Topiknyitó: Portfolio 2004. 10. 06. 14:00

Nyugtalan öregkor, avagy hová tűnik el a pénzem - Hák-Kovács Tamás (Commerzbank) írása  

Ugrás a cikkhez
Nyugdíjpénztári megtakarítás: Hová tűnik a nyugdíjam kétharmada? - teszi fel a kérdést Hák-Kovács Tamás, a Commerzbank elnök-vezérigazgatój a, miután elégedetlen volt az utóbbi hónapokban e témában megjelent cikkekkel. Szerinte ezek az elemzések vagy mentegették a pénztárak rossz teljesítményét, vagy rezignáltan tudomásul vették azt.

a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=46267
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
PFmod_i1fasz_anyjatbsszameg1 2020. 10. 20. 10:19
Törölt hozzászólás
#13
topik 2004. 10. 07. 16:46
#12
A megoldasi javaslat:
1. szakmailag megalapozatlan - hosszutavu (>10 ev)megtakaritasokat napi betetben tartani nem esszeru.
2. egy bloff. A Commerzbank mar most is megtehetne, hogy lehetoseget ad O/N Buborral kamatozo szamla nyitasara, akar ugy is hogy 10 evig nem juthatsz hozza a befekteteseidhez. Reklamozhatna, hogy ide tedd a penzed az onkentes NYP helyett. Megsem teszi. Es nem is fog ilyent tenni soha a budos eletben mert nem keres rajta semmit, kiveve ha valami allami tamogatas lenne hozza.
Ugyhogy kedves, Hak-Kovacs ur, varjuk, hogy a Commerzbank meglepje ezt a lepest, addig csak egy konnyelmu, szakmailag megalapozatlan kijelentes marad a megoldasi javaslat.
A mostani helyzetertekelessel nagyjabol egyetertek. Ha azonban a Commerzbanknak is lenne NYP-a, a tulajdonosok patros labbal rugnak seggbe a vezetoket, ha ilyen lepeseket tennenek. Nyugat-europai osszehasonlitasban a bankkoltsegek is nagyon magasak, miert nem jar elol a Commerzbank a jo peldaval es csokkenti a bankkoltsegeket a ny-EU-i szintre?
sombok 2004. 10. 07. 15:09
Előzmény: #10  qwertz77
#11
Abban egyetértünk, hogy a jövendő nyugdíjasok jelentős része kellő fegyelem hiányában igen nagy bajba kerülhetne, ha maga dönthetné el, hogy hová menjen a második pillérbe szánt megtakarítás. (lásd baumag)
De a piac hiénái báránybőrben, köztiszteletnek örvendve szép lassan morzsolgatják le az apró százalékokat így is. (pár hónapja pl. az otp-nek sikerült állampapírpiaci hozam alatt lejegyeztetnie a kötvényeit!)
Éppen ezért lehetővé tennék egy látszólag primitív, de biztonságos állampapír alapú takarékoskodást is.
qwertz77 2004. 10. 07. 10:56
Előzmény: #9  sombok
#10
Fentartom a véleményem. Ez mind a részletek ismerete nélküli szöveg.
Épkézlább javaslat nincs mögötte.
A vagyonkezelést érő kritikák azok jogosak, de a vagyonkezelés nem a nyugdíjpénztárakhoz tartozik, ez az egész pénzügyi rendszert érinti.
A vagyonkezelők közül, pl. az OTPnél a biztosítási tartalékokkal, befektetési alapokkal együtt nagyságrendileg kb akkor vagyon lehet, mint a MNYP-ak összes vagyona. Tehát a kellő tömeg rendelkezésre áll, mégsem dolgoznak olcsóbban. És különben is, 1000mrd Ft-ot talán olcsóbban kezelnek mint 100-at? (1Ft-ra jutó költség). Nincs érdemi különbség....
Overni ght BUBOR kamat-ot adni a nyugdíjszámlákra édekes koncepció.
Egyrész miért adunk hosszú távú befektetésekre rövid kamatot, másrészt szeretném látni, hogy a magyarosrszági bankok a megtakarítási számlákon ilyen bőkezűek lennének. Majd akkor elhiszem, hogy adnának ennyit a nyugdíjszámlákra.
.
Az adminisztrációról még 1x:
Az öngondoskodás valóban feleslegessé tenné ezt, de sok ember, az átlag többsége képtelen öngondoskodásra, a megfelelő fegyelem hiányában.
Ez itt nem amaerika, hogy ha nem takarékoskodtál, akkor dögölj éhen. Itt mindenkit el kell tartani, azt is akinek van pénze, csak nem tett félre nyugdíjra, legalábbis legálisan.
Tehát valamennyi ellenőrzést be kell iktatni, és ezt a bankok sem fogják ingyért csinálni.
Olcsóbban lehet, de ehhez a szabályokat kell ésszerűsíteni, erről egy szó sem esik a nagyívű prezentációba. Számolás meg csak a kamatokról szól. Költség számítás, kockázat stb. semmi.
De ez így jó, mert ezt érti meg a sok egyszeri ember. (meg néha a vazérigazgatók is:-)
Hol HIBÁS a oprezentációban lévő számítás ALAPVETŐEN?
Ott, hogy az adminisztrációs költségek az új befizetéseket érintik csak, így a teljes tőkére vetített költség a tőke felhalmozódásával folyamatosan csökken.
.
Ettől még persze irreálisak a költségek, a befizetések 5-7%a magán és 3-5%a önkéntes pénztárak esetén.
Megjegyzendő , hogy az életbiztosítások 5-15%os működési díjaihoz képest ez egészen kevés, azt pedig sokan önként és dalolva válalják, ennyit arról, hogy mennyire tudnak számolni az emberek.
És a legfontosabb, mint írtam a kölstégek között szerepel a felügyeleti díj. Ez nemrég még 0.5% volt. prezentációban az szerepel, hogy a bankok ennyiért is megoldanák a számlavezetést. Ez gyakorlatilag az ingyent jelentené (szeretet szolgálat), hiszen ennyi lét a PSZÁF lenyel, a banknak semmi nem marad. (most nemrég megfelezték, így egy negyed százalék maradna a banknak).
.
Másrészt a bankok sem dolgoznak olcsón, csak ott megoszlik a bevétel.
Lásd kamatkülönbözeti adó. Tehát a bankok abból élnek inkább, hogy alacsonyabb kamatot fizetnek, és kevésbé abból, hogy díjakat kaszálnak.
Tehát vagy gyenge kamatot fizetnek, vagy ott is csngetni kell rendesen.
.
Nyugatab bra a bankbetét kamatok valóban magasabbak mint az állampapír hozamok, hiszen a bankbetét kockázatosabb, mint az állampapír. Nálunk még ezt nemigen érzékelni.
sombok 2004. 10. 07. 09:53
Előzmény: #4  qwertz77
#9
„ez a hatásvadász prezentáció túrót sem ér...”
Azért a nyugdíjpénztárak is elérhetnének legalább egy állampapír körüli „hatásvadász” hozamot.
Amíg ez nincs, tevékenységük „túrót sem ér”.
Egyébként logikailag nonszensz, hogy a jövendő nyugdíjasok egyszerre nyerjenek a második pillérben egymással elvileg versengő pénztárak rendszerével. Ez csak akkor következne be, ha a nyugdíjpénztárak -valamilyen titokzatos módon- rendszeresen nagyobb hozamot érnének el mint a közönséges befektetési alapok.
Második pillérnek elég lenne egyetlen országos alap is, amivel lemondanánk a jótékony verseny illúziójáról, viszont nyernénk rengeteg elmaradó költséget.
Aki meg mégis spekizni akar jövendő nyugdíjával változatlanul választhatná az önkéntes pénztárakat.
pojakz@yahoo.com 2004. 10. 07. 08:53
Előzmény: #1  portfolio
#8
Tisztelt Kovács Úr!
A jelenlegi helyzet valóban kiábrándító!
Én sem vagyok egy tőkepiaci zseni, de kevés olyan pénztárról tudok aki az elmúlt hat évben verte az inflációt.
Ha a Commerzbanknál lehet ilyen elő takarékossági számlát nyitni, Őnnek van egy új ügyfele!
alain 2004. 10. 07. 08:33
Előzmény: #6  ny.janos
#7
ha stimmelnek a számok, ha nem, valóban elgondolkodtató, hogy szükséges-e drága szervezeteket azért fenntartani, hogy csak felemésszék a befizetéseket? szerintem is felháborító az a hozam, amit éveken keresztül "elért" a neves biztosítóm. Ennél tényleg bármi jobb.
ny.janos 2004. 10. 06. 22:44
Előzmény: #5  kanyisz
#6
A cikk tényleg sok jó meglátást tartalamaz, azonban lenne 2 megjegyzésem, észrevételem:
1) Valahogy számomra kissé hihetetlennek tűnik hogy a cikk szerint 1998-tól 2003-ig a bankbetétek átlagos havi hozama 0,14 %-kal haladta meg az infklációt!
Ezzel kapcsolatban nekem nem ez a tapasztalatom kedves cikkíró! Ez egyszerűen nem igaz! Egyébként szerintem nincs senki aki pl. a tippsarok rendszeres olvasója, ill. hozzászólója, aki ezt a "sületlenséget" elhiszi!
Bankbetétte l pozítiv netto hozamot több év átlagában?! Ez ugye vicc akart lenni!? De kinek szólt?
2) A befektetés egyéni elképzelés szerint nyugdíjra, ami még viccnek is rossz! A magyar átlagembernek fogalma nincs a pénzpiacról, majd ő dönti el, hogy mi lesz neki a jó! Ebből nem lenne más, mint bankbetét bankbetét hátán! Persze egy bankár szájából értem az ötletet!
kanyisz 2004. 10. 06. 22:00
Előzmény: #4  qwertz77
#5
kedves qwertz!
Nem hiszem, hogy igazad van. Van tapasztalatom, bár közvetett. Elképeztő amatörizmust és zűrzavart láttam egyik nagy cégünk nyugdíjpénztáránál.
DE nem is ez a lényeg, szabadon mindenki, tegye oda a jövőre szánt pénzt ahova akrja, a pénztárak meg harcoljanak a kuncsaftokért, ez a cikk fő mondanivalója.
A javaslat egyébként nem példa nélküli, az USA-ban is van egyéni nyugdíjszámla a pénztárak, biztosítók vállalati nyugdíjalapok mellett, nálunk miért ne lehetne?
qwertz77 2004. 10. 06. 18:04
Előzmény: #1  portfolio
#4
Demagóg írás. Probléma meglátása jó, de semmi valós megoldási alternatíva, a probléma valódi gyökeréhez el sem jut, talán nem is kereste azt.
Parlamenti felszólalásnak tökéletes lenne.
Ugyan olyan, mint a köztisztviselők létszámleépítése. Nem az embereket kell elküldeni első körben, hanem a bürokráciát (szabályok, munkafolyamatok) leépíteni, majd utána a felesleges embereket elküldeni.
.
NYP. magas magas adminisztrációs költségek okai:
.
Jogos kritika, a józan paraszti ész megcsúfolása ami itt történik.
Aki nem dolgozott NYP-nál, nem is tudja elképzelni, mekkora a bürokrácia. Csakhogy ezeket a magánpénztárak esetén trv.ek, rendeletek írják, elő, nemrég még 0.5% volt a felügyeleti díj (ezt nemrég megfelezték), ami szintén a pénztárak működési költségei között szerepeltek.
Ezért a sok pénzért mit kap az ügyfél?
Baromi igazságosnak tartott,a valóságban gyakran követhetetlen pénzelosztást, bizonyos szintű érdekképviseletet és behajtást csőd/felszámolás esetén.
Meg évi 1db elszámolást, amiből néha elég nehéz követni a számaltörténetet.
A nagyobb foglalkoztatók némi pénzt spórolnak, hiszen egy összegben utalják a járadékokat. Cserébe nekik is ott a +bürokrácia.
.
Mivel érdemes összehasonlítani, hogy közelebb kerüljünk a valósághoz:
- Önkéntes nyugdíjpénztárak
- Befektetési életbiztosítások
.
A z önkéntes pénztárak kevesebb törvényi megkötöttséggel dolgoznak, ennek megfelelően mindjárt alacsonyabb az adminisztrációs díj is.
.
A befektetési v. elérési életbiztosítások (kockázati elemektől megtisztított verziók) pedig azért érdekesek, mert gyakran még a nyp-aknál is nagyobb díjtételek terhelik (ügynöki értékesítés), és egyes emberek ezt önként és dalolva vállalják. Persze a működési költséget az adókedvezmény ellensúlyozta eddig, jövőre már másképpen lesz, de kérdés, itt is, hogy állami pénzből miért etetnek biztosítótársaságoka t???
--------
Merre kéne elindulni:
Meg kell fontolni, hogy mik a jelenlegi bürokrácia hasznai. Utána meg kell nézni, ebből mi az ami megéri az árát: mit nem érdemes megtartani, mit lehet olcsóbban megvalósítani.
Ez alapján természetesen egyszerűsíteni és pontosítani kéne a szabályokat.
A nyugdíjpénztárak számlái is bekerülhetnének a GIRO rendszer alá, így a foglalkoztató közvetlenül utalhatna a dolgozónak, és nem a NYP osztaná szét a befizetéseket. A NYP csak ellenőrizné, hogy a szabályoknak megfelelően utal-e a cég a dolgozóinak, ha nem jöhet az APEH feljelentés. Az esetleges problémákra lenne egy garancia alap. Ez jóval olcsóbb és főleg követhetöbb lenne, mint a jelnlegi rendszer.
.
Sok pénzt lehetne spórolni a párhuzamos adminisztráció megszüntetésével: jelenleg 2felé fizet minden cég a magánpénztári tagok után: TB-be (APEH) és a NYP-ba. Dupla adminisztráció a cégnek és a NYPrendszernek is.
.
Stb. de ebbe jóval több munkát kéne fektetni (de megérné), ez a hatásvadász prezentáció túrót sem ér...
smith 2004. 10. 06. 15:49
Előzmény: #2  jancsika
#3
Végre! Ez az írás a legjobb cikk, amit ebben a témában eddig olvasni lehetett.
Egyértelmű en a versenyt kell növelni a nyugdíjpénztárak/vag yonkezelők között. Érdemes lehetne ellgondolkodni az adminisztrációs tevékenység és a befektetési tevékenység szétválasztásán is - függetlenül választhassak vagyonkezelőt az adminisztrátortól.
jancsika 2004. 10. 06. 15:14
Előzmény: #1  portfolio
#2
Érdekes írás.
Azért azt is lehetne tenni, hogy kötelező hozamszintet határoznak meg (állampapír ref), és az a Nyugdíjpénztár ezt nem éri el, az saját forrásaiból egészítse, ki, s emeljen tőkét, hogy a minimum alaptőkét tartsa. Így a jelenlegi kvázi megbízási jogviszony egy kicsit vállakozásivá alakulhatna, azaz ha nem végzel jó munkát még bukhatsz is a vagyonkezelésen a saját pénzedből.
Szerintem ez is egy elgondolkodtató megoldási alternatíva lehetne...

Topik gazda

jancsika
4 1 4

aktív fórumozók


friss hírek További hírek

  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
  • Befalap
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek