Julius 19-ei közgyűlésen "csak" 895000 darabbal szavazott a Bank Vontobel az ONP letétkezelője ( jól elvihorászott az Aragós csajjal), most már mennyi lehet nekik? 1,5 és 1,6 millió közé saccolom , még a végén Benjit is megelőzik.
Én úgy látom 2016 Q2 volt a mélypont!
2016 H2-től komoly javulás jön a fundamentumokban.
Miskolcon is további javulás jön.
"A jövedelemtermelés szempontjából a legfontosabb költségcsökkentő tétel egy olyan együttműködési megállapodáshoz kapcsolódik, amely a Miskolc
üzletág és ennek egyik helyi energiapartnere között jött létre. A megállapodás célja elsősorban a szabályozói szándék érvényesülésének elősegítése. Az új
megállapodás – a Menedzsment várakozásai szerint – alacsonyabb változó költség szintet, és szerényebb közvetlen- és közvetett költség kitettséget
eredményez, mely a földgázár- és villamos energiaár változásból és annak volatilitásából származik. A megállapodás következtében az Üzletág közvetett
költségei várhatóan 267 MFt-tal csökkennek 2016-ban és további 130 MFt-tal 2017-ben.
Az Üzletág 461 MFt EBITDA szintet ért el 2015-ben (EBITDA fedezet 25%), amely 2016-ban várhatóan 645 MFt-ra nő (EBTDA fedezet 34,7%) majd 2017-
ben 916 MFt-on stabilizálódik (EBITDA fedezet 46,8%). 2021-2025. között az EBITDA szintek kis mértékű csökkenést mutatnak, ami annak köszönhető,
hogy míg a stabilizálódott értékesítésben nem várható változás, addig a közvetett költségek inflációt követve növekednek 2021 után. Ennek eredménye a
2025. 818,7 MFt EBITDA szint 42%-os EBITDA fedezet mellett.
Győr üzletág nagyarányú javulás előtt !
Győr üzletág
Ellentétben a Miskolc és Szentlőrinc Üzletágakkal, amelyek 2015-ben már stabilizált értékesítési volumenszinteket értek el, a Győr üzletág egy projekt, amely
jelenleg felfutási szakaszban van és a Menedzsment várakozásai alapján csak 2017-ben fogja elérni a stabilizált működési szintet.
Az Üzletágban - Szentlőrinctől és Miskolctól eltérően - egy a csővezetékek és kutak vízkövesedéséhez kapcsolódó technológiai probléma merült fel, mely
jelentős negatív hatást gyakorolt a 2016. 1. negyedévi értékesítési volumenekre. Az Üzletág tervezett értékesítési volumenei elérésének feltétele a
vízkövesedési probléma megoldása és a termelő kútba beépítendő nagyteljesítményű búvárszivattyú hozamnövelése.
Az Üzletág projekt jellegéből fakadóan az árbevétel a 2015. évi 172 MFt-ról várhatóan 1.702,6 MFt-ra nő 2016-ban és stabilizálódik 2017-ben 2.373,9 MFt-os
szinten. Habár a szerződéses keret lehetővé teszi a tervezett árbevétel-szintek elérését, szeretnénk felhívni a figyelmet a felfutási volumenekben rejlő
kockázatokra, különösen a vízkövesedési problémára.
Az Üzletág 2016. nyarán meg kíván valósítani egy 805 MFt-ra becsült beruházást, mely a vízhozam fokozására, nyomásnövelésére irányul, és a vízkövesedési
hajlamot is mérsékli. A beruházás következményeképp 2017-ben jelentősen megemelkedik a hőkitermeléshez kapcsolódó villamos energia-felhasználás.
További nyomást jelent a bruttó fedezetre, hogy a vízkövesedés kezelésére az Üzletágban addicionális költségként, a kitermelt volumenhez közvetlenül
kapcsolódó, vízkezelési és nyomástartási költség is jelentkezik. Az Üzletágban a bruttó fedezet aránya némileg alacsonyabb a másik két üzletághoz
viszonyítva, mivel mind a vízkezelési és nyomástartási, mind a magasabb villamos energia költségek Győr üzletág-specifikus problémákra jelentenek
megoldást. A bruttó fedezet a 2015. évi 146,8 MFt-ról (85,3%) 1.430,3 MFt-ra (84%) nő 2016-ban, majd 2017-től 1.967,4 MFt-os szinten stabilizálódik
(82,9%).
