Kénytelenek voltak, annyi tétel lett bepakolva, hogy nem volt más megoldás . Lehet hogy nagyobb eladó adagolja napok óta, igy necces az egész, szvsz . Egyre nagyobb tételeket kényszerből megvenni ??? , csak azért, hogy ne legyen további esés ???
Ez a vásárolgatás egy ideje már nem a stratégiába vetett bizalomról szól, hanem kétségbeesett próbálkozás a szakadás elkerülésére.
Ezt jól mutatja a 580 forintos eladás, de így még át is vészelhetik ezt az időszakot ha nem jön egy túl nagy eladó.
Ha megint sokat kell venni azt szvsz megint visszadobják majd valahol 550-580 közt.
De! megvan a teljesítménykényszer és az csodákra lehet képes.. de meglátjuk.
Nem maradt el, láttam : 19 000 . Db záróban .
Egyre mélyebben kell zsebbe nyúlni . Először 11 000 db-al álltak be, mikor látták az ellenoldali újabb tételt, azonnal 19 000. -re javították .........
Az h nme teremt munkahelyeket az baromság.. ami ekkora előnnyel jár hosszú távon az áttételes hatásokon keresztül teremt munkahelyet. A biomasszánál meg nem tudom kinek éri meg 20-30 milliárdból 10-20 MW-os erőművet építeni ami összesen pár tíz vagy 100-200 munkahelyet teremt..
Persze szerintem a biomassza ha jól hasznosítják igen fontos része lehet majd a magyarországi energiatermelésnek, főleg amikor túl leszünk az olajcsúcson és jön a világvége :D:D
Ami nincs az alábbiakban, hogy egy 20 megawattos erőműről van szó.
"Mi történt, mi történik a szakolyi erőművel?
TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz): - Államtitkár Úr! Nem is olyan régen, 2009 augusztusában még sikertörténetbe illő szalagcímek futottak arról, hogy átadták az első
magyarországi bioerőművet, a szakolyi biomassza-erőművet. Nagyon komoly beruházásról volt szó, hiszen a Magyar Fejlesztési Bank 14 milliárd forinttal támogatta,
és ez a beruházás egyszerre szolgált volna energetikai, környezetpolitikai és térségfejlesztési célokat is. A helyi vállalkozások, a gazdálkodók nagy örömmel,
lendülettel kezdtek hozzá az energiaültetvények telepítéséhez, akác-, nyár- és fűzfaerdőket telepítettek, a vállalkozások, a fafeldolgozók pedig nagyon
komoly összeget, tíz- és százmillió forintokat invesztáltak gépbeszerzésbe, az eszközvásárlásba. Az Állami Erdőgazdaság is több száz millió forintot költött,
hiszen beszállító akart mindenképpen lenni. Ezen túl a kormány 200 millió forinttal támogatta meg még külön, munkahelyteremtés céljából a tulajdonos magáncéget
is. A Közútkezelő Kht. 340 millió forintért csinált egy bekötőutat, illetve több helyen közreműködött abban, hogy az utak jól járhatóak legyenek. Nagyon
sokba került a magyar államnak, mégis két év múlva ez a cég bezárt, az erőmű megállt, nem működik tovább, és beragadt legalább néhány száz millió forintja
az Állami Erdőgazdaságnak, a vállalkozóknak és a gazdálkodóknak.
- Államtitkár Úr! Most, valami történt, az erőmű talán megint mozdulni készül. Erről szeretnék információkat kérni:
2 elemű lista
• Mi történik a szakolyi erőművel?
• Mi lesz azzal a néhány száz millió forinttal, ami beragadt, hiszen nagyon sok vállalkozó, gazdálkodó esetében ez óriási problémát jelent?
lista vége
***
FÓNAGY JÁNOS, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Tény, hogy a szocialisták által is kiemelten finanszírozott erőmű nem váltotta
be a hozzá fűzött reményeket. Nem váltotta be, pedig egy megfelelő üzleti tervvel működtetett létesítmény kétségtelenül nagy lendületet adhatott volna
a nyíradonyi térségnek. Az erőművet működtető Dél-nyírségi Bioenergia Művek Zrt. tulajdonosa a beruházás időpontjában 62 százalékos arányban fejlesztő
társaságként is a szocialista kötődésű Liget Kft. volt. A dél-nyírségi bioerőmű mellett a beruházók a villamos energiával kapcsolt hőtermelésből származó
előny kihasználására egy 35 hektáros kertészet létrehozását tervezték, amely a végén nem épült meg. Ennek oka ismereteink szerint, hogy a befektetők és
a tőkét biztosító bankok között ellentétek léptek fel, ellehetetlenült a finanszírozás, és így a kertészet üzemeltetésére felkért cégek visszaléptek az
együttműködéstől.
- A likviditási problémák miatt a Liget Kft. ellen 2011 szeptemberében csődeljárás indult. Az állami erdészetek közül a Nyírerdő Zrt.-vel szemben a Liget
Kft.-nek több mint 42 millió forint, míg közvetlenül a Dél-nyírségi Bioenergia Műveknek több mint 20 millió forint tartozása áll fenn. A befektetők felelősségi
körébe tartozó üzleti döntések elvezethetnek az erőmű üzemelésének szüneteléséig is, amelyet a Magyar Energia Hivatal részére kell jelezniük a szabályoknak
megfelelően. A Dél-nyírségi Bioenergia Művek Liget Kft. által tulajdonolt részét egy magánvállalkozó vásárolta meg, aki jelenleg az erőmű reorganizációját
tervezi, és folyamatos tárgyalásokat folytat az érintett bankokkal az erőmű további finanszírozásának lehetőségéről. A tárgyalások sikeres kimenetele megoldást
jelenthet a beszállítók, közöttük az erdészetnek fennálló tartozás rendezése tárgyában is."
Ok, helyesbítem magam: a geotermiával szemben azt szokták hangoztatni, hogy nem teremt munkahelyeket.
Amit leírtál korrekt, nem engem kell meggyőznöd, hanem a "zöld" politikusainkat :-)
Dani, ne haragudj, de nem értek egyet veled abban, hogy a geotermia nem teremt új munkahelyeket. A bemásolt biomasszás 35 megawattos erőmű 150 embernek ad munkát, viszont az üvegházaknak is nagy a kézi munkaerő igénye. Egy tanulmányban olvastam, hogy hazánknak 600 hektár üvegházra lenne szüksége, hogy ne szoruljon zöldségekből inportra. Ugyanebben a tanulmányban az állt, hogy egy hektár üvegház kb. 200 embernek ad munkát, amit még ha tulzásnak is veszek a fele valószinüleg igaz. Tehát Miskolcon a már konkrét három hektárnyi üvegház megadja azt a munkahelyszámot amit a 24 milliárdos biomasszás erőmű és ugye ez még ezzel nincs kihasználva. Szentlőrincen a leghidegebb napokban is több mint 60 fokos vizet vezettek vissza a földbe, tartalék van bőven, csak be kell válnia a miskolci példának és többet-többet. Nem tartom kizártnak azt sem, hogy ha ez bejön, akkor kifejezetten üvegházaknak készítsenek el geotermikus fúrásokat, ennél nem lenne feltétel az, hogy a találat a nagyváros seggében legyen. Lehetnénk kis Hollandia, ez lenne csak az igazi munkahelyteremtés, a biomasszás szarok a nyomába sem érhetnek, főleg, hogy sorra kerülnek felszámolásra, lásd példának a pár évvel ezelőtt átadott szakolyit.
Biomassza-biogáz lobbi sokkal erősebb, hisz mögöttük működő tőkeerős nem megújuló energetikai cégek állnak. További hátránya hogy a geotermia nem teremt állandó munkahelyeket. Pedig gazdaságosabb és versenyképesebb bárminél a hőszolgáltatásban. Miskolcon is 1Mrd-ot megítéltek biogáz erőműre, a panni csak remélheti h ő is megkapja...
Senki nem garantálja,ráadásul valószínűleg nem kevés támogatáshoz is jutnak vagy jutottak.
Valakik biztos jól lobbiztak.:(
Alapvetően nem támogatnám ezt a megoldást,ha jól értelmezed,legfeljebb mint másodlagos energiatermelést. /hulladékhasznosítás/
Ha mezőgazdasági hulladékot égetnek el az szerintem elfogadható.. De ki garantálja hogy fenntartható faanyag gazdálkodás valósul meg pl a Mecsekben? Pécsen is egy jó kis geotermikus fűtőművel kéne kiütni ezeket a biomassza lobbistákat.. ráadásul ennyire drágán ez a 35 MW.... ez nevetséges.. kíváncsi lennék, hogy mennyi állami pénzt vettek fel erre..
RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁS
2012. július 11.
Saját részvény tranzakció
Tájékoztatási kötelezettségének eleget téve a PannErgy Nyrt. bejelenti, hogy 2012. július 10-én a
BÉT-en az Erste Befektetési Zrt. közreműködésével a PannErgy Nyrt 4.000 darab saját részvényt
vásárolt 589 Ft/db átlagáron.
A tranzakciót követően a PannErgy Nyrt 3.155.580 db saját részvénnyel rendelkezik, ami a
kibocsátott teljes részvénymennyiség 14,99%-a.
PannErgy Nyrt.
Hulladék elégetés szintig elfogadható azon felül pl.energia ültetvény,súlyosan elhibázott döntésnek tartom az ilyen erőműveket.Pontosan az általad felsorolt indokok alapján.
Azonkívül túl drága beruházás a hatékonyságához viszonyítva. Nemrégiben le is állítottak egyet amiről itt is írtunk ha jól emlékszem.
24 milliárdért 35 megavatt, ráadásul még csodálkoznak is, hogy miért emelkednek a takarmányárak húzva az élelmiszerárakat. Pl. ezért.
Ütemesen halad az új pécsi bioblokk építése
2012.07.11 08:55
Jól halad a pécsi biomassza-projekt, a napokban átadták a Pannonpower Holding Zrt. 24 milliárd forintos beruházásában épülő új, 35 MW-os szalmatüzelésű
blokk szalmabála-tárolóját - számol be az MTI.
A társaság közleménye szerint a 15 méter magas, 5.500 négyzetméter alapterületű, három és fél napra elegendő tüzelőanyag tárolására alkalmas csarnokot várhatóan
augusztusban töltik fel először, de már július végén készen áll a bálázott lágyszárú mezőgazdasági melléktermékek fogadására.
Megjegyezték: a cég beszállítói a napokban, egy zártkörű bemutatón megismerhették a biomassza program egyik leglátványosabb elemeként épült tároló intelligens
logisztikai rendszerét.
A gépek soronként egyszerre emelik meg az erőműbe érkező bálákat, s azonnal megmérik tömegüket, nedvességtartalmukat. Ezután a 21 méter fesztávolságú daruk
a kazánt ellátó szállítószalagra, vagy a csarnokba helyezik el azokat. Attól függően, mekkora az aktuális tüzelőanyag-igény.
A Pannonpower Holding Zrt. tavaly ősszel közölte, hogy 24 milliárd forintos beruházása eredményeként 2012 végén új biomassza blokkot helyez üzembe a pécsi
hőerőműben.
A jelenlegi 50 megawatt teljesítményű fatüzelésű mellett épülő 35 megawattos blokk a legnagyobb szalmatüzelésű berendezés lesz Magyarországon, Pécs pedig
az ország első olyan városa, ahol a távfűtéshez szükséges hőenergiát szinte kizárólag biomasszából állítják elő. A blokk évente 200 gigawattóra villamos
energiát is termel, ez mintegy 100 ezer ember áramszükségletét fedezi.
A Pannonpower szerint az évente 240 ezer tonna lágyszárú bálázott mezőgazdasági mellékterméket, főként szalmát, kisebb részben energianádat felhasználó
blokk a régióban 150 embernek ad munkát. Szakemberek számításai szerint az építkezés nemzetgazdasági szinten egyszeri 4,6 milliárd forint plusz jövedelmet
generál, a központi költségvetésnek 3 milliárd forint többletet jelent. A blokk működése évi több mint 100 millió forinttal növeli a helyi adóbevételt.
Az új blokk üzembe helyezésével stratégiai tartalékba kerül az erőmű két gáztüzelésű kazánja, ezáltal 80 millió köbméter gázt takarítanak meg, minimálisra
csökken a pécsiek függése az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, és nő az ellátás biztonsága. A gázkazánok beindítására csak extrém időjárási körülmények
között, mínusz 25 Celsius fok alatti hőmérséklet esetén lenne szükség.
PANNERGY