A KBC elemzése szerint is kifizethető lehet elvileg az idei év után az 50 forintos osztalék, mivel a menedzsment szerint 2012-ben mintegy 60 milliárd forint készpénzt termel a Magyar Telekom.
100milkás semmi forgalom (ahogy az várható volt az egész bét-en)
venni senki nem akar 400-n (az a felettiről nem is beszélek).
400 alatt meg megveszik, ha valaki odaakarná önteni.
ergó itt zár, ahol most is áll (399).
A Magyar Telekom úgy kalkulál, hogy a minap elfogadott közműadó 2013-ban mintegy 9-11 milliárd forintos kötelezettséget jelent a cég számára. Az új adó kiegészülve a 2012 közepén bevezetett telefonadóval nagyobb terhet jelent 2013-tól, mint a 2012 végén kivezetendő válságadó” – vélik a KBC elemzői, írja a Világgazdaság.
A szektort érintő különadó miatt 2012-ben várhatóan 24 milliárd forintot kell a Magyar Telekomnak fizetnie, míg a két újabb adónem (percenként 2 Ft-os telefonadó és a közműadó) 29-31 milliárd forintot tehet ki együttesen (ebből a telefonadó évente mintegy 20 milliárd forintos tétel).
A hírközlési törvény november 17-én életbelépett módosítása szerint ugyanakkor a távközlési szolgáltatók nem változtathatnak egyoldalú szerződésmódosítással tarifáikon, csak azért, mert például egy új adóelemet róttak ki rájuk.
Ez tehát azt jelenti, hogy elvileg sem a Magyar Telekom, sem a többi érintett szolgáltató nem háríthatja át a fogyasztókra a közműadó által bevezetett új tételt. Elvileg.
A gyakorlat persze nyilván más lesz – többek között azért is, mert a távközlési szolgáltatások tarifája szabadáras. Szóval igazán sok kétségünk nem lehet afelől, hogy valamilyen módon majd ez a tétel is a mi számláinkat terheli majd, persze lehet, hogy csak áttételesen. Ettől azonban a helyzet nem javul.
A törvény alapján a fogyasztók vízellátási, szennyvízellátási és belterületi csapadékvíz elvezetési, földgáz-, hő-, és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték nyomvonala után 125 forintot kell méterenként fizetnie az adó alanyának. Hírközlési vezetékek esetén az adó nyomvonalhossztól függően sávosan került meghatározásra: az első 170.000 méter után az adó teljes mértékének 20%-a fizetendő; 170.000 és 250.000 méter közötti része után 40%-a; 250.000 és 300.000 méter közötti része után 80%-a; 300.000 métert meghaladó része után pedig az adó teljes mértéke fizetendő.
Ugyanakkor tény, hogy a kisebb szolgáltatókat ez az elem kevésbé sújtja majd, de az is igaz, hogy azokat, akik országos gerinchálózatot építettek, országszerte szolgáltatnak – akár kis, akár nagykereskedelmi területen – azokat igen. A várható többlet adót 1 milliárdosra becsülő UPC-t, a komoly gerinchálózati kapacitásokkal rendelkező Invitel-t, a GTS-t, vagyis azokat a szolgáltatókat, akik az infrastruktúra fejlesztésébe, a nagykereskedelmi szolgáltatásokba fektettek.Hogy aztán ők hogyan terhelik megrendelőikre az új terhet, az megint más kérdés.
Összességében pedig ez nem jelenthet mást, mint azt, hogy a távközlési szolgáltatások árszínvonala tovább fog emelkedni.
Szerintem csak óvatosan a "szakértőkkel", "célárakkal".
"Az így kapott célár 14 000 jó magyar forint környékére esik. Véletlenül ugyanennyire tartja az Erste is a papír 2011-es fair értékét a saját fundamentális elemzése alapján."
Ja, bocs nem derül ki az idézetből. Az említett 2011-es "fair" érték az E-star-ra vonatkozott.
Mtelekom