A grönlandi jégtakaró több energiát szív fel, mint az Egyesült Államok. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek: a szakértők szerint baszhatjuk, ha a tengerfenékről a légkörbe jut a jég által elzárt szén-dioxid.
Hamarosan munkához lát az üstökösre leszállt űrszonda
Kolbert András
Sajtótájékoztatón árultak el részletet az ESA szakemberei a héten meglepetésszerűen felébredt Philae űrszonda jövőjéről. A szonda még tavaly novemberben landolt a 67P/Csurjumov-Geraszimnekó üstökös felszínén, azonban a tervekkel ellentétben nem maradt az előre kijelölt leszállási zónában, hanem távolabb pattogott onnan. A végső leszállóhelyen valószínűleg az oldalára dőlt, és egy hatalmas szikla is elállhatta a napfény útját, így az akkumulátorát napelemek segítségével feltöltő szonda 60 órányi megfeszített munkát követően hibernálta magát-
A szondával múlt szombaton sikerült újra kapcsolatot létesíteni, az ESA pedig szerda délelőttre tudta rendezni a sorokat annyira, hogy nagyjából el tudja mondani, mik a következő lépések.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy egyelőre még jó ideig a Philae általános állapotát mérik fel, illetve azt is ellenőrzik, hogy milyen körülmények között kell majd dolgozniuk a leszállóegységgel. Az adatok szerint a hőmérséklet rendszeresen a működéshez szükséges -45 Celsius-fokos minimum fölé emelkedik, a napelemek jó állapotban vannak, illetve a belső akkumulátor is jól működik. A szonda 10 műszere is készen áll a munkára.
A szakemberek elmondása alapján az is kiderült, hogy könnyen lehet, hogy tényleg nem is volt akkora tragédia, hogy a Philae nem a kijelölt helyen állt meg. Akkor ugyanis nagyjából márciusig tudott volna működni, utána túlmelegedett volna az árnyék nélküli, sík terepen amiatt, hogy az üstökös közben egyre közelebb került a Naphoz. A mostani helyszín árnyékai, azok, amelyek miatt a szonda kikapcsolt novemberben, valószínűleg megvédik az extrém melegtől a szerkezetet. Ez kivételes lehetőséget ad az ESA-nak, egy Napközelbe érő üstökösről ilyen minőségű mérési adata soha nem volt még az emberiségnek.
A Nap közelsége azonban elég sok problémát is okoz. Az egyik ilyen probléma nem is közvetlenüla Philae-t, hanem annak társát, az üstökös körül keringő műholdat, a Rosettát. A Rosetta több szempontból is fontos, például átjátszó állomásként szolgál a Philae és a Föld között: a leszállóegység először a műholdnak küldi el az adatokat, és az küldi el a Földre az adatcsomagokat, amiket aztán a Deep Space Network nevű, hatalmas antennarendszer kap el. Ahhoz azonban, hogy a kapcsolat ideális legyen a Rosetta és a Philae között, a Rosettának módosított pályán, az üstököshöz közelebb kell repülnie. Viszont ez azért baj, mert a napközelbe érő, egyre jobban felmelegedő, így aktívvá váló üstökösmagból kilövellő por, víz és gáz összezavarhatja a Rosetta irányítórendszerét.
A Rosetta ugyanis a csillagok alapján tájékozódik. Néhány könnyen azonosítható csillag helyéhez viszonyítva számolja ki a saját helyzetét, viszont az üstökös csóváját alkotó összetevők kitakarhatják a csillagokat a Rosetta érzékelői elől, vagy ami még rosszabb, a műhold csillagként érzékelheti a fényt visszatükröző porszemcséket. Korábban már volt egy eset, amikor a műhold lesodródott a pályájáról az útjába kerülő köd miatt, így a szakemberek most próbálnak olyan pályát kidolgozni, ami elég közel van a stabil kapcsolathoz, de akkor sem lesz veszélyes, ha a Rosetta vészmódba kapcsolva sodródni kezd.
Hogy később milyen tudományos méréseket végeznek el, még nem tudni pontosan. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, az elmúlt hét hónapban nem csak várták a kutatók, hogy a Philae magához térjen, hanem kidolgoztak egy nagyjából használható tervet arra az esetre, ha ez tényleg meg is történik. Az ellenőrzés után eleinte a kis energiaigényű feladatokat, például fotózást és a környezeti paraméterek leolvasását tervezik, és ahogy haladnak előre, úgy jöhet a tíz másik kísérlethez tartozó műszer is. Kiderült, hogy nagyon oda kell figyelni a tervezésnél, hiszen nemcsak a feladat elvégzéséhez, például egy mintavételhez kell elég energiát biztosítani a napelemekből vagy az akkumulátorból, de a feldolgozásra és az eredmények továbbítására is gondolni kell.
Összességében tehát továbbra is úgy tűnik, hogy a Philae első, tragikusan rövidre sikerült működési periódusa valójában csak a felkészülés volt a történelmi küldetés szerencsés, de ha lehet, még jelentősebb szakasza előtt. Az üstökösre szállás, a mintavétel és a helyszíni elemzés már eddig is sok olyan eredményt hozott, ami komoly fejvakargatásra késztette a korai univerzum kialakulását vizsgáló kutatókat, de egy napközelben száguldó, folyamatosan alakuló üstököst a felszínről megfigyelni valami olyasmi, aminél a Nobel-díj csak a kezdet, a tudományos eredmények az eredetünket kereső vizsgálgatok alapjait adhatják a következő néhány évtizedre.
