1./ Részben igazad van, részben azonban az előző rendszer terméke. Egyrészt a közösből mindenki csak kapni szeret, oda beadni már kevésbé, másrészt a politikai megosztottság az emberek gondolkodásában is mély nyomokat hagyott az "én ezeknek nem fizetek adót" kezdetű siralomban. Persze kétségtelen az sem növeli az adófizetési kedvet, ha egyértelműen látszik, hogy az adó egy része milyen csatornákon keresztül herdálódik el vagy jut az elit tagjainak kezébe. (most nem tennék különbséget jobb vagy baloldal között).
2.-3./ Diagnózis megvan, gyógymód hiányzik.
Egyebekben Mo-on nem a munkanélküliség nagy, hanem a foglalkoztatottság alacsony. Erre önmagában nem alkalmas a gyermeklétszám növelése. Azokat a gyerekeket megfelelően ki is kell taníttatni, értelmes szakmát, tudást kell a kezükbe adni. Egyebekben a százszor elátkozott multik legalább ezt a foglalkoztatottságot növelték, de az is kétségtelen, hogy sok területen egyszerűen nem volt elég szakképzett munkaerő, ezért máshonnan kellett toborozni.
4./ Ez itt azért még bővebb kifejtést igényelne.
5./ Van egy réteg, akit soha a büdös életben nem tudsz semmilyen módon kivakarni a szarból. (Nemcsak cigányok!!!).Tudomásul kell venni, hogy a társadalom egy bizonyos része (mintegy 10%) egyszerűen életképtelen és mindig is a többség eltartására szorul. Őket azonban sajnos sokszor politikai érdekek miatt akár egyik, akár a másik oldalról az aktuális kormány ellen felhasználják, a kormány tehetetlenségének bizonyítékaként mutogatnak rájuk. Ez elfogadhatatlan.
Sajnálatos az is, hogy ez a réteg az, amelyik a leginkább szaporodik, hiszen őt kevésbé vezetik a társadalmi elitre és középosztályra jellemző gyermekvállalási megfontolások.
5+1./ Nem bizonyítható feltevés.
2.-3./ Diagnózis megvan, gyógymód hiányzik.
Egyebekben Mo-on nem a munkanélküliség nagy, hanem a foglalkoztatottság alacsony. Erre önmagában nem alkalmas a gyermeklétszám növelése. Azokat a gyerekeket megfelelően ki is kell taníttatni, értelmes szakmát, tudást kell a kezükbe adni. Egyebekben a százszor elátkozott multik legalább ezt a foglalkoztatottságot növelték, de az is kétségtelen, hogy sok területen egyszerűen nem volt elég szakképzett munkaerő, ezért máshonnan kellett toborozni.
4./ Ez itt azért még bővebb kifejtést igényelne.
5./ Van egy réteg, akit soha a büdös életben nem tudsz semmilyen módon kivakarni a szarból. (Nemcsak cigányok!!!).Tudomásul kell venni, hogy a társadalom egy bizonyos része (mintegy 10%) egyszerűen életképtelen és mindig is a többség eltartására szorul. Őket azonban sajnos sokszor politikai érdekek miatt akár egyik, akár a másik oldalról az aktuális kormány ellen felhasználják, a kormány tehetetlenségének bizonyítékaként mutogatnak rájuk. Ez elfogadhatatlan.
Sajnálatos az is, hogy ez a réteg az, amelyik a leginkább szaporodik, hiszen őt kevésbé vezetik a társadalmi elitre és középosztályra jellemző gyermekvállalási megfontolások.
5+1./ Nem bizonyítható feltevés.
politika és társadalom ahogy én látom (2)
Személyes találkozónk során egy magas rangú kormánypárti barátunk őszintén mesélt a PÁRT-ról, a 6
főből álló mindent elsöprő hatalmi csoportról (Szili, Szekeres, Veres,
Kiss, Lamperth, Gyurcsány) és a gazdasági döntések hátteréről. És Gál
J.Zoli barátjáról is, aki bár szakközepes érettségije van csak,
egyszemélyben irányítja a magyar sajtót és valójában akkor van lapzárta
a Népszabadságnál, ha Gál J. Zoli rábólint. Nincs annyi időm és erőm,
hogy mindent leírjak. Legyen elég annyi, ha eddig jelentéktelen pondró
porszemnek éreztem is magam, a tegnapi beszélgetés után még annak sem.
Semmik vagyunk. Még csak plebejusok, közkatonák, szorgos hangyák,
rabszolgák sem. Semmik.
Közöltem vele, hogy legszivesebben berontanék a Parlamentbe testemre
tekert 50 méternyi töltényhevederrel, kezemben 1-1darab, a vietnámi
filmekből ismert helikopter géppuskával és mindenkit,mondom MINDENKIT
halomra lőnék. És minden eddigi bűnömet ezzel megváltva a mennyországba
kerülnék, Szent Péter jobbjára.Közvetlenül.
Ő csak nevetett gyermeki hevülésemen. Nem sértően, picit irigykedve.
Mert azt látta bennem, amire ők pont építenek, számítanak. Az idolokba,
igazságba vetett hitet, az álmokat kergető, s ezért minden szar igéretet
elhivő naiv állampolgárt. A választót.
Akinek akarata, véleménye, álmai, céljai, fájdalmai, keserűsége, gondjai
pont senkit nem érdekelnek. Legfőképp azokat nem, akiket választhat,
akiket megszavaz."