A közvetett költségek közül jelentős tételt képez a karbantartási, az üzemeltetési, az üzemeltetéshez kapcsolódó élőmunkás őrzési és egyéb karbantartási
költség, mely a 2016. évi 231 MFt-ról 2017-ben 440 MFt-on stabilizálódik. Ezen költségtétel jelentős emelkedését a garanciális karbantartási időszak lejárta
magyarázza. A közvetett költségek tartalmazzák még a személyi költségeket, egyéb szolgáltatásokat és a helyi- és egyéb adókat.
Az Üzletág 99 MFt EBITDA szintet ért el 2015-ben (EBITDA fedezet 57,7%), amely 2016-ban várhatóan 1.114,6 MFt-ra (65%) nő, majd 2017-ben 1.439,9
MFt-on (61%) stabilizálódik. Az EBITDA fedezet csökkenése a termelő kútba várhatóan 2016. nyarán beépítésre kerülő nagyteljesítményű búvárszivattyú-
beruházás okozta villamos energia fogyasztás-növekedésre, továbbá a garanciális karbantartás megszűnésére vezethető vissza
KPMG űzleti tervében nagyarányú javulást van 2016-tól mind árbevételben , EBITDAban , eredményességben , profitban.
"Az Üzletágak EBITDA-ja 616,9 MFt volt 2015-ben, amely 29,5%-os EBITDA fedezetnek felel meg a konszolidált árbevételre vetítve. Az Üzleti Terv
feltételezései szerint az Üzletágak EBITDA fedezete 50%-ra növekszik 2016-ban (1.821,4 MFt) és 2017-re éri el a stabilizált szintet 54,8%-os fedezeti szint
mellett (2.419,3 MFt). A jelentős EBITDA növekedést elsősorban a Győr üzletág felfutása, valamint a már korábban említett, Miskolc üzletágban létrejött új
megállapodáshoz kapcsolódó költségek korábbiakhoz képest jelentősen alacsonyabb szintje magyarázzák"
"Osztalékpolitika (nem maximalista):
30 Ft, ami évente növekszik 10%-kal.
Maximalista: a megtermelt hiteltörlesztés utáni szabad CF 85-90%-át kifizetni. "
2016-ban mennyi lesz számításaid szerint hiteltörlesztés utáni szabad CF ,
amit elméletileg akár osztalékra is kifizethetnének jövő májusban ?
Nem szabadna ilyen magasan lenniük a közvetlen költségeknek. Gyakorlatilag fele ilyen szinten kellene lenniük. Elvileg évről évre javulna kellene az EBITDA-szintnek, erre romlik.
Emellett pedig a transzparencia is jelentősen sérül. Nem jó jelének, amellett, hogy a jelentésben az egy csomó biztató momentum is.
Igazából egy hibát lehet elkövetni ennél a cégnél részvényesként, a jó üzleti modell és a várható eredmények mellett elfeledkezni a menedzsment hozzáállásáról.
Sajnos mire ez megtörténne, mindig emlékeztetnek erre...
(most a negyedéves jelentések eltörlésével, ami szerintem részvényesi döntési hatókörbe tartozna)
Győr közvetlen költségét (ami a leállások, optimalizációk miatt valszeg arányaiban magasabb) még biztosan hozzá kell adni.
(ami akár lehet is a kérdéses összeg körüli)
Az árbevétel nagyon szépen alakul, jól kalkulálható, talán még jobb is kicsit a vártnál. Miskolc stablian ketyeg, Győr pedig felpörög az év folyamán, így év végére 4,2-4,3 milliárdos árbevétel nem elérhetetlen.
A mérlegben a hosszú és rövid hitelek is a tervezettnek megfelelően alakulnak, a bankhitel váltásból adódóan szépen törleszthető majd.
