Megszületett egy régóta várt esemény a hazai vegyipar tulajdonosi átalakulásának folyamatában: a MOL 4,184 Ft-os árfolyamon vételi ajánlatot a TVK összes részvényére. A valós vételi szándékot illetően azért lehetnek még kétségeink, mivel a társaság elállhat az ajánlatától, ha nem szerez a TVK-ban több mint 90%-os szavazati jogot. Azaz nem csak az osztrák és orosz tulajdonostársaktól függhet az ajánlat sikere, hanem magától a MOL-tól is, hiszen a TVK részvények 17.6%-ára vételi opciója van, s azok felett gyakorlatilag az olajtársaság rendelkezik. Az ajánlott árfolyam viszont azt sugallja, hogy komolyan gondolja a MOL a vásárlást: a 4,184 Ft a május 25-öt megelőző 90 nap súlyozott tőzsdei árfolyamával pontosan megegyezik, azaz a társaság egyetlen forint prémiumot sem ajánlott a papírokért. A TVK tegnap 4,340 Ft-on zárta a kereskedést, így ebből a szempontból sem mondható, hogy a MOL a legminimálisabb formában is gáláns lett volna a kisrészvényesekkel szemben.
#kép:rv.tdp?TVK&2001-05-29&6m&1d:b#
A MOL ajánlatát a TVK 16,168,501 db 1,010Ft-os névértékű törzsrészvényére tette, az ajánlat nem terjed ki a társaság 585,158 db dolgozói papírjára. Az ajánlatot 2001. június 14. és 2001. július 13. között fogadhatják el a részvényesek. A MOL jelenleg hivatalosan 32.5%-os tulajdonrésszel rendelkezik a tiszaújvárosi cégben, s a részvények további 17.6%-ára vételi joga van két befektetőtől, amely papírokra 2002. szeptemberéig gyakorolhatja opciós jogát különböző árfolyamokon. Ezzel párhuzamosan ugyanezen befektetők eladási joggal rendelkeznek a részvények felett 2002. szeptemberét követően.
A MOL elállhat ajánlatától, ha a jelenleg is tulajdonában lévő részvényekkel együtt nem szerez legalább 90%-os szavazati jogot a társaságban. A társaság tulajdonosi struktúrájából kiindulva ez a feltétel gyakorlatilag azt mondja, hogy a MOL feltétlenül nem a tulajdonos társaknak, hanem sokkal inkább a felügyelet felé tette az ajánlatot. A MOL-on kívüli részvényesek döntő többsége elég jól azonosítható, így részükre aligha a nyilvános vételi ajánlaton keresztül lehet csak eljutni. Ennél érdekesebb a 17.6%-os opciós pakett szerepe. A részvényeket jelenleg tulajdonló, s arra eladási kötelezettséget vállaló befektetők a saját döntésükkel aligha adhatják el a részvényeket, hiszen akkor az opció esetleges lehívásakor nem tudnának teljesíteni. Valószínűleg a MOL sem a nyilvános ajánlattétel keretében gondolta megvásárolni azokat a papírokat, mert az opciós szerződésben található árfolyamok jó eséllyel nem egyeznek meg a jelenlegi 4,184 Ft-tal. Így alapjában véve kizárt, hogy a MOL a mostani ajánlatával olyan helyzetbe kerüljön, ami tényleges vételi kötelezettséget jelent számára jelen ajánlatból kifolyólag. Természetesen elképzelhető, hogy módosítják az opciós szerződéseket, de akkor inkább miért nem 72.4%-ban (90%-17.6%) határozták meg azt a szavazati küszöböt, amely alatt elállhatnak az ajánlattól?
A MOL végezetül röviden ismerteti elképzeléseit a TVK jövőjével kapcsolatban, s kiemeli, hogy a megvásárlásra kerülő részvények mennyiségétől függően kivezesse a TVK-t a tőzsdéről, valamint zártkörűvé alakítsa a társaságot. Az ilyen esetekben megszokott módon közlik, hogy nincs biztosíték arra, hogy belátható időn belül osztalékot fog fizetni a TVK. Az ajánlattevő vételi kötelezettsége függ attól is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az irányításszerzést feltétel nélkül jóváhagyja, vagy megerősíti, hogy jóváhagyás nem szükséges.
Tehát a végkimenet egyelőre még mindig csak a bennfentesek számára ismert. Elképzelhető, hogy a MOL csak az opció lehívásához szeretné megteremti meg a feltételeket, s nem érdekelt az orosz és az osztrák befektetők részvényeinek megvásárlásában, megelégedne az 50%+1 szavazatával. Természetesen az sem ismert, hogy az orosz és az osztrák tulajdonosok miként fognak reagálni az ajánlatra. Miután ez a hajó már elment számukra, ezért egy 25%-os pakettel gyakorlatilag ugyanazt az eredményt tudnák elérni, mint a jelenlegi 40%-ot meghaladó részvénycsomagjukkal . A MOL ugyanakkor a jelenlegi finanszírozási struktúrában láthatóan megnézi, hogy mikor hova ad ki pár millió dollárt. Július közepén talán már okosabbak leszünk.
