a tesztüzemmódja, szeretnék lehetővé tenni az online interjúkat, és megújítanák a kormányszóvivői tájékoztatók internetes nyomon követését is. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott: a cél, hogy a kiszolgáló jelleg megmaradjon és az, hogy interaktívabbá tegyék az interneten most is figyelhető kormányszóvivői sajtótájékoztatókat. Lehetne például chatelni a szóvivővel, vagy webkamera segítségével feltenni neki kérdéseket, amelyekre ő később, egy előre meghatározott időpontig válaszolna.

A kormányszóvivői tájékoztatókkal kapcsolatban a napokban közölt, hamarosan hatályba lépő regisztrációs kötelezettségről az államtitkár azt mondta: sajtóregisztráció eddig is volt, ezt akarják most frissíteni, majd ezt követően évente megújítani. A regisztrált újságíróknak például könnyebb lenne bejutni a sajtóértekezletek helyszínére - jegyezte meg. Rámutatott ugyanakkor arra is, szeretnék úgy alakítani a rendszert, hogy "állandósuljanak a kapcsolatok" az újságírókkal, lehetőleg a témagazdák érkezzenek a szóvivői tájékoztatókra. Ez szerinte a médiumok számára is hasznos, hiszen így folyamatában tudnák látni és láttatni a történéseket. A munkakapcsolat "formalizálása" pedig az államtitkárság számára is komoly könnyebbséget jelentene.

A médiatörvénnyel kapcsolatos kérdésre Kovács Zoltán megismételte: a jogszabályban foglaltak minden szempontból megfelelnek az európai alapelvárásoknak. A "puding próbája persze az evés", ezért minden érintett részéről higgadtságra és kölcsönös bizalomra van szükség - tette hozzá. A törvényt ért külföldi bírálatok mögött politikai szándékokat - és nem is feltétlenül a jogszabályhoz kapcsolódó okokat - sejt az államtitkár, aki szerint mindenkinek az lenne az elemi érdeke, hogy "innen-onnan hallott mendemondák és vélemények" helyett figyelmesen olvassa el a törvény szövegét, hallgassa meg a jogalkotó érvelését. Politikai hisztériakeltés helyett szakmai vitára van szükség; konkrét kérdésekre konkrét és megnyugtató válaszokat lehet adni - hangsúlyozta. "Teljesen fölösleges és értelmetlen a vészharangokat kongatni" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a külföldi médiumok többsége úgy formált véleményt, hogy valójában nem is tudta, miről alakítja ki az állásfoglalását. Közölte: azon dolgoznak, hogy hétfőre gyorsított ütemben elkészüljön a médiatörvény még nem hivatalos, de ahhoz közel álló, angol nyelvű fordítása, amelyet például a január 5-én Magyarországra látogató brüsszeli újságírókkal is meg tudnak ismertetni.

A január 1-jén elkezdődött, hat hónapig tartó magyar EU-elnökség ideje alatt a politikai kommunikációban működő munkamegosztásról szólva Kovács Zoltán kifejtette: fontos tudatosítani, hogy az elnökséget adó Magyarország, illetve az érintett magyar politikusok mikor mondanak uniós álláspontot, és mikor képviselnek magyar véleményt. Az Európai Unió álláspontjának képviseletéért, az uniós protokoll és forma betartásáról a Külügyminisztérium EU-elnökségért felelős államtitkársága gondoskodik. A magyar álláspont tolmácsolása továbbra is a bevett csatornákon keresztül történik - jegyezte meg. A kormányzati kommunikációs államtitkárság szervezi - a nemzeti ünnepekhez és rendezvényekhez hasonlóan - az elnökséghez kapcsolódó körülbelül száz magyarországi kulturális és lakossági rendezvényt és külföldi programot is. Az események lebonyolítása a Hungarofest Nonprofit Kft. feladata.

A lakossági és kulturális rendezvényekre az uniós elnökség költségvetéséből másfél milliárd forint áll rendelkezésre, hazai és nemzetközi lakossági kommunikációra pedig 550 millió forint összértékű közbeszerzést írtak ki. "Nem trükközünk, senki ne keressen alternatív, eldugott forrásokat" - közölte az államtitkár.

