PORTFOLIO FORUM

A szigorú vállalati hitelkorlátokat, a lakosság magas devizaadósságát és a tartósan alacsony banki jövedelmezőségét tekinti a bankszektorban fennálló három legnagyobb kockázatnak az MNB. A jegybank új javaslatokat is tesz ma közzétett stabilitási...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=191405

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
1
2
3
4
5
6
7
+10
utolsó

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:17

Előzmény: #1 portfolio

\"•Kötelezően kiterjesztené az átlátható árazás szabályait a már meglévő jelzáloghitelekre (ez csak az új jelzáloghitelek esetében 2012 óta kötelező)

•A jelzáloghitelek esetében maximálná a felszámítható marzsot, kiterjesztve ezt a meglévő hitelekre is.\"

Hurrá. Meg a vételi/eladási spreadeket kellene alacsonyabb szinten maximálni. Meg jelentősen megkönnyíteni a bankváltást, hogy verseny is legyen.

Az meg jó kérdés, hogy ez miért 2013. végén kezd egyáltalán felmerülni lépésként, miért nem történt ez meg jóval korábban,

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:29

Előzmény: #2 Törölt felhasználó

"A jelzáloghitelek esetében maximálná a felszámítható marzsot, kiterjesztve ezt a meglévő hitelekre is"
Mind olyan dolgok látnak napvilágot, amiről eddig pofáztam kb :))

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:33

Előzmény: #3 Törölt felhasználó

Kartellgyanú miatt magyarázkodnak a bankok

link

ejj ejj... még a végén a "tudatlan, oktondi, buta" fórumozónak lesz igaza? :-))

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:34

Előzmény: #3 Törölt felhasználó

Te kb. 2 hónapja írsz ide. Én 10 éve. És ezeket (kezelési ktg. max, spread max., átlátható kamatárazás, stb. stb.) 2009-2010 óta írom. Keresd ki nyugodtan.

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:36

Előzmény: #4 Törölt felhasználó

Az MNB mit is akar tenni? Szigorúan szabáyozni végre. Én meg mit pofázok itt folyamatosan? Pont ezt. Ez nem ugyanaz, minthogy semmisek a szerződések, hibás termék, ne fizessék vissza, bank fizesse az árfolyambuktát stb. Pont az történik, amiről én beszéltem.

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:36

Előzmény: #5 Törölt felhasználó

Mégis mindig ellenérvelsz hogy nem magasak ezek a költségek, "max 100-200 bp-vel" :)

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:37

Előzmény: #6 Törölt felhasználó

Másolj már be olyat tőlem, hogy "semmisek a szerződések, és h a bank fizesse az árf buktát"

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:38

Előzmény: #4 Törölt felhasználó

Ez régi sztori, a végtörlesztéssal kapcsolatos. Látod, látod, ezt is azért tehették meg, mert lazák voltak a szabályok. Amúgy ez megint engem igazol: a végtörlesztés is megjelenik a kamatokban. Laza szabályok mellett a legnagyobb baromság a bankok szopatása, mert a probléma megoldás helyett csak pénzt vesz el tőlük, a probléma meg súlyosbodik. Pont ezekről beszéltem.

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:39

Előzmény: #7 Törölt felhasználó

#10

"Mégis mindig ellenérvelsz hogy nem magasak ezek a költségek, "max 100-200 bp-vel" :)"

Így van, mert szerintem ennyi a reális különbség. Ez is sok. De a devizahitelesek leginkább a magas frank miatt szívnak, ez csak rátesz még egy lapáttal.

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:40

Előzmény: #8 Törölt felhasználó

#11

Amit írtam az az, meg kell nézni mi jogos és mi nem.. a bank saját "hülyeségét" ne az adósokon verje le. Pont!
Amit Te írtál, hogy a bank 3 éve nem tudja áthárítani a terheket: 2011 október mennyi ideje is volt? :-))

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:42

Előzmény: #10 Törölt felhasználó

#12

Nézd.. én megnéztem mennyi most a bank CHF betéti kamata. Ezt lehet forrásköltség alapjául venni?

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:43

Előzmény: #12 Törölt felhasználó

#13

Nem. Mert a devizahitelek 99%-ának a forrása nem CHF betét, mert abból még most is alig van, korábban meg még ennyi se volt.

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:51

Előzmény: #13 Törölt felhasználó

#14

Azért kiinduló alapnak csak jó... mivel ezenkívül mást nem ismersz mennyi is az annyi

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:57

Előzmény: #14 Törölt felhasználó

#15

erste:
link

2 és 2,4 % és adja 8-9%-ért!
A kamatkülönbözeten (cca 6%)a bank nyer -e az árfolyam emelkedéssel?

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 10:58

Előzmény: #14 Törölt felhasználó

#16

"Azért kiinduló alapnak csak jó... mivel ezenkívül mást nem ismersz mennyi is az annyi"

Miért ne ismernénk: ott a CHF Libor, ott van a CDS, mint országkockázat mérő.

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 11:02

Előzmény: #16 Törölt felhasználó

#17

LIBOR :))
link

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 11:08

Előzmény: #15 Törölt felhasználó

#18

A banknak az összesített devizakitettsége 0 körüli. Ebbe nyilván nem csak a betétállomány, hitelek, stb. tőkerészei tartoznak bele, hanem minden devizás tétel. Ilyenformán a válasz az, hogy szignifikánsan nem keres. Mint ahogy nem is hallottuk, hogy 2002-2008 között buktak volna rajta, amikor csökkent a frankárfolyam.

De nem vagyok banki treasury-s, így a gyakorlati kérdéseket nem ismerem pontosan.

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 11:11

Előzmény: #17 Törölt felhasználó

#19

Most ezt úgy linkeled, mintha ez valami meglepő, új infó lenne...

(elfelejted, hogy egy magyar bank nem Liboron jut forráshoz, hanem Libor + felárak)

Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 11:16

Előzmény: #19 Törölt felhasználó

#20

Igaz, de a 0,07%-os liborra ne hivatkozzunk már, mert nevetséges!
"Ilyenformán a válasz az, hogy szignifikánsan nem keres"
Ezt vezesd már le nekem kérlek, mert nem fér a fejembe:)
Ha swapon, vagy betéten vagy teljesen mind1 milyen úton levő forrásköltség(legyen mindennel együtt 3%), és a bank által kiadott (8,5%) közötti különbségen (ami a banknál marad) hogy a francba nem keres ha magasabb az árfolyam?