A grönlandi jégtakaró több energiát szív fel, mint az Egyesült Államok. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek: a szakértők szerint baszhatjuk, ha a tengerfenékről a légkörbe jut a jég által elzárt szén-dioxid.
Egy nagy aszteroida repül el a Föld közelében 2017. szeptember 1-én
Egy közel negyven éve ismert földközeli kisbolygó, a (3122) Florence közelíti meg bolygónkat most szeptember 1-én. Ugyan csillagászati értelemben közel lesz, de a mintegy 7 millió kilométeres közelítés még így is a Föld-Hold közepes távolságának 18,4-szerese. Az esemény azért érdekes, mert a földközeli objektumok között egy viszonylag nagyobb, 4-5 km átmérőjű égitestről van szó, ezáltal újabb fontos megfigyelési lehetőség nyílik a Földre potenciálisan veszélyes objektumok jobb megismerésére. Többek között radarcsillagászati módszerekkel az aszteroida mérete, alakja, tengelykörüli forgása és felszíni összetétele megállapítható, illetve pontosítható lesz. Egyébként ez a mostani közelítés a Florence 1890 és 2500 közötti földközelségei közül a legközelebbi.
link
Amerikai csillagászok egy csoportja szerint az "exohold" méretét és
tömegét tekintve is akkora lehet, mint a Neptunusz, és valószínűleg egy
Jupiterrel azonos méretű, de tízszer nagyobb tömegű bolygó körül kering.
Megjöttek az első fotók: sosem láthattuk még ilyen közelről a Jupiter nagy vörös foltját
A Juno űrszonda alig 9 ezer kilométeres magasságból fotózta le kedden a Földnél kétszer szélesebb légköri vihart. A NASA egyelőre csak a nyers képeket tette közzé, de lelkes rajongók már alaposan megdolgozták őket.Szerdán jelentette a Juno űrszonda, hogy "Teljesítettem legutóbbi repülési feladatomat! Minden tudományos műszer és a JunoCam is működött." A küldetés sikere azért is nagy dolog, mert a tudósokat már az 1800-as évek óta foglalkoztatta a légköri jelenség, az űrkutatás történetében pedig ez volt az első űrszonda, ami ilyen közelről, alig 9 ezer kilométeres magasságból figyelte meg a körülbelül 16 ezer kilométer széles hatalmas légköri képződményt. Ami nagyjából kétszer olyan széles, mint a Föld átmérője.
A JunoCam felvételeit még nem dolgozták fel a NASA-nál, de a nyers képeket már közzétették.
link
Földhöz egy rejtélyes objektum. Tulajdonságai annyira szokatlanok, hogy egyelőre még a NASA szakemberei sem tudják, mi is tart felénk.
A 2016 WF9 nevű objektumot az amerikai űrügynökség aszteroida- és üstökösvadász projektje, a NEOWISE szúrta ki még 2016. november 27-én. Méretét tekintve körülbelül 1 kilométer széles. A várakozásoknak megfelelően február 25-én halad el bolygónktól nagyjából 51 millió kilométer távolságra (becsapódástól tehát korántsem kell tartanunk). link
Igazán nem lehet panaszkodni a lassan teljesen mögöttünk maradó 2016-os évre: az űrhajózás, űrkutatás, csillagászat folyamatosan tartogatott izgalmakat, meglepetéseket a téma iránt érdeklődők, de gyakran a laikusok számára is. Volt itt minden, napfogyatkozás, szuperhold, Merkúr-tranzit, marsi baleset, sikerek és kudarcok, és mindez rengeteg pazar kép segítségével el is mesélhető.
Következzen hát az elmúlt év űrrel kapcsolatos történéseit összefoglaló több mint negyven fotó.
Az év legfurább felhőjét fotózták Japán felett
Kolbert András KOLBERT ANDRÁS
KÖVETÉS
2016.12.12. 13:26
Furcsa alakú felhő jelent meg Japán felett, egész pontosan Tokiótól délre, egy Fudzsiszava nevű város egén. A fotós szerint a gömb formájú képződmény nem sokáig volt látható, a fényképek elkészítése után szinte azonnal oszlani kezdett, és néhány perc múlva eltűnt, mintha sosem lett volna ott. link
Olyat láthat novemberben, amit 68 éve nem lehetett: rekord közeli lesz a szuperhold
November 14-én olyan szuperholdat lehet megcsodálni, ami az elmúlt 68 évben nem volt, és a következő 18 esztendőben sem lesz.
A szupehold jelensége nem olyan ritka, idén egyszer már lehetett látni, és még kétszer megismétlődik a jelenség, de a november 14-ei rekord közeli lesz: a Hold 42 280 km-rel közelebb lesz a Földhöz, mint a Hold pályájának a bolygónktól legtávolabbi pontja. Ilyen közel 1948 januárja óta nem volt hozzánk az égitest – számolt be a NASA.
Szuperholdról akkor beszélhetünk, amikor égi kísérőnk ellipszis alakú pályáján haladva teliholdkor perigeumba kerül, azaz ekkor ér a Földhöz legközelebb. Ilyenkor közel 50 ezer kilométerrel kisebb távolság választja el bolygónktól, mint apogeumkor, azaz a Hold pályájának a Földtől legtávolibb csücskén. A közelségnek köszönhetően az égitest az apogeumkor megfigyelhető teliholdhoz képest 14 százalékkal nagyobbnak tűnik és 30 százalékkal fényesebben ragyog az égbolton.
A másik idei szuperholdra december 14-én kerül sor, de az már messzebb lesz, mint a novemberi, ráadásul az egyébként igen látványos Geminida meteorrajt is láthatatlanná teszi
Láttam róla filmet, tiszta arany és berillium. A berillium azért kell, mert nagyon jól alkalmazkodik a táguláshoz és szűküléshez. Nagyon nagy távolságban fog a Föld körül keringeni és védekeznie kell a napkitörésekkel szemben is. Ha jól értettem, akkor az eddig távolság 100-szorosát lesz képes érzékelni. Tehát százszor régebbi dolgokat láthatunk majd. :)
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA egy hete jelentette be, hogy – nagyjából húsz évvel a projekt megindítása után – elkészült a Hubble szerepét átvevő űrteleszkóp, a James Webb Telescope (JWST). Az eszközt a tesztek elvégzése után két év múlva, 2018 októberében egy Ariane 5 rakétával tervezik pályára állítani Francia Guyanából – mondták el a november 2-án tartott sajtótájékoztatón a Goddard űrközpontban. link
Egy jó kis biológia videó a génekről és a CRISPR technológiáról. Ha a jövőben élő szervezetben történő genetikai módosításról hallasz akkor jó ha tudod hogy csinálják. (csak angolosoknak) link
Az egész Naprendszer legnagyobb alakzata a Jupiter magnetoszférája. Kiterjedése hatalmas, de látni ritkán lehet. A bolygó körül rendszeres, hogy mágneses pólusok összeakadnak a napszél részecskéivel. Ez a Jupiter aurórája.
Akkora geomagnetikus viharok jönnek ilyenkor létre, melyek nagyobbak az egész bolygónknál. A jelenséget elsőnek a Voyager fedezte fel, még 1979-ben. Azóta külön altudományág jött létre a Jupiter-közeli űrviharok tanulmányozására.
A Hubble Űrteleszkóp pedig a héten minden eddiginél részletesebb és szebb felvételeket szállított nekünk arról, mi megy a Jupiter közelében. A Hubble egy hónapon át figyelte UV-eszközökkel a bolygó északi fényeit. Hamarosan pedig a NASA Juno-missziója megérkezik a bolygó pályájára, hogy egy kifejezetten kockázatos küldetés során másfél éven át figyeljék meg a bolygót és egyben az aurórák eredetét is vizsgálják. link
Csaknem százmillió évvel ezelőtt élt madarak borostyánkőbe ragadt szárnyaira találtak rá Észak-Mianmarban. Az egyedülálló lelet újabb ismereteket nyújt a madarak evolúciójáról – írja az MTI.
