Aki végigkövette a mai eszmefutatást az már képbe kerülhetet a szavazati jog, a jog gyakorlás, befolyás közti különbségek , kötelezettségek vonatkozásában. Nap végére talán ebből a szemontból okosabbak lettünk. Ami a gyakorlati oldalát illeti, eddig minden közgyűlésen az történt amit az IT előterjesztett. Minden nagyobb tulajdonos strómannak tűnt az alapján ahogy ott viselkedett , legyen az Benji vagy Cash vagy Kálmán bácsi az MVM és elődje a vagyonkezelő vagy eszközkezelő meg kussolt, abból nem lehet baj alapon. Szóval a kérdés az hogy van-e/lesz-e ennek az egész átrendezősdinek valami gyakorlati értelme azon kívül hogy stróman1 elad stróman2-nek tőzsdén küvül vagy tőzsdén.
Ennek kapcsán értelmezhető az is, hogy a mi a különbség a szavazati jogok jelentgetése és a befolyás között. Nem a befolyást kell jelenteni, hiszen a saját részvényekkel nem lehet tulajdonosi jogokat gyakorolni, azaz a Pannergy befolyása saját magára nulla, és az soha nem is változik, nulla marad, bármennyi részvényt is vesz. De a Tpt 61 szerint nem is a befolyást kell jelentse, hanem a birtokolt szavazati jogokban a küszöbátlépést. Ezért kellett a Pannergy is jelentse a küszöbátlépést. 15% szavazati jogot birtokol (a saját részvények), bejelenti. Az a bejelentés kapcsán érdektelen, hogy a befolyása nulla.
Ez az, amit tavaly márciusban az Akko Investben magyaráztam Prutkayéknak, de képtelenek voltak felfogni. Nem értették meg, hogy két külön dologról van szó. Aztán most jött a bünti. Ádámosi meg kezdhet izgulni, mert az elmaradt vételi ajánlat miatt polgári pereket kaphat a nyakába.
Ezt így érted? Átlépték a 15%, ezért jelenteniük kellett. Saját részvénnyel. A Tpt egyértelműen fogalmaz, a bejelentési kötelezettségnél az összes szavazati joggal számolni kell, a saját részvényekhez tartozókkal is, ezért kell a saját részvényeknél is jelenteni a küszöbátlépést.
Nem hiszem, hogy könnyebbség lenne. Értelem szerűen tőzsdén kívül előre megbeszélt pakkok cserélnek gazdát. Inkább az a kérdés, hogy ha tőzsdén kívül is megoldható egy egylet, akkor miért vinné valaki azt a tőzsdére. Pl. mert magánszemély, és TBSZ-en, NYESZ-en üzletel (onnan adná vagy oda venné), OTC ügyletbe ilyen számlákat nem lehet bevonni (se eladói, se vételi oldalon). Vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletben akarja átadni-átvenni a részvényeket, hogy az adókiegyenlítéssel vagy a nyereség-veszteség évközbeni szembeállításával akar élni. De pl. két cég közötti ügyletnél, ha ismerik egymást, lebeszélt ügylet, akkor nem sok értelme van azt tőzsdére hozni, simán mehet tőzsdén kívül. A 10% határátlépéshez ezeknek nem nagyon van köze. Mindegy, hogy hol léped át a határt, tőzsdén vagy tőzsdén kívül.
Ebben az a legaggasztóbb, hogy a Rába példája alapján ugyanezt megtehetik bármikor a Pannergy-vel is, az MNB és a jogi környezet lehetővé teszi. És csak ebből a szempontból nézve a jó ideje tartó saját részvény vásárlás negatív hatású, vele szemben inkább az osztalékfizetés lenne preferálandó.
Hasonló problematika felmerült a Rába nyilvános vételi ajánlattételekor. Ugyanis a saját tőkét, ami csökkentve volt a saját részvények értékével, az eredeti darabszámmal osztották el, és azt adták meg minimum árnak. A tpt. nem rendelkezik ennek kezeléséről, ezért simán vették a legutolsó saját tőkét, és elosztották a teljes darabszámmal. Közgazdaságilag ugyanakkor ez teljesen nonszensz, hiszen ugyanazon tételt kivonták a számlálóból, de bent hagyták a nevezőben. Megítélésem szerint emiatt az a nyilvános vételi ajánlat számszakilag hibás, és ezért érvénytelen volt.
Kicsit megkerülted a választ vagy rosszul tettem fel a kérdést. Kérdésem: ha múlt héten egy nyrt-ben 10 % felett vagyok, majd a héten már 10% alatt, akkor ez könnyebbség valahol, ha tőzsdén kívül adnám el a cuccot? Ígérem befejezem mára, mert túltoltam a megjelenést, de ez érdekel.
Egyébként nem kell nekem hinni, írsz az MNB piacfelügyeleti osztályánák, tájékoztassanak téged arról, hogy a Pannergy esetében mekkora részvényszám megszerzésekor kell a Tpt 61. § szerinti bejelentési kötelezettséget megtedd, azaz hány darab részvény megszerzésekor léped át a 61. § 3) bekezdése szerinti 5%-ot.
Nem akarsz hibát elkövetni, blabla.
A válaszuk az lesz, hogy akkor kell bejelentést tegyél, ha az általad közvetlenül vagy közvetve birtokolt részvények száma meghaladja az 1.052.732 db-ot.
Hát ezt így most nem értem. Ottó tőzsdén adta, csak először rosszul tették közé. Tőzsdén kívüli ügylet pl. jóval olcsóbb lehet, X millió részvény transzfer díja is ugyanúgy 5e Ft, mint 100 db-é. Azaz jutalékon milliókat lehet spórolni.
A Ptk nem vonja meg a szavazati jogot! A jog gyakorlását vonja meg.
Ha szavazati jogot vonná meg, akkor azt írnák a Ptk-ba. Miért képzeltek Ti oda olyat, ami nincs ott??????
Érted? Nem a szavazati jogot vonta meg, hanem a jog gyakorlását. A saját részvényvényekhez is tartozik szavazati jog, annak GYAKORLÁSÁT vonja meg a Ptk. Megjegyzem: a Pannergy is helyesen tünteti ezt fel, a szavazati jogok száma független attól, hogy a részvények egy része saját tulajdonban van.
Ha az autódat (gépjármű) kivonják a forgalomból attól az még autó (gépjármű), csak nem üzemeltetheted azt közúti forgalomban. Amikor kivonják a forgalomból, akkor nem lesz belőle hirtelen hintaló. Csak nincs jogod azt közúti forgalomban használni.
Talán szélesíthetjük a dolgot, benji is találhathat baráti kezeket meg egyébként ellenséges felvásárlás ugyan idegen a magyar piactól, de lehetséges. Szerintem csak optimazilálás zajlik, de valójában fogalmam sincs. Kérdés fennmarad-e forgalom, mert az a kisbüfiknek is jó.
Nem az eladas elöny szerintem, a következmenye inkabb. Minden tözsden kivüli eladas a masik oldalon meg 1 tözsden kivüli vetel. Pl benji (neki idealisabb a jelenlegi pakkmerete mert vmi 11 körül volt ha jol emlekszem) szerintem a köv. jelentesi szintig/negyedevig fü alatt tudna vasarolni töle, ha mondjuk felvasarlasi tervei lennenek, de közben a piac nem gyanakszik, igy az ar sem szalad fel....de javitsatok, ki ha rosszul latom.
Tippem az, hogy felporszívóznak mindent. Ha jó a tippem, akkor 650-700 között beáll egy eladó (szerintem 670-680 között) 50 ezerrel. Azt majd kiveszik, de lesznek sokan akik 2 forinttal alacsonyabbra állnak. Egyetlen kérdés, hogy mennyi pénze van? Ha elfogy, megyünk vissza a minimális forgalomra.
Nem jogot von meg, hanem a gyakorlás jogát. Ha valamit megszerzel, akkor tulajdonossá válsz. EZ a tulajdonjogod. Ezután azt kell megnézned, hogy ebből mit gyakorolhatsz éppen. Ugyanis a gyakorlás joga változhat.
Ok, elfogadom, de akkor direktben neked szegezem a kérdést: jelent-e előnyt ha tőzsdén kívül értékesít pakkot valaki, ha 10 % alatt van? Szerintem ez itt és most érdekes kérdés.
Ergó Ottó tegnapi bejelentése szép meg jó, de senki neki elő nem írta, hogy bejelentse azt, amit bejelentett. Kb. annyi értelme van, mintha Zsimó bejelentené, hogy 345db részvényéből 76 db-ot eladott.
Ottó bejelentése max annyiban érdekes, hogy egyértelművé tette, jelenleg csak egy 10% fölötti befolyással rendelkező van a cégben, azaz ha a Benji valami folytán 25% fölé menne, akkor előzetes kötelező vételi ajánlatot kellene tennie. Ez is Tpt......
Nem kell figyelembe venni az saját részvényeket, egyértelműen fogalmaz a Tpt. Minden szavazati joggal számolni kell, azzal is, ami saját tulajdonban van. Ne keverd a szavazati jogot és a szavazati jog gyakorlásának jogát. Nincs ellentmondás a Tpt és a Ptk között. A Tpt nem a befolyás, hanem a személy által birtokolt szavazati jogok számának változásának jelentését írja elő. És a bejelentési kötelezettség kapcsán a Tpt 61. paragrafus 4) bekezdése fekete-fehéren fogalmaz, a küszöbérték meghatározásakor az összes szavazati joggal számolni kell. Azokkal is, amik saját tulajdonban vannak.
A befolyás teljesen eltérően számolandó. Ott pl. a személy a közeli hozzátartozók által birtokolt szavazati jogokat is a magáéhoz kell számolja. És a befolyásnál érdekesek a saját részvények. Viszont a befolyás mértékét, annak változását NEM KELL JELENTENI. A Tpt 61 szerint nem a befolyásod mértékét kell jelentsd!!!!!!! Arra nincs Tpt-s bejelentési kötelezettség. A Tpt-ben a befolyás mértéke a kötelező vételi ajánlat miatt érdekes. Ezt szopikálta be Ádámosi az Akkos ügyletei során.
Kicsit keresgéltem, de szigorúan erre nem találtam. Kérdésem a szakértő kollégákhoz: van-e valami különbség ha egy nyrt részvényeket akarok eladni tőzsdén kívül és 10+ vagy 10- százalékos tulajdonos vagyok?
Én eddig átkötéseknek vagy kvázi átkötéseknek (tőzsdei nyílt, de adott szintű megjelenés a könyvekben) láttam, de ha délután is jön egy 10k vevő és Ottó kiáll(t), akkor újra kell gondolnom a dolgot.
Egészen pontosan: 61. § (1) A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese vagy a szavazati jog birtokosa (e § alkalmazásában a továbbiakban: részvényes) haladéktalanul, de legkésőbb 2 naptári napon belül tájékoztatja a kibocsátót és a Felügyeletet, ha a közvetlenül és közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának aránya eléri, meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket vagy az alá csökken. A szavazati jog arányáról ír. Az arány kiszámításánál pedig figyelembe kell venni az srv-t, ahogy minden jelentésben így is számítják a szavazati jog arányát. Ez alapján korrigálni kell az srv-vel. Ugyanakkor 2015-ben hozzátoldották ezt is: (4)A szavazati jog kiszámítása - a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül - mindazon részvények alapján történik, amelyhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik. Azaz valóban, mintha figyelmen kívül kellene hagyni a Ptk. srv-re vonatkozó korlátozásait. Szerintem ez ellentmondásban van az (1) bekezdéssel. Csak azt nem tudom, hogy amikor arról beszélünk, hogy "a létesítő okirat rendelkezésre alapján", akkor abba nem értendő-e bele egyébként magától értetődően minden jogszabály is, ugyanis a létesítő okirat jogszabállyal szembe menő rendelkezései semmisek. Ha a Ptk azt mondja, hogy az srv-vel szavazati jog nem gyakorolható, akkor annak de facto nincs szavazati joga. Azt nem tudom, hogy de jure van-e neki. Ez egy nyelvészeti kérdés. Végső soron jobb lenne, ha teljesen egyértelműen lennének megfogalmazva a jogszabályok.
Nézd, én már túl vagyok pár küszöbátlépésen, pár MNB jelentésen. Egyeztettem velük, tudom miről szól a törvény. Javaslom vedd fel a kapcsolatot a piacfelügyeleti osztályukkal (ők foglalkoznak ezzel), majd ők elmagyarázzák neked. Láthatólag a jogszabályoknak nem hiszel, talán majd nekik igen. Mint könyvvizsgáló jó, ha ezzel is tisztába kerülsz.
Azaz ha neked és édesanyádnak fejenként van 1-1 millió db pannergy részvényetek, akkor egyikőtöknek se kell a Tpt 61 szerint jelentenetek. Ugyanakkor a Tpt szerint a befolyásotokat össze kell számolni, lévén közeli hozzátartozók vagytok. De ezt meg nem kell jelenteni.......
"Az adat helyes" akkor megnyugodtam, mivel az adat szerint a Cashline 1.848.000 db részvénye 10,35%-os szavazati aránynak felel meg. Így az eladással valóban 10%-os szavazati arány alá került, így jelenteni kellett.
A Ptk nem írja felül. A saját tulajdonban lévő részvényekhez is kapcsolódik szavazati jog, csak épp a tulajdonosi jogokat nem gyakorolhatod. A Ptk nem veszi el a szavazati jogot.
Nincs semmi gond a példával. Pl. ha a részvénykönyv kezelője valamilyen okkal megtagadja, hogy téged felvegyen a részvénykönyvbe, akkor nem szavazhatsz. Nyugi, ez nem azt jelenti, hogy a részvényeid elveszítették a szavazati jogukat. Megvan az, csak nem tudod gyakorolni.
Ha az alapító okirat szavazati jogot társít hozzá, akkor szavazati jog társul hozzá. Mindaddig amíg törvény (Ptk.) nem írja felül. A felhozott példák csak korlátozó tényezők, bizonyos feltételek teljesülése esetén szavazhatsz, vagyis a jogod megvan, csak az azzal való élést befolyásolják. de az srv in jure jogtól történő megfosztás, semmilyen esetben nem szavazhat, így amíg srv-nek minősül nincs szavazati joga.
Az adat helyes, lévén a Pannergynél minden egyes részvény egyenlő, mindhez tartozik szavazati jog. Máshogy nem is lehetne, hiszen egy részvényosztályon belül csak azonos jogokkal rendelkező részvények szerepelhetnek. Azaz a saját részvényekhez is kapcsolódik szavazati jog. Csak azt nem lehet gyakorolni.
Újfent visszatérve e Tpt 61-hez: előírja, hogy a küszöbérték meghatározásakor minden szavazati joggal számolni kell. Minden részvényhez egy szavazati jog társul, akkor is, ha az saját tulajdonban van. A Ptk abban korlátoz, hogy a szavazati jogot nem gyakorolhatod.
Nem tudnak vele szavazni, lévén a Ptk előírja, hogy a leányok tulajdonában lévő saját részvényeket a társaság saját részvényeként kell kezelni, ha a társaság a leány felett többségi befolyással rendelkezik.
A Ptk nem veszi el a szavazati jogot, a Ptk a szavazati jog gyakorlását veszi el.
??? NAGYON ROSSZ PÉLDA! Az általad írt esetben a szavazati jog gyakorlásának feltételei hiányoznak, ami nem = azzal, h a részvénnyel eleve nem szavazhatsz! Erre írtam, h ha nem szavazhatsz egy részvénnyel = Nem kapcsolódik hozzá szavazati jog! Már bocs, de részedről a feladat megoldás osztályzata 1-es Érveléstechika 5-ös Ezt a témát nem érdemes tovább bonyolítani! :)
Többször linkelted, de ez csak egy tájékoztató adat, miszerint csak törzsrészvényből áll a jegyzett tőke, vagyis nincs pl. osztalékelsőbbségi részvény. Akkor reagálhatnál az IFRS beszámoló 7.2.pontra ahol még a Pannergy is (helyesen) figyelmen kívül hagyja az srv-t a szavazati jog % meghatározásnál.
"A szavazati jog és a szavazat két külön dolog" Inkább egyik következik a másikból. Ha van szavazati jog, akkor lehet szavazni A saját részvények többsége egyébként a leányvállalatoknál van, ők a levezetésed alapján eltudnának menni szavazni, mivel különálló jogi személyek. De nem tudnak, mivel a Ptk (nem véletlenül) elveszi a szavazati jogot, sőt az összes részvényesi jogot a saját részvénytől. Szóval a saját részvényhez nem kapcsolódik szavazati jog. Ezt azért nehéz máshogy értelmezni: "Ptk 3:225. § [Részvényesi jogok gyakorlása saját részvénnyel](1) A részvénytársaság a saját részvénnyel részvényesi jogokat nem gyakorolhat."
