A forint erõsödésére játszó spekuláció novemberben alapvetõen átrajzolta az elemzõi várakozásokat. Újra megjelentek az utóbbi idõben felszivódott kamatcsökkentési várakozások, és földcsuszamlásszerûe n lejjebb húzódtak a hozamelõrejelzések. A piac ugyanakkor markánsan kettészakadt a forint lebegtetési sávjának jövõjét illetõen. A belföldi elemzõk jellemzõen hitelt adnak a jegybank és a kormányzat elõrejelzésének, hogy 2004 elõtt nem mozdul a sáv, a nagy európai házak azonban felértékelésre, vagy a forint szabadon engedésére számitanak. Ebben a hitben az sem rengeti meg õket, hogy a belföldi fundamentumok képe továbbra sem ad okot optimizmusra.
Az utóbbi hónapokban lassan konszenzus alakult ki, hogy a jegybank politikája szigorú marad. Az elmúlt két hétben azonban a forint-alapú piacokon olyan sebességre kapcsolt a konvergenciajáték, hogy a gyenge gazdasági mutatók keltette minden gát látványosan átszakadt.
A befektetõk biztosra veszik az EU bõvitését, és jelenleg tisztán a magas közép-európai hozamokra játszanak. Ebben a helyzetben Magyarország kedvelt célpont, mivel a régióban itt a legmagasabbak a hozamok.
A Reuters szerint a piacok 300 bázispont további kamatvágást áraztak be, Londonban pedig rekordméretû, többszázmillió eurós opciókról keringtek piaci pletykák, amelyeket a sáv szélénél is erõsebb forint-árfolyamra kötöttek. Eközben hazai vállalkozói szövetségek több alkalommal is az erõs forint veszélyeire figyelmeztettek.
A felmérés válaszadói szerint jóval lassabb kamatcsökkentés és forinterõsödés várható, mint a piacok elsõ lendületében sokan gondolták. Az elemzõk egyetértettek abban, hogy legkésõbb februárig az MNB 25-100 bázisponttal csökkenti kamatait. Tizenkilencbõl 16 elemzõ szerint ez még idén megtörténik, és a 16-ból kilenc elemzõ szerint már hétfõn csökkent az MNB 50-100 bázispontot. A konszenzusokból azonban az derül ki, hogy a vágások összességében sokkal kisebbek lehetnek a piacon beárazott 300 bázispontnál: erre az évre átlagban 75 bázispont, a jövõ évre pedig további 50 bázispont vágást vetít elõre a felmérés.
Jól látszik az is, hogy rendkivül nagy a bizonytalanság, milyen gazdaságpolitikai választ ad az ország a forinterõsödés és a magas infláció dupla kihivására. A 2003 végére szóló kamatelõrejelzések nagyon széles sávban , 9 és 6.5 % közt szórodnak.
Van olyan elõrejelzés is, amely szerint a koppenhágai EU-csúcs közeledtével a konvergenciajáték tovább erõsödik, de a jellemzõ vélemény az, hogy az év hátralévõ részében csökken a nyomás a forinton.
Tizenháromból nyolc elemzõ szerint legkésõbb 2003 õszére a forint a sáv szélén dörömböl majd, de csak három válaszadó mondta, hogy ez már idén megtörténik. Ebbõl a nyolcból csak három elemzõ volt budapesti székhelyû, a külföldiek valamennyien forinterõsödést látnak elõre. A maradék öt elemzõ viszont, akik szerint a forint nem éri el a sáv szélét, valamennyien Budapesten dolgozik.
Még inkább megfigyelhetõ, hogy a sáveltolás esélyeit illetõen is jellemzõen másképp vélekednek a hazai elemzõk. Tizenhat elemzõ fele - mind hazaiak - adott hitelt az igéretnek, hogy 2004 elõtt nem mozdul a sáv. A hat külföldi válaszadó mindegyike ugyanakkor felértékelésre tippelt.