Műholdas adatok szerint veszített tömegéből az Antarktiszi-félsziget délnyugati részének korábban stabil jégtáblája - írja az MTI.
A Bristoli Egyetem tudósai a bremerhaveni Alfred Wegener Sark- és Tengerkutatási Intézet (AWI) kutatóival együttműködve elemezték ki a CryoSat-2 műhold adatait, melyek szerint 2009 óta 750 kilométernyi partszakaszon több gleccser máig összesen 300 köbkilométer jeget engedett az óceánba.
Ez körülbelül 350 ezernyi Empire State Building térfogatának felel meg
- fogalmazott Bert Wouters, a kutatás vezetője. A jelenség következtében globálisan növekszik a tengerek vízszintje, írták a szakértők a Science című tudományos lapban.
A tudósok szerint a hirtelen változás nem a hőmérsékletet vagy a hóesés mértékét érintő eltérésekkel, hanem a klímaváltozás okozta meleg tengeri áramlatokkal magyarázható.
A felmelegedés hatására elkezdett olvadni az eddig a félsziget stabilitását biztosító selfjég alsó rétege
- mondta Veit Helm, az AWI geofizikusa. A selfjégnek - a tenger felszínén lebegő, de a parthoz kapcsolódó jégtáblának - olvadást lassító hatása ezáltal csökkent, a szárazföldi jég egyre gyorsabban vékonyodik - véli Helm.
Az érintett terület az Antarktisz más gleccsertömegeihez képest eddig stabilnak számított, egyes gleccsereinek felszíne azonban 2009 óta évente négy métert veszített vastagságából, a régió jégtáblái pedig az elmúlt két évtizedben vastagságuk csaknem egyötödét elveszítették.
„A tény, hogy egy ekkora területen ilyen sok gleccser kezd el veszíteni a jegéből, meglepetés volt” - mondta Wouters. A jégveszteség ráadásul olyan sok, hogy egy másik műhold még a Föld mágneses erőterének kis változását is észlelte.
Az Antarktisz más területeihez képest a Antarktiszi-félsziget déli része kevésbé ismert, kevesebbet tanulmányozták, ironikus módon pont azért, mert eddig nem történt rajta sok változás - mondta Wouters. A változások okának megállapításához és az olvadás további mértékének becsléséhez további adatok gyűjtésére van szükség.
Shocking photos of mankind's destruction of the planet from forests turned to wasteland to garbage filled seas and slaughtered species
Foundation for Deep Ecology and Population Media Center have released stark pictures revealing mankind's effect on planet
Shocking photos of mankind's destruction of the planet from forests turned to wasteland to garbage filled seas and slaughtered species
Foundation for Deep Ecology and Population Media Center have released stark pictures revealing mankind's effect on planet
Egy új felmérés szerint 2014-ben ötből két amerikai méhkolónia elpusztult. Még megdöbbentőbb, hogy a rovarok tömeges kihalásuk nyáron kezdődött, nem télen. Tavaly április óta a méhkolóniák 42,1 százaléka kihalt, és ez az arány még sosem volt ilyen magas az elmúlt kilenc évben.
Úgy látjuk, a méhek problémája csak egy riasztó jele annak, hogy hamarosan szörnyű dolgok történhetnek az agrár- és ökoszisztémánkkal. Csak ezt a méheken látjuk először, mert őket könnyű megszámolni.
– mondta a témával foglalkozó tanulmány társszerzője, Keith Delaplane.
A helyzet nem annyira borzasztó, mint látszik. Egy méhkolónia kihalása után a méhészek általában szétosztják a túlélőket, hogy új kolóniákat alakíthassanak ki, így a számuk egy idő után visszaáll a normálisra. Viszont ez is erősen próbára teszi a méheket.
A rovartani szakértőket megdöbbentette a tény, hogy a méhek nem télen, hanem nyáron pusztultak ilyen mértékben. A felmérés szerint a méhészek 2014 nyarán vesztették el a méhek 27,4 százalékát, míg ez az arány egy évvel korábban még csak 19,8 százalék volt. A jelenség épp olyan szokatlan, mint egy nyáron kitörő influenzajárvány.
A felmérés azt az eredményt hozta, hogy Oklahoma, Illinois, Iowa, Delaware, Maryland, Pennsylvania, Maine és Wisconsin államokban 2014 áprilisa óta a méhek 60 százaléka elpusztult. A tanulmány szerzői szerint a jelenségről éppúgy tehet a méhek rossz táplálkozása, mint az atkák terjedése, vagy egyes növényvédő szerek.
Bár 2015-ben 2,74 millió új méhkolóniát hoztak létre – százezerrel többet, mint tavaly –, a tanulmány szerzői szerint ez nem jelenti azt, hogy a méhek helyzete vagy egészségi állapota egy fikarcnyival is javulna.
