Topiknyitó: Portfolio 2013. 11. 07. 10:03

Olcsóbb devizahiteleket és magáncsődöt akar az MNB  

Ugrás a cikkhez
A szigorú vállalati hitelkorlátokat, a lakosság magas devizaadósságát és a tartósan alacsony banki jövedelmezőségét tekinti a bankszektorban fennálló három legnagyobb kockázatnak az MNB. A jegybank új javaslatokat is tesz ma közzétett stabilitási...

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=191405
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 14:58
Előzmény: #70  Alilou3
#80
Ez egy közel 1 évvel ezelőtti poszt, amiben többször elhangzik, hogy "a holnapi napon" lévő tárgyaláson. A "holnapi" tárgyalás eredményről írnak valahol? Az lenne ugyanis az érdekes. De arról valahogy csend van.
Kontraindikator
Kontraindikator 2013. 11. 07. 14:57
Előzmény: #78  Törölt felhasználó
#79
Miért vagy ilyen feszült?
Take it easy... ;)
Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 14:48
Előzmény: #69  Alilou3
#78
"Mekkora csend lett"

Én kérek elnézést, hogy nem ülök itt egész nap ügyeleti jelleggel azt lesve, hogy mikor melyik pénzügyi analfabéta fröcsög már megint valamit, amit Szíjjártótól hallott, vagy a kurucinfón olvasott, esetleg Drábik videótárából töltött le.
Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 14:46
Előzmény: #64  jancsika
#77
Bizony. Ezt is leírtam sokszor. Sokkal szigorúbb szabályok mellett (szigorúbb elbírálás, adóssáteher határok, szigorúbb szerződési szabályok, kamatárazás, költségek stb. maximálása mellett) újra engedélyezni lehet devizahitelt, másrészt meg kellene könnyíteni a bankváltást. Mert csak ezek indíthatják be a versenyt, ami jelenleg a devizahiteleknél nincs, beállt, kész. A bank megmondja mennyi a kamat, az ügyfél fizet vagy nem fizet, erről dönthet. Ez nem verseny, ez nem piac.
Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 14:43
Előzmény: #75  Alilou3
#76
Ezt írtad #51-ben:

"A probléma ott van, hogy annak idején orrbaszájba emeltek kamatlábon,a tőke marad, de nő a kamat része a hitelnek mert válság volt. Nagyon fontos tényezőket említettek annak idején , hogy miért..CHF alap kamat, illetve cds felár..na most mindkét tényező csökken, de a bankok ragaszkodnak az emelt kamathoz, holott csökkenteniük kellene a kamatot drasztikusan, mivel 2,7 % CHF alap kamat 0,0 lett, cds felár felére jött..volt olyan bank ahol még a devizahitelnél hivatkoztak az MNB alapkamatra, akkor volt 11 % most 4 alatt....arról van szó semmi másról..most a bankok legalább a felére kellene csökkenteni a kamat részét a hitelnek oszt jónapot"

Mi a kérdés? Mert ebben nincs kérdés. A többit pedig tucatnyi topicban (amikben te is részt vettél) 100-szor agyonragoztuk.

Nézzük sorban:

1. "A probléma ott van, hogy annak idején orrbaszájba emeltek kamatlábon,a tőke marad, de nő a kamat része a hitelnek mert válság volt. Nagyon fontos tényezőket említettek annak idején , hogy miért..CHF alap kamat, illetve cds felár..na most mindkét tényező csökken, de a bankok ragaszkodnak az emelt kamathoz, holott csökkenteniük kellene a kamatot drasztikusan"

Ha drasztikusan nem is, de valamennyit valóban csökkenthettek volna. De ehhez kellett volna a SZIGORÚ SZABÁLYZOZÁS. Nem volt. Ez az állam hiábaj. De ez a csökkenthettek volna is leginkább a múlt (kb. 2009-2011, tehát időtartamban 3 év), mert azóta a jelentős többletterhek miatt nem is tudnának (hiszen már így is veszteségesek).

