Nulla államadósság, 230 ezer fős állami leépítés - konkrét gazdaságpolitikai javaslatok Járai Zsigmo  

Kedves Qwertz77!
.
Valóban a gabona önmagában nem túl magas glikémiás indexű étel, azzá csak a szokásos feldolgozás teszi. Nem írtam, de elég sok ember szenved még gabona allergiában, s ez is ellenszenvessé teszi számomra a kenyérgabona támogatását. A zöldségekkel azért nem szabad összehasonlítani, mert ugyan azokban is van szénhidrát, de mellé több egyéb szükséges tápanyagot is tartalmaznak, mint a gabona (vitamin, nyomelem).
.
Tudom, hogy az egészséges ember sok mindent megehet és nem lesz tőle semmi baja. De nézz szét az országban és találsz vagy félmillió cukorbajost, akik egy része éppen magas glimkémiás indexű ételek gyakori fogyasztásával tette tönkre a hasnyálmirigyét. Azt is tudom, hogy nagyon nehéz lenne gabona alapról átállítani a magyar mezőgazdaságot másra, mégis meg kellene tenni. Csak rossz szokás, hogy mi mindenhez fehér kenyeret, krumlit vagy rizst akarunk enni nagy mennyiségben.
.
Az olajos magvak szokásos feldolgozása is transzzsírokat hoz magával, amik nem túl egészségesek (margarinban és a szokásos étolajban). Itt legalább már látok valami jó kezdeményezést, hogy nem hidrogénezik utólag agyon a kisajtolt zsírokat, és egyelőre drágábban, de már lehet kapni telítetlen zsírsavakban gazdagabb olajokat is.
.
Nem a gabona za alap, ez legfeljebb némely szakíró téves következtetése. Egész jól el lehet lenni az étkezésben gabona nélkül.
.
A banki kölcsönökkel az a bajom, hogy akkor egy része a lehetséges nyereségnek (nemzeti jövedelemnek) a bankokhoz megy, és ezt nem szeretem. Jobb helyen van nálam, nálunk. Lehet élni bankkölcsönök nélkül, ez is csak olyan szakemberek kitalált hazugsága, hogy egy cég túltőkésített bankkölcsön nélkül, akik érdekeltek a bankoktól ezért húzott jövedelemben.
.
Van értelme a bankkölcsönöknek egyetlen esetben: projekthitel esetén. Minden más célra káros a felvétele.
.
Amúgy az ultraliberális eszméid az adóztatásban, járadákokban nálam nyerők, és alaposan el fogok róluk gondolkozni, mert van bennük ráció!

Linyi:
Én közgazdasági értelemben sem értek egyet a véleményeddel, de a táplálkozási ismereteid egyenesen horrorisztikusak.
" Csupa magas glikémiás indexű, csak üres kalóriákat tartalmazó gabonafélét, kukoricát, rizst vagy olajos magvat"
.
Ad 1. a gabona és kukorica max feldolgozva lesz magas GIs kaja tipikusan a pelyhesítés után lesz brutálisan magas. (amúgy közepes értékű) Sokak szerint a fehér kenyér is sokkal rosszabb, mint a barna a valóságban a GIjük alig különbözi, egyéb tápanyag tartalma miatt persze sokkal egészségesebb a teljes kiőrlésű változat. A tészta GI értéke attól is függ mennyire főzöd szét. Keményen jobb, ahogy az olaszok szeretik. Sportolók is így kell, hogy fogyasszák, hogy feltölthessék a glikogén raktáraikat egy hosszú verseny előtt.
A gabonaféléket üres kalóriának nyilvánítani a legnagyobb marhaság, amit hallottam, még Norbin is túltesz.
.
Ad 2. Néhány zöldségnek is magas a GI indexe, tehát szerinted pl a sárgarépa holt egészségtelen
.
Ad 3. Minél zsírosabban eszel valamit, annál lassabban szívódik fel, vagyis csökken a GI. A zsíros tej tehát egészségesebb mint a zsírszegény a GI alapon. (mondjuk finomabb az biztos :)
.
Ad 4. Az olajos magvak a legegészségesebb zsírforrások. A zsírok pedig nélkülözhetetlen tápanyagok az ember számára! (persze általában jóval többet fogyasztunk belőle, mint szükséges lenne)
.
Szóval az egész GI index istenítés ÖNMAGÁBAN szűklátókörű hozzáállás.
Lásd erről pl. ezt a linket: http://www.mcd.hu/pu b_med/2003/03_01/006 8.htm
.
Az ember számára ideális táplálkozás alapját elvileg éppen a gabonafélék képezik. A "táplálkozási piramis" nevű elképzelés szerint zöldésgből éppen fele annyi kell mint gabonafélékből (ide tartozik a tészta, kenyér stb), gyümölcsből pedig fele, mint zöldségből. Ez is elég sarkalatos, de lényeg, hogy a gabona az alap.
.
.Mindettől függetlenül a mezőgazdaságot át kéne alakítani, és a támogatást megszüntetni, csak néhány adminisztratív kvóta intézkedést meghagyni, ami területi alapon védi a helyi élelmiszer termelést (biztonsági megfontolásokból).
.
A mezőgazdaság fölös kapacitását pedig az energiatermelés felé lehetne elmozdítani, akár átmeneti támogatással is.
.
.
A többi ultraliberális elképzelés érdekes dolog, de esélytelen mindaddig, amíg demokráciában a többség dönt, és a többség többet kap, mint amennyit befizet... A kevés nettó befizetőnek nincs esélye. Mégha a demagógiától meg is szabadulna a rendszer.
.
Még egy pár megjegyzés: ha már állam - piaci szereplőket hozod párhuzamba, akkor a 0 államadósság nem állja meg a helyét, egy adósságmentes cég túltőkésítettnek számít gazdaságilag. De egyátalán nem lehet az államot gazdasági társaságok működésével összehasonlítani.
A 0 államadósság egyébként érdekesen rendezné át (globális megvalósulás esetén)
.
És ha már itt tartunk:
Álmodozni én is szoktam néha, még szélsőségesebben.
Sz erintem eleve rossz az adóztatási rendszer. Az ÁFA még csak OK lenne, de sok csalásra ad lehetőséget, és kicsit bünteti a kereskedelmet. Az SZJA a legrosszabb, bünteti a munkát. Miért jobb, ha magamnak szerelem a vízvezetéket, mintha az egy vízvezeték szerelő csinálja meg, amíg én végzem a saját munkámat? Ha magamnak dolgozok nincs adó, ha szakember csinálja adózni kell. Pedig társadalmilag sokkal jobb, ha a szakember csinálja meg. A szerencsejáték adó is tök jól hangzik, de nincs sok igazságtartalma, csak a nyerési esélyt csökkenti, ez is illegális tevékenységek, vagy megkerülés (online szerencsejáték, külföld stb) felé terel.
A szerencsejáték pedig nem feltétlen káros, hiszen munkahelyet teremt, és jobb ha egy gazdag ember erre költi a pénzét, mintha. A játékszenvedélyben szenvedőket persze el kell tiltani. Ha nincs ilyen brutális adóterhelés, akkor jóval kevesebbet veszítene a játékos.
Tehát szerintem összesen 2 adó létezne: 1. ingatlan vagyis inkább föld adó (csak a földterületre érték arányosan), 2. nyersanyag/környezet terhelési adó. Ez utóbbi gyakorlatilag a nyersanyag készletek államosítását jelentené egyébként, de nem a bányákét. A bánya vállalat a kitermelésre szerződne, és a kitermelt mennyiségre kapna a szerződés szerinti árat. A nyersanyag az államot érinti aki értékesíti, így tulajdonképpen a nyersanyag felhasználás lenne megadóztatva.
Egyért elmű és egyszerű rendszer, nincs kettős adóztatás. Csak a korlátos erőforrások használatát "bünteti" Legfőbb problémája, hogy csak zárt rendszerként működne, vagyis ha nincs külkereskedelem, pl. az egész Föld egy állam lenne....
.
Szerinte m ennek pont ugyan annyi az esélye, mint a fenti elképzeléseknek = 0

van erre is példa...csak nézz ki a mai magyar közéletbe úgyhogy jogos a kérdés tök ödön de mindjárt meg is válaszolható

Egyébként most jut eszembe, alapjaiban nagyon hasonlítanak Járai pontocskái Bokros 140 (vagy hány) pontjához.

Lehet, hogy puskázott?

És mondjátok már, ki nem pártkatona?

Talán Bokrost nem nevezném annak, bár több dologban nem értettem egyet a pontjaival, de rajta látszik leginkább, hogy a saját elveihez ragaszkodik, nem politikai oldalhoz.

Nem akartam mondani... de mintha én is valami ilyet hallottam volna róla...:S Különös...
.
>:)))

... Az oktatási színvonalunk is az EU munkaerő piacán fog megmérettetni. Ha jól, akkor a mi egyetemeinkre fog özönleni Európa. Ha nem, akkor a mieink mennek tanulni külföldre. Előbb-utóbb eljön az igazság pillanata.

Élvezettel olvastam az előző véleményeket, sok gondolattal egyet is értek.
Járai megszólalásának önmagában örültem. Természetesen az egyes tételei, számarányai vitathatók, de az alapgondolat egyértelműen támogatásra méltó: a költségvetés (általánosabban a közpénz) ne legyen a politikusok fő zsákmány-szerzési terepe (osztogatás-fosztoga tás, szavazat gyűjtés …). Az adott esetben ez önkritikát is jelent. Mondhatta volna korábban is, de sohasem késő. Hogy változnak a nézetei? Ez sem baj. Mindannyian változunk, az okosabbja előnyére. Őszintesége elég könnyen ellenőrizhető: pl. akár a választások előtt is közmegegyezéssel csökkenthető lenne a közszféra létszáma, mondjuk 5-10000 fővel, pl. olyan területeken, ahol kifejezetten szolgáltatás jellegű a tevékenység, ahol a szolgáltatás és a hatósági szerep jól elválasztható, vagy ahol nyilvánvaló a párhuzamosság. Mivel teljesen naív sem vagyok, tudom, hogy komoly lépések nem várhatók. Kényszerítő körülmények még nincsenek. De azért az EU jogot számon kérik rajtunk, adott esetben akár szankciókkal is (a jogkövetés gyakorlására e téren tanulási lehetőség nyílt számunkra). A demográfiai helyzet is tartogat veszélyeket, az energiaárak is előbb-utóbb begyűrűznek. Az oktatási színvonalunk is
UI. Némi iróniát is megengedve magamnak, Járai nézetei, ha nem tévedek, akár a „sokk-terápia” mai változatának is tekinthetők. Mint említettem, változnak az idők…(bár lehet, hogy az Elnök és baráti köre annakidején nem is ellenezte azt a sokkot).

Járait Ti hitelesnek tartjátok ?
Azt hallottam,hogy pártkatona.Ez igaz?
Üdv.

"amit Járai leírt az megvalósíthatlan és ezt Ő is tudja, csak készül a következő 4 évre ;)."
Úgy készül a következő 4 évre, hogy létbizonytalansággal fenyegeti a közszférát?

Valaki említette, hogy az USA közbiztonsága rendkívül rossz és 6 millió a börtöntöltelékek száma. Mivel tapasztalataim mást mutatnak, gyors keresést végeztem. A 2000. évi adat 1,3 millió, ebbõl 0,6 millió állami eltélt, a többi szövetségi (ez sem kevés). Egyébként az afroamerikaiak és latinok jelentõsen felül-képviseltek. Tõlem tapasztaltabb barátaim szerint az átlag amerikaiak jogkövetési szokásai sokkal jobbak a mienknél. Ez természetesen nem választható el a következetes ellenõrzéstõl is, de végeredményben hagyományosnak tekinthetõ és az élet minden területén taapasztalható.

ismét tombol az utópia már csak a falangszter elmélet hiányzik...
az a nagy igazság, hogy járai pozícióban nem igazán nyilatkozhat magánemberként mert ez röhejes, kb mint anno dr jeszenszky a külügyes papíron magánemberként f@szságokat röpített világgá...
a pénzügyekhez valamit is értő ilyen téziseket de legalábbis ezek nagy részét nem hogy papírra vetve de még fejben elgondolva is maximális felelőtlenségről és hozzá nem értésről tesz tanubizonyságot.
ez inkább egy szép választási maszlag amit tanult kolléga már vélt felfedezni e "bölcsesség" mögött

Werkaz: emlékeim szerint pár plusz milliárd támogatást kiharcoltak maguknak a gazdák, szerintem utánna lehet olvasni. Engem az nagyon zavar, hogy minden problémájukat forradalmi hangulat kialakításával akarják megoldani (persze politikai okokból). Bárkivel merek fogadni, hogy választások előtt lesz gazdatüntetés.
Linyi: Nagyon tévedsz, ha azt hiszed, hogy Kínával kell versenyeznünk. Kissé más közgazdasági kategóriába tartozik (pl. korlátlan munkaerő).
A vélemyénem az, hogy a rendszerhez nem lehet hozányúlni addig, amíg magától össze nem omlik. Mindenki kiharcolta magának a saját kis képzelt előjogait és ragaszkodik hozzá, önként nem mond le róla. Ez valahol természetes, bár nem biztos, hogy hatékony. Minden évben lehetne reformokat csinálni, ha mindent a leghatékonyabban szeretnénk csinálni, mert a külső környezet gyorsan változik. Nem fogja senki azt mondani, hogy holnaptól fizess az iskoláért, az orvosért, nem kapsz a gyógyszerhez támogatást stb..., mert az eyenlő a politikai öngyilkossággal.
Az eredeti témához visszatérve, amit Járai leírt az megvalósíthatlan és ezt Ő is tudja, csak készül a következő 4 évre ;).

