A devizahitelesek és a bankok számára sorsdöntő frakcióülést tart mától a Fidesz Tapolcán. Pénteken be is nyújtják információnk szerint azt a törvényjavaslatot, amely a kölcsönök újraszámításáról és a devizahitelesek kompenzációjáról szól. Eldől...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=203471
Ez a Portfolio felmérése!
A beigért 25%-os törlesztőrészlet csökkenés pedig nem több, mintha az árfolyamgátba lépett volna be az ügyfél.
Érdemi hatása nem lesz szerintem.
"Elvileg a 2004 május előtt indultban is perelhet akkor, ha nem járt le 5 évnél régebben, csak annyi hogy nem automatikusan számolnak el vele. Abban is hivatkozhat a Kúria döntésére."
Hivatkozni hivatkozhat és nyilván több a semminél, de jogilag arra az esetre a Kúria döntés se vonatkozik.
Elvileg a 2004 május előtt indultban is perelhet akkor, ha nem járt le 5 évnél régebben, csak annyi hogy nem automatikusan számolnak el vele. Abban is hivatkozhat a Kúria döntésére.
Az EU direktíva okán meg azt kell mondjam hogy a visszamenőlegesség továbbra is gázos. Szerintem lesznek bankok (pl OTP) akik EU-s jogi fórumokat is meglépik, és lehet hogy elszámolnak, de a bukót behajtják az államon. Szerintem ez simán politikai alku Csányi és a bűnöző Orbán között.
" Az megint más, mint EU-s szabályok alapján EU előtti szerződéseket elmarasztalni" tudomásom szerint a jogegységi döntésben nem is vizsgálták az EU elötti szerződéseket, csak az Eu utániakat
"Lehet, hogy a hitel szerződésben nem sok különbség van, de a jogi környezetben igen! Én meg erről beszéltem. " Ez is igaz, bár feltételezem mondjuk 2004 áprilisában már harmonizálva voltak a törvények
Igazad van nem ismerem a horvát törvényeket, csak valószínűsítem, hogy nem sokban térhettek el a magyaroktól de nem ténylegtudom.
"másrészt egy 2004 áprilisi hitel és egy 2004 májusi között semmi külömbség sincs, vagyis ugyan úgy leszedték a bankok az árfolyamrést és a kamatemelést is az elöbbiről is"
Lehet, hogy a hitel szerződésben nem sok különbség van, de a jogi környezetben igen! Én meg erről beszéltem.
"Egyrészt Horvátország 2013-ban csatlakozott az Eu-hoz, a devhitelek kb egyidőben futottak fel a hazaival, mégis elkaszálták ott az egyoldalú kamatemelést és árfolyamrést a bíroságok"
1. Ismered a horvát vonatkozó törvényeket? Ismered a horvát devizahitel szerződéseket? Ismered a pontos okát és indoklását az "elkaszálásnak"? Nem.
2. EU előtti viszonyok között EU előtti szerződéseket "kaszáltak el" EU előtti jogszabályok alapján. Az megint más, mint EU-s szabályok alapján EU előtti szerződéseket elmarasztalni.
Egyrészt Horvátország 2013-ban csatlakozott az Eu-hoz, a devhitelek kb egyidőben futottak fel a hazaival, mégis elkaszálták ott az egyoldalú kamatemelést és árfolyamrést a bíroságok, másrészt egy 2004 áprilisi hitel és egy 2004 májusi között semmi külömbség sincs, vagyis ugyan úgy leszedték a bankok az árfolyamrést és a kamatemelést is az elöbbiről is
Szerintem a 2014/38 így is necces, de hogy EU előtti időkre is vonatkozzon, az már kb. olyan mintha egy '82-es baleset esetében akarnánk az érintett autógyártón számonkérni a mai biztonsági követelményeket...
Előtte még nem voltunk EU tagok (így az EK irányelv, a brüsszeli általános érvényű Európai Bírósági döntések, EU-s jog) nem volt érvényes. A 2014/38 meg a hazai jogszabályok mellett ezeken alapul.
"hát nem...
Ha tisztességtelen az árfolyamrés, akkor ugyanannyira tisztességtelen cég felé is..."
Akkor per, és ott a Kúria döntés.
A 2014/38-at úgy kell felfogni, hogy a lakosság esetében az egyedi perek helyett egy közös rendezést tett lehetővé. Tehát nem a bírósági megítélés szelektál, hanem a per helyetti új törvény ad szelektíven egy könnyített lehetőséget a lakosságnak.
Én a korábbiakhoz képest szigorúabban értelmezett és ezt ráadásul visszamenőleg alkalmazott tisztességtelenség miatt bíráltam sokat ezt az új törvényt.
Az árfolyamrés viszont tiszta ügy. Kúria elmeszelte, az új törvény meg 300e egyedi per helyett kötelezte a bankokat ennek rendezésére a lakosság esetében.
A céges az oké, azt tudjuk, de szerintem ő nem céges esetekről beszélt.
Megjegyzem, a cégek kizárása abszolút érthető. Egy vállalkozásnak a szerződéskötéskori hozzáállása, a kockázatfelmérő képessége és a bankkal szembeni érdekérvényesítő képessége is egészen más, mint a lakosságé.
Ha felteszed a kérdést, hogy akar-e Ön adót fizetni, elég egyértelműen győznének a nem-ek...
Ki az a hülyes, aki ne akarna jó járni. A kérdés nem ez. Hanem az, hogy ez jogszerű-e, illetve társadalmilag igazságos-e.
Árfolyamrés visszafizetésével és főleg a felvételkori alacsony kamatok rögzítésével a devizahitelesek egyérteműen NEM kaphatnak felvételkori árfolyamot (ezzel devizakamaton kapnának Ft hitelt - ilyen nincs), de még 180 Ft-osat se (ezzel jobban járnának a végtörlesztetteknél és a Ft hitelt felvevőknél is).
A kamatkockázatot lenyelették a bankkkal, a vitatott kölstégeket kamatostól (törlesztéskétn beszámítva) visszakapják. Az árfolyamkockázat egyértelműen az adósé.
A kormánynak abban kell segíteni, hogy VERSENYHELYZETET teremtsen a kiváltó Ft hitelek piacán és tegye kötelezővé a lehetőség felajánlását.
Most dől el a devizahitelesek sorsa - Csapda a tervekben?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=203471