Én ezeket nem szoktam beleszámolni, de csak azért, mert túl óvatos vagyok. 1-2 esetet hallottam régebben, hogy a NAV belekötött, de szerintem az esetek túlnyomó többségében elfogadják ezt a metódust.
Az idézet hely azt támasztja alá (talán), amit mondasz. Azért csak talán, mert valami egészen rémes a megfogalmazása, egy belső ellentmondást is rejt, illetve nem deklarálja egyértelműen, hogy ezek a járulékos költségek nyereség-csökkentők (veszteség-növelők). Törvényi környezetet nem olvastam el.
Sziasztok, véleményetekre lenne szükségem. ETÜ összeredményben a brókernél felmerült költségeket is elszámoljátok , például tőkeáttét használat költsége, vagy Élő adat előfizetésének (live data subscription) költségei? Ezek olyan járulékos költségek, amelyek kereskedéshez kapcsolódnak, és amit én mindig elszámoltam, de kíváncsi vagyok nálatok beletartozik az eredménybe (levonjátok), vagy nem. Törvényt olvasgatom sokadjára 67/A, különösen (3d)-t: "Az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségekként a beszerzéshez és az értékesítéshez illetve a pozíció nyitásához és zárásához közvetlenül nem kapcsolódó költségek vehetők figyelembe."
A KBC és RC befizette (tőled levonta ) az USA osztalékadót. A KBC külön igazolást szokott adni, RC csak, ha kérted. Szerintem RC nem is továbbította a NAV.hoz.
Ez a sor arra van, ha a kifezető már levonta helyetted a SZOCHO-t. (Más szóval helyetted befizette.) Pl. egy kicsi magyar cég osztalékot fizetett neked, és befizette a SZOCHO-t is helyetted. Ha helyetted nem fizetett senki osztalék SZOCHO-t, erről nem kaptál igazolást, nem kell kitölteni.
Okés, most a 287-es sor és utána lévők izgatnak, teljesen elvesztem, hogy oda most akkor mit írjak, az USA osztalék után kapott összeg után hogy fizetek szochót?
287. sorba szerintem az összes olyan osztalék jövedelem összege, ami SZOCHO köteles. Akár belföldi (pl. magyar nem tőzsdei cégtől), akár külföldi (pl. USA cég). Mindig bruttó, adózás előtti teljes jövedelem.
Szerintem jó. (Feltéve ha ez teljesül: "Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetnie, ha Ön olyan államban belföldi illetőségű társaságtól szerzett osztalék címén jövedelmet, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatást kizáró egyezménye, és az egyezmény lehetővé teszi az osztalék külföldön való adóztatását is.")
182-be beírtam a bruttó osztalékot, de adóhoz nullát írtam, mivel 15%-nál nagyobb az összeg... A 189-be meg beírtam a bruttó osztalékot és mellé az adót (25% nagy része, de volt 30% is...) Vajon így megfelel?
Igen, a 189-esben támasztod alá, hogy miért nem a teljes 15%-ot kell fizetni Magyarországon. 182. a oszlop = külföldi osztalék jövedelem 189. c oszlop = külföldön befizetett adó 182. c osztlop = Magyarországon még fizetendő adó, figyelembe véve a fentit 182c + 189c együtt tehát kiadja 15%-ot.
Köszi, ez segített Kulcssoft és Épdufer...de egyik után sem kell szochót fizetni, úgyhogy szépen kihúztam Így már csak 1 kérdés maradt! 182-nél beírtam a külföldről kapott osztalékot, de úgy látom ez esetben ki kell tölteni a 189-et is...Komolyan? Pár tízezer miatt itt szenvedni
Passz. Már a tervezetben is ki volt töltve 287? Az eSZJA-ban van egy "tervezet alapját képező adatok" funkció, azt nézd meg. Kiderül hogy melyik cég küldte be megkérdőjelezett adatot. Aztán utána kérdezd meg őket.
