Húsz év múlva Orbán lesz Vonából? Őszintén remélem, hogy nem. Habár 1989-ben Orbán Viktor sem úgy indult, hogy a húsz év múlva bekövetkezendő tragikus magyarországi helyzetnek ő lesz az egyik - sokak szerint a legnagyobb - felelőse.
Vona Gábor megbilincselve a rendőrautóban Orbánt és társait annak idején ugyanezek kergették, szorították falhoz és vitték el bilincsben, mint 2009. július 4-én Vonát és társait. A sarjadó Fidesz vezetői 1988-89-ben megfelelő jogi háttér nélkül még bizonytalanabb helyzetben voltak, mint ma van Vona Gábor vagy Budaházy György. Orbánék felé a törvényszerű felfordulással járó társadalmi változásoktól félő akkori magyar közvélemény támogatása közel sem volt olyan nagy, mint most a Jobbiké, vagy a tiszteletreméltó célokért küzdő és törvényesen működő Magyar Gárdáé.
Orbán pályafutása kezdetén az MSZMP vezérkara a szovjet nagykövetséggel egyeztetett a helyzetről és a teendőkről. Vona pályafutása kezdetén az MSZ(M)P vezérkara az izraeli nagykövetséggel - ritkábban az amerikaival - egyeztet a helyzetről és a teendőkről.
Orbán pályafutása kezdetén az MSZMP, a hadsereg és a rendőrség szovjet fegyverekkel tartotta fenn a "rendet", és szovjet politikai és katonai tanácsadók utasításait követte. A fegyveres testületek tagjait szovjet kiképzőtisztek oktatták ki az "ellenforradalmi" helyzetekben könnyen előforduló szituációk leküzdésére. Vona pályafutása kezdetén az MSZ(M)P már feloszlatta hadsereget. Maradékát, a zsidó magánhadseregekkel és a pártállami rendőrséggel együtt izraeli fegyverekkel és tömegoszlató eszközökkel szerelték fel. A jelenlegi magyar politikai, katonai és rendőri vezetők az izraeli politikai, katonai és rendőri tanácsadók utasításait, rendeleteit követik és a jelenlegi magyar fegyveres testületek tagjait palesztinokon edződött izraeli kiképzőtisztek oktatják ki az "ellenforradalmi" helyzetekben könnyen előforduló szituációk leküzdésére. A "független" Magyarországon a szovjet gyarmatosítást fideszes segédlettel felváltotta az izraeli gyarmatosítás.
A szovjetbérenc MSZMP-éből mára zsidóbérenc MSZP lett. A szovjet gyarmatosítás ellen bátran küzdő Fideszből mára farkát behúzott, izraeli gyarmatosítást elősegítő gerinctelen Fidesz lett. A szovjetellenes Orbán Viktorból mára zsidóbérenc Orbán Viktor lett.
Vona Gábor, a Jobbik és a Magyar Gárda ma sok szempontból ott áll, ahol 1989-ben Orbán Viktor és a Fidesz állt: fényes jövő előtt.
Azt, hogy Vona és a Jobbik fog-e valaha annyi csalódást okozni az embereknek, mint amennyi csalódást okozott az utóbbi hét évben a fényes jövő útjáról letért és mára büdös posványba merült Orbán Viktor és a Fidesz, azt ma még nem lehet megmondani. A büdös posvány még akkor is igaz, ha ezekkel összehasonlítva az Orbán vezette kormány teljesítménye egészen kiváló volt, és bármilyen összehasonlítást kiállva fényévekkel előzi meg a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-féle bűnbandák országpusztító ámokfutását.
2009 július 4.-én Orbán Viktor, Rogán Antal és a Fidesz vezérkara ugyanúgy támogatta az állami terrorizmust és vele az éppen soron következő rendőri brutalitást, mint ahogy 2006 október 23. óta tette több alkalommal. Orbán és mentora, Kövér László ugyanúgy bólogatott, mint a magyarországi eseményeket irányító izraeli tanácsadók, és az utasításaikat szolgai módon követő Gyurcsány, Bajnai, Bencze, Tóth, Gergényi, Szilvási vagy Draskovics elvtársak.
Orbán egy hasonló viharban gyáván és megbocsájthatatlanul elmenekült a helyszínről. Vona ezzel szemben bement a hurrikán közepére és osztozott a sorsukban, pedig biztos, hogy átszaladt az agyán, hogy mi történt az elhurcolt emberekkel 2006 októberében - mégis leült a fűre. Orbán azon a történelmi napon lepattant a pódiumról, fejest ugrott a páncélautóba és Anikója szoknyájáig futott. Híveit meg verték, mint a répát.
Vona is megtehette volna, hogy az asszonya szoknyáján marad. Vagy véletlenül elkésik. Vagy véletlenül olyan útvonalon halad, hogy a rendőrök könnyen az útját állják. És mikor dörgött az ég, akkor Vona Gábor az övéivel maradt a fűtől a priccsig. Vona Gábornak akkor, a füvön hasalva - tarkóján a világ egyetlen nyíltan fajgyűlölő terrorállama által küldött felszereléssel térdelő ávóssal - talán nem jutott eszébe, hogy a szocionisták ennél nagyobb szívességet nem is tehettek volna neki.
A Jobbiknak, a Gárdának és a saját személyének a népszerűsége az egekbe fog szökni, szavainak még nagyobb súlya és - Orbánnal ellentétben - hitele lesz, és a szavazótáboruk nagy mértékben meg fog hízni a következő országgyűlési választásokig, bármikor is kerül rá sor.
Lehet, hogy húsz év múlva Orbán lesz Vonából? Lehet. Ma még Vona Gábor nem tudja azt, amit Orbán Viktor már tud. Orbánnak már sokszor elmagyarázták az izraeli és amerikai szakemberek, hogy mikor mit kell csinálnia. És ő csinálja, mert ő már nem az az ember, aki a Nagy Imre temetésén beszélt. És ő csinálja, mert csak ilyen módon maradhat a jól fizető politikai "elit" tagja.
Vonát 2009-ben a szíve, az esze és az igazságérzete viszi előre. Vele még komoly beszélgetésre nem ültek le az izraeli és amerikai szakemberek. A nagy próba nem az EU választás vagy a füvön való hasalás volt, hanem az lesz, amikor leülnek vele is beszélgetni. Meg az, hogy Vona Gábor utána mit fog csinálni. Járása görnyedt lesz mint Orbán Viktoré, vagy továbbra is egyenes derékkal fog járni. Jellem kérdése.
2006 őszének véres eseményei után szárnyra kapott szóbeszéd sajnos visszafordíthatatlan ténnyé vált: a máig tartó neorákosi kornak, az izraeli gyarmatosításnak, a rendőrterrornak, a rendőrállam kialakulásának, a korrupcióban fuldokló gazdaság létrejöttében, a független bíróságok megfélemlítésében, az élhető közélet és a közbiztonság totális megsemmisítésében semmivel sem kisebb Orbán Viktor és a Fidesz felelőssége, mint a judeo-bolsevik érdekeket mindig, minden körülmények között undorítóan alázatos módon kiszolgáló MSZ(M)P-s és SZDSZ-es vezetőké.
De szerencsére egy harmadik erő már tartja a kezében az ászt, és húsz év után ismét lehet bizakodni.
E húsz éves váratlan rémálom után most már tényleg adhatna a jó Isten egy kis szebb jövőt. Őt kérve remélem, hogy újabb két évtized múlva ezek a mai ifjú titánok nem fognak annyi keserűséget okozni, mint az eredeti útjáról letért szócséplő és cselekedni nem is akaró Orbán Viktor és a célt tévesztett Fidesz.
Azt rosszul írtam, hogy nincs ilyen rag, mert van, csak nem ennél az igénél. Az ún. "-ik"-es igéknek ez az egyes szám második személyű alakja. Az uszít nem ikes ige.
Ezen a nyáron, július 4-én, a pozsonyi csata ezeregyszázkettedik és az Erzsébet hídi csata hetedik évfordulóján fordulóponthoz érkezett a magyar nemzeti ellenállás története. Vona Gábor, az üstökösként előretörő új erő, a Jobbik elnöke megtette azt, amit pont hét évvel ezelőtt, a jelenlegi diktatúra kezdőpontját jelentő „hídfoglaláskor” az ellenzék vezetőjének és vezetőinek meg kellett volna tenniük. link
Orbán Viktor 1989, Vona Gábor 2009
Vona Gábor megbilincselve a rendőrautóban Orbánt és társait annak idején ugyanezek kergették, szorították falhoz és vitték el bilincsben, mint 2009. július 4-én Vonát és társait. A sarjadó Fidesz vezetői 1988-89-ben megfelelő jogi háttér nélkül még bizonytalanabb helyzetben voltak, mint ma van Vona Gábor vagy Budaházy György. Orbánék felé a törvényszerű felfordulással járó társadalmi változásoktól félő akkori magyar közvélemény támogatása közel sem volt olyan nagy, mint most a Jobbiké, vagy a tiszteletreméltó célokért küzdő és törvényesen működő Magyar Gárdáé.
Orbán pályafutása kezdetén az MSZMP vezérkara a szovjet nagykövetséggel egyeztetett a helyzetről és a teendőkről. Vona pályafutása kezdetén az MSZ(M)P vezérkara az izraeli nagykövetséggel - ritkábban az amerikaival - egyeztet a helyzetről és a teendőkről.
Orbán pályafutása kezdetén az MSZMP, a hadsereg és a rendőrség szovjet fegyverekkel tartotta fenn a "rendet", és szovjet politikai és katonai tanácsadók utasításait követte. A fegyveres testületek tagjait szovjet kiképzőtisztek oktatták ki az "ellenforradalmi" helyzetekben könnyen előforduló szituációk leküzdésére. Vona pályafutása kezdetén az MSZ(M)P már feloszlatta hadsereget. Maradékát, a zsidó magánhadseregekkel és a pártállami rendőrséggel együtt izraeli fegyverekkel és tömegoszlató eszközökkel szerelték fel. A jelenlegi magyar politikai, katonai és rendőri vezetők az izraeli politikai, katonai és rendőri tanácsadók utasításait, rendeleteit követik és a jelenlegi magyar fegyveres testületek tagjait palesztinokon edződött izraeli kiképzőtisztek oktatják ki az "ellenforradalmi" helyzetekben könnyen előforduló szituációk leküzdésére. A "független" Magyarországon a szovjet gyarmatosítást fideszes segédlettel felváltotta az izraeli gyarmatosítás.
A szovjetbérenc MSZMP-éből mára zsidóbérenc MSZP lett. A szovjet gyarmatosítás ellen bátran küzdő Fideszből mára farkát behúzott, izraeli gyarmatosítást elősegítő gerinctelen Fidesz lett. A szovjetellenes Orbán Viktorból mára zsidóbérenc Orbán Viktor lett.
Vona Gábor, a Jobbik és a Magyar Gárda ma sok szempontból ott áll, ahol 1989-ben Orbán Viktor és a Fidesz állt: fényes jövő előtt.
Azt, hogy Vona és a Jobbik fog-e valaha annyi csalódást okozni az embereknek, mint amennyi csalódást okozott az utóbbi hét évben a fényes jövő útjáról letért és mára büdös posványba merült Orbán Viktor és a Fidesz, azt ma még nem lehet megmondani. A büdös posvány még akkor is igaz, ha ezekkel összehasonlítva az Orbán vezette kormány teljesítménye egészen kiváló volt, és bármilyen összehasonlítást kiállva fényévekkel előzi meg a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-féle bűnbandák országpusztító ámokfutását.
2009 július 4.-én Orbán Viktor, Rogán Antal és a Fidesz vezérkara ugyanúgy támogatta az állami terrorizmust és vele az éppen soron következő rendőri brutalitást, mint ahogy 2006 október 23. óta tette több alkalommal. Orbán és mentora, Kövér László ugyanúgy bólogatott, mint a magyarországi eseményeket irányító izraeli tanácsadók, és az utasításaikat szolgai módon követő Gyurcsány, Bajnai, Bencze, Tóth, Gergényi, Szilvási vagy Draskovics elvtársak.
Orbán egy hasonló viharban gyáván és megbocsájthatatlanul elmenekült a helyszínről. Vona ezzel szemben bement a hurrikán közepére és osztozott a sorsukban, pedig biztos, hogy átszaladt az agyán, hogy mi történt az elhurcolt emberekkel 2006 októberében - mégis leült a fűre. Orbán azon a történelmi napon lepattant a pódiumról, fejest ugrott a páncélautóba és Anikója szoknyájáig futott. Híveit meg verték, mint a répát.
Vona is megtehette volna, hogy az asszonya szoknyáján marad. Vagy véletlenül elkésik. Vagy véletlenül olyan útvonalon halad, hogy a rendőrök könnyen az útját állják. És mikor dörgött az ég, akkor Vona Gábor az övéivel maradt a fűtől a priccsig. Vona Gábornak akkor, a füvön hasalva - tarkóján a világ egyetlen nyíltan fajgyűlölő terrorállama által küldött felszereléssel térdelő ávóssal - talán nem jutott eszébe, hogy a szocionisták ennél nagyobb szívességet nem is tehettek volna neki.
A Jobbiknak, a Gárdának és a saját személyének a népszerűsége az egekbe fog szökni, szavainak még nagyobb súlya és - Orbánnal ellentétben - hitele lesz, és a szavazótáboruk nagy mértékben meg fog hízni a következő országgyűlési választásokig, bármikor is kerül rá sor.
Lehet, hogy húsz év múlva Orbán lesz Vonából? Lehet. Ma még Vona Gábor nem tudja azt, amit Orbán Viktor már tud. Orbánnak már sokszor elmagyarázták az izraeli és amerikai szakemberek, hogy mikor mit kell csinálnia. És ő csinálja, mert ő már nem az az ember, aki a Nagy Imre temetésén beszélt. És ő csinálja, mert csak ilyen módon maradhat a jól fizető politikai "elit" tagja.
Vonát 2009-ben a szíve, az esze és az igazságérzete viszi előre. Vele még komoly beszélgetésre nem ültek le az izraeli és amerikai szakemberek. A nagy próba nem az EU választás vagy a füvön való hasalás volt, hanem az lesz, amikor leülnek vele is beszélgetni. Meg az, hogy Vona Gábor utána mit fog csinálni. Járása görnyedt lesz mint Orbán Viktoré, vagy továbbra is egyenes derékkal fog járni. Jellem kérdése.
2006 őszének véres eseményei után szárnyra kapott szóbeszéd sajnos visszafordíthatatlan ténnyé vált: a máig tartó neorákosi kornak, az izraeli gyarmatosításnak, a rendőrterrornak, a rendőrállam kialakulásának, a korrupcióban fuldokló gazdaság létrejöttében, a független bíróságok megfélemlítésében, az élhető közélet és a közbiztonság totális megsemmisítésében semmivel sem kisebb Orbán Viktor és a Fidesz felelőssége, mint a judeo-bolsevik érdekeket mindig, minden körülmények között undorítóan alázatos módon kiszolgáló MSZ(M)P-s és SZDSZ-es vezetőké.
De szerencsére egy harmadik erő már tartja a kezében az ászt, és húsz év után ismét lehet bizakodni.
E húsz éves váratlan rémálom után most már tényleg adhatna a jó Isten egy kis szebb jövőt. Őt kérve remélem, hogy újabb két évtized múlva ezek a mai ifjú titánok nem fognak annyi keserűséget okozni, mint az eredeti útjáról letért szócséplő és cselekedni nem is akaró Orbán Viktor és a célt tévesztett Fidesz.
(Jack Corn, Szent Korona Rádió)