Nekem az apósom volt ilyen, vállalkozó korában, amint volt egy kis szabad pénz a számlán, nem a hitelét törlesztette (mert annak meg van az ideje, mikor kell) hanem gyorsan befektette. Volt egy nagyon jó időszakuk, visszanézve csak azért, mert a bank nem hajtotta a pénzt, hanem csak kínálta, de amikor már vissza kellett volna fizetni, egyre inkább szorult a hurok. Három cégből már az egyik sem létezik, sajnos jócskán maradt bent pénzem nekem is , sőt egy -két utolsó számlát is én rendeztem, hogy nyugdíjas korára ne kelljen bíróságra járnia. Nyugdíjasként eléldegélnek, ha előjön a szó a vállalkozásról, meg van győződve, hogy ő tökéletesen működött, csak a rendszer áldozata lett. Szeretem őket, ezért nem mondok ellent, de láttam, hogy hozzá nem értve, szépen " eldorbézolta" a vagyont. Nem csak szórakozásra, hanem felesleges költekezésekre. Az akkor megvett eszközök később ócskavas áron keltek el, volt ami dobozában, soha nem használva.
Sikerült elkerülni a legrosszabbat Németországban, de így sem örülhetnek
Ugrás a cikkhez