A grönlandi jégtakaró több energiát szív fel, mint az Egyesült Államok. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek: a szakértők szerint baszhatjuk, ha a tengerfenékről a légkörbe jut a jég által elzárt szén-dioxid.
12:02 – Nagyjából mostanában kellene újra kapcsolatba lépni a Rosettával, hogy kiderüljön, mi van a leszállóegységgel, a németországi irányítóközpontban vágni lehet a feszültséget
12:07 – Visszaállt a kapcsolat a Rosettával, jönnek az adatok a Philae-ről
12:11 – Az első kép nagyjából 12:40 és 13:30 között érkezik majd meg, de a telemetriai adatok szerint a műhold és a leszállóegység is rendben van, minden a tervek szerint halad
Kemény éjszakán van túl a 67P/Csurjumov-Geraszimenko (mostantól csak 67P) nevű üstökös körül keringő Rosetta műhold földi irányítása, de a felmerült hibák ellenére végül úgy döntöttek, hogy magyar idő szerint 10 óra körül elindítják az üstökös felszínére leszálló szondát.
Ez történik az üstökösnél
9:35 – A leszállóegység ROMAP nevű mérőműszeréről jött adat szerint -148 Celsius-fok van
9:46 – Elméletileg most kapcsolnak be azok az alkatrészek, amik szétválasztják a Philae-t és a Rosettát
9:48 – Ha minden jól megy, bekapcsolt a CONSERT nevű műszer is, ami tulajdonképpen egy radar, ami az üstökösmagot vizsgálja majd meg alaposan
9:51 – A darmstadti szakértők szerint délután 2 és 3 között jöhetnek meg az első képek a Philae-ről, ami ekkor a leszállás háromnegyedénél tart majd nagyjából
9:53 – A Philae átállt a saját, belső áramforrására. Innen már tényleg nincs visszaút, a leszállóegység tulajdonképpen már önmaga ura.
10:01 – Hogy ne legyen félreértés: ha a Philae levált, már levált, pár perc múlva jön meg az ezt visszaigazoló rádióüzenet az 510 millió kilométer távol lévő műholdról
10:03 – Megjött a rádiójel: a Philae sikerrel levált, és elindult az üstökös felé
B2OrnOoCcAAp Ka.png
10:04 – Elméletileg 2 órán belül fel kell épüljön a rádiókapcsolat a Philae-val, ekkor jöhetnek az első közvetlen adatok. A landolást visszaigazoló rádiójel elméletileg délután 5 óra után néhány perccel ér el hozzánk, fél órával a leszállás után, addig lehet izgulni.
10:11 – A Philae nagyjából 100 méterre lehet a Rosettától, „mostantól Newton irányít” - mondja egy szakember az ESA közvetítésében arra célozva, hogy a leszállóegység kizárólag a gravitációs erők hatását veszi igénybe a leszálláshoz, még az a fúvóka is elromlott, ami a felszínhez nyomta volna a leszállás után.
10:27 – Rádiókapcsolat nincs még vagy másfél órán át, de ha minden a tervek szerint megy, a Philae készített egy képet búcsúzóul, és nekiállt egy forgási manővernek, hogy a landoláshoz megfelelő helyzetbe állítsa magát
10:39 – Nem feltétlenül időponthoz kötött információ, de fontos tény, hogy a Philae energiaellátásáért felelős rendszert a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei tervezték és gyártották le. Ez a fontos műszer „kezeli az összes energiát, az akkumulátorokat és a napelemeket, kiszolgálja az egész űreszközt”, fogalmazott korábban Csurgai-Horváth László docens, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője
10:43 – A Rosetta az előzetes tervek szerint begyújtotta a rakétáit, hogy a szétváláshoz szükséges pályát elhagyva visszaálljon a 67P körüli biztonságos távolságra. A Rosettával 11:58-kor lehet majd legközelebb rádiókapcsolatot létesíteni
10:47 – Ha minden jól megy, a leszállóegység nagyjából mostanában végzett minden, a landoláshoz szükséges előkészülettel. Mivel még órákon át nem lesz vele kapcsolat, az is lehet, hogy meghibásodott és felrobbant az egész, de bízzunk abban, hogy nem
Kifújt a fúvóka
Éjjel, a Philae nevű leszállóegység műszereinek ellenőrzése közben derült ki, hogy a szerkezet tetejére szerelt fúvóka valószínűleg meghibásodott. Ez a miniatűr hajtóműként elképzelhető fúvóka arra szolgált volna, hogy leszálláskor az üstökös felszínéhez nyomja a szondát, hogy az ne tudjon elmozdulni a helyéről.
A hiba nem végzetes, de kritikus: végül a folytatás mellett döntött az Európai Űrügynökség németországi központjában dolgozó földi irányítás, de a Philae így már csak a három lábba szerelt, fúrószárszerű rögzítésben, illetve a szonda testéből kilökött rögzítőkapcsokban bízhat.
Ez itt a Nap elmúlt 25 év legnagyobb napkitérőséért felelős területe, napfoltja. Saját neve is van, a beszédes AR12192. A rejtélyes napfoltból már hat nagyobb fler is létre jött, ami múlt héten több helyen zavarta a Földön a rádiós kommunikációt. Most is aktív, lassan újra felénk fordul, de már csak árnyéka önmagának. link
Történelmet írhat egy európai robot szerdán
Kolbert András
Magyar idő szerint kedd délután kezdődik az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta küldetésének utolsó, legérdekesebb szakasza. A kétnapos program végén a Rosetta nevű űrszondáról lebocsátott Philae leszállóegység elméletileg stabilan a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínébe fúrja magát.
Tudomány, csillagászat
A grönlandi jégtakaró több energiát szív fel, mint az Egyesült Államok. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek: a szakértők szerint baszhatjuk, ha a tengerfenékről a légkörbe jut a jég által elzárt szén-dioxid.
link