Az elemzők hosszabb távon vonzónak tartják a Richtert, ezért ajánlásukat felhalmozásra módosították. A célárfolyamot viszont a korábbi 47 580 forintról 46 310-ra rontották, azzal párhuzamosan, hogy a belföldi értékesítési előrejelzéseiket is lejjebb vitték.
A reszvenyek árai attol emelkednek vagy esnek amikre nincs ralatasod. Megerzesed es szerencsed lehet. Lasd pl erste elemzesek, jo kontraindikator. Akkor is vannak modszerek amikkel eldobatjak veled a papirt mielott felmenne vagy megvetetik mielőtt esne. Hamis remenyeket adnak el vagy vergozos idot vizionalnak. Ha makacskodsz beragadsz. Nehez kenyer:)
Ezt irtam parszor. Ettől kiszamithato a brokerek viselkedese es kereskedese a stopok szintjei. Erre idomitottak oket a suliban ezert kiszamithhatoak. Ezeket a viselkedeseket tudjak az MI robotok és lehuzzak a vilagot. A TA a mult es a viselkedesi mintak remenyet adjak. Tobbsegeben a dontesek ha akkor elagazasok vagy felmegy vagy le a fontos pontjai. Itt is ha felmegy 10671ig akkor felmegy ha 10250 akkor talan le hacsak.. A fiboban hiszek valamennyire. Ma mar minden kismokus Ta kat rajzolgat. Akkor?
Most nézem euronewszt. Euban több országban gyógyszert hiány van kritikus gyogyszerekbol pl antibiotikum. Magyar képviselő hozta előrébb a targyalast..vicc. Gyogyszerek 80% át Kína India szallitja. Nem eus gy. Gyarakat kene nyomni? Beteg fa.. K.
Én nem rajongók a TA-ért.. Nincs is kedvem időt beleverni hogy ilyen gyertya , olyan alakzat , amolyan felhő stb. Pont nem érdekel.. De egyet nagyon hamar megértettem, attól hogy engem nem érdekel még nagyon sok ember, intézmény használja .. Illetve ha az ember józan ésszel belegondol hogy Ő mennyit adna meg azért az áruért , akkor érdekes módon kb azok a számok ( szintek ) jönnek ki mint a “ rajzon” . Évek alatt sokat figyeltem a kötéseket ..s ma már sokszor előre örülök amikor a szokásos “ koreográfiát “ látom a könyvben. A szemem már ráállt .. Aztán ami az érdekes hogy ezeket a tapasztalatokat mások alakzat okkal írták le .. Jól figalmazták meg : tiszfán TA alapján kereskedni - hát - nagyon érteni kell hozzá…,,Lényeg a lényeg, nem kell szeretni, de nem lehet abszolúte figyelmen kívül hagyni.. pontosan azért, mert lásd fórum , a tehetséget sokszor a rajzokkal helyettesítik sokan.. Megkapják a rajzot az instrukciót mellé…😂 De még így sem értik sokszor.
Ahogyan írtátok szerintem sincs erre egzakt tudomány. Ha lenne senki nem kereskedne, csak botok lennének. Olvasgatás közben eszembe jutott annak a tőzsdei elemzőnek a nyilatkozata (valamelyik Youtube videóban láttam korábban), aki még soha életében nem vásárolt vagy adott el semmit a tőzsdén. Sokan úgy gondoljuk/gondoltuk, hogy egy ilyen elemzés a téma szakértőjétől vagy szakértőktől érkezik, akik kívül-belül ismerik az adott céget, a piaci viszonyokat és a tőzsde minden rezdülését ismerik. Legalábbis mindenképpen jobbak nálunk és ezért esetleg el is fogadjuk az általuk készített célárat, ajánlásokat. Hiszen én nem látok bele ilyen szinten az adott cég és piac működésébe. TA esetén múltbeli adatokból és tapasztalatokból próbálunk következtetni a jövőbeli eseményekre. Mégis a vizsgálatokból arra jutottak, hogy van értelme figyelni ezeket. Pláne, hogy sok ember ezek alapján kereskedik (+ programok is). Olyan nagyon komolyan én se veszem ezeket, de azért odafigyelek mind az FA, mind a TA elemzésekre. Másik kérdés, amin gondolkoztam, hogy szemét spekuláns vagyok, aki akkor próbál venni, ha alacsony az ár és természetesen magasan eladni. Ez így azért nem igaz, mert több "beülős" részvényben is benne vagyok. Mi a cél? Természetesen az, hogy az adott részvény trendvonalát követve, vagyis a beülésen felül nagyobb hasznot érjünk el. Ezzel a ki-be ugrálással kiegyenlítést végzünk, mert alacsonyabb árat magasabbra, a magasat alacsonyabbra húzzuk. Sok kis befektető sokra megy. Az most akkor jótékony vagy sem? :) Na de miből lesz a pénz, ami az átlag felett van? Ha pl. egy adott részvény 5 éves időtávban csak 5%-ot termel, akkor miből lesz nekem több kör alatt mondjuk 10-20%-om? Ki az aki eladja nekem alacsony áron? Az aki stoppolt, bepánikolt, Beze kiütött certijéből. Gondolom. Persze ezt nem minden részvénynél lehet eljátszani, mert pl. egy Telekom a folyamatos emelkedésével a ki-be ugrálásos technikával semmire se mennék. Visszatérve az előző gondolatra! Ki az aki eladja nekem magas áron és utána bukik vele? Ők hogyan kereskednek? TA, FA vagy érzelmi alapon? Nézük a horoszkópot vagy a jósnőt kérdezik meg? Mit vesznek ilyenkor figyelembe, hogy amikor én úgy gondolom ez már elérte a tetőt (és TA-sok is) ők még vígan veszik tovább? Utána meg jó kis bukó következik hónapokig, majd eladják (nekünk)? Megkérdezném azt az embert is, aki a certi kiütési ára alá ad ajánlatot, hogy mire is gondol ilyenkor pontosan. Amúgy a rendszer miért enged ilyet egyáltalán?
Először is ahhoz, hogy valaki TA-t művelje, nem kell extrém jó matekosnak lenni. Előttem már jól leírták, hogy a TA-nak nincs olyan értelemben matematikai alapja, hogy mondjuk van egy képlet, ami alátámasztja, hogy a zuhanó árfolyamnak mindig fordulni kell a fibo 61,8 környékén. Olyan sincs, ami alátámasztja, hogy mondjuk a hetes bolli szalag középéről pattanni kellene az árfolyamnak. Ebben az értelemben a TA nem tudomány. Nincs olyan matematikai módszer, amivel 100%-ra meg lehetne mondani, hogy mikor és hol fordul az árfolyam. Ha lenne, akkor az intézményi befektetők nem alkalmaznának olyan stratégiákat, mint mondjuk delta hedging. . Mindettől függetlenül még elég jól tud működni. Én például személy szerint nem vagyok híve azoknak a kereskedési módszereknek, amik csak az árfolyamból indulnak ki. Ezért is használom a volume profilet, meg még más egyéb olyan eszközöket, amik a korábban kereskedett mennyiséget figyelik. . Abban viszont teljesen egyetértek veled, hogy más kereskedési módszerét egy az egyben átvenni nem jó dolog. Én mindig megnézem Farkasfű, Fibo, Macibear és Corleone rajzait, de soha nem döntök pusztán az ő előrejelzéseik alapján, mert pontosan tudom, hogy ők sem tévedhetetlenek.
Oké, kereskedjünk inkább. Ott a lóvé, hát persze. Tételezzük
fel, hogy kétféle ember van itt. Az egyiknek az analízisről valamiféle vizsgálat
jut az eszébe, a másiknak meg a függvénytan. Az utóbbi vélhetően jobban csípi a
matekot. A TA készítők között felülreprezentált a matekos, aki nem a módszert
alkalmazza, hanem a tudományt alkalmazza igaz? De kereskedjünk, jó. Tehát tételezzük fel,
hogy van egy csávó, aki nagyon vágja a matekot. Okos gyerek és tele a feje okossággal.
Kidolgoz egy kereskedési módszert, amiben úgy alkalmazza a tudományt, hogy
közben szándékosan és pofátlanul hibázik. Zseni a csávó, mert azt mondja, hogy
igen ez itt egy hiba, de itt, a világ egyik legjobb valutáját használó, dollár
alapú értéktőzsdémen így alkalmazva a tudományt elérek egy imponáló találati
arányt. A hiba vitán felül hiba, de az dönti el, hogy az kis hiba, vagy nagy
hiba, hogy a találati arányt OTT hogyan befolyásolja. Elnevezheted a
lépéssorozatát xy módszernek, de ezzel csak adtál egy nevet valaminek. Ettől
még neked itt kell tudni a tudományt alkalmazni a világ legvacakabb valutájával,
forint alapon. (Oké, ne ragadtassuk el magunkat. Lehet, hogy van a dzsungel
közepén valami döglégy dinár, ami még a forintnál is sz@rabb. Reméljük.) Mindegy,
ott tartottam, hogy értened kell a csávót egészében ahhoz, hogy itt Te tudd a
tudományt hozzá hasonlóan alkalmazni, hogy az ottani kis hiba az itt is elég kicsi
e el kell tudnod dönteni, de nem tudhatod, hogy közben mi volt az Ő fejében, mert pofátlanul hibázott
és meglehet, hogy okosabb is nálad. Talán könnyebb egy saját módszert
kidolgozni, mint az ő módszerét transzponálni a BÉT-re. De tegyük fel, hogy van
itt TA elemző, aki egy módszert tényleg ért és nem akar kereskedni. Ez így nem
is kicsit fura, de oké. Forint alapon az
orrod elé dugja a rajzát, ami hasonlóképpen nem foglalkozik dolgokkal és Te
rákérdezel… A válaszból kiderül, hogy az elemző a tudományt alkalmazza, vagy
egy módszert próbál alkalmazni, aminek matematikai hátterét nem is elég mélyen érti,
így lényegében a saját érvelését sem érti és ezzel tisztában is van. Jól ismeri
viszont a gazdasági naptárat, van egy jó „helyismerete”. Tudja, hogy mikor mi hogyan
szokott megtörténni az évben, van tapasztalata és várakozása. De előbb van meg
a várakozása és csak utána készíti hozzá a rajzot. Tehát lényegében szélhámos. Ha valamire rákérdezel a szélhámos nem fog válaszolni, mert tudja, hogy akkor
lebukhat és amíg hozza a találati arányt nincs válaszadási kényszerben. Mit fog
csinálni? A kérdezőt fogja támadni. Visszakérdez igaz? Nem igazán lep meg olyasmivel,
hogy válaszol. Abban persze egyetért veled, hogy a TA az nem kereskedés, viszont az
elemzések záporoznak hirtelen, amikor éppen Ő maga poziban lehet és az az érzésed
támad, mintha mégis kereskedne és valami önbeteljesítő várakozást szeretne :)
Szerintem most erre iskolapélda a Wizz Air vagy a Lufthansa. Érdemes megnézni 6 hónaposban! Lufi nem képes áttörni már megint a szintet és most is a csúcsról kb. 20 Ft-tal maradtam le. Másodszor bukom el a hullámot, persze jövő héten lehet mégis sikerül eladni. Nem tudom, ez a szépsége. Ha 50Ft-tal kevesebb lenne a célértékem, akkor már második nyerő köröm lenne. Pici összeggel vagyok benne, ez már inkább csak játék már ott.
Mint az összes többi elemzési módszert, a TA-t is arra
használják a kereskedők, hogy megpróbáljanak a jövőbe látni. A TA nem attól
releváns, hogy „hogy a matematika tudományát valamilyen formában ALKALMAZZA”. A
TA-nak csak a leíró eszköze a matematika, hiszen grafikonokról (~függvényekről)
és valószínűségekről beszélünk. Azaz a matematika nem ad választ az irányra, a
miértekre. (Ha a tudományt keressük a TA mögött, akkor az leginkább a
pszichológia.) A TA egyfajta vizuális elemzési módszer, és nincs jelentősége
annak, hogy a grafikonon „egy árfolyampont az pontosan ugyanazt az értéket
közvetítse a rajzon mindenhol”. Nem ezt vizsgálva várja egy TA kereskedő, hogy pl.
egy másfél éves emelkedő csatorna alján az árfolyam visszapattanjon, hanem
azért, mert azt tartja valószínűbbnek, hogy sok másik kereskedő is ezt várja.
A TA azért működik mert az emberek nem teljesen véletlenszerűen kereskednek. Néha hasonlóan kereskednek egymáshoz ill. múltbeli mintákhoz. Véletlenszerű keresedés zajlik egy oldalazó tartomány belsejében, de a határain nem és a trendelő piacokon sem. Egyébként nem kell 51%-os eltalálási ráta, nincs ilyen szám, mert a nyereségességet a találati ráta + a nyereségek-veszteségek aránya határozza meg. Bőven 50% találati arány mellett is lehet szép nyereséget elérni. Ilyen pl. azoknál fordul elő akik gyakran és sok pozit nyitnak és a veszteségeseket hamar vágják.
Alapvetően igazad van, de mégsem. Egy TA módszerrel kereskedni (pl: csak mozgóátlagok, vagy RSI alapján) öngyilkosság. . A high quality trade lehetőség éppen attól lesz "high quality" hogy több minden mutat ugyanabba az irányba. . Mondjuk észreveszed, hogy egy emelkedés után a korrekció elakadt a fibo 61,8-as szintnél. Utána megnézed és pont ezen a szinten van az 50-es mozgóátlag is. Látod azt is, hogy ugyanerről az árszintről már háromszor pattant korábban az árfolyam. Utána ráteszed a volume profilet és azt látod, hogy kb. ugyanitt van a point of controll, vagyis a nagy halak ezen az árszinten kezdenek mozgolódni. Megnézed az RSI-t, ahol divergenciát tapasztalsz, stb. . Minél több minden mutat egy irányba annál nagyobb a matematikai valószínűsége, hogy tényleg abban az irányba fog menni az árfolyam amerre gondolod, de tuti dolog az nincs. Azt egyetlen TA sem képes előre jelezni, ha Orbán vagy Trump mond valami faszságot és minden összeszakad. Ezért kell kezelni a kockázatot. (portfolió diverzifikálás, stop loss stb.)
A TA-nak komoly szerepe van a mai kereskedésekben, főleg amikor
elég sok robot kereskedik a piacokon. A matematikában – a valószínűségszámításban
– a törvényszerűségeket keresik a kereskedők. Fibonacci egy ilyen
törvényszerűséget fedezett fel sok-sok évvel ezelőtt, amit azután a tőzsdén is
sokan alkalmaznak. Ezek a kereskedők nem foglalkoznak a fundával!! Számukra a
fontos hogy legalább 51%-ban bejöjjön a várakozásuk. Ezért nézik a mozgó
átlagokat, a fibo szinteket, az rsi-t, stb…és persze a korábbi szinteket! Ha valahonnan
pattant az árfolyam egyszer, akkor ott nagy valószínűséggel van egy komoly
ellenállás, mivel a befektetők jelentős része ennél a pontnál nem adta tovább a
részvényt, hanem elkezdte venni! Sokan úgy kereskednek, hogy ezeket a szinteket
várják, és nem néznek semmit, csak ha itt jár az árfolyam, akkor vesznek (mert
innen legalább 51%-ban pattanni szokott az árfolyam egy bizonyos szintig) és
amikor elérte a célárfolyamot azonnal eladnak. Gondolj bele! Ha egy tőzsdén
kereskedő embernek akinek az elvárt profit 1:2, és több mint 51%-ban igaza van
akkor az mennyi pénzt keres? Ráadásul ma ezen megbízások jelentős részét már a
robotok kötögetik, akik semmiféle érzelmet se visznek be a kereskedésbe, csak a
beprogramozott szinteken adnak-vesznek…
Egyszer elmagyarázhatná nekem egy nagy TA guru, hogy amikor
ilyen ezer pontos vagy nagyobb beírások jönnek 9200 meg kit tudja mennyi a „cél” de
lefelé, de éppen extrém rövid távon és minden célártól függetlenül, hogy azt
így hogyan sikerült kitalálni? Mert amikor megkérdezem, akkor általában egy olyan
rajzot mutatnak nekem, aminek az egyik felén évekkel ezelőtti rácspontok vannak.
Évekkel ezelőtti pontok összekötve mai pontokkal. Inflával vagy árfolyammal korrigálva
semmi sincs a rajzon és akkor így lesz ott egy egyenes, mert két pontot össze kell kötni. Na, most javítsatok ki,
ha nem így van, de a TA sőt fogalmi szinten általánosságban a releváns attól
több a konyhanyelvi megfelelőnél, hogy valami tudomány tudományával alá van
támasztva. A TA most mindegy is, hogy egy görbe alatti területet számoltunk ki vagy…á
ne is menjünk bele a módszerekbe a lényeg, hogy a TA attól lehet releváns, hogy
a matematika tudományát valamilyen formában ALKALMAZZA. Tehát ha én mondjuk
mértani alapon akarok következtetéseket levonni, akkor annak alapfeltétele,
hogy egy rácspont, egy egység, egy árfolyampont az pontosan ugyanazt az értéket
közvetítse a rajzon mindenhol, azaz átfogalmazva az árstabilitás kell hozzá. Tehát
az vélhetően oké, amikor egy rajz egy hetes, mert még az szar lebegő valutánk
is többé-kevésbé stabilnak mondható ilyen időtávon. De amikor egy 3 évvel
ezelőtti 8000 egységet, (ami teljesen más értéket közvetített akkor, mint most 8000
egység) összeköt valaki egy mai 10500-al és az így megképezett egyenesnek lesz
egy szöge. Kizárólag emiatt a szög miatt nem itt, hanem amott metsz valamit. Mást,
ami megint egy totál más rácsértéken van, megint egy másik naptári évben és
akkor mértani alapon hivatkozik meg nekem a matematikára mutogatva állítva azt,
hogy a bla-bla-bla módszer alapján ez a metszéspont lesz a támpont?! Ehh? És én
nézzem meg ott azt a metszéspontot! Hogy MI VAN? Hát hogy az égben lehet releváns így bármi? Esküszöm nem értem. Vagy létezik, hogy a saját érvelését sem
érti, hogy miről beszél? Hogy az érvelése része nem is egy számított érték és hogy
ezek hogyan, hogy miből vannak kiszámolva? Ebben országban, amiben majdnem
20%-ot fizet a PMÁP csak tavalyról varázsol nekem vonalzóval metszéspontot? Hogy mivel? Egy vonalzóval. Komolyan. Évekre vissza összeköti
és-és-és attól, fú attól 2 héten belül lemegy és csak utána mehet fel. De ha
nem megy fel, na akkor aztán fú meddig lemegy, vagy 9200-ig, mert a vonalzó az nem tréfa
dolog. Behúzza az egyenest és az olyan egyenes lesz, hogy fú azanyja meddig lemegy.
Hühü. Akkor féljünk…
Richter topik
Az elemzők hosszabb távon vonzónak tartják a Richtert, ezért ajánlásukat felhalmozásra módosították. A célárfolyamot viszont a korábbi 47 580 forintról 46 310-ra rontották, azzal párhuzamosan, hogy a belföldi értékesítési előrejelzéseiket is lejjebb vitték.