Ott1 bár sosem jelentett az apportos MNB büntetésről, feljelentesrol, de a rendőrség vizsgálta.btelt dettó. Talán emiatt nézte az a kamara az éveseket, ugyanaz a konyvvizsgalo
Ott1kihozta a 2015-ős mérleget tegnap, auditorit külön 2014-est nem tette közzé, ahogy az egyedit sem, csak az ifrs-t, abban van a kisebb veszteség.
Ebben sincs megemlítve a 2014-es apport manipuláció, amivel lebuktak
Viszont mérlegfőösszeg a fele sem mintq3-ban es a kgy márciusi előterjesztésben
A sajattokenel kb 20 szazalek a jegyzettnek, meg sem említve
A szituáció azért megérdemel egy kis értelmezést.
A helyzet az, hogy a hatóság felülvizsgálata arra kényszeríti, utasítja a könyvvizsgálót, hogy amit csinált, végezze el újra, mert valami nem stimmel a hatóság szerint. Vajon mi?
Állításaim:
(1) Egy társaság nyilvános kibocsátással pénzt gyűjt a befektetőitől, akik (a saját képességeiken túl) kizárólag a mérlegekben, az üzleti tervben, a menedzserek képzettségében és CV-jében, továbbá az auditorok hitelességében bízhatnak.
(2) Akik auditálnak, ebben az esetben: a könyvvizsgálók az MNB (amely jóváhagyja a kibocsátási tájékoztatót) és ide értendők, a kritikusok.
(3) Valamennyi auditálásra vállalkozó hozott anyagból dolgozik, abból, amit a cég a rendelkezésére bocsát. Azt, hogy mit kell rendelkezésre bocsátania azt magyar törvény és EU-s előírások szabályozzák. Ha amit a cég át(ki)adott, ezeknek a szabályoknak megfelel, akkor a kibocsátást támogató auditor és az engedélyező hatóság megfelelően járhat el, ha ezekből a megfelelő következtetést vonja le.
(4) Kifogástalan anyagokból is vonható le nem megfelelő következtetés (auditor hiba).
Akkor lássuk. Két eset van, miszerint a felülvizsgálat megállapította, hogy az anyagok, amiket a cég az auditornak átadott
(a) rendben voltak, de az auditor rossz következtetéseket vont le, helytelen megállapítást tett;
(b) és az auditor a következtetéseit levonta, félrevezetőek voltak és ezért az auditor nem tehetett a valós helyzetnek megfelelő nyilatkozatot.
E kettőtől eltérő, vagy ezen két változat kombinációja nem képzelhető el, az non sense.
Az (a) esetben az auditor saját hibájáról beszélünk. Tévedett és nincs más hátra, mint közli, hogy a mérleg nem a valós helyzetet ábrázolja. Ekkor egy új mérleg készítendő és bűncselekmény (befektetési csalás) miatt feljelentést kell a könyvvizsgáló emberei ellen tenni, akiket majd vétlenség miatt fel lehet (a bíróság által) menteni, ha valóban vétlenek, de ami történt az bűncselekmény. Ez vitathatatlan.
A (b) esetben nem az auditor, hanem a cég emberei hibáztak, de a helyzet büntetőjogi megítélése ugyanez.
Két kérdésem van:
(1) Mikor, ki, kit jelentett fel?
(2) Ha eddig soha, senki, senkit, miért nem?
Pótkérdés:
Ha a BÉTen szereplő cégek mérlegét nem lehet komolyan venni, minek alapján dönthet a befektető?
Mogyorózd el kérlek mit követett el ez a szerencsétlen könyvvizsgáló?
Visszavonta a tegnapi újságban megjelent interjúját? ;) és akkor mi van? megjelent, elfogadták... stb.
Azt mondod a beszámoló rendben volt, a könyvvizsgáló meg nem... hogyis van ez? a könyvvizsgáló is azt mondta hogy a beszámoló rendben, vagy hazudott és mégis hunyó a cég???
Norbi Update Nyrt.
link
(Vagy ez már tényleg a vég...?)