2. "volt olyan bank ahol még a devizahitelnél hivatkoztak az MNB alapkamatra"

Megintcsak: SZABÁLYOZÁS. Nem volt és még ma sem átlátható a banki kamatárazás. Azzá kell tenni, egyértelműen, szerződésben rögzített elvek mentél változhatna csak (pl. irányadó kamatokhoz kötve, de lehet kidolgozni szofisztikáltabb rendszert is, de az egész előre le kell, hogy fektetve legyen szerződésben). Ha meg egy bank faszságra hivatkozik, jogszerűtlen, akkor perelni kell, pont. Más cégek is követnek el időnként jogszerűtlenséget, általánosan is igaz, hogy egy nagy cég erőfölényben van a fogyasztóval szemben. Erősíteni kell a fogyasztóvédelmet, szigorítani az ellenőrzéseket és büntetéseket. És megkönnyíteni (felgyorsítani) a peres eljárásokat. Mert az is nonszensz, hogy évekig tart egy per (nekem sok perem volt már, most is van egy, egy biztosítóval szemben, 4 és fél éve tart, pedig nem egy húde bonyolult ügy).

3. "legalább a felére kellene csökkenteni a kamat részét a hitelnek oszt jónapot"

Először, nem a kamatrészt, mert az egy Ft-ban fizetendő összeg, ami leginkább az árfolyamemelkedés miatt ugrott meg. Legfeljebb a kamaton csökkenthet. Másrészt ez a felére jó duma, de ettől még miért is van így? Már most is veszteségesek. Én azt gondolom, hogy 2008-2010 és talán 2011-ben lehetett volna kb. 100-200 bp-al alacsonyabb kamat. Most a bankokra kirótt jeletős többleterhek melletti veszteségek miatt nem is nagyon lehetne alacsonyabb.
Alilou3 2013. 11. 07. 14:31
Előzmény: #72  Törölt felhasználó
#75
#51-re válaszolj !!!
Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 14:30
Előzmény: #61  akkoris
#74
"Hogyan tudja lefedezni? Egy long pozi költséget, egy short pozi nyereséget termel (swap részről)
Hogyan tudja ezt ELŐRE beárazni?"

Basszus. Kihelyezel 1000 CHT-et 10 évre, 10%-os THM-en, akkor pontosan lehet tudni, hogy 13 CHF lesz a havi törlesztő. A banknak tehát van 1000 CHF követelése indulásképpen, ez az annuitás szerint csökken folyamatosan és van ahvi 13 CHF bevétele. Ezekhez keres forrást (hogy mindig a tőketartozással egyenlő devizapozija legyen nyitva) és a 13 CHF bevételét pedig ugyanekkora határidős pozival fedezi.

Ezt pontosan előre tudod tervezni és egy egész kamatparióduson belül VÁLTOZATLAN IS (6 hónap, 1 év, 5 év).
Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 14:25
Előzmény: #60  mettor
#73
"-miért zárkóztak el a bankok attól hogy devizában törlesszen az ügyfél?"

1. VOlt, ahol volt erre lehetőség. Szerintem KÖTELEZŐEN LEHETŐSÉV KELLETT VOLNA és KELLENE MOST IS TENNI.
2. Azért nem hagyták ezt a bankok, mert nekik az pluszköltséggel járna, miközben bevételtől esnek el.
- Nem kereshetnek az árfolyamréssel, ez a bevétel kiesés.
- És azért pluszköltség, mert csak kis részben állt tényleges deviza (pl. betét) a devizahitelek mögött. A többi forrás szintetikus devizaforrás (határidős és swap pozik), ehhez nekik nincs szükség ténylegesen a teljes pozíció devizaösszegére, csak a letétek és költségek erejéig.
Törölt felhasználó 2013. 11. 07. 14:22
Előzmény: #58  Alilou3
#72
Az árfolyamrést TARTALMAZZA a THM, hiszen folyosított összeget banki vételi, a törlesztőt banki eladás árfolyamon veszi figyelembe.

Az árfolyamrés jogilag és közgazdaságilag is azért problémás, mert szigorúan nézve nem költség, hiszen nem fix, vagy %-os formában, előre meghatározhatóan fizetendő összeg. Ugyanakkor ha egyidőben akarnád a folyosított hiteledet rögtön visszafizetni, nyilvánvalóan kifizetnéd az árfolyamrést, tehát ügyfél szemszögből mégiscsak egy fizetendő teher. Hogy jogilag is nehéz a megítélése, mi sem bizonyítja jobban, hogy nyáron volt olyan per, ahol a bíróság jogerősen az adósnak adott e kérdésben igazat, azaz költségnek minősítette az árfolyamrést, ami a THM-ben szerepelt, de a szerződésben nevesítetten nem, egy mostani, amúgy szintén az OTP ellen indult perben pedig a bank érvelését fogadta el jogerősen a bíróság, hogy az árfolyamrés nem költség, de a THM-ben kifejeződésre jut.
signal2
signal2 2013. 11. 07. 14:12
Előzmény: #60  mettor
#71
Az MKB-nál pl lehet devizában törleszteni...
Alilou3 2013. 11. 07. 14:04
Előzmény: #68  mettor
#70
d. pont

link
Alilou3 2013. 11. 07. 13:56
Előzmény: #68  mettor
#69
Mekkora csend lett :-)))
mettor 2013. 11. 07. 13:49
Előzmény: #58  Alilou3
#68
...és akkor a d.-ról nem is tettünk említést.
Alilou3 2013. 11. 07. 13:43
Előzmény: #65  mettor
#67
Most kapja meg a belső utasításokat :-))
Én egyszer megírtam neki, minden HSZ-sa olyan mintha a szitával takarna a napot...sokkal okosabnak véltem, de tévedtem..bakelít lemez
mettor 2013. 11. 07. 13:42
Előzmény: #64  jancsika
#66
"1 bankadó eltörlése"
Amikor nem volt bankadó akkor olcsóbb volt?
mettor 2013. 11. 07. 13:40
Előzmény: #58  Alilou3
#65
Nos megállapíthatjuk hogy minden bankvédő szakértő kommentelő a Hpt.213§-án elhasal.Ez a jelek szerint ezen a fórumon sincs másképpen.
jancsika 2013. 11. 07. 13:34
Előzmény: #63  Alilou3
#64
Megint fordítva ülünk a lovon.

Jelenleg nem lehet sem devizahitelt sem devizaalapu hitelt felvenni lakáscélra, így nem lehet olcsóbb a semminél a devizahitel.

Ha pedig a már meglévőket akarja az MNB olcsósítani azt meg lehet tenni nagyon egyszerűen:

1 bankadó eltörlése
2 kamatemelés 8elvileg ettől a Ft-nak erősődni kellene- bár sztem inkább ettől gyengülne a hiteles(telen)ség miatt.
3 Újra lehessen devizahitelt felvenni legalább EUR-osat ingatlanra.

Alilou3 2013. 11. 07. 13:28
Előzmény: #48  Törölt felhasználó
#63
Miéert nem válaszolsz a felvetésemre :

Re:2. Devizahitelnél az árfolyamnövekedéssel egy az egyben nő a törlesztőd, mert nő a tőke és a kamatrész is. A kamatváltozás csak a kamatrészre hat. A bank nem keres és nem is bukik az árfolyamváltozáson, mert a szumma devizakitettsége 0. Az adósnak árfolyam és kamatkockázata is van.

Alilou3 2013. 11. 07. 13:26
Előzmény: #57  Törölt felhasználó
#62
Olvassgass :-))

link
akkoris 2013. 11. 07. 13:20
Előzmény: #57  Törölt felhasználó
#61
Hogyan tudja lefedezni? Egy long pozi költséget, egy short pozi nyereséget termel (swap részről)
Hogyan tudja ezt ELŐRE beárazni? Ez a költség szerepel-e a szerződésben?

Topik gazda

Portfolio
Portfolio
4 4 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek