A cikk tökéletes, egészen hihető. A lapos föld is. Másképp fogalmazva: a cikk a következő állítást teszi igazzá: leszek egyidős a nagyapámmal, és ez nem kis bravúr. Nem kell nagy matematika tudás ennek belátására: születésemkor nagyapám 60 éves, 20 éves koromban 80 (25%), 60 éves koromra 120 (50%), stb. Konvergálunk! Sőt, a növekedési ütemben is megverem, minden évben(!) 60/59 > 120/119, de tetszőleges n/(n-1) > m/(m-1), ha m > n. Aki százalékok jelentését nem ismeri, az így jár, de az MNB munkatársainak ezt illene tudni! A konvergencia egy nagyon-nagyon bonyolult művelettel számítható, úgy hívják, különbségképzés, hiszen azt fejezi ki, mennyi van még hátra a utoléréshez! Lásd úszók! Utolsó két GDP adatnál látható 45-14,6 = 30,4 míg 43,7 - 13,5 = 30,2. Azaz nincs konvergencia, divergencia van. A százalékos mutató abban segít, hogy ha a növekedés üteme eleve nem éri el a másik ütemét, akkor esélytelenek vagyunk utolérni a másik, ez tény. De ez nem messze elégséges feltétel, ezt elemzőként illene tudni. Sikerült-e most akkor rendbe tenni a dolgokat?
1986 óta van szerencsém évente néhányszor oda-vissza utazni a Nyugat-Kelet relációban.Látható ugyan némi fejlődés,de egy biztos .Sem az osztrákokat,sem más tőlünk nyugatra fekvőket sem fogunk még akkor sem utolérni,ha azoknál megáll a fejlődés.Ezzel a tanulmánykészítéssel kár Tolcsiéknak lekötni értelmes emberek munkáját.Csak parasztvakítás a teljes szöveg.Már régen nem a cocilizmusban élünk,nem utol kellene érni valakiket,hanem a reális jólétet biztosítani határon belül a még itthon lévőknek,mert ez a tömeg egyre csökken.A 8 órás munkaidő,a biztos megélhetést jelentő jövedelem és az örökös intrika nélküli munkahely egyre vonzóbb a kevés számú jól képzett munkaerőnek.Ez tetszik vagy nem egyre inkább a bécsi út nyugati oldalán,vagy azon túl látszik biztosítottnak.
Sosem gondoltál még arra, mit kezdett a drága nyugat 10 millió magyarral? Minek az összehasonlítás, amikor 8 millió nem akar nyugatabbra menni? Kiknek az érdeke, hogy a rossz szomszéddal hasonlítgassuk magunkat? Akarják- e ők is, hogy utolérjük őket? - Megkérdezted már Ausztriát, hogy akarják -e, hogy utolérjük őket?
Ha ott élsz akkor azért árnyaltabb a kép...ott sincs kolbászból a kerítés de tény hogy a legtöbb dologban előttünk járnak. Ott is dobozba teszi a haziorvos a 20 eurt a latogataskor, bizonylatot nem kapsz, mindenütt dohányoznak, a legtobb étkezőhelyen (plázában!) csak kpval tudsz fizetni, blokkot nem adnak. Ők is bevalljak hogy a fekete gazdasag miatt kell a sok kp fizetés /használat. A mobil lefedettsegük sok helyen 10 évvel lemaradva tőlünk, nem tudsz sok lakásban telefonálni. Digitalizációban lemaradtak, nagyon konzervatívak. Kutatóhelyen most vezették be a céges telefont, nem ertik hogy azon keresztül is be tud jelentkezni a dolgozó...soroljam? Talán burokratikusabbak mint mi, ami nem kis teljesìtmény. Új lakóparkban a kertben 15 cm föld alatt eltemetve az építési törmelék, ólcsobb volt mint lerakóba vinni, nesze neked környezetvédelem. Ezek konkrét valós példák, de hangsúlyozom előttünk járnak!
HA feltételezzük, hogy a statisztika előállítása nem változott az elmúlt 1 évtizedben a munkaerő-piacot tekintve, akkor kijelenthető, hogy látványos a javulás.
Köszönöm a rendkívüli tájékoztatásodat! Szóval 284/eurora ilyen válaszod volt? - Átéreztem a felelősségemet! És te is átérezted a felelősségedet talán!
A statisztika szabályai nem változtak, pontosan ezért konstans divergencia van 1995 óta, 2000 EUR/fő GNI alapon. Kiszámolható, ott van a táblázatban. 2000- 2008, 2008-2018 között is ennyit. Pontosan! Pontosan ezt érzi mindenki, aki a két ország között ingázik, de ezért megy minden hadra fogható, mozgásképes magyar külföldre. Még egy mókás rész a cikkhez: nem tudom, feltűnt-e, hogy 1995, 2000, 2008, 2018 választás nem egyenletes. Bokros-csomag, 1. Orbán-kormány csúcs éve, nagy gazdasági válság, a 2010 óta tartó Orbán-időszak csúcs éve. De még így sem mondanak mást a számok. Azt már csak én nem értem, hogy a mai helyzetet miért befolyásolja más időszak. István király idejében sem volt jobb, de akkor most megtagadjuk őt is? Akkor ettől most jobbak lettünk? Nem értem a logikát....
Hát, hogy erősen kevered a dolgokat, vagy csak tévúton jársz, nem tudom. Javaslok egy viszonylag nem túl bonyolult számolást, nem kell fejben, az Excel is tudja. Beírod egymás mellé a két számot, hogy 100, illetve 300 (egyik reprezentálja hazánkat, másik ausztriát, aztán a 100 alá beírod, hogy a felette lévő kocka *1,05 a 300 alá meg, hogy a felette lévő kocka *1,03 (ekkor a növekedés Ausztriában 3%, nálunk 5%, vagyis a különbség 2%), és szépen lehúzod. Kell egy darabon, vagy 50-et, de meglátod, előbb-utóbb utoléri a 100-al induló mértani sorozat a 300-al indulót. Az amiről itt beszélünk, nem különbségképzésen alapul egyébként, mértani sorozattal jellemezhető inkább.
A cikk azért érdekes. Nekem egyrészt meglepő, hogy a nettó bérek aránya ennyire közel esik az osztrákokéhoz. Sokkal nagyobb különbségre számítottam. Másrészt, és ebben nyilván benne van a beteges forint gyengítési ténykedésük is, de a bérszinvonal legjobban 2010-ben közelítette meg az osztrákokét, utána jó darabig csökkenés volt, csak pár éve kezdett emelkedi ismét az arány.
Jó észrevételek. Szeretem, ha valaki maga értelmezi az idősorokat, és nem más értelmezését veszi át, ami az közölt ábrával nem konzisztens állításokat is tartalmazhat.
A GDP a GDP-deflátort tartalmazza. Van köze az inflációhoz, de nem ugyanaz. Viszont igazad van, hogy ne az inflációs különbséget, hanem az abszolút árszínvonalat vegyük akkor, ami szükséges a PPP-alapú összevetéshez.
Akkor leszel ugyanolyan gazdag, ha azonos pénzed van a másikkal. Szorozgathod különböző számokkal, de ez a tény. Akkor fogod utolérni pénzügyileg, ha a közöttetek levő különbség csökken. Nem arányaiban, tényszerűen. Az arányok relatív fogalmak. A különbség abszolút. A relatív számok konvergenciája nem vezet abszolút konvergenciához. A példával: nehéz utolérni az előtted levő úszót, ha százalékban gondolkodsz, nem véletlenül mérnek időkülönbséget. Ha a különbség csökken, akkor a relatív teljesítményed is magasabb. Fordítva nem igaz. Hiába teljesíted százalékosan jobban a következő 50 métert, mint az előzőt a másik versenyzőhöz képest, ha a távolság köztetek nő, de legalábbis nem csökken. És ilyen igenis lehet. Lásd a nagyapa példát.
Illetve nyilván itt abban kell gondolkodni, hogy vásárlóerő paritáson évente 2%-ot verünk Ausztriára, és akkor nincs jelentősége az inflának, illetve az EUR/HUF-nak.
Sok itt a lapos föld hívő... Nézzük másképp. 100 egységről indulok, Te 50-ről. Én 3%-kal növekszem évente, Te 5%-kal. +2%-kal többel növekszel, éljen utol fogsz érni.. Vagy mégsem? 100*0,03 = +3 / év, 50*0,05 =+2,5 / év. Mikor leszel a +2%-os növekedéssel annyi, mint én? Konkrétan mond meg az évet...
Nagyon csalafinta érvelés, de nem ez volt a felvetésem. Természetesen azzal én is tisztában vagyok hogy azt igen ütemesen növekvő albán traktoripar se fogja sose utolérni az akármilyen lassan növekvő német traktoripart. Ez már lejárt lemez. De ha az albán traktorszerelő ötven százalékkal gyorsabban megy a villáskulcsért mint hans regenkurt és mindketten ugyanolyan messzire kell hogy menjenek, akkor az albán hamarabb fog odaérni és ez mérhető.
36 év. És ehhez az kell, hogy az országban ne legyenek ballépések, ne fuulladjon ki a növekedési ütem, és Ausztria se találjon ki valamit, amit mi nem tudunk.
Csak a megértés kedvéért: ha a relatív növekedés relatív mértéke csökken, akkor és csak akkor van konvergencia. Nem az év/év növekedési százalékokat kell nézni arányok esetében, hanem az arányok változásának arányát. Ugyanis ez, kizárólag ez csökkentheti a mértani sorozat eredményében fennálló különbséget, ez a konvergencia határtértéke is. Nem győzöm mondani, a nap végén a különbségeket kell nézni. Ha a különbség csökken, akkor és csak akkor lehet konvergencia. Akkor éred utol az előtted levő úszót, ha csökken közöttetek a távolság. Ehhez arányaiban gyorsabbnak kell lenned az előtted haladónál, de arányaiban ez kevés, abszolút kell legyen!
Igen, de az is arra hívja fel a figyelmet, hogy ne az arányokra figyelj, a különbségre! :)
Törölt felhasználó2019. 08. 23. 13:25
#50
Miről is beszélünk itt felzárkózás címszóval? Ausztriában egy egységsugarú tökátlagos nyolcórás melóval gond nélkül meg lehet keresni legalább 1500 eurot havonta. Ennyit itthon egy több éves szakmai tapasztalattal, tárgyalóképes nyelvtudással rendelkező mérnök keres és már ez az összeg is jónak számít. Miközben a tartós fogyasztási cikkekért, de az élelmiszerért is simán ki kell fizetnünk az osztrák vagy német átlagárakat. Lakhatás, üzemanyag, "ingyenes" orvosi ellátás költségei szintén ebbe az irányba konvergálnak. Szóval a felzárkózás ebből a perspektívából tényleg szépen alakul, csak épp a jövedelmi szintek nem képesek követni ezt a folyamatot.
Nézzük a KSH számait GDP/fő alapon: 1995 - 2000 viszonylatban MO növekedése: +47%, AUT: +15% 2000 - 2008 viszonylatban MO növekedése: +116%, AUT: +32% 2008 - 2018 viszonylatban MO növekedése: +25%, AUT: +23,8% Ez alapján a konvergencia mértéke mintha lassulna. A legtöbbet meg mintha az átkos időszakban közeledtünk volna. Na, én erre nem számítottam.
1920 táján a mai osztrák területek jó része sokkal szegényebb volt mint pl. a Dunántúl... a hegyekben a turizmus fellendülése előtt nagyon kemény volt az élet... tömegével tántorogtak onnan is ki pl. Amerikába a szegények...
Hát egy 50 milliós birodalomból hirtelen 7 milliós kis ország lettek, így nem csoda. De az elmúlt ezer évben kb. mindig előttünk jártak, pl. Mátyás idejében Buda lakossága kb. 15 ezer volt, Bécsé meg 50 ezer.
És Mátyásnak Bécsben volt a kancelláriája! Talán éppen ezért volt 50 ezer lakosa akkor Bécsnek. Relatív minden, ha elkezdünk szórakozni az ismereteinkkel.
Vagyonosabb lett Románia? Megértem a logikájukat azoknak, akik ezt le merik írni! Gondolom Dobrudzsa megtáltosodott, Erdély pedig kezd európára hasonlítani a magyar lakosaival együtt. Kell még 100 év, hogy igaz legyen.
Szerintem ostobaság az osztrák mintát másolni.A társadalom szerkezete teljesen eltérő.Ott van egy igen széles vagyonos középosztály mig itt a rendszerváltozás szabadrablásai után inkább egy igen széles nincstelen réteg alakult ki latin amerikai mintára az esetleges vagyon kiterjedt egy panelra,vagy kádárkockára vidéken.A felzárkozást a magas infláció miatti magas hitelkamatok sem segitették.A tulajdonosi középosztály hiánya és a magas munkanélküliség nem hogy emelné inkább folyamatosan errodálja a munkabéreket.
"100-an lakunk a faluban. 1 embernek van 100mrd-os vagyona, mi 99-en pedig nem birtoklunk semmit. A leggazdagabb falu vagyunk így Magyarországon, fejenként 1 yard a vagyonunk". :)
az alpesi területek a tömegturizmus fellendüléséig meglehetősen szegények voltak, pl. 1845 táján még igen nagy éhínség is volt az alpesi területeken a ma dúsgazdag Liechtenstein lakosságának a jó része (ami szegről végről az osztrák Voralberg-el) rokonítható akkoriban -és az azt követő évtizedekben - koldusszegényen tántorgott ki Amerikába...
mint mondtam az osztrák gazdasági csoda kapcsán az 1950-es és az 1960-as évek Ausztriáját érdemes górcső alá venni... ott vannak a valódi best practice-ek...
az alpesi terültek olyan "gazdagok" voltak anno, hogy még Oroszország is vonzó célpontnak tűnt onnan... "Only in the later 19th century, with Russian industrialization, saw significant migration of lower social classes." Swiss emigration to Russia https://en.wikipedia.org/wiki/Swiss_emigration_to_Russia
Tegyük rendbe: utolérjük-e Ausztriát?