"A magán nyugdíj rendszer nálunk is létezik, és ezt kellene favorizálni; nem értem miért torpant ez meg. Csak egyetlen okot látok: így nagyobb pénzek futnak át a politikusokon, akik ezt – ugye sejted miért – nagyon szeretik."

Ha jól tudom, ennek az volt az elsődleges oka, hogy annyira sokan léptek be a magánpénztárakba, hogy alig maradt befizető az államiba, így a rendszer összeomlott volna előbb-utóbb.
Ugyanak kor aki most kezdi fizetni a járulékokat, az választhat, hogy magánpénztárba lép be, vagy az államiba.

p_munka !
Kicsit erős amit a gazdatüntetésről írsz. Vagy tudatosan ferdíted a tényeket, vagy rosszul tudod. A gazdák nem plusz támogatásért tüntettek, hanem az unió által már magyarországnak kiutalt, de a címzettekhez el nem juttatott pénzekért. Arról nem is beszuéljünk hogy a mezőgazdaság, tudatosan van alulfinanszírozva, versenyelőnyt biztosítva ezzel a régi uniós országok gazdáinak, stratégiai szempontokból lehetetlenné tenni a magyar élelmiszer termelést.

"Analyst-nak már írtam: a könyörtelen büntetésnek nincs visszatartó ereje. Az azonnali lebukásnak van."

Szerintem a kettőnek együtt van. Egy ejnye-bejnyétől senki nem fog megjavulni.

A közbiztonságról:
Min t írod, svédországban a bevándorlókkal van a legtöbb baj.
Ha belegondolsz azért nincs ez másképp nálunk sem, itt is a "bevándorlók" tartják teltházon a börtönöket. És ne felejtsük el, az USA-ban is a bevándorlók jelentik a legnagyobb problémát.
Ezek alapján azt is lehet mondani, hogy a gond nem a börtönök jellegéből, hanem a "bevándorlásból", és a "bevándorlók" arányából fakad.

Egyébként szerintem a svéd példa nem túl szerencsés, főképp a viszonylag erős szociális háló miatt. Ugyanakkor ehhez elég rendesen adóztatják a dolgozókat. Lehet, hogy a megfelelő anyagi átcsoportosítással a "bevándorlók" felé, nálunk is csökkenthető lenne a bűnözés, csak legföljebb mi halnánk éhen.

A munkát adjunk, ne támogatást dologban teljesen egyetértünk. Az emberek egyébként elkényelmesednek, ha támogatást kapnak. Az egyik rokon akarta egyszer lekaszáltatni a kis hétvégi kertjét munkanélküliekkel, gondolta jól jön majd nekik egy kis pénz. Nem talált rá embert. A kocsma persze tele volt.

Kedves Mindenki!
.
Kellemes en meglepett, hogy ennyien hozzászóltatok, köszönöm nektek! Néhány véleményre szeretnék reagálni:
.
Kedves Analyst!
.
Amerikába n tényleg 6 millió ember van börtönben. Ez tény. Ok? Így próbálják elérni, hogy az emberek ne öljenek, ne raboljanak, ne lopjanak. Eredmény: nagyon rossz közbiztonság, az 1 millió főre eső legmagasabb gyilkosság szám a fejlett országok között. Csak egy következtetés lehet: ez zsákutca, ez nem működik. Vesd össze a magyarral: nálunk is elég magas a börtönben és főleg az előzetes letartóztatásban sínylődők száma (évekig csak nyomoznak vádemelés nélkül). Eredmény: aki egyszer börtönbe került annak 85%-a visszaesővé válik. Ez sem működik. Vegyük a svéd példát: ott 85%-a az egyszer börtönbe került embereknek nem lesz soha többet visszaeső. Mellesleg börtönbe általában csak a bevándorlók kerülnek, ott született svéd szinte soha. Hogyan érik ezt el? Két faktorral: 1. Jóval alacsonyabb állami elnyomás. Például a börtön gyakorlatilag egy faház tábor, amiből nappal kijársz dolgozni, este még a barátnődet is fogadhatod a saját szobádban, s egyetlen dolgod, hogy rendbe tedd a viszonyodat a társadalommal, az emberekkel. Elgondolkozz azon, hogyan tudnál normálisan élni, nem mások nyakán élősködve. 2. Munkahelyekkel. A képzettségednek megfelelő munkahelyekkel. Csak egy példa (nem svéd, itthoni lehetne): a tarvágás után növekvő erdőben ritkítást kell végezni. Magán társaságoknak koncesszióba kiadnék ilyen munkát, amelyben képzetlen munkaerőt alkalmaznának, kötelezően. Segély helyett.
.
Emlékszem arra, amikor vagy 10 évvel ezelőtt Kunszentmiklóson kapott a város 24 millió forintot ipari park létrehozására. Választhatott: gépekkel vagy kézzel végzik el. A kézi munka mellett döntöttek. 8 hónapig önálló jövedelme volt a város legképzetlenebb, legelesettebb embereinek. Szinte megszűnt a bicskázás, a betörés, a lopás. Azután minden folytatódott: segély, betörés stb. Nem keménykedés, nem börtön: munkahely kell! És mellé képzés: először írni és olvasni!
.
Kedves Tokos!
.
Igen, puskáztam, azaz gondolkodtam. Ha a helyes adatokat a megfelelő fontossági és időrendi sorrendbe rakjuk, akkor persze, hogy azonos következtetésekre jutunk. Csak tudod ez sokaknak nem megy: összekeverik a sorrendet, képtelen fontosság szerint súlyozni, nem tudnak egymástól dolgokat megkülönböztetni. Na ezért olyan zagyva a világ.
.
Ismét felhívom a figyelmedet arra, hogyan lehet ész nélküli korlátozások, nélkül kiszűrni az adócsalókat: a könyvelő ne a saját könyvelő programjába, hanem az APEH erre biztosított internetes könyvelő programjába pötyögje be a számla adatokat: összeg, ÁFA, szállító és vevő adószáma. Az adatok az APEH-nál azonnal összefutnak és azonnal kiugrik, melyik cég az, amelyik számlagyárként csak számlát bocsát ki és nem fizet ÁFÁ-t. Noha a fekete bevételt ez nem mutatja ki, de az importált termékek ÁFA csalását megakadályozhatja, s ez is becslésem szerint több száz milliárd forintot hozhatna a konyhára egy néhány millió forintos számítógép program kifejlesztése árán. Analyst-nak már írtam: a könyörtelen büntetésnek nincs visszatartó ereje. Az azonnali lebukásnak van. A technikai feltételek adottak az on-line azonnali ellenőrzésre: hát éljünk vele!
.
Kedves P_munka!
.
Keynes ott forog, ahol akar, soha nem voltam tekintélytisztelő, mellesleg Keynes is nagy franc volt a maga idejében és gondolom sokat röhögött az őt komolyan vevőkön. Az oktatás, az egészségügy pénzbe kerül, és ha megszűnik a paternalista állam, akkor ez a gond a családok nyakába szakad. Nézzed meg a magyar megtakarítási statisztikákat: 1990 után a családok a gyorsan zsugorodó jövedelmükből sokkal nagyobb hányadot tettek félre, mint amikor az állam ismét kezdett visszatérni a korábban megszokott jóságos cár atyuska szerepébe. Az emberek nem hülyék: bizonytalanság = nagyobb tartalék képzés. Mellesleg sokkal jobban fognak spórolni és nem esznek annyi altató, nyugtató, élénkítő drazsét, ha a teljes árat kell kifizetniük érte, így a gyógyszerkassza is kisebb lesz. Vitamint esznek, egészségesen élnek, hogy ne betegedjenek meg. Sorolhatnám a példákat az oktatásból és minden jelenleg állami, de simán privatizálható szolgáltatásból is: mindenütt csak megtakarítás várható.
.
A magán nyugdíj rendszer nálunk is létezik, és ezt kellene favorizálni; nem értem miért torpant ez meg. Csak egyetlen okot látok: így nagyobb pénzek futnak át a politikusokon, akik ezt – ugye sejted miért – nagyon szeretik.
.
A bankrendszer feladata meg a nyugdíjak, rossz időkre félretett megtakarítások pénzét magán vállalkozások projektjeibe vagy részvényeibe beforgatni. Esetleg házépítési hitelekbe – bár inkább felújítások kellenének, nem új házak. És semmiképpen nincs szükség ennyi fogyasztási hitelre: már a családok nagy része a jövedelmükhöz képes elég súlyosan el van adósodva így is.
.
A mezőgazdasággal meg az a baj, hogy nem azt termeli, amire az országnak szüksége lenne. Csupa magas glikémiás indexű, csak üres kalóriákat tartalmazó gabonafélét, kukoricát, rizst vagy olajos magvat. Mikroelemekkel, nyomelemekkel trágyázott, nem vegyszerezett zöldségek, gyümölcsök és egészséges táplálékon (nem antibiotikumokon és üres szénhidrát kalórián) tartott állatok helyett. Én csak akkor adnék támogatást, ha a felsorolt strapás, munkaigényes dolgokat állítja elő a paraszt. Nem baj, ha kevesebb kenyeret esznek az emberek: nem a kalács, hanem a zöldség a kenyér egészséges alternatívája!
.
Ked ves Sirgeorge!
.
Petting Mária Zita képtelen arra az adatelemzésre, amit a Tokosnak írt részben mutattam meg. Mellesleg elég szolgalelkű kiszolgálója bizonyos érdekköröknek, így én rá soha, semmiben nem hivatkoznék. A Pénzügykutató következtetése is hibás, olvasd el, amit P_munkának írtam: a megtakarítások, nyugdíj előtakarékosság a bankok által visszaforgatható a cégekhez, és abból exportképes fejlesztések, termékek lehetnek végre nemzeti kézben (ez nem a magyarkodás miatt fontos, hanem azért, mert akkor a nyereség is zömmel itt kerül elköltésre)! Kopik Tamás nevét nem ismerem, de a véleménye arra utal, hogy ő is szereti keverni a szezont a fazonnal. Nem a svédekkel versenyzünk, hanem a kínaiakkal, mert egyelőre örökünk annak, ha alacsony technológiájú exportcikkeket elő tudunk állítani (leszámítva az ideiglenesen itt állomásozó multik korszerű gyárait, amelyek a lakosság néhány kiemelt százalékát foglalkoztatják). Ha nálunk is annyi képzett, dolgos és tisztességes ember lesz, mint Svédországban, akkor majd velük fogunk versenyezni. Addig Kínával szemben kell versenyképesnek maradnunk.

A mezőgazdaság egy érdekes kérdés, és azért meglehetősen bonyolult.
Egyébként hasonló a helyzet ott is mint az EVÁ-nál.
Van rá lehetőségük, hogy kedvezményesen, költségek elszámolása nélkül adózzanak.
Ugyanakko r nem tudják leírni a költségeiket, és nem igényelhetik vissza az Áfát, hasonlóan az Evához.
Annyi a különbség, hogy míg az Evázók többségének gyakorlatilag 0 vagy 0-hoz közeli a költsége, a mezőgazdaság meglehetősen költségigényes ágazat, és mivel meglehetősen magas a költségük, így fizetnek adót is csak Áfa formájában. (Jó, a számlával-számla nélkül dologgal így is lehet mahinálni)
Állítólag van valami Áfa kompenzáció csak ezt a kereskedők kapják és lenyúlják, mint ahogy az várható.

Egyébként igazad van, ezt is rendbe kellene tenni, mint az Evá-t is.
Főleg a TB részét a dolognak.
Bár valamilyen szinten azt is fizetnek egyedi megállapodás alapján, de ez általában nevetséges pénz, igaz táppénzre mondjuk nem jogosít.