Így kell csinálni az átváltást: "A magyar jövedelmet és az adót forintban kell megállapítani. Ezért a külföldi pénznemben
megszerzett bevételt és kiadást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos, a bevételszerzés
napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével lehet forintra átszámítani. Ha egy
külföldi pénznem nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, akkor azt az MNB
által közzétett, euróban megadott árfolyamon először euróra, majd az eurót az előzőek szerint
forintra kell átszámítani.
A magánszemély azonban választhatja, hogy a külföldi pénznemben megszerzett bevételének
forintra átszámításához a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15-én érvényes MNB
árfolyamot alkalmazza. A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből, osztalékból
az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és az MNB hivatalos, a
megszerzés időpontjában érvényes devizaárfolyamán forintra átszámítva kell megfizetni.+
Igen kicsit későn, mert pénteken is elment a fél napom ezzel...aztán gondoltam mára kitalálom :D 167-es sor pipa, az megfejtpődött, én voltam a pancser 182-es sorba beírtam az amcsi osztalékot, nem sok, de ha be kell vallani akkor be kell...kérdés az átváltás...December 31-ei állapot jó lesz e? Most jön a szochó (287-es sor), oda magától beírt valami érthetetlenül "nagy" összeget...mármint ahhoz képest, hogy a magyar részvények osztalékja után nem kell fizetni semmit, csak gondolom az amerikai után, azt is akkor, ha nem éri el a plafont,de beírni be kell... Semmi más osztalék egyéb ilyen olyan bevételem nem volt tudtommal ami szochó köteles...Nem értem mit keresett ott egy több százezres értek...
167. sor: osztalék címén megszerzett jövedelmek (belföldi) Vannak egyéb jövedelmek is amik ide tartoznak, pl. ha a brókercég kamatot fizetett neked a kölcsönkért részvényekért. Ugye alapvetően a tervezetben azok az adatok vannak, amit a magyar kifizetők beküldtek a NAV fele. A brókercéged nem küldött neked M30-as igazolást? Az segíthet megfejteni.
Eléggé az utolsó pillanatban kapcsolsz. :D Tudomásom szerint a jelenlegi kripto adózás black box jellegű, leegyszerűsítve: Fiat -> Kripto tranzakció: kiadás Kripto -> Fiat tranzakció: bevétel (Kripto -> Kripto: érdektelen) Éves kripto adóalap = tárgyévben keletkezett bevételek - tárgyévben keletkezett kiadások Ha igazi USD-be realizáltad a profitot, akkor az elvileg 2022-es bevétel. De ha csak TUSD/CUSD/egyéb stablecoin-ba, akkor az kripto-kripto tranzakció szerintem, és nem számít. Emelett a 2022-es SZJA egy nagyon speciális év, mert a még 2021 adóév előtti adóévekben keletkezett kripto bevételeket, kiadásokat is be lehet most kivételesen vallani, ha azelőtt nem történt meg. Kripto: SZJA tv 67/C § Kripto 2022-es speciális bevallás: 102. § (3) Nem reklám, de ők részletesen kifejtenek mindent, én innen sokat tanultam anno: kriptoadozas.hu
És az hogy lehet hogy a 167-es sor nem egyezik az én általam ismert adattal? Akkor sem ha USA osztalékot hozzáírom, akkor sem stimmel, lehet hogy ők basztak el valamit? Vagy én nem tudok valamiről XD
Én úgy tudom,hogy csak akkor kell szochót fizetni külföldi osztalék után,ha nem EGT állam tőzsdéjén vásárolt papírról van szó,illetve ha tbsz-en van a papír,akkor még ebben az esetben sem kell! https://www.kbcequitas.hu/ugyfeltamogatas/tozsdei-adozas
Emellett ha a 2022-es egész évi itthoni bruttó béred nem érte el a 4.8M forintot (szociális hozzájárulási adó felső határa – 2022), akkor SZOCHO-t is kell fizetned a külföldről jövő osztalék után, ha ezt a külföldi osztalékot kifizető cég nem tette meg helyetted. Ha elérted a felső határt, szerintem elvileg akkor is be kell írni a bevallásba a külföldi osztalékot mint SZOCHO köteles jövedelem, de SZOCHO fizetési kötelezettség nem keletkezik. Adóbevallás SZOCHO rész: 286-298. sorok. Szerintem a 286. sor szolgál arra hogy az éves munkabéredet beírd oda, alátámasztva hogy az itthoni béreddel már elérted az éves szocho felső határt (vagy akár egy részét). https://adosziget.hu/a-szocho-felso-hatara-2022/
viszont valszeg a 172. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem és adója sort kéne kitöltened, mert ez nem árf. nyereség, hacsak nem valami egzotikus brókered van
Üdv, 2 éve volt már egy ilyen kérdés, de úgy láttam nem jött válasz és én is belefutottam egy hibába.Usa részvényeknél kelektkezett árfolyamnyereséget akarok bevallani, az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy 10000 volt az árfolyam nyereségem forintra számítva. Ezt beírtam a 181. sor Jövedelem mezőjébe, 1500-at pedig az Adó mezőbe. Miért van hibaüzenet? Más esetleg nem látott ilyet? Hibaüzenet:A 181-185. sorokban a belföldön fizetendő adót szerepeltesse. (Hibakód=)
Azt írja a NAV a bevallás kitöltésénél a "fontos üzenetek"-ben, ha osztalékból (167. sor) származó jövedelemmel rendelkezik, akkor ezek összegét a 287. sorban is szerepeltetni kell. (Hibakód=)
Szerintem a keretösszeg itt a veszteség, a figyelembe vehető összeg pedig annak a 15 %-a. A veszteség 15 %-ával csökenthető a nyereség utáni befizetendő adó mértéke.
Még annyi helyesbítés a kérdésemre, hogy az x és y összegek adóját kell beírni a megfelelő sorokba, azaz a 15 százalékot, és nem a teljes x és y összegeket.
Ezt találtam: Adókiegyenlítésre
csak a keret nyújtotta fedezet mértékéig van lehetőség, azaz a 219. sor összegét, de legfeljebb
a 215. sor összegét írhatja ebbe a sorba. Tehát az y lenne a válasz.
Adott x veszteség 2021-ből és y nyereség 2022-ből. x nagyobb, mint y. Mi kerül beírásra a 220. sorba, x vagy y? 220. Az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg (75. sor)
Tiszta káosz!Nekem egy írásos megkeresésre a NAV azt írta,hogy tbsz-en ezzel nem kell foglalkozni,nem kell szerepeltetni,mivel nem adóköteles.De KBC oldalán egy táblázatban az van,hogy bevallásban tbsz-en is szerepeltetni kellene a külföldi osztikat akkor is,ha a 15%-os forrásadót levonva kapod az összeget.Szóval igazodj ki ezen.Ahány embert megkérdezel,annyi válasz lesz,hogy mit ,hogy kell bevallani.
Össze-vissza írják, mivel tőzsdézni nem divat. Bent ültem azt ügyintéző sexike ő nem meri sosem hallott róla, a masikak szinten nem az idősebb sem, azt jött az osztályvezető, aki nem figyeli ezt. Telefon vmi igazgatónak, lejött ő mondja húzd ki írd oda erre a törvényre hivatkozva nem kell fizetni és tévesen szerepelt.
Tőzsdei ügyletből származó jövedelem (SZJA)
Az idén kezdtem el tőzsdézgetni, most szerettem volna kiszámítani a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmet, de teljesen belezavarodtam.
Ti ezt nyilvántartjátok valahogy? Amennyiben igen, tudnátok nekem küldeni valami módszertani útmutatót, vagy táblázatot?