(MTI-fidesz.hu)
BigKingBroker 2011. 01. 03. 15:50
#56
péznyelővel nem kívánok továbbá kommunikálni,ha csak személyeskedni tud,és hazudozni rólam.Ellenben nincs semmi bajom vele,viszont a fórum témjája nem róla ,vagy rólam szóll.íg visszatérhetünk a Média témakörére.bocsi az offért,pénznyel és nyalizós társa baromsága miatt volt...
BigKingBroker 2011. 01. 03. 15:45
Előzmény: #53  sasa44
#55
mi van te kis nyalizós papagáj? nyalizz tovább a főnöködnek,fő bértollnokodnak péznyelőnek:-)) biztos megkapod a jutalmad,és jó szórakozást a melegbárban!:))
BigKingBroker 2011. 01. 03. 15:44
Előzmény: #43  Törölt felhasználó
#54
pénznyelő bocsi, most vettem észre hozzám intézett szavaid.
Röviden, tömören a lényeg:
1.) A genesisnél sajnos a kisrészvények többsége be lett ültetve,jómagam is,családtagok is, naivak voltunk sajna,és hiszékenyek..Sokat is vesztettünk rajta,hidd el nekem sem volt jó érzés a csalódás...Szóval haragszom is a geni-storyra nagyon... Amúgy én csak az elején hittem a story-jukban,kb. 2007 nyarától Mercurius és társai voltak nagyon lelkesek..De szvsz. ők is csak be lettek ültetve szerencsétlenek,mint én...mindig volt olyan,aki bízott benne,és utána jött a nagy csalódás...sajnos. 20 000 Ft-os árfolyamokról pedig maga Rényi beszélt anno a sajtóban,nem pedig én. Ez nagy különbség! Szóval ne ferdítsd el a tényeket kérlek! Amúgy összevont PSZÁF-vizsgálat folyik a genesis ellen,remélem megbírságolják már végre őket! rájuk férne!!
2.)Kérlek ne személyeskedjél, én sem tettem Veled kapcsolatban. A másik meg, hogy maradjunk a fórum témájánál, ne tereld a szót! Maradjunk az adott témánál! köszi.
Üdv.: BKB
sasa44 2011. 01. 03. 07:43
Előzmény: #51  BigKingBroker
#53
A mindenit, az én billentyűm is kezd beragadni , a könyvem is már nagyon fészkelódik....:)))
sasa44 2011. 01. 03. 07:41
Előzmény: #51  BigKingBroker
#52
BigBroki, két Semjén ajnározás között áruld már el, hogy most, amikor 170 Ft a Genesis, mit mondanál azoknak, akiknek te emberbaráti szeretetből, isteni sugallatra, jóságos, tiszta és egyenes szándékkal 2500 Ft-nál tukmáltad a spekikre, mondván, hogy pár éven belül tuti 20000 Ft lesz. Azóta nemhogy nyereség nincs, de termelés és gyár se volt SOHA, sőt már magáról a napelembizniszről is letettek (pedig bombabiztos volt ugyebár). Az árfolyam pedig nem 20e-hez, hanem 20 Ft-hoz kovergál...

Én már akkor megírtam (túl a racionáls ellenérveken), hogy te rosszabb vagy mint egy gyémánt fokozatú amway-ügynök. Úgy látom (ez már kiderült 2009 tavaszán az EP választás során), hogy azóta a politikai szélsőjobb az, ahol megtaláltad a hited és vallásosan terjeszted az igéjüket, vagy akik megtaláltak téged, mint erre (bármire) kapható netes ügynököt.

A Genesist is vallásosan terjesztetted. A szemükbe mersz nézni azoknak, akik rád hallgattak?
BigKingBroker 2011. 01. 03. 01:24
#51
bocsi! van ilyen,véletlen rátettem a könyvet a billentyűre,és többször másolta be.Sebaj,legalább Mindenki objektíven tud tájékozódni! :-)
Egy héten belül a Médiatörvény teljes szövegét fölteszem ide.
BigKingBroker 2011. 01. 03. 01:21
#50
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
BigKingBroker 2011. 01. 03. 01:21
#49
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
BigKingBroker 2011. 01. 03. 01:21
#48
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
BigKingBroker 2011. 01. 03. 01:21
#47
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
BigKingBroker 2011. 01. 03. 01:21
#46
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
BigKingBroker 2011. 01. 03. 01:21
#45
link

Az európai uniós országok médiaszabályozásait vette modellként a kormányoldal az új médiatörvény megalkotásakor, ezért nonszensz, hogy azokból az államokból kritizálnak minket, ahol a nálunk elfogadotthoz hasonló törvények és médiahatóságok léteznek - erről beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. A politikus hangsúlyozta, a kormánypárt mostani belső vitái 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. "Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja" - hangsúlyozta Lázár János.

