Medgyessy Péter elmesélte, hogyORBÁN VIKTOR, AMIKOR 2002-BEN FORMÁLISAN ÁTADTA NEKI A KORMÁNYZÁST, AZT MONDTA, EGY HIBÁT ELKÖVETETT, AZT, HOGY KORMÁNYZÁSA ALATT NEM ÉPÍTETT KI EGY ÚJ GAZDASÁGI ÉS KULTURÁLIS ELITET, LEROMBOLVA AZ ADDIGIT,és ezt a hibát nem fogja többet elkövetni. Hogy miért nem kezdett Orbán a rendszer olyan szintű átalakításába, mint amihez 2010 után hozzálátott, arra Medgyessy és Sebők szerint az a magyarázat, hogy Orbán Viktor és a Fidesz még nem ért oda a liberális pártból jobboldali erővé alakulás folyamatában. erről van szó ner sexelők https://index.hu/gazdasag/2019/10/10/medgyessy_peter_sebok_miklos/
Donald Trump a Twitteren jelentette be, hogy holnap a Fehér Házban találkozik majd a kínai tárgyaló-delegációt vezető kínai miniszterelnök-helyettessel, amit kedvezően fogadtak a piaci szereplők. A Dow 0,5 százalékos erősödése mellett az S&P500 0,6 százalékkal került feljebb.
Lengyelországban szeptemberben életbe lépett az a törvény, ami alapján a 250 négyzetméternél nagyobb területű boltok pénzbírságot kaphatnak, ha még fogyasztható élelmiszert dobnak ki. A törvény alapján a boltoknak olyan jótékonysági szervezetekkel is le kell szerződniük, amik ételosztással foglalkoznak.A szerződés elmulasztása esetén 5000 zlotys, tehát nagyjából 386 ezer forintos bírságra számíthatnak 2020 márciusától kezdve, ráadásul ezt többször is kiszabhatják, amíg nem szerződnek le egy ételosztó szervezettel. Az élelmiszerpazarlásért kilónként 7,7 forintnak megfelelő bírság jár a törvény alapján.Lengyelországban uniós léptékben is komoly probléma az élelmiszerpazarlás: míg az egész EU-ban évente nagyjából 88 millió tonna élelmiszer (fejenként 173 kilogramm) megy a kukába, Lengyelországban 9 millió tonna, tehát a teljes uniós élelmiszerpazarlás nagyjából tizedét teszi ki a lengyel. A Business Insider lengyel kiadásának cikke szerint ugyanakkoraz új törvény még abban az esetben is csak a probléma elenyésző részét oldja meg, ha a boltok betartják a szabályokat. . https://g7.hu/elet/20191010/birsaggal-fekeznek-meg-az-eheto-elelmiszer-kidobasat-a-lengyelek-de-a-boltok-pazarlasa-csak-a-jeghegy-csucsa/
Pár éve még a görög gazdaság problémáival volt tele a gazdasági sajtó, 2012-ben az ország lényegében csődbe ment, és nem sokon múlt, hogy kizuhanjon az eurózónából. Ezt követően jó pár éven keresztül az ország meg sem próbálta magát a piacról finanszírozni, a nemzetközi szervezetek adták össze a szükséges összegeket.Most viszont eljutottunk oda, hogy már Görögország is negatív kamatozással tudott kötvényt kibocsátani, azaz a hitelezők fizetnek azért, hogy pénzük egy ideig a most már biztonságosnak tartott görög papírokban parkolhasson. (Ezeket például határon átnyúló devizaügyletekben fedezetként használva még mindig nyereséget érhetnek el.) Igaz, egyelőre csak a legutóbb 487,5 millió euró értékben eladott 13 hetes görög kincstárjegyek esetében lett negatív a hozam, -0,02 százalék, ami még mindig sokkal közelebb van a nullához, mint az eurózónában legbiztonságosabbnak tekintett német.Kétségtelen, hogy Görögország az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy egyenesbe kerüljön, a megszorítások mellett például állami vállalatokat értékesített, így a költségvetés adósságszolgálat előtti egyenlege évek óta bőven többletes. A negatív hozam azonban így is elképzelhetetlen lenne az Európai Központi Bank intézkedései nélkül. Az EKB szeptemberben -0,4-ről -0,5 százalékra csökkentette az irányadó kamatát, és bejelentette a kötvényvásárlási programjának újraindítását is, ami olcsóbbá teszi az államadósság finanszírozását az eurózónás tagállamok számára.Ahogy a Bloomberg összefoglalójából is kiderül, az államok ezzel rengeteget spórolnak, a megtakarítók – köztük például biztosítók és nyugdíjalapok – azonban egyre nehezebben tudják gyarapítani a pénzüket. Ehhez Görögország számára például 10 évre kell bizalmat szavazni, nemrég az ország 1,5 százalékos hozammal adott el ilyen időtávra szóló államkötvényeket. De ez még nem is extrém eset, hiszen az utóbbi egy-két évben mások mellett Ausztria és Argentína is adott el százéves kötvényeket – az utóbbi azóta (igaz, egyelőre elvileg csak rövidebb lejáratú papírokkal) lényegében ismét csődbe ment.
"Úgy tudjuk, az SR Invest mohósága és az, hogy mindez az Audi vezetését is zavarta, kormányzati szinten is kellemetlenséget szült, amit felső szinteken kellett kezelni.EKKORIBAN EGY TÁRGYALÁSON HANGZOTT EL AZ A MONDAT AZ AUDI EGYIK VEZETŐJÉNEK SZÁJÁBÓL, HOGY „EZÉRT NÉMETORSZÁGBAN NEM PÉNZ JÁR, HANEM BÖRTÖN.” A MONDATOT AZ ASZTAL TÚLOLDALÁN ÜLŐ RÁKOSFALVYNAK SZÁNTA A TOPMENEDZSER,akinek azért kellett leülnie az ismert ügyvéddel tárgyalni, mert az túl sokat kért az ingatlanért." ennyi
ne is mond este fél kilenckor beolvastam Évához a leves topikjába, ott meg úgy pörögtek a pörkölt receptek hogy ki kellet mennem a konyhába 3db fasírtal megnyugtatni a gyomromat :o)))
leány megébredt, így most reggeliztem :o)) felkockázott gépsonkára 4 felvert tojást nyomtam reszelt sajtal bekeverve :) most egy tchibo Baristával lekísérem és így az ebédet eltolom 13-14 órára, ami a tegnapi krumplifőzelék lesz fasirtal újratöltve :) aranygaluska vanilia sodóval ma sincs :(
Lagarderól köztudott hogy lazítás párti, gondolom próbálják időben megfékezni :o) agyrém ami megy az biztos ezekkel a negatív kamatokkal és manipulált pénzpiaccal
Azerbajdzsánban venne olajmezőt a MOL10:32 | október 10. Erste ResearchErste ReggeliErste kommentárMa reggeli sajtóhírek szerint Azerbajdzsánban venne 9,57 százalékos részesedést a MOL az Azeri-Chirag-Gunashi olajmezőben. A Reuters értesülései szerint a MOL több mint 2 milliárd dollárt fizetne a részesedésért, de a cég maga nem kommentálta a hírt. A mező különben 1994 óta üzemel a BP vezetésével, s a koncesszió 2049-ig áll fenn. A tavalyi kitermelés valamivel kisebb volt, mint napi 600.000 hordó olajegyenértékes, amiből a Chevron tisztán mintegy 20.000 hordó olajegyenértékessel (ebből 18.000 hordó az olaj) gazdagodott. Mivel a MOL eladósodottsága kicsi, ezért egy ilyen tranzakciót könnyedén tudna finanszírozni, de ha tényleg lesz tranzakció, akkor az még akár hónapokat is igénybe vehet. A MOL napi kitermelését egyébként a tranzakció mintegy 20 százalékkal növelné. A hír pozitívnak tűnik, de egyelőre nem lehet beértékelni, mivel a részletek nem ismertek.Elegánsan léphet vissza TrumpMegtartották a kezdeti pluszokat tegnap a vezető amerikai részvényindexek, a Dow 0,7%-kal, az S&P500 0,9%-kal, a Nasdaq 1%-kal emelkedett. Az ügyhöz közel álló források szerint az amerikai fél is nyitott lehet egy részleges megállapodásra Kínával. Ezt részben egy olyan feltételhez kötnék, amiben Kínának arról kéne biztosítani az USA-t, hogy nem manipulálják a jüan árfolyamát. Erről egyébként már az év elején is szó volt a tárgyalások során. Emellé a kínai források által már hangoztatott addicionális szójaexport is hozzájönne. Nagyjából ezekért cserébe az USA pedig elhalasztaná az október 15-re és december 15-re beígért újabb vámemeléseket. Az utóbbi hetek gyengébb gazdasági adatai könnyen elképzelhető, hogy Trumpot is meggyőzték arról, hogy amennyiben további vámemeléseket hajt végre - amik akár az amerikai belső fogyasztást is visszafoghatják - az komoly öngól lehet. Ezzel elegáns módon ki tudna hátrálni ebből egy részleges megállapodás keretében. Ezzel azonban nem oldódnának meg a fontosabb kérdések, mint a szellemi tulajdon védelme vagy a túlzott állami támogatások, így egy hosszasan elhúzódó vita várható, amiben a lassuló gazdaságok miatt egy kis szünet érkezhet. Amennyiben ez a részleges megállapodás most elmaradna, az erős negatív hatással lenne mind a gazdaságokra, mind a részvénypiacokra. Amennyiben megszületne, az jelenthetne némi megnyugvást, azonban érdemben még nem változtatna azon az összképen, hogy szinkronban lassul a globális gazdaság. A New York Times értesülései szerint a Fehér Ház hamarosan engedélyezheti néhány amerikai cégnek, hogy ismét beszállítson bizonyos eszközöket a Huawei-nek, ami szintén egy gesztus lehet a ma kezdődő kereskedelmi tárgyalások előtt. Kijött tegnap a Fed szeptemberi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyve. Ebben többen jelezték, hogy a jegybanki ülést követő közleményben kommunikálnia kéne a jegybanknak azt, hogy meddig tarthat az alapkamat elővigyázatosságból való csökkentése. Így talán elképzelhető, hogy az október végi ülést követő közleményből már több konkrétumot tudhatunk meg. Sokan jelezték azt is, hogy az egyre növekvő bizonytalanság az iparban a toborzási tervekre is kihathat, ami akár a belső fogyasztást is visszavetheti. Emellett egyre komolyabb vita folyik a Fed-nél arról, hogy miként tudnák elérni azt, hogy az USA-ban ne induljon el az infláció lefelé, mint ahogyan sok más fejlett gazdaságban (EU, Japán). Összességében érdemi újdonság nem érkezett, így a piaci reakció is visszafogott volt. Újabb vádak láttak napvilágot Donald Trump ellen. Ezek szerint Trump igyekezett nyomást gyakorolni a volt külügyminiszterre, Rex Tillersonra, hogy ő győzze meg az Igazságügyi Minisztériumot arról, hogy ejtsenek egy bűnügyi vádat Trump ügyvédjének, Rudy Giuliani-nak egy másik kliense ellen.Zuhant a japán gépiparEmelkedtek az ázsiai részvényindexek. A Nikkei 0,3%-ot, a Hang Seng 0,4%-ot, a Shanghai index 0,5%-ot emelkedett. Az augusztusi adatok alapján váratlanul nagyot zuhant a japán gépipari rendelés állomány. A korábbi 0,3%-os bővülést követően az elemzők 8,4%-os csökkenésre számítottak, ezzel szemben 14,5%-kal zuhant a rendelésállomány. Szeptemberben a vártnak megfelelően 1,1%-kal csökkent a japán termelői árindex. Ez további csökkenést jelent a korábbi 0,9%-os visszaeséshez képest.Határidős piacokAz amerikai határidős indexek közül a Dow és az S&P mínuszban, a Nasdaq pluszban volt ma reggel. Az európai határidős piacok a pozitív tartományban voltak.
A most kiszivárgott levél szerint a bank monetáris politikáért felelős tanácsa, amiben az ECB technokratái és a 19 eurózóna országainak jegybankárai ülnek, azt írta a Kormányzó Tanácsnak, hogy hiba lenne folytatni a kötvényvásárlási programot.Sokan úgy látják, hogy a levél kiszivárogatása nem is Draghi gyengítése vagy befolyásolása céljából történt, noha Draghi laza monetáris politikájának sok ellenlábasa van. Az szivárogatás sokkal inkább Christine Lagarde-ot célozta, hogy "ösztönözze" az új elnököt a monetáris politika útjának újragondolására.Ritka, hogy egy ilyen hivatalos dokumentum kiszivárog. Viszont az is ritka, hogy a monetáris politika bizottság tanácsát ne fogadja meg a Kormányzó Tanács, legalábbis az elmúlt 8 évben kevésszer volt rá példa. Ugyan a bizottság véleménye jogilag nem köti a Tanácsot, mégis ez az elmúlt 4 évben csupán 4-szer történt meg.A kamatdöntés előtt a német, francia, holland, szlovén és észt jegybank – együtt az eurózóna lakosságának és GDP-jének több, mint a felét kitevő országok csoportosulása – ellenezték az előző havi QE újraindítására irányuló döntést. Ehhez képest fura, hogy Draghi mégis úgy fogalmazott, olyan "tiszta többség" volt a Tanácsban a QE bevezetéséről, hogy szavazást sem igényelt.
szia, hogy ne maradj válasz nélkül, sajnos én nem tudom a választ a kérdésedre esetleg próbáld a blue topikban hátha Metálheart-ék jobban képben vannak ezzel kapcsolatban
A nyolcvannégy éves korában elhunyt Vekerdy Tamással közölt egy korábbi, eddig nem publikált interjút a Magyar Hang. Az író, pszichológus beszélt a magyar oktatás hibáiról, hogy hol romlott el a rendszer, a gyermeknevelésről, és a mesék fontosságáról. . Vekerdy szerint a jelenlegi társadalomban bámulatos a nemtudás, akár ha a világháborúkat tekintjük is. Arról beszélt, hogy nincs kontinuitás: a gyerekek nem tudják, hogy mi volt a szüleikkel, azt meg végképp nem, hogy a nagyszüleik hogyan éltek. Szerinte már nincs családi legendárium és a folyamatos rohanás miatt nem tudjuk megosztani egymással, hogy mi, mikor, hogyan volt. Túl sok az anyag, az iskola pocsék– mondta. . https://index.hu/belfold/2019/10/10/vekerdy_tamas_eddig_nem_publikalt_interju/
Tréder Topik :o)
hát mindenkinek jó horgászatot! ))
link