????? Bocs, de ez hülyeség. Ezer meg egy oka lehet annak, hogy egy részvénnyel nem szavazhatsz. Ha az alapító okirat szavazati jogot társít hozzá, akkor szavazati jog társul hozzá. Akkor is, ha nem szavazhatsz vele, mert mondjuk nincs nálad a személyid, vagy hiányos a tulajdonosi igazolásod, esetleg az MNB felfüggesztette a szavazati jogod, mert mondjuk nem jelentetted be a küszöbérték átlépését. Stb.
Tőlem lehet jogászkodni :) Szavazati jogot nem befolyásolja az, hogy a részvény kinek a tulajdonában van. A pannergy alapító okirata minden egyes részvényhez egy szavazati jogot társít.
A Ptk azt írja elő. hogy a saját tulajdonban lévő részvényekkel tulajdonosi jogokat nem lehet gyakorolni. Ez nem azt jelenti, hogy azokhoz a részvényekhez nem társul szavazati jog. Szavazat nem társul hozzájuk. A szavazat és a szavazati jog két külön fogalom.
Ha egy részvénnyel nem szavazhatsz = nem kapcsolódik a részvényhez szavazati jog.
"Azért, hogy az igazgatóság ne vonhasson magához közgyűlési hatásköröket ill. a legfőbb szerv döntéseit ne befolyásolhassa, meg lehet, ill. kell tiltani, hogy a társaságot a saját részvényekhez kapcsolódóan szavazati jog illesse meg. Az egyes részvényesek közötti diszkrimináció kiküszöbölésére is több eszköz képzelhető el, ill. található az egyes tételes jogokban."
"Így a saját tulajdonú részvényeket is, ha azokhoz az alapító okirat szavazati jogot társít."
Természetesen nem az alapító okirat mondja meg, hogy egy törzsrészvényhez akkor kapcsolódik szavazati jog, ha nem saját tulajdonban van. Lehet saját tulajdonban olyan részvény is, amihez nem kapcsolódik szavazati jog, pl. osztalékelsőbbségi.
Eleve, a Ptk előírja, hogy egy részvényosztályban csak teljesen azonos részvények szerepelhetnek. Pannergynek csak egy részvényfajtája van, a törzsrészvények, és mindhez egy szavazati jog tartozik.
legyen kis jogászkodás is: Tpt 61§ (4)A szavazati jog kiszámítása – a szavazati jog gyakorlásának korlátozására vonatkozó előírásoktól függetlenül – mindazon részvények alapján történik, amelyhez a kibocsátó létesítő okiratának rendelkezése alapján szavazati jog kapcsolódik. A kibocsátó létesítő okiratát pedig a Ptk szabályozza (Alapító oikrat 63.pont utal is rá) Ptk 3:225. § [Részvényesi jogok gyakorlása saját részvénnyel](1) A részvénytársaság a saját részvénnyel részvényesi jogokat nem gyakorolhat.(2) A közgyűlés határozatképességének megállapításánál, valamint a jegyzési (átvételi) elsőbbségi jog gyakorlásánál a saját részvényt figyelmen kívül kell hagyni. Szóval szavazati jog kiszámításánál a saját részvény levonandó,mert nem kapcsolódik hozzá szavazati jog.
A szavazati jogok 5-10-15-20, stb. %-os küszöbértékének átlépésének bejelentési kötelezettségét a Tpt 61 § szabályozza. Annak 4) bekezdése egyértelműen előírja, hogy a küszöbérték átlépésének meghatározásakor a társaság létesítő okiratában szereplő minden egyes szavazati jogot figyelembe kell venni. Így a saját tulajdonú részvényeket is, ha azokhoz az alapító okirat szavazati jogot társít. Márpedig a Pannergy összes törzsrészvényéhez 1 db szavazati jog társul. Akkor is, ha az saját tulajdonba kerül.
A Ptk a saját tulajdonba került szavazati jogok tekintetében előírja, hogy azokkal tulajdonosi jog nem gyakorolható (azaz nem lehet velük szavazni, nem jogosítanak osztalékra, stb.), de a saját tulajdonba került részvényeket ez sem fosztja meg a szavazati joguktól.
Amire Ti gondolhattok, az a befolyás mértéke. Csakhogy az egy másik történet. Pl. a befolyás mértékét sehova se kell jelenteni. A befolyás mértékét teljesesen más szabályok szerint kell számolni, amit a Tpt persze szabályoz. Pl. a közeli hozzátartozókat egybe kell számolni, stb. És itt lép képbe a saját részvény is, és ezt szopikálta be Ádámosi, kapott egy 45M Ft-os bírságot, lásd mai hír. De nem azért, mert nem vagy rosszul jelentette be az 5 vagy 10%-os befolyásváltozás mértékét (befolyást nem kell jelenteni), hanem azért, mert a Tpt szerint a 33%-os BEFOLYÁS átlépése előtt kötelező vételi ajánlatot kellett volna tegyen.