1. Irreálisnak tartják a jegybankelnök gazdaságpolitikai elgondolásainak egy részét [az egyik újsában] megszólaló gazdaságkutatók.
A "nulla államadósság elve" Petschnig Mária Zita szerint értelmetlenül szigorú és a gazdaságra hátrányos lenne, a deficit ugyanis akkor káros, amikor kizárólag a fogyasztást serkenti, de normális és szükséges, ha a lakosság megtakarításai miatt a gazdaságból hiányzó pénzeket pótolja, beruházásokat, fejlesztéseket finanszíroz. E pótlólagos kereslet nélkül a gazdaság jóval lassabban növekedne - teszi hozzá a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa.
Ez a véleménye Kopik Tamásnak, a GKI Rt. kutatásvezetőjének is, aki abban is kételkedik, hogy az újraelosztás mértékének csökkentése - az adó- és járulékbevételek leszorítása a GDP 30 százalékára - versenyképességet javító lépés lenne. A szakember a skandináv államokat hozza fel példaként, ahol ez az arány meghaladja a 60 százalékot is, mégis a versenyképességi ranglista élén állnak. A kutatók ugyanakkor egyértelműen támogatják Járainak az államapparátus csökkentésére, illetve az államháztartási hiány lengedhetetlen reformjára vonatkozó elképzeléseit, igaz, hiányolják a jegybankelnök konkrét javaslatait.
2. p_munka! ne felejtsd el a mg ágazat támogatottsági környezetét, ha egyszer mindenki támogat, akkor öngyilkosság nem támogatni, mert (támogatás=fordított adó), az célirányos plusszterhelést jelentene. Megoldás: MINDENHOL leépíteni a támogatást, ez pont a magyar gazdálkodóknak lesz előnyös
üdv,
sirgeor ge

"Persze félő, hogy a másik oldal sem, ha véletlenül győznének 2006-ban."
Biztos, hogy nem. Tipikus példa erre a mezőgazdaság. Évi 1 milliárd eurót költ az állam erre az ágazatra (szerintem értelmetlenül, szociális megfontolásokból), továbbá a mezőgazdaságban nem kell adót és járulékokat sem fizetni, de a szolgáltatások ugyanúgy járnak. Amikor véletlen ezt csökkentenék, akkor a jönnek Pestre a parasztok és elzárják az utakat és ezt a pesti nép még ünnepli is, hogy végre szembeszáll vki az álnok kormánnyal (ezen csak röhögni tudok). Természetesen ki is harcolják a több támogatást maguknak, az állam meg felveszi a hitelt, hogy finanszírozza. Mi lenne ha pl. az egészségügyi reform bekötkezne: forradalom (bármelyik Kormány is lépné meg.)

"Most kezdheténk arról vitatkozni jól megy-e a gazdaság, mehetne-e jobban, de a számok pillanatnyilag a Kormányt igzolják."

Az a baj, hogy a számok és a tények különbözhetnek. Ha minden számot ugyanúgy számolnának ki, mint mondjuk 1-2-5 évvel ezelőtt, akkor így is lehetne.
Én személy szerint félek, hogy amit a számok muttnak sokkal inkább a statisztika "fejlődésének" köszönhetőek, mint a gazdaságénak.

A magánosítás tekintetében talán tényleg túlzásokat írt, ezek egy része szerintem felesleges is, pl az energiatermelés, főleg az atomenergiáé nem viszi a pénzt, inkább hozza, és az oktatásnál is óvatosan kellene kezelni a dolgokat, bár az 1 milliós számla egy kicsit túlzás, a jelenlegi rendszerben 2-300 eFt körül van egy év, bár egyes szakok esetében ez persze több is lehet.
Ugyanakkor az egészségügyi rendszernél szerintem nem ússzuk meg a dolgot, a jelenlegi rendszer egy trágyadomb, ezt csak gyökeres átalakítással lehet meggyógyítni, és a jelenlegi kormány a túlzott szociális érzékenysége miatt (illetve főképp a "rászorulók" szavazatai miatt) ezt nem is fogja megtenni. Persze félő, hogy a másik oldal sem, ha véletlenül győznének 2006-ban.

p_munka:
Szerintem nincs igazad. Szlovákiában az egy főre jutó állami alkalmazott a magyarnak a fele, és jól működik! Az ok prózai, mikor szétszakadt Csehszlovákia akkor Prágában maradt a vízfej, így újból, a nulláról kellett közigazgatást felépíteniük. Tanulság: nagyon nagy a "tehetetlenség" a már kialakult rendszerekben, az emberek jelentős részére egyszerűen nincs szükség, csak a kialakult szokás, rossz munkaszervezés, egyebek miatt maradtak ott. Ha az egészet nekünk is nullbázis alapon kellene felépíteni, tuti, hogy legalább30%-kal kevesebben lennének!

Szerintem ilyen ország nem létezik, amit Járai leír.
Most kezdheténk arról vitatkozni jól megy-e a gazdaság, mehetne-e jobban, de a számok pillanatnyilag a Kormányt igzolják.
Természete sen le lehetne építeni a közszolgáltatásokat nullára, de akkor fel kell majd készülni a gyereked oktatásának minimum évi 1 milliós számlájára és ha véletlen befigyel egy vakbélműtét is ...
Lehet, hogy Kínában és Indiában 5-10 %-os az állami újraelosztás, de én nem szívesen élnék egyik orszában sem. Az alacsony újraelosztás oka hogy pl. nyugdíjrendszer sincs, ami nálunk az egyik legnagyobb kiadási tétel a költségvetésben.
Lin yi elolvastam, amit írtál, de a fentiek miatt nem tudok egyetérteni vele és szerintem Járai is eléggé utópisztikus állapotban írhatta ezeket.
Keyns forog a sírjában ;).

linyi, bocs, csak viccnek szantam a megjegyzesem. Igerem elolvasom az irasod.

Egyébként, ahogy linyi néhány pontját olvastam, mintha magamat olvastam volna.

Te linyi, Te puskáztál! :-)

Járairól egyébként annyit, hogy az ő pénzügyminisztersége alatt meglehetősen szigorú költségvetési politika folyt, az államháztartás rendben volt. Ez tény, vissza lehet keresni.
Aztán, mikor a Jegybank elnöke lett az infláció is elkezdett csökkenni. Ha visszakeressük, Surányi idejében 10%-ig lejött, majd ott stagnálni kezdett.
Nem állítom, hogy hibátlan, azt meg végképp nem, hogy tökéletes, az nem lenne igaz, de úgy tűnik, ami a dolga, azt ellátja.

Egy-két dolgot tennék hozzá. Persze vitatkozni nemigen szeretnék/tudok, bár bizonyos tekintetben én egy kicsit engedékenyebb lennék. Pl. nem állítom, hogy 0 államadósságra van szükség, szerintem értelmes dolgokra lehet felvenni kölcsönt. A nyugdíjasok kolbászpénzét és a közalkalmazottak fizetésemelését nem sorolom ide.

Másrészrészt röviden értekeznék a szigorról is.
Ahogy járok-kelek a világban, azt látom, hogy vannak erősebben és kevésbé korlátozó országok-államok.
Mi t értek ezen? Valami olyasmit, ami pl a vezetési szabályokban elsősorban a megengedett sebességben is megmutatkozik.
Ha Németországban megyek, viszonylag kevés helyen látok értelmetlen korlátozást, ha korlátozzák a sebességet, annak általában oka van, ott valóban jobb, ha az ember leveszi a lábát a gázról.
Magyarországon már ezt nem állítanám, néha teljesen érthetetlen, hogy miért korlátozzák a sebességet 60-ra vagy akár 40-re, bár ezek a korlátozások még nem nem állandó jellegűek.
Aztán, ahogy az ember megy a Balkán felé ezek a korlátozások állandósulnak ész nélkül vágják ki a hatvanas negyvenes táblákat mindenfelé. Ez egyébként Görögországban is így van, csak míg mondjuk Bulgáriában úton útfélen mérnek, addig Görögországban alig látni rendőrt az utakon. Így tulajdonképpen tök feleslegesen korlátoznak.

Számom ra a Német példa a normális, valahogy úgy képzelem a dolgot, hogy engedjünk egy klicsit magasabb sebességet, ne korlátozzunk feleslegesen, viszont, ha valaki túllépi azt, ami biztonságos, akkor büntessék meg könyörtelenül.
Egyéb ként, legalábbis ahogy megfigyeltem ez a stratégia hatásosabb, a németek pl. sokkal inkább betartják a sebességkorlátozások at.

Valami hasonló a helyzet az adózással is. Hülye szigorú előírások, őrült elvonás, így aki megteheti, kibújik alóla.
Ugyanakkor, ha kedvezőbb kulcsok lennének, kisebb elvonás de könyörtelen ellenőrzés és büntetés, feltételezhetően kisebb lenne az adózást elkerülők száma.
Persze ehhez kell még a könyörtelen büntetés. A mai rendszer olyan, hogy a büntetéssel járó veszteség nem áll összhangban a csalással járó nyereséggel, így a gazdasági racionalitás azt mondja, hogy csalj, amennyik bírsz. Néha nem is tudom, nevessek-e vagy sírjak, mikor közreadják, hogy mekkora bírságokat ró ki az APEH.

Kitűnő javaslatok! Kár, hogy az államadósság felszámolásához jelentős költségvetési többletre volna szükség, sok éven át. Ha az adóbevétel csupán a GDP 30%-a, akkor így a kiadások sem lehetnek nagyobbak 25-30%-osnál. Ilyen fejlett gazdaságokban jelenleg nincs. Az Egyesült Államok viszonylag közel áll, viszont a közszolgáltatások és szociálpolitika elhanyagolása miatt komoly társadalmi költségekkel. Elegendő pl. az ottani hatmillió (!) bűncselekményért elítélt személyre gondolni, akik száma riasztóan növekszik. Persze itt is el kellene gondolkodni, hogy melyik "élősködőt" bocsátjuk el a közszolgálatból: az óvónénit, az éjszakás nővért, a határőrt, aki a drogszállítmányokat lefüleli, vagy a tűzoltót, aki a vizet kiszívattyúzza a pincéből. Ez ugyanis a tömeg. Meg azt is el kell dönteni, hogy ezek az emberek úgy 230 ezren, meg a jelenlegi kb. egymillió állástalan (nem "munkanélküli", az csak statisztikai absztrakció) mit is fognak kezdeni magukkal. Elmennek börtönőrnek? Nem jó, az is közszolgálat. Vagy esetleg lemegy majd a kamat, több beruházás és több munkahely lesz? Az se jó, látjuk hogy működik: a befektetett tőke technológiát finanszíroz és munkaerőt helyettesít. Ettől persze nő a termelékenység, és ez jó! Igen, de mi lesz az ellátatlan és dologtalan emberekkel?

Kedves Linyi!
Már azt hittem a nagy nyaralásban senki nem fűz kommentárt ehhez a témához.Szerencsére tévedtem és volt akit érdekelt.
Én elolvastam az írásod az utolsó betűig és jelentős részével egyet is értek, sajnos a konklúzióval is. Ez nem az az ország, és nem azok az idők ahol érdemben foglalkozna bárki is ilyen súlyú kérdésekkel.Sajna...

Járai elhúzhat. Mindezt megcsinálhatta volna amikor pénzügymin volt, vagy ha nem volt meg hozzá a támogatottság akkor szépen úriember módjára le kellett volna mondani, nem utólag megmondani azt a tutit, amit minden értelme magyar gazdasággal foglalkozó ember egyébként is tud

nagyon nagyon szerényen jegyzem meg, engem érdekel. hétvégén elolvasom. és előre is nagyra értékelem az idődet, amit ennek megírásába fektettél.

Szabesz, ha nem érdekel, ne olvasd el! Engem évek óta foglalkoztat, hogy mi van elcseszve a magyar gazdaságban és mostanra kezd valamiféle kép kibontakozni bennem. Járai tézisei kapóra jöttek: összefuttattam azzal, amit én jónak tartok. Noha a rostán csak a javaslatainak mindössze a harmada maradt fenn, ez is sokkal több, mint amit a politkai pártok gazdasági programjaival el lehet érni. Ezért úgy gondoltam Járai megérdemel egy kritikát. Az ő baja, ha nem olvassa el...

linyi, szabesszel értek egyet, szép kerekre sikeredett, de egyszerűen elég lett volna annyi, hogy járai ismét megvillantotta tehetségét....
ezt mind már rég megtehette, meg kellett volna tennie amikor poziban volt és nem most okosnak lenni ill. sírni mint a fürdős k**va...

Ez hosszabb, mint amit meg el lehet olvasni.

Járai Zsigmondnak több dologban igaza van. Az eredeti pontjait röviden megismételve haladok végig a tézisein (az eredeti cikk megtalálható itt:
http://www.vg.h u/index3.php?app=cik k&datum=2005-08-16&d=2005-08-16&r=39&c=42:
Fiskális politika:
1.Kiegyensúlyozott államháztartás, nulla államadósság kell. Egyetértek.
2.Kemény költségvetési szabályok kellenek:
Államháztartási deficit csak gazdasági visszaesés idején lehessen. Félig egyetértek: szerintem még akkor sem.
Az államadósságnak csökkennie kell nullára. Egyetértek, de hozzáteszem: kb. 10 év alatt, tehát kezdetben a GDP évi 3-4%-át kellene erre áldozni, később – ahogy csökkennek a kamatterhek és növekszik a GDP – többet.
A bevételt ne lehessen felül, a kiadásokat alul tervezni. Egyetértek, de a Járai által javasolt Számvevőszék és bizottságosdi helyett egyszerűbb megoldást javasolok: minden hónapban csak a befolyt adóbevételek arányában lehetne kifizetni a költségvetési intézményeknek a pénzeket. Ennek arányában gazdálkodhatnak, oszthatnak fizetést, teljesíthetnek kifizetéseket. A büdzsé rendszerben dolgozó nagyvállalatok évtizedek óta így működnek, ideje az államnak is megtanulnia.
A pénzügyminiszter mondjon le, ha nem teljesülnek a költségvetési előirányzatok. Szerintem meg vonuljon börtönbe. Ha egy magáncégnél kártyáz valaki el hűtlen kezeléssel százmilliárdokat, akkor 20 évre csukják le – miért lenne ez a pénzügyminiszternél másképp?
3.Az államháztartás adó és járadékbevételei nem haladhatják meg a költségvetés 30%-át (a jelenlegi 46-48%-kal szemben). Egyetértek, de szerintem 15% lenne a kívánatos cél. Járai is említi, hogy a versenytársainknál - Kínában, Indiában, Thaiföldön, Malajziában – alig van ez 10% fölött, így nálunk sem kívánatos ez följebb. Nem lenne egyszerűen megvalósítható – de ennek taglalása meghaladja egy hozzászólás kereteit.
4.Fix, egyszerű adórendszer, alacsony kulcsokkal, a legszélesebb bázisra építve. Egyetértek. Főleg azzal, hogy ezt azután évekig változatlanul kell hagyni. Hozzáteszem még, hogy nem szabad kiskapukat, kivételeket, szociálpolitikát becsempészni az adózásba. Azt is hozzátenném, hogy az adóknak szigorúan lineárisnak kell lennie, mert csak így lehet könnyen gazdasági kalkulációkat végezni. Ezért annyira szimpatikusak a nemrég bevezetett szlovák és román adók!
5.Kevés állami feladat, minimális bürokrácia. Egyetértek. Mit lehetne átadni a magángazdaságnak? Szinte mindent: az egészségügy, a nyugdíjrendszer, az energiatermelés – akár atomerőműben –, a környezetvédelem, a posta és futárszolgálat, az oktatás, a kutatás és fejlesztés, az infrastruktúra építés és fenntartás - beleértve az autópályákat is – nyugodtan lehetnek magánkézben. Egyetértek azzal, hogy növelni kell a kutatásra és fejlesztésre szánt összeget, de úgy, ahogy a japán MITI csinálja: a magánvállalatok közötti koordinálással és minimális, mindössze néhány százalékos pénzeszközzel. Tudom, hogy nincs elég nemzeti nagyvállalat: hát nem ezért kellene virágozni a magyar tőzsdének? Ám amíg az APEH indokolatlanul teljesen tönkretesz tőzsdei cégeket (lásd Humet), addig ez nem fog bekövetkezni, addig innen csak menekülni fog a tőke. Jól szervezett, ügyvitelében olcsó szabad szoftverekkel gépesített, nagyon kicsi létszámú, a munkavállalók mindössze maximum 5-6%-át foglalkoztató állam kellene. Aki koncessziókkal, szabályokkal fenntartja a tisztességes versenyt, koordinálással segíti a fejlesztést, de maga szinte semmilyen gazdasági jellegű tevékenységet (gyártást, szolgáltatást) nem végez.
6.Kemény intézmények kellenek. Nem! Teljesen rossz a fogalmazás: tiszta kezű, erkölcsös intézmények kellenek. A jelenlegi intézmények is nagyon kemények, sőt, túlzottan kemények tudnak lenni, ha valakinek az érdeke (nem az országé!!!), éppen úgy kívánja. Ex capita foetet piscis: fejétől bűzlik a hal. Amíg a politikusok nem változtatnak erkölcseiken, addig ez így marad. Ide írom, milyen erény listát kellene szigorúan követniük: tisztesség, igazságosság, barátságosság, becsületesség, udvariasság, sportszerűség, együttérzés, megbecsülés, önuralom, szeretet, színlelés helyett őszinteség, tekintettel lét mások érzéseire, jogaira, mások tisztelete és elismerése, hűség, jólelkűség, kedvesség, jóhiszeműség, türelem és megbocsátás. Szóljatok, ha egy ilyen politikust láttok, azonnal arra adom a szavazatomat! Addig is, amíg ez kialakul javasolnék egy on-line adóbevallást: a napi/heti/havi bevételt ugyan már könyveljék fel az APEH honlapjára a vevő és az eladó adószámaival együtt. Egy kisebb számítógép cluster (a jelenlegi APEH számítógép kapacitás legfeljebb negyede kellene ide) naponta röhögve kiadná az adócsalókat! Nem 3 év múlva kellene kezdeni a nyomozást ukrán ügyvezetők után! Azonnal törölni lehetne a nyilvántartásból a céget és ki venne olyan cégtől, aminek a számlája nem számolható el költségként? Amúgy a könyvelőnek mindegy, hogy a saját könyvelőprogramjába, vagy az APEH honlapjára viszi fel a számla adatokat... Nem mellesleg: ez az állam most is eléggé elnyomó, maga mutogatóan és öncélúan keménykedő, az óvodától a sírig azt cseszegető, akivel éppen foglalkozik. Nem a tisztességes emberek zaklatása lenne a cél – amit például a terrorista ellenes törvényekkel elkövetnek – hanem éppen olyan módszerek kifejlesztése, amivel ki lehetne szűrni az ingyenélőket, csalókat. Ehhez azonban nem keménység, hanem ész és tisztesség kell...
7.Munkára és vállalkozásra kell ösztönözni. Egyetértek: tényleg tűrhetetlen, hogy csak az ország 38-39%-a akar dolgozni. Én azonban leírom azt is, amit Járai nem mer: ennek oka, hogy a rosszul szervezett állam letaglózó mértékű adói miatt a feketemunka mértéke az egyik legmagasabb Európában, és közmunka helyett alamizsnát (bocsánat: „segélyt”) osztogatunk az embereknek. A fekete munka ellenszere az alacsony adó, a naplopás ellenszere az éhenhalás. Na jó, ne legyünk ennyire radikálisak: elég ha az alkoholt megvonjuk; vagyis pénzbeli segély helyett természetbeni juttatást adunk: ebédet, vacsorát, évente egy cipőt, negyedévenként egy ruhát. Ha ehhez még némi közmunkát is társítunk (teendő van elég: autópálya, csatorna, villanyvezeték, víz, gáz, távközlés, internet, mikrohullámú lánc, vízelvezető árok építés;a környezet rendezése, tisztítása, szépítése, vagyis erdőgazdálkodás, szemétmentesítés, parlagfű irtás, játszótér építés, tömegsport pályák építése, közösségi rendezvény helyszínek létrehozatala stb.), ahol pénzt is lehetne keresni, akkor gyorsan rendbe jönnénk.
Monetáris politika
1.Árstabili tás kell. Egyetértek és csak Járait tudom ismételni: szomorú, hogy ezt sok magyar közgazdász, politikus és üzletember még ma sem ismeri el, és magasabb inflációt sürget. Szerintem a magasabb infláció csak a felelőtlen választási ígéretek elinflálásában segít, és a tisztességes, megtakarító, felhalmozó emberek ellen dolgozik. Amely magatartásformára oly nagy szükség lenne a jelenleginél nagyobb mértékben.
2.A jegybanknak és a monetáris politikának egyetlen célja az árstabilitás. Egyetértek. Az MNB-t létrehozó törvény erről szól, azt jelöli ki feladatául és nem mást. A történelem megmutatta, hova vezet, ha nem ez történik. Aki ezt támadja, az hiperinflációt, hirtelen forint árfolyamzuhanást és a nyomában járó ínséget követel. Tíz-húsz év életszínvonal fejlődését lehet így néhány hónap alatt semmivé tenni. Tessék Mexikóra, Argentínára és a többiekre gondolni – csak a közelmúltból.
3.Nem kell kompromisszum, nem kell koordináció. Szerintem koordináció kell, kompromisszum nem kell. Abból soha semmi jó nem származik, ha az országért felelős vezetők nem beszélnek egymással.
4.Euró mihamarabb. Szerintem az euró a forintnál kevésbé kockázatos, de az eltelt 2 évben értéke az USA dollárral szemben 50-60%-kal növekedett, ami arra utal, hogy a nemzetközi forró pénzek még az eurót is a két régió közötti tényleges termelékenység változásoknál messze nagyobb mértékben képesek cincálni. Ha nekikezdenének a forinttal ennél sokkal csúnyább dolgokat is tudnának művelni. Ezért szerintem is: eurót mielőbb!
5.Világos, transzparens árfolyamrendszer. Na ebbe próbáltam egy kicsit belelátni, de nem sikerült. A 15%-os forint középárfolyam beavatkozási határ marhaságnak tűnik, és ha áttérünk az euróra, ez már nem is a mi dolgunk lesz. Az eltelt két év tapasztalata, hogy a devizában történő széles körű (állami, vállalati és magánszemély) eladósodás egyik hozadéka, hogy a folyamatos forintra váltási kényszer miatt a forint milyen erős tud tartósan maradni. Azért kellene villámgyorsan az euró, nehogy a fiskális politika rendbetételével megcsappanó beváltási kényszer megszűnte után a forint hirtelen egy mexikói típusú, 50%-os értékvesztést szenvedjen. Sajnos a gazdasági alapok gyengesége miatt ez nyugodtan bekövetkezhet: ettől mi még nem leszünk a világ hirtelen legversenyképesebb exportőrei. A hihetetlen méretű importhányad miatt az hatás végleges átgyűrűzése a gazdaságon néhány hónap alatt bekövetkezne. Az elszabaduló infláció kisöpörné a befektetőket és bekövetkezne az ínség. Szóval nem világos, transzparens árfolyamrendszer, hanem euró kell, de minél előbb, mert a jelenlegi pozíciónk – a gazdasági alapok gyengesége miatt – védhetetlen.
6.Hitel esség, korrekt kommunikáció. Járai az MNB-ről beszél, én az előző 6-os pontra mutogatok vissza. Kedves politikusok! Ne legyetek sunyi, gerinctelen, haszonleső hazudozók, hanem próbáljatok meg az előző 6-os pontban felsorolt követelmények alapján élni! Akkor lesz hiteletek, akkor meg fognak benneteket hallgatni az emberek.
7.Társadalm i megegyezés, pénzügyi oktatás. Én a politikai lövészárkokkal felszántott országban kevés esélyt látok a megegyezésre. Pedig ezen lehetne a leggyorsabban változtatni: elegendő lenne a politikusoknak megegyezni. Csak ez olyan, mintha télen két koncon marakodó éhes farkasfalkát kérnénk meg arra, hogy viselkedjenek úriember módjára. A jelenlegi farkasokat kellene bárányra cserélni. Kedves választók! Itt a tér, a pálya: találjatok már helyettük valakit! Amúgy meg nemcsak a pénzügyek oktatása gyatra az országban: mérnök sincs, technikus sincs, szakmunkás sincs, munkájához értő eladó sincs és még sorolhatnám. Van viszont jó sok jogászunk, pszichológusunk, gyógyszer marketingesünk. Eredménye a teljes jogbizonytalanság, az alkoholba, drogozásba, apátiába, depresszióba süllyedt ország és az Európában legalacsonyabb átlagéletkor.
Szóval Járai foglalkozott egy-két lényeges dologgal a téziseiben, és sok dolgot helyesen is lát. Csak az egész dolgozatnak a hitelét veszi, hogy:
- amikor ő volt a pénzügyminiszter, egyáltalán nem törekedett a téziseinek az elérésére: akkor is volt államháztartási hiány, 33%-ról 37%-ra nőtt a GDP arányos adóterhelés (bocs, ez a Fidesz 4 éve alatt, ebből nem tudom Járai mennyiért felel), alul/fölül volt tervezve a bevétel/kiadás stb.,
- rengeteg ugyanilyen fontos dologról nem szól Járai, amik nélkül ezek sem képzelhetők el (például a gazdaságnak meg nem felelő oktatás, az egészségtelen, önpusztító életmód, az alkoholizmus, a burjánzó korrupció, a csökkenő gyerekszám, a gyenge vállalatvezetés, szervezés, hogy csak egy párat említsek); így Járai dolgozata még korábban fog eltűnni a süllyesztőben, mint Bokros Lajos ha jól emlékszem 144 legutóbbi pontja.
Ez van. Ez egy ilyen ország.
Bocs Zsiga, ennél jobb osztályzatot erre nem adhattam!