Utoljára frissítve: 2010. december 27., 17:46 nyomtat küld

- Utoljára talán az Antall-kormány kapott médiaügyekben ilyen erős nemzetközi kritikát, mint most önök az új médiaszabályozás elfogadásakor. Ön szerint a támadások ellenére hatékony lesz az új médiatörvény?

- Az idő és a jogalkalmazás majd megválaszolja, hogy milyen is lesz az új médiaszabályozás. A törvényhozó fenntartja magának a jogot, hogy a jogalkalmazásban felmerülő hibákra választ adjon. A most olyannyira támadott törvény egyébként nyugat-európai és uniós modellek alapján készült. A példát a lengyel, a francia, az olasz, a baltikumi, a német, a brit szabályozások adták. De számomra a legfontosabb, hogy mit mond a törvényről a magyar jobb- és baloldali újságíró-társadalom.

- A kormánypárti sajtóban is megfogalmazódtak kételyek és ellenérvek.

- Igen, ez természetes. De az a kritikatömeg, amelyet az ellenzéktől és egyes nyugat-európai lapoktól kapunk, nem tárgyszerű. Egy normálisan működő országban elvárható lenne, hogy egy új jogalkalmazó - ebben az esetben az új médiahatóság - bizalmat kapjon a munkájához. Nagy-Britanniában és Németországban sem okoz semmiféle problémát a média állami ellenőrzése, szankcionálása, ez náluk belefér a demokráciába. Bennünket most - mindenféle tapasztalatok és tárgyi tudás nélkül - épp azokból az országokból bélyegeznek meg, ahonnan a példákat vettük a törvény elfogadásához. Ez nonszensz. Az MSZP-nek egyébként óriási felelőssége van a hisztériakeltésben, európai parlamenti képviselőiken és a nemzetközi baloldali mozgalmon keresztül aktivizálták kapcsolatrendszerüket. Hazánk lejáratására törekszenek ahelyett, hogy segítenének az ország talpra állításában.

- Nem kellett volna tanulniuk az első médiaháború tapasztalataiból, amikor a szocialisták és az SZDSZ ugyanezt csinálták?

- A magyar jobboldal egyetlen médiaháborút sem nyert még meg, most sem fog. Azért nem nyerünk, mert nem a háború a célunk. Az Országgyűlés kötelessége, hogy az állampolgárok jogait védelmezze. A törvény azért lehet hatékony, mert reagál az elmúlt húsz év médiapiaci változásaira. Ugyanis ma már olyan internetes médiaformák léteznek, amelyeket az eddigi médiatörvény nem szabályozott, most egyetlen törvénnyel foglaljuk keretbe a médiarendszer működésének feltételeit. Nagyon fontosnak tartottuk a gyermekek és a család védelmének erőteljes hangsúlyozását is.

- Leginkább a bírságok nagysága aggasztja a médiaszereplőket.

- Minden nyugat-európai országban van bírságolási lehetőség. Ennek mértéke a finn, a svéd vagy a francia médiahatóságnál 50-60 milliótól 200 millióig terjedhet. A magyar 25 milliós összeg ehhez képest eltörpül. Az ellenünk megfogalmazott legsúlyosabb kritika arról szólt, hogy a médiahatóság visszavonhatja-e a működési engedélyeket. Bizonyos törvénysértések esetén - például a gyermekek védelme érdekében - ez a törvényhely minden nyugat-európai országban létezik.
A most munkába álló magyar médiahatóság egyébként hasonló struktúrájú lesz, mint az imént említett nyugati példák.

- Ezekről a nemzetközi tapasztalatokról a kormányoldal az utóbbi hetekben-hónapokban miért nem beszélt?

- Erről a kormányzati kommunikációért felelős személyeket kellene megkérdezni.

- Az ellenzék tagolt, önöknek a saját frakciójukkal kell inkább megküzdeni, a baloldali média pedig fel is erősíti ezeket a feszültségeket.
A médiafogyasztóknak sokszor úgy tűnhet, hogy a Fidesz (és a KDNP) néha saját magával és a kormányával sincs egy véleményen.

- Ezek a belső feszültségek 2011 gyöngébb előjátékának minősíthetők. Olyan volumenű átalakításokat tervezünk, amelyeket még jelentősebb szakmai viták fognak követni. Olyan frakcióvezető szeretnék lenni, aki ezeket nem elfojtja, hanem generálja. A képviselőcsoportban értelmes, szakszerű, egymás álláspontját tiszteletben tartó, jó hangvételű vitákat kell folytatni. Ezekből a szakmai diskurzusokból születhetnek meg egy-egy témakörben a megoldások. A magánnyugdíjpénztárak, a médiaügyek vagy az egészségügy kérdéseire ugyanis nem lehet leegyszerűsített válaszokat adni. Mi igényes megoldásokra törekszünk.

- Még úgy is, hogy a kormány álláspontjával szemben alakítanak ki valamilyen álláspontot?

- Képviselőcsoportunkban 173 egyéni képviselő ül, a frakció a nemzeti-polgári-konzervatív erőket egyesítve többféle érték- és érdekcsoportot képvisel. A kormány-frakció vonatkozásban ez kellő súlyt és felelősséget ad számunkra. A kormánypárti frakció nem biodíszlet.

- Ha ezek a viták "gyöngébb előjátékot" jelentenek, mi következik jövőre?

- Egészségügy, oktatás, szociális ellátórendszer, közigazgatás, önkormányzatok - a miniszterelnök már korábban jelezte, hogy ezeken a területeken várhatók nagy átalakítások. Ezek mindegyike nagy feszültséggel járhat. Januárban-februárban a kormány megtárgyalja az elképzeléseket, majd törvényjavaslatok formájában az Országgyűlés elé terjeszti azokat. És még nem is említettem az európai uniós elnökségünket, illetve az alkotmányozási folyamatot.

- A törvényjavaslatokat összehangolják a már elkészült alkotmánykoncepcióval?

- A legfontosabb, hogy az alkotmány és a törvények is az emberek akaratával harmonizáljanak. Az elmúlt nyolc évben láttunk arra példát, hogy reform címén a valóságtól elrugaszkodott ámokfutást hajtottak végre például az egészségügyben vagy a tömegközlekedésben. Az alkotmánynak az embereket kell szolgálnia, nem lehet elvonatkoztatni a rendszerváltás csődjét az 1989-ben született alaptörvénytől. Most egy olyan alaptörvény készül, amely figyelembe veszi a szavazók akaratát. A választóknak a folyamatok aktív alakítóinak kell lenniük. Mi úgy próbáljuk újjászervezni az oktatást, az egészségügyet, a közigazgatást és az önkormányzatokat, hogy kikérjük a véleményüket, a szempontjaikat pedig figyelembe vesszük a döntéseknél.

- Ön szerint kell-e a parlamenti elfogadása után megerősítő népszavazást tartani az alkotmányról?

- A választópolgárok egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk az alkotmányozásra a tavaszi választásokon. Az MSZP azzal kampányolt, hogy nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek kétharmada legyen, hiszen azzal alkotmányozni fog. Ehhez képest megkaptuk a szavazók több mint kétharmadának támogatását. De még a népszavazás lehetőségét sem zárnám ki, viszont a nyugati demokráciák tapasztalata az, hogy ebben a döntésben a parlamenteké a felelősség. Az emberek egy közvélemény-kutatás szerint azt várják el, hogy a parlament döntsön az alkotmányról. Az alaptörvényben rögzített kérdéseknek a nagy része persze közvetlenül nem foglalkoztatja a választókat. De ilyen például az államfő választásának módja, a család, a gyermekek védelme, az emberi méltósághoz való jog, az alkotmánybíróság vagy a halálbüntetés kérdése. Ezekben az ügyekben konzultálni kell az emberekkel.

- A halálbüntetést a nagy többség bizonyosan visszaállítaná.

- Erre nincs jogi lehetőség, de a teljes életfogytiglan kiszabásáról lehet beszélni, erről is vannak alkotmányozási viták.

- Mi a véleménye, a 2014-es ciklustól lehessenek-e polgármesterek parlamenti képviselők?

- Ennek a kérdésnek a rendezését is nyugodtan rá lehetne bízni a népre. Az alkotmány a törvényhozás kereteit is rögzíti, egy nemzeti konzultációban erről is ki lehet kérni az emberek véleményét. Csak felhívnám a figyelmet, hogy a tavaszi parlamenti választásokon több mint egymillió szavazó adta le városvezetőjére a voksát. Ezt az eredményt nem becsülném alá, ezt érdemes tiszteletben tartani.

- Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alkotmánykoncepciója mennyire kőbe vésett szöveg?

- Ötletek, javaslatok születtek, nincs semmi kőbe vésve. Nincs semmilyen döntés semmiről, ezért kértem az ellenzéki pártokat, térjenek vissza az alkotmányozási folyamatba. A parlamenti vita még alakítani fogja az alkotmányszöveget, azt sem zárom ki, hogy teljesen átírja.

(Pindroch Tamás, Magyar Hírlap)
zigomer 2011. 01. 03. 01:04
Előzmény: #1  BigKingBroker
#44
1. Remélem, nem felejtetted még el, hogy Gyurcsányi Fletó is a törvényes rendre és a zemberek védelmére hivatkozott, amikor arra biztatta a fogdmegjeit, hogy vegyék le az azonosítóikat, és üssenek-verjenek mindenkit, akit érnek. Tudod, a diktátorok már Sarrukín akkád királytól kezdve kivétel nélkül mindig a rendre és a zemberek (gyerekek, kiskutyák, özvegyek stb.) védelmére hivatkoznak.

2. Milyen médiaegyensúlyról is van szó? Pár hónappal ezelőtt a Népszaván, a Népszabadságon, a Magyar Narancson meg a 168 órán kívül nem volt olyan sajtótermék, ami ne a szocikat anyázta és a Fideszt támogatta volna. Hogyha mostanra az eszetlen dúlásával a kormánynak sikerült megint maga ellen fordítania olyan lapokat, mint mondjuk az Index, nos, ezért talán nem a bolsikat kellene okolni, és nem cenzúrával kellene a problémát megoldani.
Törölt felhasználó 2011. 01. 03. 00:07
Előzmény: #34  watson
#43
Bamásolom ide a másik topicba írt szövegem:

BigBroki, két Semjén ajnározás között áruld már el, hogy most, amikor 170 Ft a Genesis, mit mondanál azoknak, akiknek te emberbaráti szeretetből, isteni sugallatra, jóságos, tiszta és egyenes szándékkal 2500 Ft-nál tukmáltad a spekikre, mondván, hogy pár éven belül tuti 20000 Ft lesz. Azóta nemhogy nyereség nincs, de termelés és gyár se volt SOHA, sőt már magáról a napelembizniszről is letettek (pedig bombabiztos volt ugyebár). Az árfolyam pedig nem 20e-hez, hanem 20 Ft-hoz kovergál...

Én már akkor megírtam (túl a racionáls ellenérveken), hogy te rosszabb vagy mint egy gyémánt fokozatú amway-ügynök. Úgy látom (ez már kiderült 2009 tavaszán az EP választás során), hogy azóta a politikai szélsőjobb az, ahol megtaláltad a hited és vallásosan terjeszted az igéjüket, vagy akik megtaláltak téged, mint erre (bármire) kapható netes ügynököt.

A Genesist is vallásosan terjesztetted. A szemükbe mersz nézni azoknak, akik rád hallgattak?
szivacs
szivacs 2011. 01. 02. 22:31
Előzmény: #41  Törölt felhasználó
#42
Aktuális.
Forró nyom.
Nem mellesleg a médiatörvény is téma.
Könnyed, humoros formában.
Törölt felhasználó 2011. 01. 02. 22:25
Előzmény: #40  szivacs
#41
Ez a hozzászólásod valóban van olyan értékes, fontos és érdemi, hogy azonnal több topicba is be kellett másold...

Topik gazda

aktív fórumozók


  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek