meszaro lorinc penz money cover
Csurgó Dénes
Csurgó Dénes követés
Szémann Tamás
Szémann Tamás követés
2017.02.20. 07:12
Kapcsolódó cikkek (21)
A felcsúti szerelemvonatból nincs kiszállás
Mészáros környékéről törlesztették Orbán rokonainak tartozását
Magyar pénzből a horvát focit fejlesztené Mészáros Lőrinc
Szavazzon: olimpia helyett vegyünk tengert, hegyet, Erdélyt!
Erősödni fog a kormánykritikus hangnem a Hír TV-n
Mészáros Lőrincék egyik cége építheti a bicskei járási hivatal új épületét
Mészáros Lőrinc Harley Davidsont vett
Mészáros üzlettársával építtet az MNB alapítványa
Felcsúton még a diákok nasiján is Mészáros Lőrinc keres
Mészáros Lőrinc cége 9,8 milliárdért véd meg az árvíztől
Mészáros Lőrinc üzlettársa százmilliárdos közbeszerzést nyert
Mészáros és Orbán nemzeti stadionnal és milliárdokkal támogatja a horvát futballt
Mészáros Lőrinc a második legkevesebbet alvó emlős az univerzumban
Mészáros Lőrincre így még nem reagáltak
Épül már az M44
Sok-sok pénz, de ez most nem Mészáros Lőrinc bizniszéből van
Mészáros Lőrinc cége tucatnyi Gellért-hegyi fát irthatott ki engedély nélkül
Mészáros Lőrinc megvette az Echo Tv-t is
Mészáros köre vette át a Hunguest hotelek irányítását
Eléggé kihasználja az embereit Mészáros Lőrinc
Tarsoly szerint Orbán miatt dőlt be a Quaestor
Mészáros Lőrinc egy igazi gazdasági csoda, aki tíz év alatt ezerszeresére növelte kis gázszerelő cégének bevételeit.
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor Mészárosnak még csak egy cége volt, hét év alatt viszont már egy legalább harminc cégből álló birodalmat épített ki.
A felcsúti polgármester saját vállalkozásainak legalább 12 milliárd forint vagyona van.
Tulajdonostársain és bizalmasain keresztül pedig a saját vagyonának sokszorosára lehet hatása.
A legközelebbi üzletfeleinek cégeivel együtt nagyjából 70 milliárdos céges vagyont nevezhetünk Mészáros-közelinek, és ez csak az, amiről biztosan tudunk.
Úgy tűnik, mostanában már a csapból is Mészáros Lőrinc folyik. Alig telik el úgy hét, hogy ne derülne ki, Mészáros Lőrinc vett vagy alapított valami újabb céget, és mint amolyan üzleti mumust, őt vélik látni minden kicsit is kétes üzlet mögött. Az biztos, hogy Mészáros Lőrinc relatíve gyorsan lett falusi vállalkozóból az ország egyik legfontosabb embere, akinek mérhető vagyona nem is igazán tükrözi azt, hogy mekkora a súlya a magyar gazdaságban.
Most mégis igyekszünk végigvenni, hogyan jött létre Mészáros legalább harminc cégből álló birodalma, és mekkora vagyonon ülhet a felcsúti polgármester a cégein keresztül. Cikkünk második felében pedig megpróbáljuk összeszedni és összeszámolni, hogy a közvetlenül a tulajdonában lévő cégek mellett mekkora további vagyon fölött diszponálhat bizalmi emberein, üzlettársain keresztül. Megnézzük, kikhez tartoznak azok a cégek, amelyeket a sajtó Mészáros-közelinek szokott elkönyvelni, és hogyan kötődnek a felcsúti milliárdos polgármesterhez.
Mennyit ér az aranyember?
Mielőtt nekivágunk dobálózni a számokkal, következzék pár gondolat arról, hogyan jutottunk el azokhoz. Mészáros Lőrincnél és később, a hozzá köthető üzletembereknél a cégek saját tőkéjét vettük alapul ahhoz, hogy megmondjuk, nagyjából mennyit ér az a cég. Ez nem az egyetlen lehetséges módszertan egy cég értékének pontos meghatározására, és nem is biztos, hogy a legjobb, de jelen esetben a legpraktikusabb.
A saját tőke a vállalkozás vagyonát jelzi. Azt, hogy mennyit ér a cég, vagyis a tulajdonosa mennyi pénzt kapna érte, ha eladná, ki lehetne számolni a társaság eredménye alapján is, ami elég bevált módszer a „normális” piacgazdaságokban. Mészáros cégei viszont nem biztos, hogy a piaci teljesítményüknek köszönhetik az értéküket, hiszen azoknak a legnagyobb értéke maga a tény, hogy Mészáros Lőrinc a tulajdonosuk.
Az egyszerűség kedvéért egy-egy cég leírásánál nem vettük figyelembe, hogy annak pontosan hány százalékos tulajdonosa Mészáros Lőrinc, vagy az, akihez a céget kötjük. A Mészáros Lőrinc és üzlettársai között bemutatott kapcsolatok valósak, azt viszont nem tudni, hogy ez milyen ráhatást enged egyes szereplőknek, mondjuk Mészáros Lőrincnek erre a 70 milliárd forintnyi vagyonra. Ez leginkább majd utólag derülhet ki, ha valami történik ezekkel a cégekkel, ha kiderül egyáltalán. Bár a média rendszeresen Mészároshoz köti azokat a cégeket, amelyekről a cikkben szó van, látszik, hogy egyelőre azok a vállalkozások, amelyek Mészáros Lőrinc vagy cégei tulajdonában vannak, igazából csak egy kisebb részét képezik ennek az összegnek. Viszont a miniszterelnök bizalmasaként alighanem jelentős politikai befolyással rendelkezik.
Az igazi magyar gazdasági csoda
Mészáros Lőrinc a kormány nemzeti tőkésréteget építő terveinek egyik kirakatbábuja lett, mert ahogy cégeinek száma és gazdasági súlya nőtt az elmúlt időben, az egy igazi magyar csoda. A felcsúti polgármester/fociklub tulajdonos/vállalkozó az elmúlt hét év alatt egy harminc cégből álló birodalmat épített, amely az építőipartól és a mezőgazdaságtól a turizmuson és borászaton át az autójavításig és legújabban a médiáig átfogja a magyar gazdaságot.
Az elérhető legfrissebb, 2015-ös mérlegek alapján a 30 cég közül az a 22 cég, amelyeket nem azóta alapított a vállalkozó, összesen 45,3 milliárd forintos bevételt szedett össze, amiből 4,65 milliárd forintos profitot csinált. Ami viszont a cégek vagyonát illeti
Mészáros cégeinek 12 milliárd forint saját tőkéje van.
Azt pedig még nem is tudjuk, hogy mennyi pénz lesz azokban a cégekben, amelyeket csak tavaly alapított a vállalkozó. De hogyan jött létre az egyre csak terjeszkedő Mészáros Group? Hát, elég gyorsan.
Mészáros Lőrincnek a 2010-es kormányváltáskor még csak egy cége volt: a 2001-ben alapított, falusi gázszerelő cégből közbeszerzéseken induló építőipari vállalattá nőtt Mészáros és Mészáros Kft., ez azóta a Mészáros-cégbirodalom központi elemévé lett. A cég rettenetesen jól szerepel a különböző közbeszerzéseken, az RTL Klub gyűjtése szerint konzorciumi partnereivel együtt 140 milliárd forintot nyert el közbeszerzéseken csak 2016-ban. Ez a vállalat önmagában esélyesként indul a „Magyarország legsikeresebb startupja” címért, ugyanis
a Mészáros és Mészáros Kft. 2006 és 2016 között ezerszeresére növelte a bevételeit.
Míg 2006-ban Mészáros cége 19,2 millió forint bevételt ért el, 2015-ben már több mint 20 milliárd forintot. Ezt a trükköt még a világ legmenőbb cégei közül is csak kevés tudta végrehajtani, a Facebook például 2006 és 2016 között „csak” majdnem hatszázszorosára tudta növelni a bevételeit (2006-os 48 millió dollárról 27,6 milliárd dollárra), az Apple pedig ugyanez alatt az idő alatt csak 12-szeresére nőtt. Amelyik cégnek pedig sikerült, például az Amazonnak, annak is több mint tíz év kellett hozzá (kb. 12, 1996 és 2008 között).
Ugye mindenki tudja, kinek kell megköszönni a dolgokat-
Fotó: Bakró-Nagy Ferenc / Index
Mészárosnak nem minden cége ilyen sikeres, az agrárflottájának anyahajója, a Búzakalász 66 Kft. például gyakorlatilag egy eladósodott csődtömeg, amely saját tevékenységével 341 millió forintos veszteséget termelt, és csak úgy tudta végül pluszosan zárni az évet, hogy apportálta két tulajdonolt cégének a tőkéjét, és 3,8 milliárd forint hosszú lejáratú adósságot is hurcol magával. Ennek a vállalkozásnak a tulajdonában volt az azóta már eladott Bakony Hús Kft., amellyel Mészáros a Puskás bacont árulta Oroszországban, de többek között a Búzakalász tulajdonában van a MÁV-nak ásványvizet szállító Vivienvíz, a B+T Management és azok a borászati érdekeltségek is, amelyeket Tokajban vett Mészáros.
2015-ben még a Mészáros és Mészáros hozta a legtöbb pénzt a polgármester cégei közül 20 milliárd forintos bevétellel és 3,7 milliárd forintos profittal, míg második helyen a klímatechnikával foglalkozó CLH Kft. volt (erről a cégről még később részletesebben is írunk), amit az R-Kord követett több mint 6 milliárdos bevétellel és 750 millió forintos profittal.
Ez a sorrend várhatóan 2016-ban is így maradt, mert bár Mészáros vett pár nagyon értékes céget, például a 2002-ben privatizált „piszkos 12” állami gazdaság egyikét, a 195 milliós profitot termelő Agrosystem Zrt.-t, de ezek valószínűleg nem tudják majd letaszítani a trónról a M&M Kft.-t.
A felcsúti Steve Jobs egész céges vagyona megállíthatatlanul növekedett a 2010-es kormányváltás után, amikor sorra vásárolta vagy alapította a cégeket, és kapta az állami megbízásokat. A vállalkozó teljes vagyona a cégei saját tőkéje alapján a 2006-os 6,8 millió forintról tíz év alatt nőtt a mostani 12 milliárdra.
A 30 cégéből pedig 29 a 2010-es kormányváltás óta eltelt hat évben lett Mészárosé.
Mészáros csak tavaly 12 céget alapított vagy vett bennük tulajdonrészt, ami szépen beleilleszkedik a trendbe, hogy Magyarország leggazdagabb polgármestere 2014 óta minden évben egyre több cégben lesz tulajdonos. Mészáros, felesége, gyerekei vagy cégei tulajdonában most körülbelül harminc vállalkozás van, az egészen piciktől – mint Mészáros lányával közös szépészeti kereskedő cége, az MBA Beauty Hungary – az egész nagyokig, mint amilyen az ingatlanos Talentis Group Zrt.
meszaros animb.gif
Mészáros-közeli milliárdok
Mészáros Lőrinc igazi gazdasági súlya nem is feltétlenül abból fakad, hogy sok cége van (bár egyre több van az élet egyre több területén), hanem abból, hogy a sajátján kívül még elég sok céghez köthető a neve. Ezek főleg olyan vállalkozások, amelyeket üzlettársai, bizalmasai, esetleg beosztottjai vezetnek. Ezeket a cégeket a sajtóban gyakran „Mészáros-közeli”-nek nevezik. Az üzlettársak, akikről cikkünkben részletesebben írunk:
Csík Zoltán, aki Mészáros agráriumban, ingatlanban és újabban médiában érdekelt cégeit irányítja vagy ellenőrzi ügyvezetőként, igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagként.
Szíjj László és Varga Károly, a Duna-Aszfalt és még jó pár építőipari cég tulajdonosai, akiknek több közös cége is van a felcsúti polgármesterrel
Schmidl Péter, aki a kapocs Mészáros és a 17 milliárd forintos Hunguest Hotel lánc között.
Az összesítésünkbe az egyszerűség kedvéért csak pár Mészároshoz köthető üzletember cégeit vettük be, de ennél valószínűleg messzebbre elér Orbán bizalmasának keze (például van olyan cég, amelyhez névleg Mészárosnak semmi köze, mégis az ő címére van bejelentve Felcsúton).
Az egyik ilyen ember Csík Zoltán
volt budapesti gyilkossági nyomozó, aki Mészáros több cégének jogi képviselője, ügyvezetője vagy igazgatósági tagja, és van közös cége Mészáros lányaival és feleségével. Csíkról keveset tudni, legtöbbször akkor kerül a hírekbe, amikor kiderül, hogy milyen bizniszeket intéz Mészáros Lőrincnek.
Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán a Fejér megyei Alcsútdobozon 2014. november 18-án.
Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester a Búzakalász 66 Felcsút Kft. bányavölgyi mangalicatelepének avatásán a Fejér megyei Alcsútdobozon 2014. november 18-án.
Fotó: Koszticsák Szilárd
Azok közül az üzletemberek közül, akikkel ebben a cikkben foglalkozunk, ő kötődik a legtöbb szálon a felcsúti vállalkozóhoz:
Csík benne volt Mészáros agrárcégeiben, az Aranykorona Zrt.-ben igazgatósági tag volt, a Korona-Alba Zrt.-ben még mindig ügyvezető.
Ő menedzseli Mészáros egyik újabb szerzeményét, az ingatlanbizniszben és agráriumban érdekelt Talentis Groupot is, amely tavaly került Mészároshoz, és ő felügyeli a Talentis tulajdonában lévő TBP Ingatlanhasznosító Zrt.-t és az Agrosystem Mezőgazdasági Zrt.-t is.
A Talentis Groupon keresztül pedig már a médiabizniszben is érdekelt, ugyanis ez a cég vásárolta meg Mészáros nevében az Echo Tv-t Széles Gábortól, amelynek igazgatóságában Mészárosné Kelemen Beatrix mellett Csík is helyet kapott.
A polgármester lányaival pedig közös vagyonkezelőt alapított Medio Vario néven.
Csík Zoltánnak ennél áttételesebb kapcsolatai is vannak Mészároshoz, például ami a szállodaipart illeti. A Scentrum Kft. nevű cégén keresztül Csík tavaly tulajdonos lett az Event-Immo Kft.-ben, amelyet egy Schmidl Péter nevű budapesti vállalkozó alapított 2010-ben. Schmidl korábban 12 évig a Hotel Normafa igazgatója volt, így járatos lehet a szállodaiparban, emellett van pár kisebb vendéglátós, rendezvényszervező cége is.
Az Event-Immo pár olyan szálloda üzemeltetője, amelyek sajtóértesülések szerint éppen Mészáros tulajdonába kerülnek, például az egerszalóki négycsillagos Saliris Resort, vagy a mátraházi Lifestyle Hotel Mátra.
Szintén az Event-Immo üzemeltette a balatonalmádi Ramada Hotelt, miután a felszámolótól az épületet Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord vette meg. Ez a szálloda viszont most már nem Ramada, hanem Hunguest Hotel Bál Resort néven várja a vendégeket. A Hunguest-hotelláncot 2016 októberében vette meg Leisztinger Tamástól a Jászai Gellérthez tartozó Konzum cégcsoport, a Hunguest igazgatóságába pedig bekerült Schmidl Péter is. A Hunguest Hotel elég nagy értéket képvisel, több mint 17 milliárd forint saját tőkéje van. A cég pedig személyi és üzleti kapcsolatban is van Mészárossal, bár hogy pontosan mire mekkora ráhatása van, az talán sosem fog kiderülni.
A balatonalmádii Ramada Hotel
A balatonalmádii Ramada Hotel
Fotó: Google Street View
Hogy érzékeltessük, hogy a Hunguestnek van valami köze Mészároshoz, fenti grafikonunkon Schmidl Zoltánon keresztül kötöttük Mészároshoz és Csík Zoltánhoz. Schmidl viszont kicsit kilóg a felsorolásunkból, mert a Hunguest-hotelláncnak nem tulajdonosa, hanem az igazgatóság tagja. Viszont ő a kapocs más Mészáros-közeli érdekeltségek és e között az elég értékes cég között.
Csík Zoltánnak több másik vállalata is van, ezek közül talán az Easy Holding Zrt. érdemel még említést, amely, miután Spéder Zoltán megszabadult az FHB Bankhoz és a takarékokhoz kapcsolódó tulajdonaitól, Spéder egyik cégétől megvette az Exo-Bit Zrt.-t, azt a társaságot, amelyik a takarékintegráció informatikai fejlesztéseiért felelt.
Csík Zoltán tehet arról is, hogy a Médiaworks felvásárlása és a Népszabadság kinyírása kapcsán elhíresült Opimus Nyrt. Mészáros-közeli cégnek számít, Csík Scentrum Kft.-je részesedést vett a cégben, amely ezután megalapította az Opimus Press leányvállalatát, a Mediaworks felvásárlóját. Csík azon kívül, hogy áttételesen részvényes az Opimusban, a cégcsoport egyik vállalata, az Euro General Zrt. igazgatóságában is bent van.
Két másik fontos Mészáros-szövetséges Szíjj László és Varga Károly,
a két gyerekkori barát, akik együtt alapították az „új Közgép”-ként emlegetett Duna Aszfaltot. Szíjj és Varga közösen jutott a tiszakécskei játszótérről a száz leggazdagabb magyar listájára, előző a 26., utóbbi a 27. helyre, (egyelőre) mindketten megelőzve a 31. helyen lévő Mészáros Lőrincet.
A tiszakécskei központú, de már leginkább Budapestről irányított Duna Aszfalt mellett nem sok cég tud labdába rúgni a mélyépítési pályázatoknál: a cég már 2014-ben lekörözte a Közgépet az elnyert közbeszerzési pénzek terén, idén eddig már 153 milliárd forintnyi uniós pénzt nyert.
Pár év alatt úthengert gyúrtak a játékdömperből
Pár év alatt úthengert gyúrtak a játékdömperből
A Közgép szélárnyékában viharos sebességgel növekedett az építőiparban egy magyar cég, amelynek tulajdonosai már a leggazdagabb magyarok között vannak. A Duna Aszfalt sikersztorijában fontos szerepet játszott Tiszakécske, Kecskemét, Felcsút és Hódmezővásárhely környéke, valamint a jó kapcsolat több fideszes politikussal.
Tovább
A Duna Aszfalt és a páros többi építőipari cége, mint a Vakond Kft. vagy a Hódút Kft., sok közbeszerzésen együtt indul Mészáros cégeivel, az ismeretségük a Duna Aszfalt szóvivője szerint csak szakmai, a cégről készült portrénk forrásai viszont azt mondták, hogy különösen Szíjj és Mészáros között nagyon jó a kapcsolat.
Szíjj és Varga ezen kívül is több szálon is kötődik Mészáros Lőrinchez :
A Duna Aszfalt a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen alakította meg a Marlera-Istria Ingatlanfejlesztő Kft.-t, amellyel a magyar milliárdosok a horvát ingatlanpiacot akarják meghajtani.
Szintén a két cég közös projektje a Visonta Projekt Kft. nevű búzafeldolgozó üzem, amelyet kiemelt beruházássá minősített a kormány.
Szíjj és Varga Mészárossal együtt szállt be a CLH és CLH Klmaszervíz Kft.-kbe 2015-ben, amely utána már Mészáros második legnagyobb bevételt hozó cége lett, és többek között a Magyar Nemzeti Bank és az Örkény Színház klímaberendezéseinek közbeszerzésen elnyert, 252 milliós beszerelésével.
Szíjj László állhat at MKB megvásárlása mögött
Szíjj László állhat at MKB megvásárlása mögött
A valódi tulajdonosokról titkolóznak, de a Figyelő szerint a Duna Aszfalt tulajdonosa állhat a háttérben.
Tovább
Szíjj a Duna Aszfalt mellett (vagy azon keresztül) több más építőipari cégben is érdekelt, például a Körösaszfalt Kft.-ben vagy a Magyar Építő Zrt.-ben (amelyben 2016 végéig igazgatósági tag volt Csík Zoltán). Szíjj neve emellett felsejlett az MKB Bank privatizálásakor, sokan ugyanis őt sejtik a bankot megvásároló ismeretlen befektetési alapok mögött.
Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára, Tokár István a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke és középen Szíjj László az építő cég a Vakond Kft. ügyvezetője a 4-es főút burkolatfelújítási munkáit követő átadáson Cegléden, 2005. december 14-én.
Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára, Tokár István a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke és középen Szíjj László az építő cég a Vakond Kft. ügyvezetője a 4-es főút burkolatfelújítási munkáit követő átadáson Cegléden, 2005. december 14-én.
Fotó: Szentmiklósi János
Varga Károly 2015 végén kiszállt a Duna Aszfaltból, de az elérhető céginformációk szerint még mindig van hat közös cégük, a Mészárossal közös üzleteken kívül.
Ezeken a vállalkozókon keresztül Mészáros Lőrincnek még a sajátján kívül közel 60 milliárd forintnyi tőkéhez van ilyen-olyan köze.
Ezek pedig még csak a legnyilvánvalóbb és egyszerűen visszakövethető kapcsolatok és összefonódások Mészáros Lőrinc körül.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)
Soros György - születési nevén Schwartz György - (Budapest, 1930. augusztus 12. –) magyar származású amerikai üzletember, közismert filantróp,[1][2] közgazdász, író, a reflexivitás elméletének kidolgozója. A Közép-európai Egyetem (CEU) örökös kurátora és a kuratórium tiszteletbeli elnöke. A több mint 50 országban működő társadalmi szervezeteket támogató nemzetközi alapítványáról is ismert.[3] Magyarországon a Magyar Soros Alapítványt támogatja adományaival.[4]
A Forbes magazin 2014. májusi listája szerint az Amerikai Egyesült Államok 17., a világ 29. leggazdagabb embere. Vagyona, amelyet önerejéből, felsőfokú végzettségének, pénzügyi tehetségének köszönhetően a sikeres tőzsdei befektetéseinek hasznából, illetve egyes valuták árfolyamváltozását jól kihasználó pénzügyi tranzakciók segítségével gyűjtötte össze, 23 milliárd dollárt tesz ki.[5] 2008. október 9-én a tőkepiaci tevékenysége során egy egyszeri spekulatív szándék alkalmával, a Soros Fund Management LLC[6] megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, amely miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bírságot szabott ki.[7][8]
Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Élete
2 2000-es évek
2.1 Életrajzok
2.2 Beszédei
2.3 Művei
2.4 Interjúk
3 Jegyzetek
4 További információk
Élete[szerkesztés]
Magyar zsidó családban született, édesapja Schwartz Tivadar (Soros Tivadar) író, újságíró, eszperantista volt, aki az első világháború idején orosz fogságba esett és ott tanult meg eszperantóul. 1922-ben egyik alapítója volt a Literatura Mondo című eszperantó irodalmi folyóiratnak.[9] Nevét 1936-ban változtatta meg Sorosra.[10] 1944-ben a 13 éves fiát, az ifjú Györgyöt egy minisztériumi tisztviselő rejtegette Budapesten, így sikerült túlélnie a holokausztot. Fiatalemberként megtapasztalta, hogy Magyarország német megszállásával bekövetkezett az, ami addig a legtöbb magyar-zsidó identitású ember számára elképzelhetetlen volt Magyarországon: a zsidók tömeges üldözése és deportálása.
„ Aznap, amikor a sárga csillagot bevezették, korán reggel villamosozni hívtam a kisebbik fiamat. Mondhatni, tanulmányútra indultunk. Könnyen ráállt, hogy együtt mérjük fel, mit tart a közvélemény az emberi jogok e durva megsértéséről. A villamoson az emberek kissé komorabb képet vágtak, mint máskor – de talán egyszerűen csak álmosak voltak. Mindenki úgy tett, mintha nem venné észre, hogy léteznek férfiak, nők és gyermekek, akik sárga csillagot hordanak a mellükön. ”
– Soros Tivadar: Álarcban. Nácivilág Magyarországon (Maskerado cirkau la morto. Nazimondo en Hungarujo)
Soros György 2003-ban a Fortune magazin riporterének így nyilatkozott erről:
„ Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ami Magyarországon folyik, az nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve. ”
1947-ben kivándorolt az Egyesült Királyságba, ahol 1956-ig élt. 1952-ben diplomázott a London School of Economics-on. 1956-ban költözött az Amerikai Egyesült Államokba.
1962-1965 között filozófiával foglalkozott. Egy évtizeden keresztül egy tőzsdei cégnél alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott. 1969-ben megalapította a Quantum Befektetési Alap nevű hedge fundot, 1983-ban pedig a Soros Alapítványt, amit a következő évben Magyarországra is kiterjesztett. Sikeres tőzsdei tapasztalatai alapján vitatta azt, hogy a pénzpiacok az egyensúly felé tartanának, és hogy az erre alapított gazdaságpolitikák sikeresek lehetnének. Kidolgozta és 1987-ben megjelent munkájában (A pénz alkímiája) közzétette közgazdasági elméletét a reflexivitásról. 1994-ben elindította a Global Power Investments-et. 1989-ben a Magyar Kulturális Kamara tiszteletbeli elnökének választották. 1988-ban Franciaországban, 1992-ben Angliában és 1993-ban Németországban hajtott végre nagy feltűnést keltő pénzügyi spekulációs műveleteket.
A Soros Fund Management befektetési alapkezelő társaság és a Nyitott Társadalom Intézet elnöke. A lengyel Szolidaritás és a csehszlovák Charta ’77 mozgalomnak nyújtott segítsége hozzájárult a Szovjetunió befolyásának gyengüléséhez, végül megszűnéséhez.
2000-es évek[szerkesztés]
Orosz és nyugati elemzők szerint a 2003-as grúz rózsás forradalom sikere az ő finanszírozása és szervezése nélkül aligha lett volna elképzelhető, bár szerinte ezek a vélemények messzemenőkig túlzóak.
Az Egyesült Államok belpolitikájának alakításában is tevékenyen részt vett a 2004-es elnökválasztás során, a George W. Bush megbuktatására tett erőfeszítések nagy összegű támogatásával.
A 2006. évi ukrán narancsos forradalom sikeres támogatásával elérte Ukrajna politikai irányultságának megváltozását. Fehéroroszországban az ellenzéki erők támogatása miatt persona non gratának nyilvánították.
Az amerikai jelzáloghitel-válságot a második világháború előtti nagy gazdasági világválsághoz hasonlította.[11] Ennek ellenére, bár Soros vetélytársai óriási összegeket veszítettek a válságon, Soros György tovább gyarapította vagyonát.[12]
2008. október 9-én a Soros Fund Management állt az OTP Bank megtámadása mögött. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) bírságot rótt ki rá. Ezen a napon belül az OTP részvényei 22%-ot estek egy a kereskedés végén érkezett order következtében.[13] Soros közleményében kijelentette, hogy nem ő adott megbízást az ügyletre, és sajnálja a történteket.[14]
2010-ben egy szervezeti leépítés után tervszerűen visszavonult és beszüntette a magyarországi adományozó tevékenységének rendszerét.[15]
2010 júniusában a bécsi Institute of International Finance nemzetközi pénzügyi intézet rendezvényén a pénzügyi válságról így nyilatkozott: „Nem zárható ki a kettős recesszió kialakulása. Tulajdonképpen a második felvonás csak most kezdődik, amikor a pénzpiacok kezdik elveszíteni bizalmukat az adósságlevelekben. A reflektorfény ugyan Görögországra és az euróra vetül, de a hatás világszerte érezhető lesz”[16]
2010 októberében a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül egymillió amerikai dollárt adományozott az október 4-én bekövetkezett magyarországi Ajkai vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére.[17]
A Spiegel című német újságban 2017-ben megjelent cikk szerint, Soros György magyar zsidóként, holokauszt-túlélőként, kivándorlóként és gazdag milliárdosként súlyos, antiszemita támadásnak a szereplőjévé vált Kelet-Európában.[18]
Életrajzok[szerkesztés]
Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. – ) magyar üzletember és politikus. 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-éig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, 2006-tól országgyűlési képviselő, 2007-től 2009-ig a Magyar Szocialista Párt, 2010-től pedig pártja Demokratikus Koalíció Platformjának,[3] majd az abból vezetésével 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció pártnak az elnöke.[4]
Politikai pályafutását az 1980-as években a KISZ-ben kezdte, ahol a Központi Bizottság titkári posztjáig emelkedett, majd a 90-es években üzleti tevékenységet folytatott. 2000-ben belépett az MSZP-be, 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt.
2004-ben, a kormányzati ciklus közepén váltotta Medgyessy Pétert a miniszterelnöki székben. A 2006-os választáson pártja az SZDSZ-szel közösen ismét többséget szerzett, így újból miniszterelnökké választották. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként választást nyert.
2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt elmondott beszéde, melyben nyíltan és trágár módon beszélt többek között politikai hazugságokról és a választók elől eltitkolt tényekről. Ezt tiltakozások, az MTV-székház ostroma, majd rendszeresen ismétlődő utcai zavargások követték, az ellenzék pedig a lemondását követelte. Gyurcsány ettől kezdve a rendszerváltás óta mért közvéleménykutatások alapján[5] a legnépszerűtlenebb magyar kormányfővé vált.[6][7]
2009. március 21-én bejelentett távozási szándékát követően április 14-én konstruktív bizalmatlansági indítvány útján Bajnai Gordont választották helyette miniszterelnökké.[8][9] Március 28-án a pártelnökségről való lemondását is bejelentette, utóda Lendvai Ildikó lett.[10] Ezután az MSZP-hez köthető Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. A 2010-es választáson az MSZP országos listájának 4. helyéről került a parlamentbe.
Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta. 2010. október 22-én életre hívta az MSZP-n belüli Demokratikus Koalíció Platformot, majd erre építve 2011. október 22-én megalapította a Demokratikus Koalíció pártot,[1] melyhez vele együtt tíz képviselő csatlakozott a parlamentben, akik kiléptek az MSZP frakciójából. Önálló képviselőcsoportot terveztek létrehozni, amit azonban az új házszabály megakadályozott, Gyurcsány így a DK elnökeként és független országgyűlési képviselőként folytatta a politizálást.[11]
2012 áprilisában a Hír TV plágium gyanúját fogalmazta meg vele szemben az egyetemi szakdolgozata kapcsán.[12] A plágiumot azonban nem lehetett bizonyítani vagy cáfolni, mivel ehhez nem álltak rendelkezésre egyértelmű bizonyítékok[13] és a szakdolgozat minden példánya eltűnt.[14]
Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Fiatalkora
1.1 Származása
1.2 Tanulmányai
2 A politikában
2.1 KISZ, Demisz
2.2 Üzleti tevékenysége
2.3 A Medgyessy-kormányban
2.4 Miniszterelnökké válása
2.5 Választási győzelem
2.6 Az őszödi beszéd kiszivárgásának következményei
2.7 MSZP-elnök
2.8 Lemondása után
2.9 Demokratikus Koalíció
3 Eltűnt dolgozatok és plágiumvád
4 Éhségsztrájk a választási regisztráció magyarországi bevezetése ellen
5 Családja
6 Szabadidő, sport, hobbi
7 Személye körüli problémák
8 Irodalom
9 Források, jegyzetek
10 További információk
Fiatalkora[szerkesztés]
Származása[szerkesztés]
Apai nagyapja, Gyurcsány Géza pénzügyőrtisztként dolgozott, apai nagyanyja, Tamás Margit (1908-1943);[15] apja, id. Gyurcsány Ferenc pedig ötévesen elvesztette szüleit; lecsúszott középosztálybeli családból származott, és rendezetlen életmódot élt. A Magyarok Világszövetsége által feltárt iratok szerint édesapját többször elítélték kisebb bűncselekmények elkövetéséért,[16] gyakori és túlzott alkoholfogyasztása[17][18] és rendszertelen munkaviszonya pedig nehéz életkörülményeket eredményezett a család számára. Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsalád gyermeke, gyárban dolgozott. A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérével Pápán társbérletben telepedett le egy komfort – fürdőszoba – nélküli lakrészbe, amelyben velük együtt több szegény család lakott. A gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos és beosztó gazdálkodásának köszönhetően. 1976-ban a lényegesen jobb körülményeket biztosító, akkor épült Vajda Péter lakótelepre költözhettek.
Tanulmányai[szerkesztés]
Lakhelyük miatt a Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003-tól Tarczy Lajos nevét viseli). Az iskolai életben aktívan részt vett: matematikaverseny, szakkörök, sport – elsősorban atlétika (a rendszeres futást miniszterelnöksége alatt is űzte) –, hetedik osztályos korában az úttörő-csapattanács elnöke lett. Jók voltak a tanulmányi eredményei, osztályfőnöke felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak adott lehetőséget a felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába, így középfokú tanulmányait a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban kezdte meg. A tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát – magát tizenhat évesnek kiadva – a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg.[19] A második év befejezése után Pápán folytatta a középiskolát. Ennek oka a kollégium igazgatójával való vitája volt a második idegen nyelv tanulásának kötelezettségéről. 1979-ben a Türr István Gimnáziumban érettségizett le.
Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatta technika–biológia szakon, ahol 1984-ben főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaságtudományi Karon egyetemi diplomát szerzett levelező tagozaton.
A politikában[szerkesztés]
KISZ, Demisz[szerkesztés]
1981-ben a főiskolai KISZ-bizottság tagja lett, elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később a főiskola KISZ-titkárának választották meg, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után egy jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a viszonylag radikálisabb reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc támogatójával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, észrevétlenül szűnt meg, ezzel jó ideig szünetelt Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása.
1989-ben Orbán Viktor így nyilatkozott róla: „Egyetlen ember van a KISZ-esek közül, akit én ismerek, akit komolyan kell venni, ha az ember tárgyal vele, mert az próbára teszi az ember képességeit, ...az a Gyurcsány nevű ember”.[20]
1990-től, tanulmányai befejezése után az üzleti életben helyezkedett el, politikával jó ideig nem foglalkozott.
Üzleti tevékenysége[szerkesztés]
1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél.[21] A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, 2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt.[22] 2009-ben az időközben 100%-os tulajdonába került[23] Altus Zrt. vezérigazgatói tisztjét átadta feleségének, Dobrev Klárának.[24]
2014 októberében az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága megbízatást adott egy – az Altus által vezetett – nemzetközi konzorciumnak az európai kohéziós és regionális politikával kapcsolatos tanulmányok készítésére az EU összes tagországában.[25] Az ügyben a magyar kormány tiltakozását fejezte ki, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint a Bizottság „hálapénzt” fizet Gyurcsány Ferencnek azzal, hogy egy nem független politikus négyfős cégét bízta meg.[26] Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója közleményben fejtette ki, hogy a megbízás tárgya nem pénzügyi ellenőrzés, hanem stratégiai, szakmai elemzés.[27]
A Medgyessy-kormányban[szerkesztés]
Searchtool right.svg Bővebben: Medgyessy-kormány
Beszéd közben 2006 szeptemberében
A Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) 2000-ben lett tagja. 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. E tisztségbeli tevékenységének egy része később vizsgálat tárgyát képezte a Zuschlag-ügyben.
2004 februárja és szeptembere között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is volt.
Miniszterelnökké válása[szerkesztés]
Searchtool right.svg Bővebben: Első Gyurcsány-kormány
Medgyessy Péter akkori miniszterelnök vitába keveredett Gyurcsány Ferenccel, aki erre felajánlotta lemondását. A kormányát átalakító Medgyessy leváltotta volna Csillag István gazdasági minisztert, de a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. Leváltására a két párt konstruktív bizalmatlansági indítványt akart benyújtani, de Medgyessy Péter azt megelőzve lemondott posztjáról.
Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek Kiss Péterrel szemben; ő ezután lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én bízta meg kormányalakítással; az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg.
Választási győzelem[szerkesztés]
Putyin orosz elnök és Gyurcsány Ferenc (2006. február)
Gyurcsány beszéd közben (2006. július 8.)
2006. április 9-én és április 23-án az országgyűlési választáson az MSZP és az SZDSZ együtt többséget szerzett, így Gyurcsány Ferenc vezetésével tovább folytathatták a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet országgyűlési választáson munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. 2006. június 9-én alakult meg a második Gyurcsány-kormány.
Az őszödi beszéd kiszivárgásának következményei[szerkesztés]
Searchtool right.svg Bővebben: Őszödi beszéd és Magyarországi tiltakozások 2006 őszén
2006. szeptember 17-én kiszivárgott a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt zárt körben elmondott ún. őszödi beszéde. A beszédben a megelőző másfél-két illetve négy év kormányzásának hazugságairól trágár és a kormányoldalt ostorozó kifejezések kíséretében számolt be.
„ Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon! ”
– Gyurcsány Ferenc
A botrány kirobbanása után Gyurcsány arra hivatkozott, hogy a beszéd az egész politikai elit megelőző 8-10 évére vonatkozott,[28] később pedig szenvedélyes igazságbeszédnek nevezte.[29] Sólyom László köztársasági elnök szerint a beszéd, illetve hogy „saját hazugságát összemosta az elmúlt 16 év történéseivel,” morális válságot okozott Magyarországon.[30]
„ Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. ”
– Gyurcsány Ferenc
A beszéd kiszivárgását heves tiltakozások követték. A Kossuth téren a Parlament előtt még 17-én tüntetés kezdődött, aminek hónapokkal később a Parlament kordonokkal való körülvétele vetett véget (lásd Kossuth tériek). A kiszivárgást követő első héten Budapesten több alkalommal utcai zavargások ismétlődtek, többek között e hét hétfőn történt az MTV székház ostroma. Az ellenzéki pártok is Gyurcsány lemondását követelték. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 72 órás ultimátumot adott, de mivel Gyurcsány nem mondott le, a Fidesz tüntetéssorozatot kezdett a Kossuth téren, ahol politikusok és egyéb közszereplők beszédei hangzottak el.
Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án tartott tüntetés után – melynél a rendőri fellépés arányosságát sokan megkérdőjelezték – a tiltakozások ritkultak.
A Fidesz-KDNP frakciószövetség Gyurcsányt ettől kezdve „illegitim”-ként kezelte, parlamenti beszédei alatt pedig – a frakcióvezetők kivételével – kivonultak az ülésteremből.
2011-ben egykori párttársa, Szanyi Tibor megvádolta Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd nyilvánosságra hozásával, s mint kijelentette, ezért a cselekedetéért az egész szocialista frakciót árulónak kiáltották ki a kiszivárogtatás utáni években.[31]
MSZP-elnök[szerkesztés]
2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa – mint egyetlen jelöltet – 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75% támogatásával hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.[32]
2008. június 30-án a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották annak athéni kongresszusán.
Lemondása után[szerkesztés]
2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.[8][9][33]
A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választás kiírását, amit az MSZP-SZDSZ-es parlamenti többség elutasított.[34]
Sólyom László köztársasági elnök is új választás megtartása mellett érvelt nyilatkozatában.[35]
A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi[36] és Glatz[37] később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.
Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták,[38] mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta[39] a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot[40] – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta[41] az MSZP, amit Gráf nem vállalt.[42]
Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett, aki április 14-én váltotta Gyurcsányt a miniszterelnöki poszton.
Habár a március 21-ei kongresszuson a szavazatok 85%-ával[43] újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. Döntését az MSZP megyei elnökeinek találkozója után hozta meg.[10]
A 2010-es országgyűlési választáson a Szocialista Párt országos listájának 4. helyéről bejutva nyert parlamenti mandátumot.
Demokratikus Koalíció[szerkesztés]
Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta, annak megváltoztatására 2010. október 22-én életre hívta a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Mivel próbálkozása az MSZP átalakítására kudarcba fulladt (kisebbségben maradt) 2011. október 22-én platformjával kilépett a Magyar Szocialista Pártból és Demokratikus Koalíció (DK) néven önálló párttá alakultak, melynek alapító-elnöke lett.[1] Mivel vele együtt meglett a frakcióalapításhoz szükséges minimum tíz képviselő, társaival az MSZP frakciójából is kilépett, hogy önálló frakcióba tömörülve politizáljanak tovább a parlamentben. 2011. november 6-tól a DK elnöke.[44] 2012. október 23-án Gyurcsány Ferenc a DK elnöke a párt ünnepi rendezvényén bejelentette, hogy a DK Bajnai Gordon volt kormányfőt támogatja az ellenzéki együttműködés miniszterelnök-jelöltjének a 2014-es választásokra.[45] 2014. január 14-én több más szervezettel együtt a DK az Összefogás, később Kormányváltás nevű pártszövetség tagja lett, melynek célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz kormány leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lettek az Országgyűlés tagjai. A pártszövetség felbomlása után a 2014-es európai parlamenti választásra a párt már külön készült, de Gyurcsány közölte, hogy listavezetőként akkor sem menne Brüsszelbe, ha a pártja mandátumokat kapna a választáson.[46]
A 2016-os Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 41. legbefolyásosabb személye.
Eltűnt dolgozatok és plágiumvád[szerkesztés]
Schmitt Pál plágiumügye nyomán komoly sajtóérdeklődés támadt több vezető politikus diplomamunkája után, főleg Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc dolgozatai iránt. Orbán saját diplomamunkáját „Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben (A lengyel példa)” címmel hamarosan nyilvánossá is tette,[47] Gyurcsány 1984-ben a Pécsi Tudományegyetemen és 1990-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán leadott dolgozatai azonban nem fellelhetők az érintett felsőoktatási intézményeknél. Az előbbi annak ellenére tűnt el, hogy az azonos szakon leadott többi szakdolgozat megvan, míg az utóbbit szabályos eljárásban leselejtezték.[48][49][50] Gyurcsány az ügy felmerülésekor ígéretet tett rá, hogy saját példányait megkeresi és nyilvánossá teszi, de állítása szerint nem találta meg őket.[51]
Plágiummal a Hír TV 2012. április 27-én sugárzott Célpont című műsorában vádolták meg nyíltan. Itt elhangzott: „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című dolgozata címében megegyezik Gyurcsány korábbi sógora, Rozs Szabolcs 1980-ban beadott dolgozatával. Gyurcsány a Célpont kérdésére eleinte azt állította, hogy azt sem tudja sógora miről írt szakdolgozatot, majd röviddel később nem tagadta, hogy forrásként felhasználhatta akkori sógora dolgozatát.[12][52] Két nappal később a Célpont közölte, hogy állítólag megtalálták Gyurcsány dolgozatának szakmai bírálatát, és ezt összevetették Rozs állítólagos dolgozatával, melyet tőle kaptak, viszont nem tettek közzé. A Hír TV állítása szerint a Gyurcsány-dolgozat bírálatának egyes megjegyzései egybevágnak Rozs dolgozatának sajátosságaival.[13] Ezt később a Pécsi Tudományegyetem rektora is megerősítette.[53]
Gyurcsány a blogjában úgy reagált, hogy akkori feleségének szüleinek balatonfüredi házában sok anyagot, prospektusokat talált a környék borászatáról, és valószínűleg akkori sógorának dolgozata is ezek közt lehetett, így lehet, hogy azt is felhasználta saját dolgozata készítésekor.[54] Rozs tagadta ezt, szerinte a szülei házában az ő dolgozatán kívül semmilyen más borászattal foglalkozó anyag nem volt, és a dolgozatot sem ott írta, mivel nem ott lakott, csak küldött egy példányt a szüleinek. Minden más információt hazugságnak nevezett.[52]
A Pécsi Tudományegyetem feljelentést tett Gyurcsány eltűnt dolgozata miatt,[55] a rendőrség azonban elutasította azt, mivel nem talált bűncselekményre utaló körülményt.[56] Gyurcsány maga politikai karaktergyilkosságnak nevezte az ügyet a DK május 1-i rendezvényén.[57]
A PTE belső vizsgálatot folytatott, ennek megállapítása szerint „a bírálat és Rozs Szabolcs szakdolgozatának összevetése nem alkalmas eljárás arra, hogy Gyurcsány szakdolgozatáról szerzői jogi természetű megállapításokat lehessen tenni”. Kiderült az is, hogy Gyurcsány keresett dolgozata az egyetemi nyilvántartások szerint már 2000-ben sem volt meg. A PTE ezzel lezárta az ügyet.[14]
A DK szerint megbukott a plágiumvád, aminek kapcsán „le akarták vadászni Gyurcsány Ferencet, de helyette bakot lőttek”. Vadai Ágnes, a DK képviselője sajtótájékoztatóján Gyurcsányhoz hasonlóan perekkel fenyegetőzött azokkal szemben, akik a plágiumot tényként említik.[58] Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivőjének közleménye szerint „sem a rendőrség, sem az egyetem nem tisztázta megnyugtatóan Gyurcsány Ferenc plágiumügyét, így a gyanú árnyéka most már a volt miniszterelnökön marad.”[59]
Gyurcsány még az eset kirobbanása után helyreigazítási pert indított a Heti Válasz és az Index nevű sajtóorgánumok ellen, mivel azok az MTI-n keresztül átvették a Hír TV állításait. A bíróság 2013 januárjában megjelent indoklása szerint azonban az nem lehet a sajtóper tárgya, hogy a Gyurcsány-dolgozat milyen körülmények között készült és hogy annak milyen volt a bírálata. A testület arra is hivatkozott, hogy a médiumoknak nem lehetett tudomásuk az egyetemen folyó eljárásról, mely értékelte a kialakult helyzetet, de a fejleményekről elvárhatóan beszámoltak.[13][14] Az elvesztett per miatt a bíróság Gyurcsányt első fokon arra kötelezte, hogy az államnak 70 000, a két médiumnak pedig fejenként 50 000 forint perköltséget fizessen meg.[60] Gyurcsány korábban az ügyet először megszellőztető Pécsi Újság ellen is több helyreigazítási pert indított, de mindet elvesztette.[61]
Éhségsztrájk a választási regisztráció magyarországi bevezetése ellen[szerkesztés]
Gyurcsány Ferenc és pártja néhány más politikusa 2012. szeptember 10-én egy hetes éhségsztrájkot kezdtek a Kossuth-téren a Fidesz által kezdeményezett előzetes választási regisztráció ellen, mely véleményük szerint korlátozza a választási jogokat. A résztvevők a téren sátrakat állítottak fel a demonstráció idejére, ahol a rendezvény ideje alatt tartózkodtak és várták az érdeklődöket.[62] Az akció kimondottan a médiafigyelem felkeltését célozta. A helyszínen feltűnt néhány nyugalmat megzavaró, kiabáló és Gyurcsány-ellenes jelszavakkal megjelent személy is.[63] A Fidesz részéről közleményben Selmeczi Gabriella annyit fűzött a demonstrációhoz, hogy „nem hangzik túl izgalmasan, hogy négy középkorú férfi összeköltözik egy sátorba, a belváros közepén. Talán nem kellene ekkora ügyet csinálni egy egyhetes tisztítókúrából.”[64] Szeptember 15-én, szombaton Gyurcsány és a vele éhségsztrájkolók a Batthyány-örökmécsesnél tartott DK-s gyűlésen fejezték be a demonstrációt, ahol többek közt ő is felszólalt, beszédében pedig bírálta a Fidesz-kormányt és Orbán Viktort. Bejelentette, hogy az MSZP támogatásáról biztosította, és hogy a Szolidaritással együtt kíván tüntetni október 23-án, valamint azt is, hogy élőlánccal vennék körül a Parlamentet azon a napon, amikor az előzetes regisztrációról szavaz az Országgyűlés.[65][66] Miután azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a regisztrációt, a Fidesz visszalépett a törvénytervezettől, így okafogyottá vált a demonstráció.[67] A döntés után a DK ezt saját és Gyurcsány sikereként értelmezte.[68] Gyurcsány még az éhségsztrájk folyamán úgy nyilatkozott, hogy megosztó személyisége miatt nem kíván miniszterelnök-jelölt lenni, mert ahogy fogalmazott „összefogásra van szükség az ellenzék között.”[69]
Családja[szerkesztés]
Első felesége Rozs Beatrix, akit még a gimnáziumban ismert meg. Közös gyermekük nem született.
Második feleségét, Bognár Edinát Pécsett ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze. Gyermekeik: Péter (1988), Bálint (1990).[70]
Harmadik felesége Dobrev Klára. 1994 óta élnek együtt. Gyermekeik: Anna (1996), Tamás (1997), Márton (2015).[71]
Szabadidő, sport, hobbi[szerkesztés]
Gyurcsány Ferenc hobbija a futás és a főzés.[72] Receptekből és történetekből összefűzött Gyurcsány a konyhában című szakácskönyvnek is szerzője.[73]
A ma is aktívan űzött tevékenységeken kívül, évtizedekkel ezelőtt a bőrdíszművességgel is megismerkedett, Bajnai Gordont is „ő vezette be ebbe a mesterségbe”.[74]
Személye körüli problémák[szerkesztés]
2001-ben az MSZP megszavazta az Orbán-kormány javaslatát a magyarigazolvány bevezetésére, a 2002-es Orbán–Nastase megállapodás kapcsán azonban „23 millió román munkavállaló” bevándorlásával riogatott. Debreczeni József Új miniszterelnök című életrajzában Gyurcsány elismeri, hogy ez a kampányfogás az ő ötlete volt.[75][76]
2002-ben az ötvenedik helyen szerepelt a Magyar Hírlap a 100 leggazdagabb magyart felsoroló listáján.[77] Politikai ellenfelei kétségbe vonják meggazdagodásának törvényességét. Első és második hivatali ideje alatt is több eljárást indítottak üzleti ügyeinek kivizsgálására. 2006 elején az ügyészség Deutsch-Für Tamás fideszes politikus feljelentése alapján eljárva megalapozottnak látta az okirathamisítás bűncselekményének gyanúját egyik cégével kapcsolatban, ám elévülés miatt az eljárást lezárták.[78] Gyurcsány tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és több nyilatkozatában „jogi pontatlanságoknak" nevezte a történteket.[79][80]
2002-ben a választási kampány során az ő ötlete alapján szerveztek a szocialisták tüntetést és kampányt, ami Kövér László „köteles beszéd”[81] néven híressé vált mondatainak kiforgatására épült. Debreczeni József könyvében később Gyurcsány beismerte, hogy Kövér kijelentését tudatosan rossz szándékúan értelmezve, hatásvadász módon, félelemkeltésre használták fel a kampány során.[82] A beszéd értelmezése és az azt követő tüntetés - ahol baloldali személyiségek kötéllel a nyakukban jelentek meg - jelentős indulatokat keltett a magyar közéletben.
2004-ben így nyilatkozott: „Akinek egy szobája van, az kettőt, akinek kettő van, az hármat, akinek három, az meg családi házat. Akinek öreg, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemelne.” A feleségek „lecserélésére” vonatkozó, megalázónak vélt kijelentés ellen többen – főként nőszervezetek – tiltakoztak.[83][84][85]
A kettős állampolgárság bevezetését akarók táborában még népszerűtlenebbé vált,[forrás?] amikor a 2004. december 5-i népszavazás előtt a „nem” mellett kampányolva 800 000 határon túli magyar áttelepülésének veszélyével riogatott.[86][87] Emiatt népszerűsége a határon túli magyarság közt is mélyre süllyedt;[88] több helyen tiltakoztak ellene.[89][90]
2005 februárjában, egy pártrendezvényen elmondott viccben terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait. A kijelentés kisebb diplomácia feszültséget keltett a két ország között, néhány hónapra visszarendelték a szaúdi nagykövetet.[91] Gyurcsány később bocsánatot kért a szerencsétlen tréfa miatt.[92]
2005. szeptember 24-én Battonyán a következőket mondta: „Tudom és ismerem milyen nyugdíjasnak lenni ebben az országban. Látom édesanyámon, aki kétszobás lakótelepi lakásban lakik, aki csak akkor kapcsolja be a konvektort, hogyha nagyon muszáj, a konyhában pedig azért nem, mert a gáztűzhely úgyis ad elég meleget. Tudom, hogyan számolja és hogyan olvassa a gázórát, hogy hány köbméter fogyott ebben a hónapban.” A kijelentés alapján felmerült a kérdés, hogy a vagyonos üzletember esetleg nem gondoskodik megfelelően az anyjáról.[93][94][95]
2006. június 15-én Országos Érdekegyeztető Tanács ülésen a vállalkozókhoz szólva kijelentette, akiknek közülük nem tetszenek az adóemelések, elhagyhatják az országot: „Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!”[96]
2006. február 25-én Veszprémben Gyurcsány az ellene irányuló politikai támadások kapcsán a következő kijelentést tette: „És ha az embert megbántják, és ha az embert megsértik, és hogyha az emberre rágalmakat szórnak, akkor az ember megrázza magát és megy tovább, és nem veszi föl a kesztyűt. És ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat. A válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk és telepre visszük, a városokat, országunkat megvédjük.” Az e szavak értelmezését firtató későbbi újságírói kérdésre azt válaszolta, „a gondolatmenet magáért beszél”.[97] Minderre Farkas Flórián Fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom cigányszervezet elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben Gyurcsány szavait a szólásszabadság korlátozásának szándékaként értelmezte és a kommunista diktatúra gyakorlatával hozta összefüggésbe, amikor egyes csoportokat véleményük alapján megsemmisítő vagy munkatáborokba zártak.[98]
Magyarországi tiltakozások 2006 őszén
Események
Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde
Az MTV-székház ostroma
2006-os önkormányzati választás
Zavargások október 23-án
Szervezetek, személyek
Kossuth tériek · MNB 2006 · Molnár Tamás · HVIM · Toroczkai László · Budaházy György · Gergényi Péter
Érintett hírszolgáltatók
Magyar Rádió · Magyar Televízió · Hír TV
m • v • sz
2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án a balatonőszödi MSZP frakcióülésen elmondott beszédének hangfelvétele, amelyben a nehéz lépések szükségességét indokolva elismerte többek között kormánya első másfél évének időhúzó politikáját, a népszerűtlen intézkedések és a reformok elodázását. A szöveg tartalma és – utólag a miniszterelnök által túlzónak és „szenvedélyesnek” minősített – („végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”), helyenként trágár szóhasználata széles körben negatív visszhangot váltott ki és tömeges tiltakozásokhoz és zavargásokhoz vezetett. (Bővebben: Őszödi beszéd, illetve Magyarországi tiltakozások 2006 őszén)
A balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő zavargások során számos rendőr indokolatlanul, jogellenes bántalmazott nemcsak egyes, a tüntetéseken részt vevő személyeket, de nem egy esetben az azokban részt nem vevő járókelőket is,[99][100] majd esetenként hamis tanúzással igyekeztek börtönbe juttatni őrizetbe vetteket, hogy ezzel a túlkapásokat leplezzék.[101] Gyurcsányt politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy a rendőri túlkapások az ő utasítására vagy bátorítására történtek. A miniszterelnök az ellene tüntetők erőszakos akcióival szemben a rendőri intézkedéseket megvédte és kiállt az érintett rendőri vezetők mellett.[102] Blogjában 2006. október 25-én megjelent egy később törölt bejegyzés, amely a rendőrség „lenyűgöző szakszerűségéről” szólt, amellyel a rendőrség a tisztességes adófizető állampolgárokat védte, és az ezzel kapcsolatos hála anyagi kifejezését sürgette. A miniszterelnök az MTV-székház ostroma során utasításokat adott a rendőrségnek.[103]
A sorozatos botrányok és lelepleződések miatt Gyurcsány népszerűsége példátlan mélységbe zuhant.[104] Gyurcsány a több oldalról érkező felszólítások illetve nyomásgyakorlás ellenére sem volt hajlandó lemondani. 2008 nyarán az SZDSZ többek között a miniszterelnök személyére hivatkozva hagyta el a koalíciót, és így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült.[105]
2009 tavaszára népszerűsége odáig zuhant, hogy 18%-os népszerűségi indexével a demokratikus Magyarország valaha volt legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lett.[6][7] Az emberek mindössze 18%-a tartaná hatalomban a kormányt és 81% szerint rossz irányba mennek a dolgok. (Utóbbi két adat az addig mért legrosszabb.[106] 2012 januárjában azonban már 84% volt a rossz irányt látók aránya.[107])
A Gyurcsány-kormány idején izraeli befektetők egy csoportja Magyarországon, Sukoró település közelében nagyszabású kaszinó- és turisztikai beruházást kívánt megvalósítani. Az ellenzék a kormány és Gyurcsány Ferenc személye elleni általános támadások közepette élesen ellenezte a beruházást, rámutatva a telekcsere során érintett területek értékkülönbségére. A kormány szerint viszont az másfélszer annyi tőkét vonzott volna Magyarországra, mint az ugyancsak akkoriban megkötött megállapodás a Mercedes gyár kecskeméti telepének megépítéséről, és 1500 fő közvetlen foglalkoztatását tette volna lehetővé, ezért azt támogatta volna, többek között telekcserével biztosított volna területet a számára. Az ellenzék elsősorban a telekcserét támadta, mert abban az állam megkárosítását látta, de fontos szerepet kaptak a környezetvédelmi aggodalmak is. Az ügy az őszödi beszédhez hasonló hívószóvá emelkedett, Schiffer András feljelentést tett, a Polt Péter vezette ügyészség is vizsgálatot indított. A Gyurcsány-kormány bukása után utódja, Bajnai Gordon elállt a beruházás megvalósításától.[108] Az üggyel kapcsolatos perek 2014-ben zárultak le, melynek során egy washingtoni választott bíróság a magyar állam javára döntött a sukorói kaszinóberuházás kártérítést követelő befektetőivel szemben.[109]
2012 áprilisában az eltűnt és állítólagosan plagizált szakdolgozata okozott újabb botránysorozatot, lásd fentebb.
2013. október 14-én egy pódiumbeszélgetésen, melyben a DK választási esélyeit latolgatta, a következőket mondta az MSZP-ről: „Én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk.” A kijelentés alapján felmerült a gyanú, hogy Gyurcsány pártelnöki időszakában illegális módon kerültek pénzek a pártba, de Gyurcsány szerint ő csak a pártfinanszírozási szabályok visszásságaira utalt.[110] A Fidesz bejelentette, hogy Gyurcsány kijelentése miatt feljelentést tesz, az MSZP szerint nem történt szabálytalan pénzmozgás a párt gazdálkodásában,[111] az ügyészség pedig végül elutasította a feljelentést bűncselekmény hiányában, mert „az bűncselekményre utaló konkrét ténybeli alapot nem, csak a feljelentők következtetéseit tartalmazta.”[112] Gyurcsány és a DK csalódással fogadta az ügyészség döntését, mert nyilatkozatuk szerint a per kapcsán a pártfinanszírozás általános rendezetlenségére és a Fidesz ezzel kapcsolatos felelősségére akarták irányítani a figyelmet.[113]
2014-ben Heller Ágnes baloldali filozófus a Wiener Zeitung osztrák liberális napilapnak adott interjúban Gyurcsány Ferenc politikusi tevékenységét minősítve kijelentette, hogy "nagyon rossz miniszterelnök volt. Politikailag egyáltalán nem volt tehetséges, kétbalkezes volt"[114]
Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. – ) magyar üzletember és politikus. 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-éig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, 2006-tól országgyűlési képviselő, 2007-től 2009-ig a Magyar Szocialista Párt, 2010-től pedig pártja Demokratikus Koalíció Platformjának,[3] majd az abból vezetésével 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció pártnak az elnöke.[4]
Politikai pályafutását az 1980-as években a KISZ-ben kezdte, ahol a Központi Bizottság titkári posztjáig emelkedett, majd a 90-es években üzleti tevékenységet folytatott. 2000-ben belépett az MSZP-be, 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt.
2004-ben, a kormányzati ciklus közepén váltotta Medgyessy Pétert a miniszterelnöki székben. A 2006-os választáson pártja az SZDSZ-szel közösen ismét többséget szerzett, így újból miniszterelnökké választották. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként választást nyert.
2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt elmondott beszéde, melyben nyíltan és trágár módon beszélt többek között politikai hazugságokról és a választók elől eltitkolt tényekről. Ezt tiltakozások, az MTV-székház ostroma, majd rendszeresen ismétlődő utcai zavargások követték, az ellenzék pedig a lemondását követelte. Gyurcsány ettől kezdve a rendszerváltás óta mért közvéleménykutatások alapján[5] a legnépszerűtlenebb magyar kormányfővé vált.[6][7]
2009. március 21-én bejelentett távozási szándékát követően április 14-én konstruktív bizalmatlansági indítvány útján Bajnai Gordont választották helyette miniszterelnökké.[8][9] Március 28-án a pártelnökségről való lemondását is bejelentette, utóda Lendvai Ildikó lett.[10] Ezután az MSZP-hez köthető Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. A 2010-es választáson az MSZP országos listájának 4. helyéről került a parlamentbe.
Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta. 2010. október 22-én életre hívta az MSZP-n belüli Demokratikus Koalíció Platformot, majd erre építve 2011. október 22-én megalapította a Demokratikus Koalíció pártot,[1] melyhez vele együtt tíz képviselő csatlakozott a parlamentben, akik kiléptek az MSZP frakciójából. Önálló képviselőcsoportot terveztek létrehozni, amit azonban az új házszabály megakadályozott, Gyurcsány így a DK elnökeként és független országgyűlési képviselőként folytatta a politizálást.[11]
2012 áprilisában a Hír TV plágium gyanúját fogalmazta meg vele szemben az egyetemi szakdolgozata kapcsán.[12] A plágiumot azonban nem lehetett bizonyítani vagy cáfolni, mivel ehhez nem álltak rendelkezésre egyértelmű bizonyítékok[13] és a szakdolgozat minden példánya eltűnt.[14]
Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Fiatalkora
1.1 Származása
1.2 Tanulmányai
2 A politikában
2.1 KISZ, Demisz
2.2 Üzleti tevékenysége
2.3 A Medgyessy-kormányban
2.4 Miniszterelnökké válása
2.5 Választási győzelem
2.6 Az őszödi beszéd kiszivárgásának következményei
2.7 MSZP-elnök
2.8 Lemondása után
2.9 Demokratikus Koalíció
3 Eltűnt dolgozatok és plágiumvád
4 Éhségsztrájk a választási regisztráció magyarországi bevezetése ellen
5 Családja
6 Szabadidő, sport, hobbi
7 Személye körüli problémák
8 Irodalom
9 Források, jegyzetek
10 További információk
Fiatalkora[szerkesztés]
Származása[szerkesztés]
Apai nagyapja, Gyurcsány Géza pénzügyőrtisztként dolgozott, apai nagyanyja, Tamás Margit (1908-1943);[15] apja, id. Gyurcsány Ferenc pedig ötévesen elvesztette szüleit; lecsúszott középosztálybeli családból származott, és rendezetlen életmódot élt. A Magyarok Világszövetsége által feltárt iratok szerint édesapját többször elítélték kisebb bűncselekmények elkövetéséért,[16] gyakori és túlzott alkoholfogyasztása[17][18] és rendszertelen munkaviszonya pedig nehéz életkörülményeket eredményezett a család számára. Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsalád gyermeke, gyárban dolgozott. A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérével Pápán társbérletben telepedett le egy komfort – fürdőszoba – nélküli lakrészbe, amelyben velük együtt több szegény család lakott. A gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos és beosztó gazdálkodásának köszönhetően. 1976-ban a lényegesen jobb körülményeket biztosító, akkor épült Vajda Péter lakótelepre költözhettek.
Tanulmányai[szerkesztés]
Lakhelyük miatt a Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003-tól Tarczy Lajos nevét viseli). Az iskolai életben aktívan részt vett: matematikaverseny, szakkörök, sport – elsősorban atlétika (a rendszeres futást miniszterelnöksége alatt is űzte) –, hetedik osztályos korában az úttörő-csapattanács elnöke lett. Jók voltak a tanulmányi eredményei, osztályfőnöke felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak adott lehetőséget a felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába, így középfokú tanulmányait a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban kezdte meg. A tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát – magát tizenhat évesnek kiadva – a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg.[19] A második év befejezése után Pápán folytatta a középiskolát. Ennek oka a kollégium igazgatójával való vitája volt a második idegen nyelv tanulásának kötelezettségéről. 1979-ben a Türr István Gimnáziumban érettségizett le.
Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatta technika–biológia szakon, ahol 1984-ben főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaságtudományi Karon egyetemi diplomát szerzett levelező tagozaton.
A politikában[szerkesztés]
KISZ, Demisz[szerkesztés]
1981-ben a főiskolai KISZ-bizottság tagja lett, elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később a főiskola KISZ-titkárának választották meg, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után egy jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a viszonylag radikálisabb reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc támogatójával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, észrevétlenül szűnt meg, ezzel jó ideig szünetelt Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása.
1989-ben Orbán Viktor így nyilatkozott róla: „Egyetlen ember van a KISZ-esek közül, akit én ismerek, akit komolyan kell venni, ha az ember tárgyal vele, mert az próbára teszi az ember képességeit, ...az a Gyurcsány nevű ember”.[20]
1990-től, tanulmányai befejezése után az üzleti életben helyezkedett el, politikával jó ideig nem foglalkozott.
Üzleti tevékenysége[szerkesztés]
1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél.[21] A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, 2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt.[22] 2009-ben az időközben 100%-os tulajdonába került[23] Altus Zrt. vezérigazgatói tisztjét átadta feleségének, Dobrev Klárának.[24]
2014 októberében az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága megbízatást adott egy – az Altus által vezetett – nemzetközi konzorciumnak az európai kohéziós és regionális politikával kapcsolatos tanulmányok készítésére az EU összes tagországában.[25] Az ügyben a magyar kormány tiltakozását fejezte ki, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint a Bizottság „hálapénzt” fizet Gyurcsány Ferencnek azzal, hogy egy nem független politikus négyfős cégét bízta meg.[26] Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója közleményben fejtette ki, hogy a megbízás tárgya nem pénzügyi ellenőrzés, hanem stratégiai, szakmai elemzés.[27]
A Medgyessy-kormányban[szerkesztés]
Searchtool right.svg Bővebben: Medgyessy-kormány
Beszéd közben 2006 szeptemberében
A Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) 2000-ben lett tagja. 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. E tisztségbeli tevékenységének egy része később vizsgálat tárgyát képezte a Zuschlag-ügyben.
2004 februárja és szeptembere között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is volt.
Miniszterelnökké válása[szerkesztés]
Searchtool right.svg Bővebben: Első Gyurcsány-kormány
Medgyessy Péter akkori miniszterelnök vitába keveredett Gyurcsány Ferenccel, aki erre felajánlotta lemondását. A kormányát átalakító Medgyessy leváltotta volna Csillag István gazdasági minisztert, de a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. Leváltására a két párt konstruktív bizalmatlansági indítványt akart benyújtani, de Medgyessy Péter azt megelőzve lemondott posztjáról.
Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek Kiss Péterrel szemben; ő ezután lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én bízta meg kormányalakítással; az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg.
Választási győzelem[szerkesztés]
Putyin orosz elnök és Gyurcsány Ferenc (2006. február)
Gyurcsány beszéd közben (2006. július 8.)
2006. április 9-én és április 23-án az országgyűlési választáson az MSZP és az SZDSZ együtt többséget szerzett, így Gyurcsány Ferenc vezetésével tovább folytathatták a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet országgyűlési választáson munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. 2006. június 9-én alakult meg a második Gyurcsány-kormány.
Az őszödi beszéd kiszivárgásának következményei[szerkesztés]
Searchtool right.svg Bővebben: Őszödi beszéd és Magyarországi tiltakozások 2006 őszén
2006. szeptember 17-én kiszivárgott a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt zárt körben elmondott ún. őszödi beszéde. A beszédben a megelőző másfél-két illetve négy év kormányzásának hazugságairól trágár és a kormányoldalt ostorozó kifejezések kíséretében számolt be.
„ Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon! ”
– Gyurcsány Ferenc
A botrány kirobbanása után Gyurcsány arra hivatkozott, hogy a beszéd az egész politikai elit megelőző 8-10 évére vonatkozott,[28] később pedig szenvedélyes igazságbeszédnek nevezte.[29] Sólyom László köztársasági elnök szerint a beszéd, illetve hogy „saját hazugságát összemosta az elmúlt 16 év történéseivel,” morális válságot okozott Magyarországon.[30]
„ Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. ”
– Gyurcsány Ferenc
A beszéd kiszivárgását heves tiltakozások követték. A Kossuth téren a Parlament előtt még 17-én tüntetés kezdődött, aminek hónapokkal később a Parlament kordonokkal való körülvétele vetett véget (lásd Kossuth tériek). A kiszivárgást követő első héten Budapesten több alkalommal utcai zavargások ismétlődtek, többek között e hét hétfőn történt az MTV székház ostroma. Az ellenzéki pártok is Gyurcsány lemondását követelték. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 72 órás ultimátumot adott, de mivel Gyurcsány nem mondott le, a Fidesz tüntetéssorozatot kezdett a Kossuth téren, ahol politikusok és egyéb közszereplők beszédei hangzottak el.
Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án tartott tüntetés után – melynél a rendőri fellépés arányosságát sokan megkérdőjelezték – a tiltakozások ritkultak.
A Fidesz-KDNP frakciószövetség Gyurcsányt ettől kezdve „illegitim”-ként kezelte, parlamenti beszédei alatt pedig – a frakcióvezetők kivételével – kivonultak az ülésteremből.
2011-ben egykori párttársa, Szanyi Tibor megvádolta Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd nyilvánosságra hozásával, s mint kijelentette, ezért a cselekedetéért az egész szocialista frakciót árulónak kiáltották ki a kiszivárogtatás utáni években.[31]
MSZP-elnök[szerkesztés]
2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa – mint egyetlen jelöltet – 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75% támogatásával hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.[32]
2008. június 30-án a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották annak athéni kongresszusán.
Lemondása után[szerkesztés]
2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.[8][9][33]
A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választás kiírását, amit az MSZP-SZDSZ-es parlamenti többség elutasított.[34]
Sólyom László köztársasági elnök is új választás megtartása mellett érvelt nyilatkozatában.[35]
A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi[36] és Glatz[37] később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.
Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták,[38] mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta[39] a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot[40] – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta[41] az MSZP, amit Gráf nem vállalt.[42]
Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett, aki április 14-én váltotta Gyurcsányt a miniszterelnöki poszton.
Habár a március 21-ei kongresszuson a szavazatok 85%-ával[43] újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. Döntését az MSZP megyei elnökeinek találkozója után hozta meg.[10]
A 2010-es országgyűlési választáson a Szocialista Párt országos listájának 4. helyéről bejutva nyert parlamenti mandátumot.
Demokratikus Koalíció[szerkesztés]
Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta, annak megváltoztatására 2010. október 22-én életre hívta a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Mivel próbálkozása az MSZP átalakítására kudarcba fulladt (kisebbségben maradt) 2011. október 22-én platformjával kilépett a Magyar Szocialista Pártból és Demokratikus Koalíció (DK) néven önálló párttá alakultak, melynek alapító-elnöke lett.[1] Mivel vele együtt meglett a frakcióalapításhoz szükséges minimum tíz képviselő, társaival az MSZP frakciójából is kilépett, hogy önálló frakcióba tömörülve politizáljanak tovább a parlamentben. 2011. november 6-tól a DK elnöke.[44] 2012. október 23-án Gyurcsány Ferenc a DK elnöke a párt ünnepi rendezvényén bejelentette, hogy a DK Bajnai Gordon volt kormányfőt támogatja az ellenzéki együttműködés miniszterelnök-jelöltjének a 2014-es választásokra.[45] 2014. január 14-én több más szervezettel együtt a DK az Összefogás, később Kormányváltás nevű pártszövetség tagja lett, melynek célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz kormány leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lettek az Országgyűlés tagjai. A pártszövetség felbomlása után a 2014-es európai parlamenti választásra a párt már külön készült, de Gyurcsány közölte, hogy listavezetőként akkor sem menne Brüsszelbe, ha a pártja mandátumokat kapna a választáson.[46]
A 2016-os Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 41. legbefolyásosabb személye.
Eltűnt dolgozatok és plágiumvád[szerkesztés]
Schmitt Pál plágiumügye nyomán komoly sajtóérdeklődés támadt több vezető politikus diplomamunkája után, főleg Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc dolgozatai iránt. Orbán saját diplomamunkáját „Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben (A lengyel példa)” címmel hamarosan nyilvánossá is tette,[47] Gyurcsány 1984-ben a Pécsi Tudományegyetemen és 1990-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán leadott dolgozatai azonban nem fellelhetők az érintett felsőoktatási intézményeknél. Az előbbi annak ellenére tűnt el, hogy az azonos szakon leadott többi szakdolgozat megvan, míg az utóbbit szabályos eljárásban leselejtezték.[48][49][50] Gyurcsány az ügy felmerülésekor ígéretet tett rá, hogy saját példányait megkeresi és nyilvánossá teszi, de állítása szerint nem találta meg őket.[51]
Plágiummal a Hír TV 2012. április 27-én sugárzott Célpont című műsorában vádolták meg nyíltan. Itt elhangzott: „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című dolgozata címében megegyezik Gyurcsány korábbi sógora, Rozs Szabolcs 1980-ban beadott dolgozatával. Gyurcsány a Célpont kérdésére eleinte azt állította, hogy azt sem tudja sógora miről írt szakdolgozatot, majd röviddel később nem tagadta, hogy forrásként felhasználhatta akkori sógora dolgozatát.[12][52] Két nappal később a Célpont közölte, hogy állítólag megtalálták Gyurcsány dolgozatának szakmai bírálatát, és ezt összevetették Rozs állítólagos dolgozatával, melyet tőle kaptak, viszont nem tettek közzé. A Hír TV állítása szerint a Gyurcsány-dolgozat bírálatának egyes megjegyzései egybevágnak Rozs dolgozatának sajátosságaival.[13] Ezt később a Pécsi Tudományegyetem rektora is megerősítette.[53]
Gyurcsány a blogjában úgy reagált, hogy akkori feleségének szüleinek balatonfüredi házában sok anyagot, prospektusokat talált a környék borászatáról, és valószínűleg akkori sógorának dolgozata is ezek közt lehetett, így lehet, hogy azt is felhasználta saját dolgozata készítésekor.[54] Rozs tagadta ezt, szerinte a szülei házában az ő dolgozatán kívül semmilyen más borászattal foglalkozó anyag nem volt, és a dolgozatot sem ott írta, mivel nem ott lakott, csak küldött egy példányt a szüleinek. Minden más információt hazugságnak nevezett.[52]
A Pécsi Tudományegyetem feljelentést tett Gyurcsány eltűnt dolgozata miatt,[55] a rendőrség azonban elutasította azt, mivel nem talált bűncselekményre utaló körülményt.[56] Gyurcsány maga politikai karaktergyilkosságnak nevezte az ügyet a DK május 1-i rendezvényén.[57]
A PTE belső vizsgálatot folytatott, ennek megállapítása szerint „a bírálat és Rozs Szabolcs szakdolgozatának összevetése nem alkalmas eljárás arra, hogy Gyurcsány szakdolgozatáról szerzői jogi természetű megállapításokat lehessen tenni”. Kiderült az is, hogy Gyurcsány keresett dolgozata az egyetemi nyilvántartások szerint már 2000-ben sem volt meg. A PTE ezzel lezárta az ügyet.[14]
A DK szerint megbukott a plágiumvád, aminek kapcsán „le akarták vadászni Gyurcsány Ferencet, de helyette bakot lőttek”. Vadai Ágnes, a DK képviselője sajtótájékoztatóján Gyurcsányhoz hasonlóan perekkel fenyegetőzött azokkal szemben, akik a plágiumot tényként említik.[58] Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivőjének közleménye szerint „sem a rendőrség, sem az egyetem nem tisztázta megnyugtatóan Gyurcsány Ferenc plágiumügyét, így a gyanú árnyéka most már a volt miniszterelnökön marad.”[59]
Gyurcsány még az eset kirobbanása után helyreigazítási pert indított a Heti Válasz és az Index nevű sajtóorgánumok ellen, mivel azok az MTI-n keresztül átvették a Hír TV állításait. A bíróság 2013 januárjában megjelent indoklása szerint azonban az nem lehet a sajtóper tárgya, hogy a Gyurcsány-dolgozat milyen körülmények között készült és hogy annak milyen volt a bírálata. A testület arra is hivatkozott, hogy a médiumoknak nem lehetett tudomásuk az egyetemen folyó eljárásról, mely értékelte a kialakult helyzetet, de a fejleményekről elvárhatóan beszámoltak.[13][14] Az elvesztett per miatt a bíróság Gyurcsányt első fokon arra kötelezte, hogy az államnak 70 000, a két médiumnak pedig fejenként 50 000 forint perköltséget fizessen meg.[60] Gyurcsány korábban az ügyet először megszellőztető Pécsi Újság ellen is több helyreigazítási pert indított, de mindet elvesztette.[61]
Éhségsztrájk a választási regisztráció magyarországi bevezetése ellen[szerkesztés]
Gyurcsány Ferenc és pártja néhány más politikusa 2012. szeptember 10-én egy hetes éhségsztrájkot kezdtek a Kossuth-téren a Fidesz által kezdeményezett előzetes választási regisztráció ellen, mely véleményük szerint korlátozza a választási jogokat. A résztvevők a téren sátrakat állítottak fel a demonstráció idejére, ahol a rendezvény ideje alatt tartózkodtak és várták az érdeklődöket.[62] Az akció kimondottan a médiafigyelem felkeltését célozta. A helyszínen feltűnt néhány nyugalmat megzavaró, kiabáló és Gyurcsány-ellenes jelszavakkal megjelent személy is.[63] A Fidesz részéről közleményben Selmeczi Gabriella annyit fűzött a demonstrációhoz, hogy „nem hangzik túl izgalmasan, hogy négy középkorú férfi összeköltözik egy sátorba, a belváros közepén. Talán nem kellene ekkora ügyet csinálni egy egyhetes tisztítókúrából.”[64] Szeptember 15-én, szombaton Gyurcsány és a vele éhségsztrájkolók a Batthyány-örökmécsesnél tartott DK-s gyűlésen fejezték be a demonstrációt, ahol többek közt ő is felszólalt, beszédében pedig bírálta a Fidesz-kormányt és Orbán Viktort. Bejelentette, hogy az MSZP támogatásáról biztosította, és hogy a Szolidaritással együtt kíván tüntetni október 23-án, valamint azt is, hogy élőlánccal vennék körül a Parlamentet azon a napon, amikor az előzetes regisztrációról szavaz az Országgyűlés.[65][66] Miután azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a regisztrációt, a Fidesz visszalépett a törvénytervezettől, így okafogyottá vált a demonstráció.[67] A döntés után a DK ezt saját és Gyurcsány sikereként értelmezte.[68] Gyurcsány még az éhségsztrájk folyamán úgy nyilatkozott, hogy megosztó személyisége miatt nem kíván miniszterelnök-jelölt lenni, mert ahogy fogalmazott „összefogásra van szükség az ellenzék között.”[69]
Családja[szerkesztés]
Első felesége Rozs Beatrix, akit még a gimnáziumban ismert meg. Közös gyermekük nem született.
Második feleségét, Bognár Edinát Pécsett ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze. Gyermekeik: Péter (1988), Bálint (1990).[70]
Harmadik felesége Dobrev Klára. 1994 óta élnek együtt. Gyermekeik: Anna (1996), Tamás (1997), Márton (2015).[71]
Szabadidő, sport, hobbi[szerkesztés]
Gyurcsány Ferenc hobbija a futás és a főzés.[72] Receptekből és történetekből összefűzött Gyurcsány a konyhában című szakácskönyvnek is szerzője.[73]
A ma is aktívan űzött tevékenységeken kívül, évtizedekkel ezelőtt a bőrdíszművességgel is megismerkedett, Bajnai Gordont is „ő vezette be ebbe a mesterségbe”.[74]
Személye körüli problémák[szerkesztés]
2001-ben az MSZP megszavazta az Orbán-kormány javaslatát a magyarigazolvány bevezetésére, a 2002-es Orbán–Nastase megállapodás kapcsán azonban „23 millió román munkavállaló” bevándorlásával riogatott. Debreczeni József Új miniszterelnök című életrajzában Gyurcsány elismeri, hogy ez a kampányfogás az ő ötlete volt.[75][76]
2002-ben az ötvenedik helyen szerepelt a Magyar Hírlap a 100 leggazdagabb magyart felsoroló listáján.[77] Politikai ellenfelei kétségbe vonják meggazdagodásának törvényességét. Első és második hivatali ideje alatt is több eljárást indítottak üzleti ügyeinek kivizsgálására. 2006 elején az ügyészség Deutsch-Für Tamás fideszes politikus feljelentése alapján eljárva megalapozottnak látta az okirathamisítás bűncselekményének gyanúját egyik cégével kapcsolatban, ám elévülés miatt az eljárást lezárták.[78] Gyurcsány tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és több nyilatkozatában „jogi pontatlanságoknak" nevezte a történteket.[79][80]
2002-ben a választási kampány során az ő ötlete alapján szerveztek a szocialisták tüntetést és kampányt, ami Kövér László „köteles beszéd”[81] néven híressé vált mondatainak kiforgatására épült. Debreczeni József könyvében később Gyurcsány beismerte, hogy Kövér kijelentését tudatosan rossz szándékúan értelmezve, hatásvadász módon, félelemkeltésre használták fel a kampány során.[82] A beszéd értelmezése és az azt követő tüntetés - ahol baloldali személyiségek kötéllel a nyakukban jelentek meg - jelentős indulatokat keltett a magyar közéletben.
2004-ben így nyilatkozott: „Akinek egy szobája van, az kettőt, akinek kettő van, az hármat, akinek három, az meg családi házat. Akinek öreg, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemelne.” A feleségek „lecserélésére” vonatkozó, megalázónak vélt kijelentés ellen többen – főként nőszervezetek – tiltakoztak.[83][84][85]
A kettős állampolgárság bevezetését akarók táborában még népszerűtlenebbé vált,[forrás?] amikor a 2004. december 5-i népszavazás előtt a „nem” mellett kampányolva 800 000 határon túli magyar áttelepülésének veszélyével riogatott.[86][87] Emiatt népszerűsége a határon túli magyarság közt is mélyre süllyedt;[88] több helyen tiltakoztak ellene.[89][90]
2005 februárjában, egy pártrendezvényen elmondott viccben terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait. A kijelentés kisebb diplomácia feszültséget keltett a két ország között, néhány hónapra visszarendelték a szaúdi nagykövetet.[91] Gyurcsány később bocsánatot kért a szerencsétlen tréfa miatt.[92]
2005. szeptember 24-én Battonyán a következőket mondta: „Tudom és ismerem milyen nyugdíjasnak lenni ebben az országban. Látom édesanyámon, aki kétszobás lakótelepi lakásban lakik, aki csak akkor kapcsolja be a konvektort, hogyha nagyon muszáj, a konyhában pedig azért nem, mert a gáztűzhely úgyis ad elég meleget. Tudom, hogyan számolja és hogyan olvassa a gázórát, hogy hány köbméter fogyott ebben a hónapban.” A kijelentés alapján felmerült a kérdés, hogy a vagyonos üzletember esetleg nem gondoskodik megfelelően az anyjáról.[93][94][95]
2006. június 15-én Országos Érdekegyeztető Tanács ülésen a vállalkozókhoz szólva kijelentette, akiknek közülük nem tetszenek az adóemelések, elhagyhatják az országot: „Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!”[96]
2006. február 25-én Veszprémben Gyurcsány az ellene irányuló politikai támadások kapcsán a következő kijelentést tette: „És ha az embert megbántják, és ha az embert megsértik, és hogyha az emberre rágalmakat szórnak, akkor az ember megrázza magát és megy tovább, és nem veszi föl a kesztyűt. És ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat. A válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk és telepre visszük, a városokat, országunkat megvédjük.” Az e szavak értelmezését firtató későbbi újságírói kérdésre azt válaszolta, „a gondolatmenet magáért beszél”.[97] Minderre Farkas Flórián Fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom cigányszervezet elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben Gyurcsány szavait a szólásszabadság korlátozásának szándékaként értelmezte és a kommunista diktatúra gyakorlatával hozta összefüggésbe, amikor egyes csoportokat véleményük alapján megsemmisítő vagy munkatáborokba zártak.[98]
Magyarországi tiltakozások 2006 őszén
Események
Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde
Az MTV-székház ostroma
2006-os önkormányzati választás
Zavargások október 23-án
Szervezetek, személyek
Kossuth tériek · MNB 2006 · Molnár Tamás · HVIM · Toroczkai László · Budaházy György · Gergényi Péter
Érintett hírszolgáltatók
Magyar Rádió · Magyar Televízió · Hír TV
m • v • sz
2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án a balatonőszödi MSZP frakcióülésen elmondott beszédének hangfelvétele, amelyben a nehéz lépések szükségességét indokolva elismerte többek között kormánya első másfél évének időhúzó politikáját, a népszerűtlen intézkedések és a reformok elodázását. A szöveg tartalma és – utólag a miniszterelnök által túlzónak és „szenvedélyesnek” minősített – („végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”), helyenként trágár szóhasználata széles körben negatív visszhangot váltott ki és tömeges tiltakozásokhoz és zavargásokhoz vezetett. (Bővebben: Őszödi beszéd, illetve Magyarországi tiltakozások 2006 őszén)
A balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő zavargások során számos rendőr indokolatlanul, jogellenes bántalmazott nemcsak egyes, a tüntetéseken részt vevő személyeket, de nem egy esetben az azokban részt nem vevő járókelőket is,[99][100] majd esetenként hamis tanúzással igyekeztek börtönbe juttatni őrizetbe vetteket, hogy ezzel a túlkapásokat leplezzék.[101] Gyurcsányt politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy a rendőri túlkapások az ő utasítására vagy bátorítására történtek. A miniszterelnök az ellene tüntetők erőszakos akcióival szemben a rendőri intézkedéseket megvédte és kiállt az érintett rendőri vezetők mellett.[102] Blogjában 2006. október 25-én megjelent egy később törölt bejegyzés, amely a rendőrség „lenyűgöző szakszerűségéről” szólt, amellyel a rendőrség a tisztességes adófizető állampolgárokat védte, és az ezzel kapcsolatos hála anyagi kifejezését sürgette. A miniszterelnök az MTV-székház ostroma során utasításokat adott a rendőrségnek.[103]
A sorozatos botrányok és lelepleződések miatt Gyurcsány népszerűsége példátlan mélységbe zuhant.[104] Gyurcsány a több oldalról érkező felszólítások illetve nyomásgyakorlás ellenére sem volt hajlandó lemondani. 2008 nyarán az SZDSZ többek között a miniszterelnök személyére hivatkozva hagyta el a koalíciót, és így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült.[105]
2009 tavaszára népszerűsége odáig zuhant, hogy 18%-os népszerűségi indexével a demokratikus Magyarország valaha volt legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lett.[6][7] Az emberek mindössze 18%-a tartaná hatalomban a kormányt és 81% szerint rossz irányba mennek a dolgok. (Utóbbi két adat az addig mért legrosszabb.[106] 2012 januárjában azonban már 84% volt a rossz irányt látók aránya.[107])
A Gyurcsány-kormány idején izraeli befektetők egy csoportja Magyarországon, Sukoró település közelében nagyszabású kaszinó- és turisztikai beruházást kívánt megvalósítani. Az ellenzék a kormány és Gyurcsány Ferenc személye elleni általános támadások közepette élesen ellenezte a beruházást, rámutatva a telekcsere során érintett területek értékkülönbségére. A kormány szerint viszont az másfélszer annyi tőkét vonzott volna Magyarországra, mint az ugyancsak akkoriban megkötött megállapodás a Mercedes gyár kecskeméti telepének megépítéséről, és 1500 fő közvetlen foglalkoztatását tette volna lehetővé, ezért azt támogatta volna, többek között telekcserével biztosított volna területet a számára. Az ellenzék elsősorban a telekcserét támadta, mert abban az állam megkárosítását látta, de fontos szerepet kaptak a környezetvédelmi aggodalmak is. Az ügy az őszödi beszédhez hasonló hívószóvá emelkedett, Schiffer András feljelentést tett, a Polt Péter vezette ügyészség is vizsgálatot indított. A Gyurcsány-kormány bukása után utódja, Bajnai Gordon elállt a beruházás megvalósításától.[108] Az üggyel kapcsolatos perek 2014-ben zárultak le, melynek során egy washingtoni választott bíróság a magyar állam javára döntött a sukorói kaszinóberuházás kártérítést követelő befektetőivel szemben.[109]
2012 áprilisában az eltűnt és állítólagosan plagizált szakdolgozata okozott újabb botránysorozatot, lásd fentebb.
2013. október 14-én egy pódiumbeszélgetésen, melyben a DK választási esélyeit latolgatta, a következőket mondta az MSZP-ről: „Én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk.” A kijelentés alapján felmerült a gyanú, hogy Gyurcsány pártelnöki időszakában illegális módon kerültek pénzek a pártba, de Gyurcsány szerint ő csak a pártfinanszírozási szabályok visszásságaira utalt.[110] A Fidesz bejelentette, hogy Gyurcsány kijelentése miatt feljelentést tesz, az MSZP szerint nem történt szabálytalan pénzmozgás a párt gazdálkodásában,[111] az ügyészség pedig végül elutasította a feljelentést bűncselekmény hiányában, mert „az bűncselekményre utaló konkrét ténybeli alapot nem, csak a feljelentők következtetéseit tartalmazta.”[112] Gyurcsány és a DK csalódással fogadta az ügyészség döntését, mert nyilatkozatuk szerint a per kapcsán a pártfinanszírozás általános rendezetlenségére és a Fidesz ezzel kapcsolatos felelősségére akarták irányítani a figyelmet.[113]
2014-ben Heller Ágnes baloldali filozófus a Wiener Zeitung osztrák liberális napilapnak adott interjúban Gyurcsány Ferenc politikusi tevékenységét minősítve kijelentette, hogy "nagyon rossz miniszterelnök volt. Politikailag egyáltalán nem volt tehetséges, kétbalkezes volt"[114]
Elkezdték csipegetni a papírt, 61-62-63akba belevesznek, nem sokáig lesz lent szerintem a papír. A többi már azóta elszállt. Hozaméhség van, mindenben duplázni akar mindenki, ahogy a héten duplázott is egy pár papír egy hét alatt. Na mikor kerül ez sorra? 1-2-4hét?
Hidd el, Konzumban és a többiben ugyanezt mondták lent! Még macika, és Sly is! Aztán itt van. Senkinek nem kötnek előre az orrárasemmit. Amikor meg hír jön, már 10szeresén a papír, ahogy ott is.. Akkor kár már venni, amikor ilyeneket olvasunk beszállt Jászai, meg Mészáros, és addigra 10szeresén a papír.
Kifarrolnak a kis cégek a recesszióból.
Egy eső piacon lehet jó poén volt nyomtatgatni, de egy felfele szárnyaló piacon a meglévő papírokat kell hagyni kifuttatni. Nem omlás van, hanem felépülés, és hozamhiány!
Hagyni kell a befektetők kapkodjanak csak a papírokért. Elsőnek 80fölé tépték. Kár fékezni. Hacsak nem az olcsó kivezetés a cél. De azzal is jól jár a befektető. Ennél olcsóbban egyszerűen nem éri meg eladniuk, látszik. 55alatt fáj adni
"A Társaság küldetése
A NUTEX Nyrt. küldetése, hogy a tökéletes egészség, a kiegyensúlyozott élet, és a
természettel való harmónia lehetőségét hozza el egyre több embertársunk számára.
A NUTEX részesedésével működő vállalatok hazánkban és nemzetközi szinten is az
egészség, a vitalitás és a természetes hatóanyagok jegyében tevékenykednek és
egyedülálló termékeikkel sokak számára nyújtanak segítséget a testi és lelki
egészség, a külső és a belső harmónia megteremtésében.
A társaság befektetései prémium minőségű egészségmegőrző, egészségjavító,
táplálék-kiegészítő és kozmetikai termékeket kívánnak nyújtani fogyasztóiknak az
ismert világ egyre több pontján. Társaságunk tevékenysége és befektetései során is
vezérelvének tekinti tisztelni és megóvni bolygónkat és az élővilágot, a természetes
gyógyítás forrását.
A NUTEX Nyrt elsődleges értéknek tekinti az emberi egészséget, ezért kiemelt
figyelmet fordít a biztonságra és a termék-minőségre.
A Társaság, illetve befektetései fő piacai
A Társaság Magyarországon bejegyzett társaság, így legfőbb üzleti környezete
Magyarországhoz, illetve Európához kapcsolódik. A Társaság befektetéseinek, illetve
közvetett részesedésével működő vállalatoknak fő piacai az Európai Unió, Észak
Amerika, illetve Ázsia.
A vállalkozás céljai és stratégiája
A NUTEX Nyrt vagyonkezelő (holding) vállalatként működik, célja, hogy vagyonát
kezelje, a társaság fenntarthatóságát biztosítsa, illetve a részvényesi értéket
növelje. Ennek megfelelően stratégiájában szerepel a Társaság portfóliójába
tartozó befektetések körének további alakítása, akár új vállalatok alapításával, akár
akvizíciók útján, de sor kerülhet meglévő befektetések, részesedések
átszervezésére, értékesítésére, realizálására is. Stratégia részét képezi a
mindenkori befektetései földrajzi terjeszkedésének előmozdítása, piacaik
kedvezőbb átalakítása, új piacok megszerzése.
A NUTEX Nyrt működési stratégiájában a továbbiakban is a befektetői struktúra
megőrzése szerepel. Befektetéseit korábban főként az emberi egészséggel
kapcsolatos tevékenységgel rendelkező vállalatokra összpontosította, de
stratégiájában szerepet kaphatnak egyéb jellegű befektetések, melyek megfelelően
szolgálhatják a társaság érdekeit."
"A Társaság 2016. április 30. napján megtartott éves rendes közgyűlésén meghozott
fontosabb határozatok tartalma:
- A Közgyűlés elfogadta a levezető elnök által javasolt jegyzőkönyv hitelesítőt.
- A Közgyűlés a Társaság 2015. évi éves beszámolóját 1.756.989 ezer Ft
mérlegfőösszeggel és 129.060 ezer Ft adózott eredménnyel (nyereséggel)
elfogadta, azzal, hogy a Társaság a 2015. év után osztalékot nem fizet, az
adózott eredmény teljes mértékben eredménytartalékba kerül.
- A Közgyűlés elfogadta a Társaság Felelős Társaságirányítási Jelentését. "
"A Közgyűlés felhatalmazta az Igazgatótanácsot, hogy a Társaság alaptőkéjét
a 2021. április 30-ig terjedő időszakban egy, vagy több alkalommal, zárt
körben, vagy nyilvánosan, de összesen legfeljebb 2.000.000.000 Ft-tal
megemelje.
- A Közgyűlés felhatalmazta a Társaság Igazgatótanácsát a Társaság által
végrehajtandó tranzakciók részvényszükségletének biztosítása, az akvizíciók
és egyéb vásárlások ellenértékeként felhasználandó részvénymennyiség
biztosítása, a részvény árfolyam-ingadozása esetén a gyors beavatkozás
lehetőségének megteremtése céljából, valamint az Igazgatótanács által jónak
látott egyéb célból saját részvények megszerzésére.
Jelen felhatalmazás a Társaság által kibocsátott valamennyi részvényfajtába
és részvényosztályba tartozó részvény megszerzésére kiterjed.
Amennyiben visszterhes részvényszerzésre kerül sor, akkor az ennek során
alkalmazott ellenérték részvényenként legalább 1 Ft, legfeljebb az ügylet
létrejöttét megelőző napon, a Budapesti Értéktőzsdén rögzített záró ár 150%-a
lehet
Az Igazgatótanács jelen felhatalmazásban rögzített jogaival 2017. szeptember
30-ig élhet."
Ja.. Opimusban is ott van Mészáros, nem csak Konzumban.
Itt is világosan le van írva befektetőt hoznak, akviziciók lehetnek.. sőt srv.
Aztán lesz-e kiderül. Nem én, a cég írja.
2017.szeptember 30a részvények kivásárlásának határideje, vagy vmi ilyesmit írtak
Nagyon be vaygtok fordulva, és szemellenző nem enged benneteket gondolkodni. Valszeg pénzetek nem maradt ilyen papírokra, mert szétégtetek a kis papírokban és mást nem tudtok elképzelni, csak esést. Közben egy hét alatt dupláznak most a kis papírok. Forbes, Magyar Nemzet, Hír TV megmondta nem érti miért, de dupláznak. Én értem. Mert gazdasági felfutás van, és hozamhiány, és ezek a papírok 90%os diszkonton vannak!
"A Társaság küldetése
A NUTEX Nyrt. küldetése, hogy a tökéletes egészség, a kiegyensúlyozott élet, és a
természettel való harmónia lehetőségét hozza el egyre több embertársunk számára.
A NUTEX részesedésével működő vállalatok hazánkban és nemzetközi szinten is az
egészség, a vitalitás és a természetes hatóanyagok jegyében tevékenykednek és
egyedülálló termékeikkel sokak számára nyújtanak segítséget a testi és lelki
egészség, a külső és a belső harmónia megteremtésében.
A társaság befektetései prémium minőségű egészségmegőrző, egészségjavító,
táplálék-kiegészítő és kozmetikai termékeket kívánnak nyújtani fogyasztóiknak az
ismert világ egyre több pontján. Társaságunk tevékenysége és befektetései során is
vezérelvének tekinti tisztelni és megóvni bolygónkat és az élővilágot, a természetes
gyógyítás forrását.
A NUTEX Nyrt elsődleges értéknek tekinti az emberi egészséget, ezért kiemelt
figyelmet fordít a biztonságra és a termék-minőségre.
A Társaság, illetve befektetései fő piacai
A Társaság Magyarországon bejegyzett társaság, így legfőbb üzleti környezete
Magyarországhoz, illetve Európához kapcsolódik. A Társaság befektetéseinek, illetve
közvetett részesedésével működő vállalatoknak fő piacai az Európai Unió, Észak
Amerika, illetve Ázsia.
A vállalkozás céljai és stratégiája
A NUTEX Nyrt vagyonkezelő (holding) vállalatként működik, célja, hogy vagyonát
kezelje, a társaság fenntarthatóságát biztosítsa, illetve a részvényesi értéket
növelje. Ennek megfelelően stratégiájában szerepel a Társaság portfóliójába
tartozó befektetések körének további alakítása, akár új vállalatok alapításával, akár
akvizíciók útján, de sor kerülhet meglévő befektetések, részesedések
átszervezésére, értékesítésére, realizálására is. Stratégia részét képezi a
mindenkori befektetései földrajzi terjeszkedésének előmozdítása, piacaik
kedvezőbb átalakítása, új piacok megszerzése.
A NUTEX Nyrt működési stratégiájában a továbbiakban is a befektetői struktúra
megőrzése szerepel. Befektetéseit korábban főként az emberi egészséggel
kapcsolatos tevékenységgel rendelkező vállalatokra összpontosította, de
stratégiájában szerepet kaphatnak egyéb jellegű befektetések, melyek megfelelően
szolgálhatják a társaság érdekeit."
Egy gazdasági recesszióban nem sok értelme lett volna. Ugyanebben időszakban Jászai is megakarta venni a Hunguestet és még sem tette. Most a gazdasági fellendülésben meglépte.
Nem értitek!!
Fontosabb közgyűlési döntések tartalma
"A Társaság 2016. április 30. napján megtartott éves rendes közgyűlésén meghozott
fontosabb határozatok tartalma:
- A Közgyűlés elfogadta a levezető elnök által javasolt jegyzőkönyv hitelesítőt.
- A Közgyűlés a Társaság 2015. évi éves beszámolóját 1.756.989 ezer Ft
mérlegfőösszeggel és 129.060 ezer Ft adózott eredménnyel (nyereséggel)
elfogadta, azzal, hogy a Társaság a 2015. év után osztalékot nem fizet, az
adózott eredmény teljes mértékben eredménytartalékba kerül.
- A Közgyűlés elfogadta a Társaság Felelős Társaságirányítási Jelentését. "
"A Közgyűlés felhatalmazta az Igazgatótanácsot, hogy a Társaság alaptőkéjét
a 2021. április 30-ig terjedő időszakban egy, vagy több alkalommal, zárt
körben, vagy nyilvánosan, de összesen legfeljebb 2.000.000.000 Ft-tal
megemelje.
- A Közgyűlés felhatalmazta a Társaság Igazgatótanácsát a Társaság által
végrehajtandó tranzakciók részvényszükségletének biztosítása, az akvizíciók
és egyéb vásárlások ellenértékeként felhasználandó részvénymennyiség
biztosítása, a részvény árfolyam-ingadozása esetén a gyors beavatkozás
lehetőségének megteremtése céljából, valamint az Igazgatótanács által jónak
látott egyéb célból saját részvények megszerzésére.
Jelen felhatalmazás a Társaság által kibocsátott valamennyi részvényfajtába
és részvényosztályba tartozó részvény megszerzésére kiterjed.
Amennyiben visszterhes részvényszerzésre kerül sor, akkor az ennek során
alkalmazott ellenérték részvényenként legalább 1 Ft, legfeljebb az ügylet
létrejöttét megelőző napon, a Budapesti Értéktőzsdén rögzített záró ár 150%-a
lehet
Az Igazgatótanács jelen felhatalmazásban rögzített jogaival 2017. szeptember
30-ig élhet."
Látszik már 60alatt fáj eladniuk.
Nincs eladó. A héten meg vették 20-30Kval a papírt. Konzumban 119en 500.000vevők vannak. Itt 6nap alatt felszívnák ekkora pakkokkal az egész Nutexet! Nulla szintű ez a 35K eladó 60nál. Elfogy majd
És ez csak vélemény, nem ajánlás.. ahogy a többiben is. Pénznyelőr leírja mire várja le, én meg, hogy mire várom fel. Aztán kiderül kinek volt igaza..
2015március 28as ATL!
2016március 35
2017március 60 most.
Ez két éve nem esik, de azért várjátok az esést :)
Nem kamuzok. Ma nem írtál? Dehogynem.
Ki mindta két éve írtál. Olyan szörszálas badarságokat írsz mint Exmnbs. Nézitek végig a saját butaságotok miatt a rallykat. Ez két éve 28volt pont. Ma 60! Ez duplázás, nem felezés!!! Két év!!nem egy hetes rally..
Jajj istenem..
Mondjátok csak a semmit.
Yo8!
hagyd már tényleg ezt a hülyeséget.
24Ft a névérték. 2.7millio részvény van csak!!!
1.7mrd a tőke. 166milla kapitalizacio, kozkez alig.
18millios KPs toke emeles volt, nem apport!
En tobbet nem magyarázom!
Üdv
reménytelenek vagytok.
Nekem mindegy...
Nem volt abban semmi, de mégis kellett valamiért, de ez biztosan nem, meg mindenki kifogta... sőt.. közeleg vég. Noé bárkáját elő
:)
Tisztelt Civin Úr !
A tőkeemelés értelmezhető úgy , hogy kibékült a " bűnözőkkel " ? Ejtette a vádakat ? Nem gondoltam , hogy bármi pénzért képes erre . Üdv : Jovi
Nyomozás HUMET azaz NUTEX ügyben