valószínűleg látott a tudós egy korabeli VHS felvételt az akkori korból,mivel roppant xar volt a felvétel meg is állapította,hogy ez csak több milió éves felvétel lehet :)))))
Az alábbi poént se' hagyjuk somolygás nélkül, melyet a néhai Kretén magazin is szívesen leközölt volna fénykorában:
"... Az emberek napkeltétől napnyugtáig magot vetettek, növényeket öntöztek, gazokat húztak ki a földből, és birkákat vezettek dús legelőkre, a nemzedékről nemzedékre történő háziasítás során pedig a növények és állatok jellege megváltozott, azaz genetikailag módosultak – ezt nevezte Darwin „mesterséges szelekciónak”. ..."
"A két-három millió éve, nagyrészt gyökereken és dióféléken élő fajok hosszú tápcsatornával, nagy állkapoccsal és fogakkal, valamint vastag fogzománccal rendelkeztek, másfél millió évvel később élt elődeinknek, akik a gyökereknél, dióféléknél könnyebben emészthető fűféléken és fűmagokon éltek, már laposabb arckoponyája, kisebb fogai, vékonyabb fogzománca és rövidebb gyomor-bélrendszere volt, de az ízlelőbimbóink száma is gyarapodott az élővilág biodiverzitásának növekedésével párhuzamosan." Két-harom millió éve. Aham. Elhiszem. Mert mögé van irva, hogy: tudomány. De ha valami mutat nekem egy egymillió éves - nem kell nekem 2-3 millió - bélrendszert, meg teljes fogsort, ami ezt a mesét igazolja, akkor elnézést kérek...
Nem sikerült rájönnöm mit akart mondani az újságíró. Viszont ez felkeltette az érdeklődésemet: "„A csillagánizs vagy az amerikai ámbrafa kiváló forrása az influenza súlyos tüneteinek megelőzésére szolgáló oszeltamivir nevű hatóanyagnak."
A világ éves csillagánizstermése hány influenzás tüneteinek az enyhítésére elegendő?
"https://divany.hu/vilagom/2020/11/28/ember-noveny-viszony-tortenete/?utm_source=index_kulfold&utm_medium=ajanlodoboz" "Az ember és a növények közötti szoros és összetett kapcsolat messzire nyúlik vissza az élővilág fejlődéstörténetében. Hogyan változott ez a viszony az elmúlt évezredekben? És hol tart most, a klímaválság kellős közepén?Emberelődeink évmilliókig éltek növények gyűjtögetéséből és állatok vadászatából, amelyek az ő beavatkozásuk nélkül éltek és szaporodtak. Nemcsak fontos táplálékot, rostokat és energiát biztosítottak a növények őseink számára, de egyes fűfélék hatékony gyógymódot is jelentettek különböző betegségek vagy sérülések kezelésére. A két-három millió éve, nagyrészt gyökereken és dióféléken élő fajok hosszú tápcsatornával, nagy állkapoccsal és fogakkal, valamint vastag fogzománccal rendelkeztek, másfél millió évvel később élt elődeinknek, akik a gyökereknél, dióféléknél könnyebben emészthető fűféléken és fűmagokon éltek, már laposabb arckoponyája, kisebb fogai, vékonyabb fogzománca és rövidebb gyomor-bélrendszere volt, de az ízlelőbimbóink száma is gyarapodott az élővilág biodiverzitásának növekedésével párhuzamosan. Mindezen morfológiai adaptációk mellett az emberfélék biokémiai szempontból is alkalmazkodtak a növények elfogyasztásához és megemésztéséhez.MIÉRT VÁLT FÖLÖSLEGESSÉ A BÖLCSESSÉGFOG?És miért lett népbetegség a fogszuvasodás? Paleoantropológus mesél érdekességeket az emberi fogazat evolúciójáról.Tovább »„A növények mindent, így valamennyi aminosavat is maguk kell hogy előállítsanak. Az állatok ezzel szemben mindig valamilyen más élőlény elfogyasztásával jutnak tápanyagokhoz. Így lehetséges, hogy elvesztették képességüket bizonyos aminosavak előállítására, amelyekre ettől még szükségük van fehérjéik felépítéséhez” – mondta a Díványnak dr. Kun Ádám evolúcióbiológus és ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. Az egyik legfontosabb szerepe táplálkozásunk szempontjából az úgynevezett sikimisav-útvonalnak van, melynek révén a növények három esszenciális aminosavat szintetizálnak azon kilenc közül, amelyeket az emberi szervezet nem képes előállítani. A sikimisav-útvonal emellett számos gyógyhatású flavonoidot és alkaloidot is biztosít az ember számára. „A csillagánizs vagy az amerikai ámbrafa kiváló forrása az influenza súlyos tüneteinek megelőzésére szolgáló oszeltamivir nevű hatóanyagnak. Ezen táplálkozási és gyógyászati alkalmazások is a növények és emberek kezdetektől való szoros együttéléséről tanúskodnak” – írja Barbara A. Schaal evolúcióbiológus, a Washingtoni Egyetem kutatója az ember és a növények kapcsolatának történetéről szóló tanulmányában.„A legfontosabb anyagcsere-folyamat azonban a növényekben a Calvin-ciklus, amellyel azok képesek szén-dioxidból cukrot előállítani. Enélkül nem lenne mit ennünk” – fűzte hozzá dr. Kun Ádám.Átállás a gazdálkodásraÚgy tízezer évvel ezelőtt aztán az ember elkezdte szinte minden idejét és energiáját arra fordítani, hogy néhány növény- és állatfaj életét manipulálja. Megfigyelte, hogy egyes növények kedvezőbb tulajdonságokkal bírnak, mint mások, például jobb ízűek, táplálóbbak, könnyebben termeszthetők vagy ellenállóbbak az időjárási viszonyokkal szemben, majd a számára legideálisabb vadon termő növények magjait otthona közelében elvetette és gondozta, hogy minél több élelemre tegyen szert anélkül, hogy folyton vándorolnia, gyűjtögetnie és vadásznia kelljen. Az emberek napkeltétől napnyugtáig magot vetettek, növényeket öntöztek, gazokat húztak ki a földből, és birkákat vezettek dús legelőkre, a nemzedékről nemzedékre történő háziasítás során pedig a növények és állatok jellege megváltozott, azaz genetikailag módosultak – ezt nevezte Darwin „mesterséges szelekciónak”.10+1 OK, HOGY MINÉL TÖBB NÖVÉNNYEL VEDD KÖRÜL MAGADEzért is olyan jó dolog, ha az ember szereti a természetet.Tovább »A mezőgazdaság forradalma lehetővé tette az emberi társadalom fejlődését és a települések összetettebbé válását. Ily módon modern városaink és kultúráink részben az alapvető élelmiszerek megbízható termelésére és elosztására támaszkodnak......"
Bár eddig sem volt sok köze a tudományhoz a beírásaidnak, de ebbe a szellemi kőrbe illeszkedik a kérdés: Ha isten a saját képére teremtette az embert, akkor miért nem vagyunk láthatatlanok?
Ennek az okvetetlenül feltétlen valószínűségi rátája nonlineáris diszkontinuitás mentén szór... azaz többváltozós differenciálfüggvény alaptranszformációival képzetes értelmezési tartományban (is) limeszelhető.
"Manapság, a kiélezett technológiai verseny idején egyetlen állam sem engedheti meg magának, hogy lemaradjon. Ez azt jelenti, hogy még az olyan, első pillantásra meghökkentőnek, vagy bizarrnak tűnő ötleteket és feltalálóikat sem utasíthatják vissza alapos tesztelés nélkül, mint az amerikai haditengerészetnek dolgozó mérnök Salvatore Cezar Pais „téridő módosító” fegyvere (Spacetime Modification Weapon - SMW).Hogy az amúgy elismert mérnök, aki a US Navy Légihadviselési Központ, Repülőeszköz Divíziójánál (Naval Air Warfare Center Aircraft Division - NAWCAD) dolgozik, miért adta ezt a bizarr nevet, az amúgy energiaforrásként, és meghajtásként alkalmazni kívánt találmányának azt nem tudni.A WarZone által hivatalosan megszerzett dokumentumok alapján a titokzatos (és szabadalmaztatott!) eszköz a saját magáról elnevezett Pais-hatást felhasználva, feltalálójának szavai szerint jelentősen kitolhatja a hagyományos tudomány határait. Már ha működik.Fizika kikapcsolvaA honlappal folytatott levelezésében Pais azt állította, hogy a meghajtás kiiktatja a gravitációt, sőt egy hibrid légi-vízalatti járművet is képes meghajtani, a valóságunk szövetének legalapvetőbb szintjén hatva.A fenti leírést hallva rögtön két dolog ugrik be a téma iránt érdeklődőknek. Az egyik, hogy ha a Pais-meghajtás tényleg működik, akkor ez magyarázat lehet a TicTac incidensre, és még azt is megindokolná, hogy a sokszor egymásra is féltékeny haderőnemek közül, miért a haditengerészetet választották a „fehér repülő cukorkák”. A másik dolog a fénynél gyorsabb haladást lehetővé tévő Alcubierre-meghajtás megvalósítása, amely hatásaiba még belegondolni is szédítő. Természetesen a fenti, a józan észnek és az évszázadok alatt kialakult tudásunknak homlokegyenest ellentmondó állítások igazolására bizonyítékokra is szükség van. No első lépésként az is megteszi, hogy a haditengerészet finanszírozza a kutatásokat. Az átadott dokumentumok szerint már néhány százezer dollárt költöttek az eszköz kifejlesztésére.Fúzió és egyéb apróságokÉs hogy mi is lenne pontosan a „téridő fegyver”? A lelkét képező plazma kompressziós fúziós eszköz egy mini fúziós reaktor, ami a hírek szerint ellenkezés nélkül megkapta az általában kekeckedő szabadalmi hivatal engedélyét.A plazma kompresszióhoz szükséges szigetelésért a nagy energiájú elektromágnes mező generátor (High Energy Electromagnetic Field Generator - HEEMFG) lesz a felelős. A több száz oldalnyi számítást tartalmazó leírás szerint a szabadalom extrém magas energia szintek előállítására képes, amelyekhez képest „a hidrogénbomba nem több mint egy öngyújtó”. Ez utóbbiak nyilván Pais saját szavai. A technológia újításokért lelkes, azonban kellő kétkedéssel felruházott olvasó számára joggal villanhat fel a Doki és fluxus-kondezátora a Vissza a Jövőbe című filmekből, Christopher Lloyd lenyűgöző alakításában. A nyilvánosságra került dokumentumok alapján azonban sajnos nem dönthető el, hogy sikeresek voltak-e a kísérletek, azaz nem tudni, hogy tovább folyik-e a „téridő fegyver” kutatása, vagy esetleg szép csendben elfektették a sci-fi könyvekbe való ötletet. Ha kiderül, mi biztosan megírjuk!"
arra + arra, hogy a társadalomszervezés, szerveződés mindig is hittételekre és mítoszokra épül, még akkor is ha ezt ateista vagy szekuláris köntösben próbálják előadni
Tudomány és Csillagászat