Ami óriási kérdőjel az a közvetlen költségek alakulása, amely továbbra is katasztrofális, sőt nemhogy javulna, hanem tovább romlik. Még az árbevétel 60%-kal nőtt egy év alatt a közvetlen költségek 70%-kal. Innentől kezdve az egész eredménykimutatás borul, az EBITDA szint messze a várakozások alatt és profit persze sehol.
A jelentésben, de még tigus elemzésében sem olvastam erre magyarázatot. Az értékesítés közvetlen költsége ugye 1680 m forint, tavaly ilyenkor 987 m forint. A kettő között 693 millió forint romlás van. Ebből 205 milliót magyaráz a többlet értékcsökkenés, 100 milliót a visszasajtolás pluszköltsége. 388 millióra nincs magyarázat, illetve lehet, hogy a miskolci elszámolásból jövünk ki ilyen rosszul?
"A fentiek alapján a PannErgy Csoport tárgy félévi adózás előtti eredménye -226 millió forint
veszteség, ami elmarad az előző év hasonló időszakának -1 millió forint veszteségétől.
Társasági adófizetési kötelezettségként 22 millió forint került elszámolásra, ebben 6 millió forint
negatív adóalapokra korábban megképzett halasztott adókövetelés leírás szerepel, az érintett
leányvállalatok diszkontált halasztott adó megtérülésén alapulva.
A Társaság konszolidált tárgyidőszaki nettó eredménye -252 millió forint veszteség, amely 194
millió forinttal kedvezőtlenebb az előző év azonos időszakában kimutatott -58 millió forint
veszteségtől, köszönhetően a fentiekben részletezett okoknak." Ezt jó és csodás eredménynek kommunikálni elfogulatlanul nem nagyon lehet.
Köszönöm! Arra gondoltam, hogy több szabad CF lesz előreláthatólag, mint ami belefér a nettó eredmény keretbe, így utóbbi erősebb korlát.
A 30Ft-hoz 500Ft-os árfolyamot gondolnék (diszkont a transzparencia szintje miatt), az meg szinte már elég közel van.
A 2016 végi saját tőke összegét meg lehet saccolni? (esetleges kivásárlás miatt számíthat, emelkedik-e érdemben) A 2 félévben hozzájön a PEGE vétel + a nettó eredmény.
"A nettó eredmény vagy készpénztermelés alapján értékeljünk kérdéshez annyit, hogy osztalékfizetéshez az előbbire van mindenképpen szükség."
Mármint törvényileg.
Mert inkább cashre van szükség a kifizetéshez:)
Osztalékpolitika (nem maximalista):
30 Ft, ami évente növekszik 10%-kal.
Maximalista: a megtermelt hiteltörlesztés utáni szabad CF 85-90%-át kifizetni.
A kisebbségi részesedésben benne van a MIGE mínusz eredménye is, amúgy meg mindegy mennyi.
A Mige példáján levezetve: saját tőkéje 2014-ben: -700 millió, 2015-ben -192 millió, mégsem 0-át ér.
A nettó eredmény vagy készpénztermelés alapján értékeljünk kérdéshez annyit, hogy osztalékfizetéshez az előbbire van mindenképpen szükség.
A mostani számok alapján fel tudnál vázolni egy (maximalista!) öt éves osztalékpolitikát, amit reálisan oda lehetne tenni a vezetőség elé és szakmailag megalapozott?
Úgy néz ki, a kisbefektetőknek csak ez marad, az árfolyammal bármit megtehetnek, a külső befektetőket szándékosan elriasztják.
Más: a saját tőke levezetésénél a 14. oldalon 248M szerepel kisebbségi részesedésként év elején. Ha feltesszük, hogy ez túlnyomórészt az ONP PEGE részesedését takarja, innen nézve nem sok az érte háromszorosan kifizetett 750M?
A nettó eredmény helyett a belső szerkezetre koncentrálunk, itt is vegyes a kép, gyengébb teljesítmény és a jövőbeni javulás valószínűsége váltakozhat a tulajdonosok fejében.