A sáveltolásra számitók 9.5, 13, illetve 15 százalékpontos sávközép-felértékelé st jósoltak, a jelenlegi 276.1 forintról 250, 240 vagy 235 forintra. A sáveltoláson kivül Juliette Declercq, a JP Morgan elemzõje javasolta a forint lebegtetését, ami növelné a külföldi befektetõk kockázatát, de egy újabb forinterõsödésnek is utat nyitna. Mojmir Hampl, a Ceska Sporitelna elemzõje szerint elsõ lépésben a sáv erõs oldalát szélesithetnék ki, aszimmetrikus sávot hozva létre, aztán - ahogy Csehország 1997-ben - menedzselt lebegtetést vezethetnének be.
Az elemzõk konszenzusa az októberihez képest 55 milliárd forinttal emelkedett a 2003-as államháztartási hiányról, 968 milliárd forintra. Ez a kormány által elõrevetitett GDP 5.2 %-a (és még magasabb, ha a GDP alacsonyabb lesz), a tervezett 4.5 %-kal szemben.
A forint erõsödése ellenére 11 bázisponttal 4.96 %-ra emelkedett a 2003 decemberi infláció konszenzusa, és mostmár féléve 4.8-5.0 % között állandósult, a 4.5 %-os jegybanki cél felett. Idén novemberben a konszenzus szerint 5 %-ra emelkedik az infláció az októberi 4.9 %-ról.
A GDP növekedésrõl szóló elõrejelzések ugyanakkor tovább csökkentek, 2002-re öt bázisponttal 3.27 %-ra, 2003-ra nyolc bázisponttal 3.96 %-ra. A kormány 4.4 %-os gazdasági növekedésre alapozta 2003-as költségvetési tervezetét.
A folyó fizetési mérleg hiányáról szóló elõrejelzések folytatták a drasztikus romlást. A konszenzus 2002-re 280 millió euróval 3.41 milliárd euróra, 2003-ra 420 millió euróval 3.57 milliárd euróra nõtt október óta.
Sem a Zsoldos István, a CA-IB elemzője, sem Barcza György az ING szakértője nem tartotta célszerű alternatívának a forint árfolyamának eltolását a mostani helyzetben. Mindketten további kamatcsökkentést várnak az MNB-től. Zsoldos 100 bp-os vágást tartana indokoltnak, míg Barcza első lépésben 50 bp-ot vár.
Zsoldos István úgy véli, hogy némi változás következhetett be az MNB eddigi politikájában. Szerencsésnek tartaná, ha a bank a mostani bizonytalan helyzetben megfelelően kommunikálná, hogy milyen célokat követ. A rossz fundamentumok ellenére bekövetkezett kamatcsökkentés egy új információ a jegybank viselkedéséről - mondta Zsoldos. Az elemző szerint az MNB továbbra is fél az intervenciótól. Ha a forint a sáv széléhez érne, akkor intervenciós kényszer nehezedne a jegybankra. A növekvő belső likviditást pedig valamilyen módon sterilizálni kell. Ennek költségei a még szűkebb sáv esetén felmerültnél feltehetően kisebbek lehetnek, ugyanis a szélesebb sáv magasabb kockázatot is jelent a befektetőknek.
Az elemző az inflációs céllal kapcsolatosan elmondta, hogy a külföldi tapasztalatok alapján talán célszerűbb lenne, ha a kormány adna inflációs célt a jegybanknak, ugyanakkor a jegybank a cél eléréséhez "szabad kez"-et kapna. Ezzel az inflációs célok körüli polémia eltűnhetne.
Barcza György szintén kamatcsökkentést lát indokoltnak a jelenlegi helyzetben, ennek mértékét azonban csak 50 bp-ra teszi az első lépésben. Véleménye szerint az árfolyamrendszeren nem célszerű változtatni. 2001 májusában sávot szélesítettünk, 2004-ben feltehetően csatlakozunk az ERM-II-höz. Nem lenne szerencsés, ha minden évben változna a rendszer, ugyanis ez jelentős bizonytalanság forrása lehetne.
Barcza szintén kritizálta az MNB-t homályos kommunikációja miatt. Megítélése szerint a jegybanknak korábban jeleznie kellet volna álláspontját az árfolyammal kapcsolatban.
Reuters: éles ellentét a hazai és a külföldi elemzők várakozásai között (2.)
Ugrás a cikkhezAz utóbbi hónapokban lassan konszenzus alakult ki, hogy a jegybank politikája szigorú marad. Az elmúlt két hétben azonban a forint-alapú piacokon olyan sebességre kapcsolt a konvergenciajáték, hogy a gyenge gazdasági mutatók keltette minden gát látványosan átszakadt.
A befektetõk biztosra veszik az EU bõvitését, és jelenleg tisztán a magas közép-európai hozamokra játszanak. Ebben a helyzetben Magyarország kedvelt célpont, mivel a régióban itt a legmagasabbak a hozamok.
A Reuters szerint a piacok 300 bázispont további kamatvágást áraztak be, Londonban pedig rekordméretû, többszázmillió eurós opciókról keringtek piaci pletykák, amelyeket a sáv szélénél is erõsebb forint-árfolyamra kötöttek. Eközben hazai vállalkozói szövetségek több alkalommal is az erõs forint veszélyeire figyelmeztettek.
A felmérés válaszadói szerint jóval lassabb kamatcsökkentés és forinterõsödés várható, mint a piacok elsõ lendületében sokan gondolták. Az elemzõk egyetértettek abban, hogy legkésõbb februárig az MNB 25-100 bázisponttal csökkenti kamatait. Tizenkilencbõl 16 elemzõ szerint ez még idén megtörténik, és a 16-ból kilenc elemzõ szerint már hétfõn csökkent az MNB 50-100 bázispontot. A konszenzusokból azonban az derül ki, hogy a vágások összességében sokkal kisebbek lehetnek a piacon beárazott 300 bázispontnál: erre az évre átlagban 75 bázispont, a jövõ évre pedig további 50 bázispont vágást vetít elõre a felmérés.
Jól látszik az is, hogy rendkivül nagy a bizonytalanság, milyen gazdaságpolitikai választ ad az ország a forinterõsödés és a magas infláció dupla kihivására. A 2003 végére szóló kamatelõrejelzések nagyon széles sávban , 9 és 6.5 % közt szórodnak.
Van olyan elõrejelzés is, amely szerint a koppenhágai EU-csúcs közeledtével a konvergenciajáték tovább erõsödik, de a jellemzõ vélemény az, hogy az év hátralévõ részében csökken a nyomás a forinton.
Tizenháromból nyolc elemzõ szerint legkésõbb 2003 õszére a forint a sáv szélén dörömböl majd, de csak három válaszadó mondta, hogy ez már idén megtörténik. Ebbõl a nyolcból csak három elemzõ volt budapesti székhelyû, a külföldiek valamennyien forinterõsödést látnak elõre. A maradék öt elemzõ viszont, akik szerint a forint nem éri el a sáv szélét, valamennyien Budapesten dolgozik.
Még inkább megfigyelhetõ, hogy a sáveltolás esélyeit illetõen is jellemzõen másképp vélekednek a hazai elemzõk. Tizenhat elemzõ fele - mind hazaiak - adott hitelt az igéretnek, hogy 2004 elõtt nem mozdul a sáv. A hat külföldi válaszadó mindegyike ugyanakkor felértékelésre tippelt.
A sáveltolásra számitók 9.5, 13, illetve 15 százalékpontos sávközép-felértékelé st jósoltak, a jelenlegi 276.1 forintról 250, 240 vagy 235 forintra. A sáveltoláson kivül Juliette Declercq, a JP Morgan elemzõje javasolta a forint lebegtetését, ami növelné a külföldi befektetõk kockázatát, de egy újabb forinterõsödésnek is utat nyitna. Mojmir Hampl, a Ceska Sporitelna elemzõje szerint elsõ lépésben a sáv erõs oldalát szélesithetnék ki, aszimmetrikus sávot hozva létre, aztán - ahogy Csehország 1997-ben - menedzselt lebegtetést vezethetnének be.
Az elemzõk konszenzusa az októberihez képest 55 milliárd forinttal emelkedett a 2003-as államháztartási hiányról, 968 milliárd forintra. Ez a kormány által elõrevetitett GDP 5.2 %-a (és még magasabb, ha a GDP alacsonyabb lesz), a tervezett 4.5 %-kal szemben.
A forint erõsödése ellenére 11 bázisponttal 4.96 %-ra emelkedett a 2003 decemberi infláció konszenzusa, és mostmár féléve 4.8-5.0 % között állandósult, a 4.5 %-os jegybanki cél felett. Idén novemberben a konszenzus szerint 5 %-ra emelkedik az infláció az októberi 4.9 %-ról.
A GDP növekedésrõl szóló elõrejelzések ugyanakkor tovább csökkentek, 2002-re öt bázisponttal 3.27 %-ra, 2003-ra nyolc bázisponttal 3.96 %-ra. A kormány 4.4 %-os gazdasági növekedésre alapozta 2003-as költségvetési tervezetét.
A folyó fizetési mérleg hiányáról szóló elõrejelzések folytatták a drasztikus romlást. A konszenzus 2002-re 280 millió euróval 3.41 milliárd euróra, 2003-ra 420 millió euróval 3.57 milliárd euróra nõtt október óta.
Sem a Zsoldos István, a CA-IB elemzője, sem Barcza György az ING szakértője nem tartotta célszerű alternatívának a forint árfolyamának eltolását a mostani helyzetben. Mindketten további kamatcsökkentést várnak az MNB-től. Zsoldos 100 bp-os vágást tartana indokoltnak, míg Barcza első lépésben 50 bp-ot vár.
Zsoldos István úgy véli, hogy némi változás következhetett be az MNB eddigi politikájában. Szerencsésnek tartaná, ha a bank a mostani bizonytalan helyzetben megfelelően kommunikálná, hogy milyen célokat követ. A rossz fundamentumok ellenére bekövetkezett kamatcsökkentés egy új információ a jegybank viselkedéséről - mondta Zsoldos. Az elemző szerint az MNB továbbra is fél az intervenciótól. Ha a forint a sáv széléhez érne, akkor intervenciós kényszer nehezedne a jegybankra. A növekvő belső likviditást pedig valamilyen módon sterilizálni kell. Ennek költségei a még szűkebb sáv esetén felmerültnél feltehetően kisebbek lehetnek, ugyanis a szélesebb sáv magasabb kockázatot is jelent a befektetőknek.
Az elemző az inflációs céllal kapcsolatosan elmondta, hogy a külföldi tapasztalatok alapján talán célszerűbb lenne, ha a kormány adna inflációs célt a jegybanknak, ugyanakkor a jegybank a cél eléréséhez "szabad kez"-et kapna. Ezzel az inflációs célok körüli polémia eltűnhetne.
Barcza György szintén kamatcsökkentést lát indokoltnak a jelenlegi helyzetben, ennek mértékét azonban csak 50 bp-ra teszi az első lépésben. Véleménye szerint az árfolyamrendszeren nem célszerű változtatni. 2001 májusában sávot szélesítettünk, 2004-ben feltehetően csatlakozunk az ERM-II-höz. Nem lenne szerencsés, ha minden évben változna a rendszer, ugyanis ez jelentős bizonytalanság forrása lehetne.
Barcza szintén kritizálta az MNB-t homályos kommunikációja miatt. Megítélése szerint a jegybanknak korábban jeleznie kellet volna álláspontját az árfolyammal kapcsolatban.