Megjegyzés: a Tpt nem írja elő a szavazati jog 33%-os átlépésének bejelentési kötelezettségét..... A 30-at és a 35-öt átlépve kell jelentgetni. Igen, mert a 33% a BEFOLYÁS miatt érdekes, az viszont teljesen más. Ott érdekes az, hogy mennyi saját részvény van. 25 és 33%-nál...........
továbbra is jó pénztermelő tevékenység továbbra is belterjes, mindent uraló menedzsment, emiatt a jelentősebb pénzügyi szereplők figyelmén kívül marad. Az osztalék eltörlése, és a 950-ről 750 Ft-ra csökkentett srv felső plafon (miközben nő az eredményesség, csökken a hitelállomány), nem kimondottan részvényesbarát (de sajnos beleillik a megismert cégkultúrába)
Továbbra is azt állítom, hogy az srv-t le kell vonni. Akkor az egyszerűbb út először: IFRS konszolidált éves beszámoló 7.2. pont Név Befektetői besorolás Mennyiség(db) Részesedés(%) Szavazatijog (%) Cashline Holding Zrt. Belföldi Gazdasági Társaság 1.848.000 8,78 10,35 A szavazati jog eltér a részesedés%-tól, pont az srv figyelembevétele miatt.
Az látható, hogy valaki veszi. Ottó meg valamiért el akart adni. Még akár az is lehet, hogy a kettő között van valami kapcsolat. Mondjuk lebeszélték. Vagy Ottó tudott a vevőről, és kihasználta ezt, és odadobált egy adagot. Én nem érzem azt, hogy kétségbeesetten szabadulni akarna a részvénytől. Idő se nagyon kötheti, nyugisan álldogált 650-en, ott várakozott.
Mellesleg tegnap nyitóban még 3666 db-ot adott el, azaz kereken 1,7M db-ra csökkentette a pakkját. Ez nem arra val, hogy ész nélkül szabadulni akar a részvénytől.
A szavazati jog és a szavazat két külön dolog. Minden egyes részvényhez tartozik szavazati jog. Szavazat csak azokhoz tartozhat, akik megjelennek a közgyűlésen. Attól még minden egyes részvényhez tartozik szavazati jog, akkor is, ha nincs ott (mert mondjuk nem lehet ott, ilyen pl. a saját részvény) a közgyűlésen.
A bejelentésből: "mértéke 10,00%-ról (1 745 783 db törzsrészvény, 8,29% részesedés) 9,76%-ra (1 703 666 db törzsrészvény, 8,09% részesedés) csökkent, átlépve a 10%-os küszöbértéket." Az utolsó három szót figyeld, akkor ezt velük kellene megbeszélned.
Hány szavazati jogot látsz a rendszeres jelentésükben?
megj.: A saját részvényekhez is tartozik szavazati jog, de a Ptk kimondja, hogy azokkal tulajdonosi jogokat nem gyakorolhatsz. Azaz pl. nem szavazhatsz. Attól még szavazati jog kapcsolódik ezekhez a részvényekhez is :-)
Az, hogy a saját részvénnyel nem gyakorolhatóak a tulajdonosi jogok a Ptk szabályozza. De ez két külön dolog. A bejelentési kötelezettséget a Tpt szerint kell teljesíteni.
Ezt jobb, ha Ottó is tudja, mert ha tovább adja, akkor 1.052.733 db-nál átlépi az 5%-ot, jelenteni kell....
És? Tpt 61 szabályozza a bejelentési kötelezettséget, az meg egyértelműen fogalmaz: minden szavazati joggal számolni kell, azzal is, ami saját tulajdonban van.
Olvasd el a Tpt 61. §-t. Sehol olyat nem fogsz találni, hogy a bejelentés kapcsán a saját részvényekkel korrigálni kellene. Minden egyes szavazati jogot figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy azt ki birtokolja.
A bejelentési kötelezettségnek semmi köze ahhoz, hogy a Ptk a saját részvények tekintetében megfosztja azokat a tulajdonosi joggyakorlás lehetőségétől.
PANNERGY