Bruttó CF
A bruttó CF tovább emelkedett (Győr elindulása miatt ez nem meglepő). Azért a CF-et érdemes nézni, mert ez már tisztított az értékcsökkenéstől, így közelebb áll a tényleges pénztermelés értékéhez. Egyébként a közvetlen écs negyedévre nézve 100 millióval nőtt.
Az első félévben tehát 990 millió a bruttó CF a tavalyi 675 millióhoz képest, ami abszolút értékben jól mutat, még a győri projekt rendetlenkedése ellenére is.
A rendetlenkedés azonban már tetten érhető a bruttó Cf hányad alakulása esetében. A hőtermelésből származó árbevételhez viszonyítva 2015-ben a hányad 65,4%, ami 2016-ban mindössze 53%!!!. A közzétett 100 milliós visszasajtolási költséggel korrigálva is 58,7%.
Vagyis elég nagy a visszaesés, amire a győri projekt indulása körüli problémák adhatnak magyarázatot. (Q2-ben nagyobb a visszaesés, itt a karbantartási és korrekciós munkák lehetnek az okok között)
A bruttó CF összegének 61%-os emelkedése (visszasajtolási költséggel korrigálva) tehát jól hangzik, azonban ez a bruttó CF hányad komoly csökkenésével párosult, ami viszont nem örömteli.
Jövőbeni várakozások ezen a területen pozitívak, mivel Miskolcon elvileg csökken a fájdalom díj (volt közzététel erről, plusz a PEGE értékelésnél konkrét szám is szerepelt:267 milliós csökkenés, persze ezt akkor hisszük el, ha látjuk). Ezenkívül Győrben egy szivattyú beruházás keretében tervezik növelni a győri projekt kapacitás- és hatékonyságnövelését.
Mindkettő momentum növelné a bruttó Cf és a bruttó CF hányad értékét.
Közvetett költség
Emelkedett.
Ránézésre nem jó.
475 millió a 229 millióról, ez 246 milliós növekedés.
DE
A pályázat során aktiválható költségek értéke a bázis évben kb.66 millió volt, ezzel korrigálni kellene az előző évet, mivel az aktiválás miatt nem kerültek kimutatásra költségként, de attól még felmerültek. Ennyivel csökken a különbözet alapból.
Jöjjenek az egyszeri költségek:
Bankhitel váltás miatt 54 millió banki költség+10 millió tanácsadási díj
PEGE értékelés miatt 17 millió tanácsadási díj
Gödöllő, üvegház zárási költségek 8 millió.
Maradt 91 millió növekmény, ebből 14 millió écs növekedés, 77 millió magyarázat nélkül maradt. Győr indulása ebben benne lehet.
Az egyszeri tételek (hitel+tanácsadások+Göd) nélkül a közvetett költségek értéke 386 millió. Éves szinten 800 millió szerepel a becslésemben, így ezzel kapcsolatos megállapításokkal információ hiány miatt egyelőre óvatos leszek.
Egyéb bevétel-egyéb ráfordítás
Itt is az egyszeri tételek kapják a hangsúlyt Q2-ben.
A projekt felhagyások, leírások miatt 50 millió terven felüli écs, míg 40 millió céltartalék került elszámolásra.
Opciós program miatt további 22 millió került (nettó 8 millió) elszámolásra céltartalékként.
Tárgyi eszköz értékesítésből származó eredmény 13 millió Ft (teljes bevétele azonban 100 millió volt)
(Q1-ben volt egy kb. 110 milliós K+F projekthez kapcsolódó támogatási bevétel (a szokványos feloldásokon felül).
EBITDA
A hivatalos szám 734 millió (écs-t és terven felüli écs-t korrigálták).
Ezt célszerű lehet korrigálni az egyszeri költségekkel (48+54+10+17+8), így 871 millió, csökkentve a TE eladás eredménnyel (14) 857 millió.
Bátrabbak ezt tovább csökkenthetik az egyszeri K+F támogatás 110 milliójával, a még bátrabbak az összes kapott támogatással (250 millió)
Az így kapott összeg 607 millió. Hőtermelési árbevételhez mérve 33%-os EBITDA hányad, ami egyelőre jelentősen elmarad az 50%-os sarokszámtól (ami nemzetközi összehasonlítás eredményeként alakult ki).
Itt van még javítanivaló, de elmondható a jövőbeli várakozásokról, ami a bruttó Cf-nél is: Miskolc fájdalomdíj, Győr kapacitásnövelés jótékonyan hathat erre a mutatóra is.
Aggódásra adhat okot, ha mindezek ellenére nem emelkedne 40-45% fölé.
Pénzügyi műveletek eredménye
A kamat költség negyedévente 136 millió, ami fájdalmasan nagy összeg.
VOLT.
A hitel refinanszírozás után ez a felére csökkenhet, erre előrejelzést is adott a cég. A második félévre 130 milliós javulást prognosztizáltak.
Ez fontos lépés volt a likviditás és a fenntarthatóság érdekében.
Joggal vetődik fel (az örökké elégedetlen részvényes fejében) a kérdés:
Miskolcot mikor akarják refinanszírozni, avagy azt miért is nem teszik?
A 333 milliós pénzügyi veszteségből a kamat magyaráz 270 milliót, a maradék alapvetően árfolyam különbözetből adódik.
Mérleg
Q2-ben a vevőállomány csökkent 755 millióval (a visszasajtoló halasztott követelése még benne van),
csökkent a szállító és az egyéb kötelezettség 500 millióval,
a pénzeszközök értéke nőtt 735 millióval, de a hitelek összege is 438 millióval.
A hitelt felvették, de még nem költötték el a beruházásra.
Likviditási helyzet
2.425 millió pénz jellegű eszközzel rendelkezik a cég.
A rövid követelések fedezik a hitel nélküli rövid kötelezettségeket.
Jövőbeni vállalt kötelezettségek:
A győri beruházás tervezett értéke 800 millió,
a PEGE vételára 750 millió (amit nem egyben kell kifizetni, hanem halasztva, tehát 500 milliót augusztusban, 250 milliót 2017. áprilisában).
A rövid hitelek összege 963 millió.
Mindre fedezetet nyújt a jelenlegi pénzállomány.
A rövid hitelek szintje (963 millió) érdekes, úgy néz ki egy nagyobb törlesztés lehet a futamidő elején, mivel a gyj szerint a maradék 9,3 milliárd hitelből 1-5 év közötti lejáratú mindössze 1,5 mrd, vagyis a továbbiakban sokkal kellemesebben alakulhat az adósságszolgálat.
A törlesztő rész évi 350-400 millió körül lehet, míg a kamat évi 270-300, vagyis az általam prognosztizált 1 mrd helyett 700 millió (ami évente csökken) a teljes adósságszolgálat összege.
Vagyis ezek alapján évente legalább 300 millióval több marad a vállalatnál (srv, osztalék alapnak)
CF
2016-ban a kamatfizetés után működésből származó cash 491 millió Ft.
Ezt növelte 100 millió Ft tárgyi eszköz eladásból, és 100 millió Ft Geo-wendung-ra kapott vételárrész.
84 millió elment beruházásra, 74 millió srv-re, a hitel felvét mellett legalább 110 millió hiteltörlesztésre.
Ez azt mutatja, hogy kevésbé jól sikerült félév ellenére is cash pozitív a cég hiteltörlesztés és srv. után is, és ez a pozitív különbözet tovább, kell, hogy nőjön, ha a jövőbeni várakozások teljesülnek.
A 2,5 mrd-os EBITDA érzésem szerint még odébb van, de 2017-ben a 700 milliós adósságszolgálatot figyelembevéve már 1,8 mrd EBITDA mellett is maradhat 1 mrd Ft a cégnél, ami azért nem elérhetetlen.
Indoklást ne várj tőle,mert a képességeiből max két mondatos megalapozatlan kritikára futja.Ð
Soha semmire nem mondta még,hogy rendben van,úgyhogy nyugodtan átugorhatjuk mindannyian.Azon kívül,hogy bosszantsa részvényeseket semmi szerepe nincs a jelenlétének.
Köszi tigus az elemzéseket. Van remény, hiszen sok javító intézkedés fog megjelenni Q4-ben. De azért sokadjára jutunk oda, hogy most még picit rosszabb az eredmény, de majd...
Ez a negyedéves közzététel elhagyás lehetőség azóta jött, mióta az MNB szeretné segíteni a tőzsdei cégek életét pl a kevesebb adminisztrációval? Mert ez elég furára sikeredett, főleg a BÉT-et megnézve, hány finoman fogalmazva "nem 100%-ig makulátlan erkölcsű vezetővel megáldott" cég van jelen. Ezzel a tőzsdei cégek megspórolhatnak pár nap munkát - bár egy nem auditált jelentés közzététele egy olyan cégnél, ahol azért van legalább 2-3 főállású gazdasági munkatárs, nem egy borzasztóan megterhelő feladat. Cserébe tovább nő a kisrészvényesek információhiánya, nő a visszaélések lehetősége. Nagyszerű...
"Ok, tehát el kellett adni a visszasajtolót, ami éves több mint 200 kiadást jelent. Mennyiért? 1,5 mrd-ra emlékszem. Hozam: 13%. Nem rossz deal. A vevőnek."
Ezzel egyetértve egyetértek Flozallal is, nem ingyen működik a visszasajtoló, legalább 40 millió/évre saccolom a költségét.
1,69 mrd volt az eladási ár, így inkább kb. 12 éves megtérülés, szerintem.
Jó deal a vevőnek, ebben a kamatkörnyezetben, de ez tette lehetővé, hogy a hitel kiváltás könnyedebben mehessen, hogy legyen pénz a PEGE kivásárlásra, a győri projekt pótlólagos beruházására.
Ez volt a kvázi vísszlízing ára.
Nem feltétlen volt indokolt (mint a fúró berendezés), ennek ellenére megtették a rövidtávú likviditási szabadság érdekében...
"Egyébként meg a geotermikus közvetlen költségek aránya 50% az árbevételhez képest. Régen még az volt ígérve hogy ez 20-25% körül lesz, de sosem tud lemenni."
Nemzetközi (főleg USA) geotermikus cégeket tanulmányozva az megállapítható, hogy ezen a területen dolgozó cégek esetében az EBITDA az árbevétel 50% körül alakul.
PE ettől még messze van. Ha a féléves közölt 734 milliós Ebitdából kidobjuk a 250 millió kapott támogatást, és hozzáadjuk az egyszeri költségeket (célt-TE ért. 48, hitel 64, pege 17) akkor 613 millió Ebitda jut 1857 millió hőtermelésből eredő árbevételre.
Ez bizony csak 33 %, ami messze nem megfelelő, se nem elegendő.
Két javító hatás folyamatban van, a miskolci fájdalomdíj drasztikus csökkentése, és a győri projekt kapacitás, és hatékonyságnövelése.
Amennyiben a győri projekt is sikeres lesz, akkor az EBITDA aránynak közel kell esnie a nemzetközi átlaghoz (én ezért is várom az 5 mrd bevétel, 2,5 mrd EBITDA sarokszámokat).
Amennyiben viszont marad ezen az alacsony szinten az tulajdonosi kérdéseket fog felvetni.
A helyzet az, hogy a cég eléggé leegyszerűsödött struktúrájú lett, a termelési mennyiség és az eladási ár változáson kívül semmi más indok nem lesz elfogadható.
Pont az mutatja meg a vezetőség tulajdonosokhoz való hozzáállását, hogy az ilyen fajta "lehetőséget" nem használják ki a tulajdonosi tájékoztatás rovására.
Ebből a szempontból megbukott a menedzsment, újból.
Részvényesi érdek, hogy mindenki, akit ez zavar, írjon a PE vezetőségének, hogy ne változtasson az eddigieken.
Ha nem lesz eredménye, biztos, hogy kgy téma lesz belőle.
PANNERGY