A kövületben két kifogástalan minőségű, ép szárnyhegyet azonosítottak. A lágy szövetek is épségben maradtak. A kutatók különbséget tudtak tenni a repülő- és a pehelytollak között; nyomokban színfoltokat, csíkokat is találtak.
Ennyire teljes leleteket még sosem találtak; korábban legfeljebb tollakat vagy toll maradványokat találtak hasonló körülmények között.link
Törölt felhasználó2016. 06. 20. 10:13
#583
Mitikus tengeri lényt fotóztak a Google műholdjai link
"Gert Mittring német pszichológus döntötte meg a gyökvonás világrekordját szerdán Zürichben: hat perc és 1,4 másodperc alatt számolta ki fejben egy egymillió számjegyű szám 89247. gyökét.
Az eredmény: 160 269 883 449. A feladat kiinduló száma egy 156 oldalnyi könyvet töltene meg."
Ezt nem hiszem, hogy érdemes magyarázni. Nem semmi az emberi elme, az tuti.
Törölt felhasználó2016. 04. 21. 19:27
Törölt hozzászólás
#579
Törölt felhasználó2016. 04. 20. 09:09
Törölt hozzászólás
#578
Törölt felhasználó2016. 04. 18. 12:16
Törölt hozzászólás
#577
Törölt felhasználó2016. 04. 17. 15:34
Előzmény:
törölt hozzászólás
#576
gyuri, tudjuk, hogy megzakkantál, vagyunk ezzel így néhányan, de te is tudod hogy a hogy előtt vessző van és a holdra szállás kamu volt. Itt az igazoló videó
Kíváncsi vagyok mikor találják meg ezt a "Planet X" -et :-))
úgy hangzik mint valami 50 -es évek beli sci-fi film cím :D
mondjuk ha éppen a legtávolabbi pontjához közeledik éppen ez a bolygó akkor elég nehéz lesz megtalálni, mivel a Neptunusz -nál akár 20 x távolabb lehet most mondjuk, és onnan alig ver vissza fényt, hogy megláthassuk.
Konkrét szabályok, határtalan variációk. Ebben a gépek jobbak nálunk szerintem és ez így is lesz. Még egy kis idő és ilyen konkrét dolgokban esélünk sem lesz velük szemben. A jó oldalát kell nézni. Meg tudjuk alkotni azt, amire mi már nem vagyunk képesek. Mi csak nagyon kis részét tudjuk használni az agyunknak, viszont sokkal több paramétert tudunk kezelni. Az érzékszerveinkről nem is beszélve.
Igazolták Einstein utolsó jóslatát is: felfedezték a gravitációs hullámokat
Február 11-én, magyar idő szerint délután fél ötkor a LIGO Tudományos Együttműködés (LIGO Scientific Collaboration, LSC) Washingtonban bejelentette, hogy még 2015. szeptember 14-én, magyar idő szerint délelőtt 10:50:45-kor mindkét LIGO-detektor egy két tizedmásodperces jelet rögzített, és ezzel közvetlen bizonyítékot kaptak a gravitációs hullámok létezésére. „Megcsináltuk!” – kezdte David Reitze, a LIGO vezetője a sajtótájékoztatót. A fizikusok nagyjából száz éve vártak erre a bejelentésre. link
Tudomány, csillagászat
A grönlandi jégtakaró több energiát szív fel, mint az Egyesült Államok. Ennek beláthatatlan következményei lehetnek: a szakértők szerint baszhatjuk, ha a tengerfenékről a légkörbe jut a jég által elzárt szén-dioxid.
link