Akár 80 centiméterrel is megemelkedhet a Balti-tenger vízszintje, hőmérséklete pedig 2-4 Celsius-fokkal is nőhet az évszázad végére.
A németországi Geesthachtban lévő Helmholtz Intézet kutatásai szerint egyre melegebb lesz a Balti-tenger felső vízrétege a század végére, ezzel párhuzamosan a víz feletti levegő hőmérséklete is emelkedik, akár 8 Celsius-fokkal. Új számítógépes szimulációk szerint a levegő télen 4-8, nyáron 1,5-4 Celsius-fokkal is melegedhet. A Balti-tengeri levegő 1871 óta melegszik jelentős mértékben. Északi részének 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedése magasabb, mint az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) által globálisan mért egy Celsius-fokos melegedés.
Tizenkét ország 141 meteorológusa, hidrológusa, oceanográfusa és biológusa vett részt a BACC-II nevű tanulmány elkészítésében, amely a klímaváltozás Balti-tengerre gyakorolt hatását becsülte fel. A munkát a potsdami Klímakutató Intézet koordinálta. "A tanulmány az IPCC globális klímaváltozásról szóló jelentésének a Balti-tenger térségét érintő regionális változata" - mondta Hans von Storch, a Helmholtz Intézet vezetője.
A kutatás szerint az enyhébb klíma miatt a Balti-tenger téli jégtakarója 2100-ra 50-80 százalékkal csökkenhet. Télen a csapadék növekedésére, nyáron - elsősorban Németországban és Lengyelországban - a csapadék csökkenésére kell számítani. A különböző modellek alapján mért értékek ingadozása miatt pontos előrejelzést nem tudnak mondani a szakértők, akik az évszázad végéig 30-80 centiméter közötti tengerszint-emelkedéssel számolnak.
A víz felmelegedésén kívül a sótartalom csökkenése is nagy hatással lehet a tenger állataira és növényeire. Ez a baktériumoktól kezdve a kereskedelemben fontos szerepet betöltő tőkehalakig az egész ökoszisztémát érinti. Az nem jósolható meg egyértelműen, mennyire válik "édessé" a Balti-tenger vize. A klímakutatók arra számítanak, hogy egyes mélyebb medencékben kiterjedtebbé válnak az oxigénhiányos zónák is.
Európa géntérképe alapján az osztrák és a magyar férfiak nagyjából ugyanazokat a génmutációkat hordozzák, azaz a legtöbbüket vissza lehetne vezetni egy közös ősre. link
Jégsapka lehet a Plútó pólusain, derült ki a törpebolygó közelébe érő, New Horizons nevű NASA-szonda első olyan felvételeiből, amin már valami részletet is ki lehet venni. link
Egy magyar származású csillagász, dr. Györgyey-Ries Judit hívta fel a figyelmet arra, hogy egy (New York-i) Szabadság-szobor méretű aszteroida száguld felénk, és nagy valószínűséggel 2017 októberében be is csapódik a Földbe, írja a Mirror.
A Texasi Egyetem McDonald Obszervatóriumában dolgozó csillagász szerint az égitest becsapódásának hatása attól is függ, pontosan hol ér földet, de mindenképpen látványos lesz.
Tudósok szerint a 2012 TC4 nevű aszteroida nagyobb káoszt okozhat, mint a 2013 februárjában Oroszország cseljabinszki régiójában felrobbant társa. link
Hihetetlen mennyi baj volt vele eleinte. Az is botrányos volt, hogy az optikát gyártó cég elk*rta az optika fókuszát. Ezek ellenére is hatalmas jelentősége van a kicsikének. Kíváncsi leszek milyen új műszerrel fogják majd pótolni.
Egyébként volt róla szó, hogy lehozzák és egy múzeumban kiállítják. Az űrsikló program lelövésével viszont erre nem igazán van esély. :((((
A Nyilas inkább a nyári égbolt csillagképe nem? :) És ott sem jellegzetes mert elég déli fekvésű. Ellenben arra van a Tejútrendszer középpontja így már kis távcsővel is remek látvány tárulhat elénk. Igaz maci? :)
A jeles évfordulóra több rendezvénnyel és filmmel is készülnek, amelyre várják a nagyközönséget.
A NASA és az ESA egyaránt igyekszik felhívni a csillagászat iránt érdeklődők és általában a nagyközönség figyelmét a Hubble közelgő 25-ik születésnapjára, amely a hónap végén, egészen pontosan április 24-én érkezik el. Az űrteleszkóp bemutatása mellett annak fontosabb eredményeit is sorra veszik majd, miközben már gőzerővel dolgoznak az utód fellövésén.
Nem is olyan rég még arról írtunk, hogy a Hubble hamarosan elérkezhet pályafutásának végére, amelyre néhány éven belül sor kerülhet, ahogy a hihetetlenül fontos és hasznos eszköz egyre szűkebbre veszi bolygónk körüli pályáját. A szakemberek egy része abban bízik, hogy a Hubble és a James Webb egy rövid ideig közösen dolgozhat majd a megmaradt kérdések megválaszolásán, ám egyelőre előbbi 25-ik születésnapján van a hangsúly, amely már önmagában is jelzi a küldetés sikerét. A Hubble ugyanis még 1990 áprilisában rajtolt el, azóta pedig számos fontos területen végzett megfigyeléseket, igazolta vissza, avagy cáfolta a korábbi elméleteket.
Ezek között említhető az Univerzum gyorsuló tágulása, a tágulás sebességének 3 százalékos hibahatárral való megmérése, a sötét energia arányának nagyjából 70 százalékban történő meghatározása, a sötét anyag háromdimenziós térképének, valamint a csillagképződés folyamatának, annak történetének felvázolása, a legtöbb galaxis közepén található szupermasszív fekete lyukak felfedezése, a tömeg tekintetében megmutatkozó arányosság kimutatása, illetve exobolygók százainak megtalálása, hogy csak a fontosabb kérdéseket vegyük sorra. A küldetés hossza és eredményeinek terjedelmes listája mindenképpen kiemelkedő teljesítmény, van tehát mire büszkének lenni mind a NASA, mind pedig az ESA részéről, nem beszélve a szerződéses partnerekről és minden egyéb résztevőről.
A hivatalos oldalon és az ott található hivatkozásokon szemügyre vehetjük a tengerentúli és európai rendezvények, események listáját, itt bőven van miből válogatni.
Körülbelül 5 perce Budapesten, a 14. kerületben Rákosfalván, de a 16. kerület irányából valamit láttam lezuhanni az égből. [...] Egy darabig úgy világított mintha egy magnéziumszalagot gyújtottak volna meg és tűzpiros csóvája is volt. Valamennyivel a föld fölött kialudt.
kép link
Évezredek óta nem tapasztalt mértékben lassult le a 20. század során a Golf-áramlat. Különösen az elmúlt évtizedekben gyengült meg jelentős mértékben a meleg tengeráramlat - közölte Stefan Rahmstorf, a Potsdami Klímakutató Intézet munkatársa és csapata a Nature Climate Change című szaklapban.
"Meglepő módon a globális felmelegedés ellenére az Atlanti-óceán északi felének egy része az elmúlt száz évben lehűlt. A legtöbb számítógépes modell szerint a lehűlés erősödik" - fejtette ki Rahmstorf. link
Több mint száz év elteltével ismét nóvát fedeztek fel a téli égbolt egyik jellegzetes csillagképében, a Nyilasban. Március 22-én az égitest fényessége elérte a szabad szemmel láthatóság határát. link
Jelentős lépést tettek a Harvard Egyetem tudósai afelé, hogy feltámasszák a gyapjas mamutot: egy új génsebészeti módszerrel a kihalt állat 14 génjét beillesztették egy elefánt élő DNS-ébe. link
az előzőnél az volt a legjobb amikor jött a teljes besötétedés, olyan fodrozódva jöttek az árnyak...ahogy a Hold hegyein, dombjain átszökik az utolsó napsugár is...
az látványos volt..
de akkor sem volt teljes sötétség..csak olyan szürkület.
Igen, olyan most nálunk mint amikor a fényképet korosítják, bár a hőmérsékleten érezhető. Az előző "világvéginél" épp túráztunk, akkor még pulcsit is kellett felvenni :)
de én ezzel néztem már 1999 -ben is...akkor sem éget ki a szemem :_))
ez is mekkora népbutítás....hogy mindenki vegye meg a csillagászati szemüveget..
ha 2 másodpercre belenézel semmi baja nem lesz a szemednek..
apám régen meg hegesztő szemüveg nélkül hegesztgetett 3-4 órát..mindig becsukta a szemét ...ilyen amatőr barkácsoló volt, és néha lusta volt pajzzsal hegeszteni.... tiszta piros lett az arca..meg a szeme is... szerintem az sokkal veszélyesebb volt mégsem lett semmi baja a szemének
én már ide készítettem a hegesztő pajzsomat :_)
már bele is néztem...egy kis cikket már eltakar a Napból.
de a hegesztő szemüvegem sem elég jó...még fel kell tenni a napszemüvegemet is...de úgy is csak 1-1 másodpercre lehet belenézni..mivel ez nem speciális csillagászati szemüveg..
több mint négy év után, március 20-án, pénteken délelőtt ismét az egész ország területéről megfigyelhető részleges napfogyatkozásban lehet részünk. A ritka jelenség Magyarországon reggel 9:35:41-kor veszi kezdetét. A fogyatkozási maximum, a napkorong közel kétharmadát érintő 58,4 százalékos fedés Budapesten 10:48:30-kor következik be, és 12:03:39-kor véget is ér az évtized második, Magyarországról megfigyelhető részleges napfogyatkozása.
A hivatalosan 67P/Csurjumov-Geraszimenko névre keresztelt, de a köznyelvben csak Csurinak becézett üstökösről készített felvételek elemzésekor a kutatók olyan nyomokat vettek észre a felszínt borító porban, amelyeket mintha a szél rajzolt volna. Ez igen meglepő lenne egy üstököshöz hasonló "levegőtlen" égitestnél.
Szerző: Magyar Csillagászati Egyesület | 2015. február 27, péntek
Hosszabb szünet után ismét napfogyatkozást láthatunk Magyarországról március 20-án, a délelőtti órákban. A fogyatkozás közel 60%-os lesz, ezért mindenképp érdekes megfigyelni.
A Magyarország nagyobb városaira érvényes kontaktusadatokat az alábbi táblázat tartalmazza. Az időpontok Világidőben (UT) szerepelnek, ezért 1 órát hozzá kell adni!
Hatalmas, a földinél tízszer mélyebb sós vizű óceán lehet a Jupiter, egyben a Naprendszer legnagyobb holdján, a Ganümédészen egy vastag jégkéreg és a sziklás felszín közé szorulva - jelentette be a NASA a Hubble friss kutatásaira támaszkodva. link
Sokak szerint hihetetlen energiákat indít meg a Magyar Természettudományi Múzeum Buddha-szobra, amelyben egy önmagát mumifikált szerzetes rejtőzik. link
Megérkezett a Ceres Törpebolygóhoz a NASA Dawn űrszondája. A 2007 óta tartó űrkutatási projekttel eddig minden rendben. Nemrég titokzatos fényes foltot fedeztek fel a törpebolygó felszínén, amiről egyelőre nem tudni, mi lehet. A szonda egy hónap alatt áll véglegesen pályára, nagyon közel megy majd a bolygóhoz. Hamarosan kiderülhet, mi az a fényes folt. link
fotók link
Százmillió csillag másfélmilliárd pixelen
ORIGO2015. 01. 06. 20:34
Példátlanul nagy felbontású felvételt adott ki a Hubble csillagászközössége az Androméda-galaxisról. Tejútrendszerünk legközelebbi galaktikus szomszédját még soha sem láthattuk ilyen részletességgel. A gigakoncertekhez hasonlóan a csillagászat eredményeit is a számok adják át a leghatásosabban, így hát következzék egy pontokba szedett beszámoló.
Hatalmas mennyiséggel, több mint 41 milliárd köbméterrel, nagyjából 41 köbkilométerrel csökkent a kaliforniaiak rendelkezésére álló vízkészlet három év alatt a NASA számításai szerint. A mennyiséget jól érzékelteti, hogy a Balaton medrében átlagosan 2 köbkilométer víz fér el.
A NASA klímaműholdja, a GRACE adatait most először használták fel annak megállapítására, hogy mennyi víz lenne szükséges ahhoz, hogy egy elhúzódó aszály véget érhessen. A számításokat a pasadenai Sugárhajtás Laboratórium (Jet Propulsion Laboratory, JPL) klímakutatói végezték. link
A Nap hatalmas, napkoronán keletkezett lyukkal ünnepelte az évkezdést: a NASA Solar Dynamics Observatoryjának Atmospheric Imaging Assembly (AIA) nevű műszere január elsején készítette az alábbi képet. A koronán lévő hatalmas fekete folt a déli területen látható.
Része-e a Higgs-bozon az anyag-antianyag-rejtélynek?
HIREK.CSILLAGASZAT.HU
2015.01.05. 10:49
Az LHC 2015-ös újraindítása után tervezett egyik kísérlet eredményeként kiderülhet, a Higgs-bozonnak lehet-e szerepe az univerzumunk anyag-antianyag aszimmetriájának magyarázatában. link
Az Európai Űrügynökség Youtube-csatornájára került fel a német asztronauta, Alexander Gerts a Nemzetközi Űrállomás mellett készített felvételeiből egy válogatás. És hát elképesztő az egész.
A hat perces felvételen minden szembejön, amiért csodálatos ez a bolygó. A képeket a Blue Dot misszió keretében rögzítették, 166 napon át összesen 12500 darabot. Ezekből lett összerakva ez a felvétel.
Kétszer gyorsabban melegszik az Északi-sark, mint a világ többi része INDEX
2014.12.18. 11:29
Az Északi-sarkot és környékét, vagyis az Arktiszt sokkal jobban megviseli a klímaváltozás, mint a Föld többi területét. Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) legfrissebb jelentése szerint a felmelegedés itt kétszeres tempóban halad, és a gyorsuló trend várhatóan nem változik a közeljövőben.
A gyorsabb melegedés annak a jelenségnek köszönhető, hogy a sarkköri olvadás felerősíti a napfény hatását. Míg rendes körülmények között éppen a jég- és hótakaró hűti a felszínt a sugarak visszaverésével, az olvadás miatt az eddig elfedett területek védtelenné válnak. Ezek a sötétebb régiók pedig több hőt nyelnek el, ugyanúgy, ahogy a fekete pólók is gyorsabban melegednek gyáron, mint a világosabb színűek. Ugyanez igaz a tengeri jégtakaró olvadására is.
A fokozott melegedés pedig hatással van az élővilágra is. Míg a planktonok jobban szeretik a melegebb vizet, a jegesmedvék kifejezetten rosszul járnak vele, a leginkább érintett területeken a számuk egyre csökken.
A folyamat öngerjesztő. Beata Csatho, a Buffalói Egyetem kutatója szerint például Grönlandon a jég egyenletes eltűnésével fokozatosan csökken a felszín tengerszint feletti magassága. Az alacsonyabb területen viszont a levegő hőmérséklete is magasabb, ami megint csak fokozza a felmelegedés mértékét.
A jelentés a legújabb kutatások összefoglalója, 13 ország több mint 60 kutatójának eredményeit összegzi. Rámutat olyan ugyan kivételekre, ahol a jégtakaró elkezdett visszaépülni, de összességében megállapítja, hogy az Északi-sark egyre nagyobb veszélybe kerül a klímaváltozás következtében.
Eltűnt a kínai gleccserek ötöde
INDEX
2014.12.15. 15:18
Gyorsuló ütemben veszítenek területükből a kínai gleccserek, és a folyamat hosszú távon a kelet-ázsiai ország folyóira is hatással lehet – írja az MTI.
Az elmúlt bő öt évtizedben összesen 7600 négyzetkilométernyit zsugorodtak a Kína területén található gleccserek, ez a teljes terület 18 százalékos csökkenését jelenti – közölte a Kínai Tudományos Akadémia a témáról szóló legfrissebb tanulmányában. Az 1950-es évek óta évente átlagosan 243,7 négyzetkilométernyi gleccserjég olvadt el. A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Altáj-hegységben például a jég 37,2 százaléka, a Tibeti Autonóm Régió Gangdise-hegységben 32,7 százaléka tűnt el az elmúlt fél évszázadban. Leggyorsabb az olvadás a Himalája-hegység déli és nyugati részén, itt évente 2,2 százalékkal kevesebb a gleccserek jege.
Az ország nyugati régióiban összesen 48 571 gleccsert számoltak össze a tudósok, először frissítve a 2002-ben publikált adatokat. A mostani kutatás során a szakértők a legújabb technológiákat is segítségül hívták, így például távoli érzékelős adatgyűjtést is végeztek.
Bár a tanulmány az okokat nem említi, a korábbi kutatások egyértelműen a globális felmelegedés kiváltotta hőmérséklet-emelkedést jelölik meg a jelenség okozójaként. Ahogyan arra egy május végi, szintén a Tudományos Akadémia által jegyzett jelentés rámutat, a magas régiókban fekvő kutatóállomások 80 százalékán jegyezték fel az elmúlt 30 évben a Celsius-fokok növekedését, de nemcsak Kínát, a teljes ázsiai régiót érinti a probléma.
Liu Si-jin, a mostani, friss kutatás vezetője a kínai sajtóban a jelenség hosszú távú negatív hatását hangsúlyozta. Bár a gleccserjég olvadása kezdetekben a folyók vizének felduzzadását eredményezi, a jég teljes eltűnése a folyók apadását, szezonálissá válását hozhatja magával.
Az Európai Űrügynökség nemrég hozott nyilvánosságra néhány káprázatos képet a Tejútról. A kavargó hullámok és hurkok feltárják a galaxis mágneses mezejét, és segíthetnek megfejteni, milyen lehetett az univerzum az ősrobbanás után. link
Felújított kép a Jupiter Európé holdjáról
A NASA kutatói modern képfeldolgozó eljárásoknak vetették alá a Jupiter Európé holdjáról készült eddigi legjobb mozaikfelvételt. A színes fotókból álló mozaikot az 1990-es évek második felében készítette a NASA Galileo űrszondája. link
Láthatatlan pajzs véd meg minket a gyilkos elektronoktól
„Olyan ez az egész, mintha az elektronok egy üvegfalnak csapódnának az űrben” - mondta Baker. „Ez a láthatatlan pajzs elképesztő jelenség. Pont olyan, mint amit a Star Trekben is használnak, hogy hárítsák az idegenek támadását.” link
Miért nem omlott össze az univerzum?
HIREK.CSILLAGASZAT.HU
2014.11.21. 09:13
Egy nemzetközi kutatócsoport eredménye megmagyarázhatja, hogy miért nem omlott össze az univerzumunk közvetlenül az ősrobbanás után, holott a Higgs-bozonnal kapcsolatos kutatások erre a forgatókönyvre utaltak – írja a csillagaszat.hu. Az eredményeket részletező szakcikk a Physical Review Letters c. folyóiratban jelent meg.
A részecskefizika standard modellje szerint – némileg leegyszerűsítve – a CERN-ben 2012-ben felfedezett, elméletileg azonban már majdnem fél évszázaddal korábban megjósolt Higgs-bozon felelős azért, hogy a többi részecskének tömege van. Az ezzel kapcsolatos kutatások azonban azt sejttették, hogy a Higgs-bozonoknak az ősrobbanás utáni nagyon gyors felfúvódás alatti keletkezésének az éppen megszületett világegyetem instabilitásához, ezen keresztül pedig az összeomlásához kellett volna vezetni.
Ez nyilvánvalóan nem történt meg, így az ezzel foglalkozó kutatók egy része arra a következtetésre jutott, hogy az univerzum létrejöttének körülményeit olyan fizikai törvények írhatják le, amelyekről egyelőre fogalmunk sincs. Az Imperial College London, a University of Coppenhagen és a University of Helsinki kutatói azonban úgy gondolják, létezik egy egyszerűbb magyarázat is.
Arttu Rajantie (Imperial College London) és munkatársai új tanulmányukban azt írták le, a téridő görbülete – gyakorlatilag a gravitáció – miként biztosította, hogy az éppen csak megszületett világegyetem túlélje a kezdeti exponenciális tágulás okozta instabilitást. A kutatók a Higgs-bozonok és a gravitáció kölcsönhatását vizsgálták, figyelembe véve annak energiafüggését is. Kimutatták, hogy már csekély mértékű interakció is elegendő az összeomlás megakadályozásához. Rajantie magyarázata szerint kutatásuk a standard modell utolsó ismeretlen, a Higgs-részecske és a gravitáció kölcsönhatását jellemző paraméterre fókuszált, amely nem határozható meg részecskegyorsítókban végzett kísérletekkel, de nagy hatással van a felfúvódás közbeni Higgs-instabilitásra, és viszonylag kicsi értéke is túllendíti a fiatal univerzumot az instabilitási szakaszon. Nincs tehát szükség semmilyen új fizikára.
A csoport a továbbiakban kozmológiai észlelések felhasználásával tervezi a kölcsönhatás részletesebb vizsgálatát és annak kiderítését, hogy az milyen befolyást gyakorolhatott a korai világegyetem fejlődésére. Rajantie és kollégái főleg az ESA már működő vagy még éppen tervezés alatt álló, a mikrohullámú háttérsugárzást és a gravitációs hullámokat tanulmányozó misszióinak adataira kívánnak majd támaszkodni.
Megdöbbentő szimuláció a földi szén-dioxid-kibocsátásról
A keletkező szén-dioxid nagyobb része emberi tevékenység nyomán kerül a levegőbe, de az egyenlítő környékén és a déli féltekén jelentős az erdőtüzek hatása is, ahol a szürkével jelölt szén-monoxid is nagy mennyiségben a légkörbe kerül. Helyenként jól megfigyelhető szén-dioxid kibocsátásának és elnyelésének napi lüktetése (figyeljük a pontszerű piros forrásokat, illetve a gázt elnyelő amazóniai és afrikai erdőségek fölötti ingadozást). link
Szerves molekulák jelenlétét fedezte fel a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége – jelentette be a Német Űrügynökség (DLR).
Az Európai Űrügynökség (ESA) Philae minilaborja az üstökös légkörében olyan szerves vegyületet talált, amely az élet alapját jelentő szénatomot is tartalmazza. A tudósok most elemzik az adatokat azt kutatva, vajon a felfedezett vegyületek egyszerűek, mint a metán vagy a metanol, vagy összetettebbek, mint a fehérjék építőkövei, az aminosavak. A Philae az üstökös kemény felszínéből is vett mintát, ám ez még elemzésre vár, írja az MTI.
de még elküldte a Földre , az egy teljese mérési szakasz eredményeit.
Állítólag ha közelebb ér a Földhöz az üstökös lehet hogy feléled a leszállóegység még.
Az a baj hogy borzasztóan kell spórolni a tömeggel minden indításkor, ezért nem lehet ilyen robusztus szondákat indítani...amin lenne mondjuk erős robotkar, vagy olyan kerék mint a rover -eken.
szóval vagy szerencsésen tud landolni, vagy nem...véletlen műve..
a képen látszik amit visszaküldött hogy egyáltalán nem volt sima a felszín...és biztos a leszálláskor megbillent...az első leszállásnál meg megintcsak valami hasonló lehetett a probléma.
ilyen "filigrán" űszondától ennyire futotta..ennek kel örülni. :-)))
nem is arra az üstökösre akartak leszállni, de valami probléma adódott az űrszonda megépítésekor, ezért csúszott a program.
ezért menet közben egy másik üstököst választottak, és mert a lendítőmanőverek miatt ezt az üstököst tudták a legkevesebb energia felhasználásával megközelíteni.
A tápegységet fel kell melegíteniük 0 celsiusra, hogy működni tudjon. Ehhez a másodlagos tápegységet használják. Viszont csak 1,5 órájuk van naponta, hogy az az egy napelem amit lát a napunk feltöltődjön. Abban reménykednek, hogy ahogy közelednek a naphoz, erősebb lesz a napfény.
Persze sok mindenen gondolkodnak, pl. elfordítani a Philae-t, vagy egyenesen kiugrasztani onnan és újból landoltatni. :)
Guillaume Juin, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénységének egyik tagja már jó pár videót tett közzé, amelyek a magasból készültek. Az Astronaut – A journey to space azonban minden eddiginél különlegesebb: a képek 2011 és 2014 között készültek az ISS-missziók során. A mintegy 80 GB-nyi képanyagból készült timelapse videót digitálisan javították és remek hangsávval látták el (a zene Vincent Tone űrhajóst dicséri). Külön is felhívnánk a figyelmüket az éjszakai felvételekre: varázslatosak. link
Megkezdte az üstökös megfúrását a Philae leszállóegység
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko felszínére szerdán leszállt kutatóegység elkezdte a talajfúrást, hogy mintákat vegyen az üstökösből. De nagy kérdés, hogy az eredmények egyáltalán el tudnak-e jutni a Földre. A kutatóegységnek kimerülőben vannak a saját tápegységei, és mivel árnyékos helyen ért talajt, egyelőre bizonytalan, hogy sikerül-e energiát felvennie a napsugarakból. A tudósok valójában nem tudják, mennyi energia maradt a robot tápegységeiben.
A felmelegedés miatt egyre több a villám
INDEX
2014.11.14. 11:31
A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedés miatt egyre több villámcsapás történik. „Csak néhány Celsius-fokos melegedés is hatalmas klímaváltozással járhat, például duplájára növelheti a villámokat” – írja a tanulmány szerzője, David Romps, a University of California, Berkeley kutatója.
Romps magyarázata szerint két fő oka van annak, hogy az atmoszférában villámok keletkeznek. Az első a víz-, csapadékmennyiség, a második az atmoszféra instabilitása. „Ahhoz, hogy villám keletkezzen egy viharban, a víznek mindhárom halmazállapotában – gáz, folyékony, szilárd – jelen kell lenni, gyorsan növekvő felhőkre van szükség, amely a vizet az atmoszférában tartja, hogy feltöltődjön, elkülönüljön” – magyarázza Romps.
A kutatók megvizsgálták, hogy a csapadékosság és az instabilitás hogyan változnak a klímaváltozással, hogyan befolyásolják a villámlást. A modellek alapján a csapadékosság néhány területen nő, az instabilitás viszont egyértelműen mindenhol nőni fog.
A kutatók 11 klímaváltozás-modellt próbáltak ki, szuperszámítógépeken lefuttatott szimulációkat. Az eredmény:
Egy fokkal melegebb 12 százalékkal több villámot jelent.
Azaz a huszadik század hátralévő részében 50 százalékkal több villámra számíthatunk. Ez pedig nem jó: a villámok nem sok halált okoznak (évi 20-50 ember hal meg emiatt az USA-ban), erdőtüzet annál többet.
Két láb a talajon, egy az űrben - meredek helyzetben a Philae
Kilométeres repülés a felszín felett, függőlegeshez közeli véghelyzet, árnyékos leszállóhely - újratervezés. Az ESA csütörtök délután 2-kor tartott sajtótájékoztatóján részletesebb információkkal szolgált a leszállás körülményeiről, a Philae helyzetéről és a további tervekről. link
A NASA Cassini űrszonda adatainak elemzése alapján a Jupiter Nagy Vörös Foltjának színe a Napnak köszönhető: a napfény széttöredezte a bolygó felső atmoszférájának vegyi anyagait. Az eredmények ellentmondanak egy másik elméletnek, ami szerint a vörös vegyi anyagok a Jupiter felhőiből származnak, a folt alatt valószínűleg a szokásos felhők vannak azon a területen is. link
A leszállást visszaigazoló üzenetet övező üdvrivalgás elültével kiderült, hogy a Philae-t a talajhoz rögzítő szigonyok nem lőttek ki, majd furcsa, fluktuáló rádiójelek érkeztek a földi irányítóközpontba, melyek arra utaltak, hogy maga a leszállás sem volt olyan sima, mint azt az első pillanatban gondolták.
Az ESA twitterén nemrég bejelentette, hogy a Philae ROMAP nevű fedélzeti műszerének mágneses mérései alapján három leszállás is lehetett, közép-európai idő szerint 16.33-kor (28 perccel és 20 másodperccel később ez váltotta ki az üdvrivalgást az irányítóközpontban), 18.26-kor és 18.33-kor. Ezek a mérések összhangban vannak egy másik fedélzeti érzékelőrendszer, a MUPUS adataival is.
Egyelőre nincsenek a felszínen készült fotók
Időközben érkezett egy kép közvetlenül a leszállást megelőzően az üstökösmag felszínéről is, azonban a fedélzeti panorámakamera, a ÇIVA a felszínről egyelőre hibás, fekete sávokkal teleszórt vagy teljesen fekete képeket küldött a Földre.
A többi műszer, űgy tűnik, megfelelően működik, azonban a Philae állapotáról még nincs teljesen pontos képünk. Az üstökösmagon uralkodó minimális gravitáció miatt nem kell feltétlenül megijednünk az első és a második leszállás közt eltelt időtől, hiszen ilyen körülmények között a "pattogás" olyannak tűnik, mintha igen erősen lassított felvételen zajlana, így a Philae nem sodródhatott el messzire az eredetileg kiszemelt leszállóhelytől.
FRISS: A Philae ROMAP műszerének adatai szerint összesen három landolás volt. Magyar idő szerint 16:33-kor az első, azonban ekkor úgy visszapattant a szonda, hogy csak 18:26-kor jött a második. Az mágnesességben bekövetkezett változások elemzése alapján a leszállóegység azonban másodszorra is visszapattant, és 18:33-kor harmadszor is leszállt. A ROMAP kezelői szerint a szonda azóta egy helyben maradt.
és különben is, mi alapján ítéled el Aranyit? azért neki kicsit magasabb a végzettsége, a műveltsége, a tapasztalata mint neked. Vagy netán te mindenki felett állsz tudásban?
ui.: a napokban beszélgettem egy ezek szerint áltudományos témáról a hazai valódi tudományos élet egyik ismert és nemzetközi szinten is elismert alakjával. Árnyaltabb a kép, mint gondolná...
Tudomány, csillagászat
A grönlandi jégtakaró több energiát szív fel, mint az Egyesült Államok. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek: a szakértők szerint baszhatjuk, ha a tengerfenékről a légkörbe jut a jég által elzárt szén-dioxid.
link