1. Szerencsére, az unióban - néhány állam vonakodása ellenére is - erősödik az a nézet, hogy nyilvános részvénytársaság formájában működő vegyes tulajdonú gazdasági társaságokban az állami tulajdonos aranyrészvényéhez kötött kiváltságos jogai szűküljenek. Ezen felül az Alapszabály tulajdonosi jogokat korlátozó rendelkezéseit is idővel meg kell szüntetni. Hamarosan a magyar parlament elé kerül az aranyrészvények új szabályozása.
2. Ané lkül, hogy lebecsülném a magyarok szakértelmét, emlékeztetnék arra, hogy a többségi külföldi tulajdonban lévő társaságok legtöbbjénél (pl. Matáv, MOL, Borsodchem) a cég szakértelme is multinacionális. A közelmúlt sikeres regionális akvizícióinál a szakértelemnél nagyobb súllyal esett latba az a tény, hogy a magyarországi székhelyű terjeszkedő társaság a versenytársaknál magasabb árat fizetett.
3. A többségi külföldi tulajdonban lévő társaságok tőkeexportja egyrészt előnyös lehet a társaságnak (a megtérüléstől függően!), másrészt nem feltétlenül előnyös a terjeszkedő társaság székelye szerinti országnak. Ugyanis nem hagyható figyelmen kívül, hogy valójában ki terjeszkedik, és miből finanszírozza a tranzakciót. A magyarországi székhelyű társaságok elsősorban nem tőkeemelésből finanszírozták az akvizíciókat. A Borsodchem főleg az exporton realizált jövedelméből finanszírozza terjeszkedését, így a társaság kitermeli a tranzakcióhoz szükséges devizát. Ezzel szemben a Matáv, az OTP és a MOL (véletlenül mindhárom cég gazdasági erőfölényben, vagy domináns piaci szerepkörben működik) a belföldi értékesítésen realizált forint jövedelméből finanszírozza tranzakcióit, jelentősen hozzájárulva a fizetési mérleg romlásához, a jegybanki devizatartalékok csökkenéséhez, azaz Magyarország külső egyensúlyi mutatóinak kedvezőtlen alakulásához. (A MOL 1,5 milliárd dolláros tőkeexportjának 15 százalékát finanszírozta tőkeemelésből.)
Üdv. zj
2. Ané lkül, hogy lebecsülném a magyarok szakértelmét, emlékeztetnék arra, hogy a többségi külföldi tulajdonban lévő társaságok legtöbbjénél (pl. Matáv, MOL, Borsodchem) a cég szakértelme is multinacionális. A közelmúlt sikeres regionális akvizícióinál a szakértelemnél nagyobb súllyal esett latba az a tény, hogy a magyarországi székhelyű terjeszkedő társaság a versenytársaknál magasabb árat fizetett.
3. A többségi külföldi tulajdonban lévő társaságok tőkeexportja egyrészt előnyös lehet a társaságnak (a megtérüléstől függően!), másrészt nem feltétlenül előnyös a terjeszkedő társaság székelye szerinti országnak. Ugyanis nem hagyható figyelmen kívül, hogy valójában ki terjeszkedik, és miből finanszírozza a tranzakciót. A magyarországi székhelyű társaságok elsősorban nem tőkeemelésből finanszírozták az akvizíciókat. A Borsodchem főleg az exporton realizált jövedelméből finanszírozza terjeszkedését, így a társaság kitermeli a tranzakcióhoz szükséges devizát. Ezzel szemben a Matáv, az OTP és a MOL (véletlenül mindhárom cég gazdasági erőfölényben, vagy domináns piaci szerepkörben működik) a belföldi értékesítésen realizált forint jövedelméből finanszírozza tranzakcióit, jelentősen hozzájárulva a fizetési mérleg romlásához, a jegybanki devizatartalékok csökkenéséhez, azaz Magyarország külső egyensúlyi mutatóinak kedvezőtlen alakulásához. (A MOL 1,5 milliárd dolláros tőkeexportjának 15 százalékát finanszírozta tőkeemelésből.)
Üdv. zj
Richter: a 120 milliárd Ft-os kérdés - 3 válasszal
Ugrás a cikkhezÍrásunkban ezen kérdésekre kívánunk választ adni, a lehető legszélesebb összefüggésrendszerb en, s kitérünk az iparágon belüli korábbi tapasztalatokból levonható következtetésekre.
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=38741