#kép:moldebt010529.gif:b#
.
a mol nem a felugyeletnek tette az ajanlatat, hanem sajat jol felfogott erdekeben, azert, hogy sikeres nyilvanos veteli ajanlat utjan lepje at a 33%-ot a tvk-ban. ezt a jelenlegi torveny is eloirja es az uj ept. is. ha most sikeres az ajanlat - marpedig az lesz -, akkor nem vonatkoznak a mol-ra az uj ept. igencsak szigoru takeover szabalyai. a nyilvanos ajanlatra nem lesz nagy kepeckedes, de az a nehany % ami a 33-hoz kell a molnak bizonyosan osszejon. udv gyrk
A Mol valószínűleg nem a TVK részvényesek, hanem a Felügylet felé tette ajánlatát. Szerintem nem sokan fogják felajánlani a részvényüket, főleg az alacsony közkézhányad miatt. Amennyiben valaki TVK papírt tart, akkor az úgyis tiszta spekulációból vette, mert fundamentumok ellene szólnak. Szóval nehezen tudom elképzelni azt a szituációt, amikor az erős idegekkel megáldott spekulánsok Rahimkulovval karöltve visszik be TVK papírjaikat a Mol székházba.
Törölt felhasználó2001. 05. 29. 17:35
#2
Tisztelt Mindenki! Érdemes eladni a MOL-nak, vagy még azért lehet várni egy jobb ajánlatra, akár egy gyökeres változásra a TVK tulajdonosi szerkezetén belül, hiszen a MOL számára csak az eladósodás növelését jelentené a TVK teljes megvásárlása. A MOL ráadásul a gázüzletág bizonytalan jövője és már jelenleg is magas eladósodottsági hány ados mellett tervez jelentős vásárlásokat, ebből kiindulva pedig nem tűnik túl valószínűnek a jelenlegi akció végrehajtása. A hozzászólásokat, tanácsokat előre is köszönöm! bbux
MOL ajánlat a TVK-ra 4,184 Ft-on (2.)
#kép:rv.tdp?TVK&2001-05-29&6m&1d:b#
A MOL ajánlatát a TVK 16,168,501 db 1,010Ft-os névértékű törzsrészvényére tette, az ajánlat nem terjed ki a társaság 585,158 db dolgozói papírjára. Az ajánlatot 2001. június 14. és 2001. július 13. között fogadhatják el a részvényesek. A MOL jelenleg hivatalosan 32.5%-os tulajdonrésszel rendelkezik a tiszaújvárosi cégben, s a részvények további 17.6%-ára vételi joga van két befektetőtől, amely papírokra 2002. szeptemberéig gyakorolhatja opciós jogát különböző árfolyamokon. Ezzel párhuzamosan ugyanezen befektetők eladási joggal rendelkeznek a részvények felett 2002. szeptemberét követően.
A MOL elállhat ajánlatától, ha a jelenleg is tulajdonában lévő részvényekkel együtt nem szerez legalább 90%-os szavazati jogot a társaságban. A társaság tulajdonosi struktúrájából kiindulva ez a feltétel gyakorlatilag azt mondja, hogy a MOL feltétlenül nem a tulajdonos társaknak, hanem sokkal inkább a felügyelet felé tette az ajánlatot. A MOL-on kívüli részvényesek döntő többsége elég jól azonosítható, így részükre aligha a nyilvános vételi ajánlaton keresztül lehet csak eljutni. Ennél érdekesebb a 17.6%-os opciós pakett szerepe. A részvényeket jelenleg tulajdonló, s arra eladási kötelezettséget vállaló befektetők a saját döntésükkel aligha adhatják el a részvényeket, hiszen akkor az opció esetleges lehívásakor nem tudnának teljesíteni. Valószínűleg a MOL sem a nyilvános ajánlattétel keretében gondolta megvásárolni azokat a papírokat, mert az opciós szerződésben található árfolyamok jó eséllyel nem egyeznek meg a jelenlegi 4,184 Ft-tal. Így alapjában véve kizárt, hogy a MOL a mostani ajánlatával olyan helyzetbe kerüljön, ami tényleges vételi kötelezettséget jelent számára jelen ajánlatból kifolyólag. Természetesen elképzelhető, hogy módosítják az opciós szerződéseket, de akkor inkább miért nem 72.4%-ban (90%-17.6%) határozták meg azt a szavazati küszöböt, amely alatt elállhatnak az ajánlattól?
A MOL végezetül röviden ismerteti elképzeléseit a TVK jövőjével kapcsolatban, s kiemeli, hogy a megvásárlásra kerülő részvények mennyiségétől függően kivezesse a TVK-t a tőzsdéről, valamint zártkörűvé alakítsa a társaságot. Az ilyen esetekben megszokott módon közlik, hogy nincs biztosíték arra, hogy belátható időn belül osztalékot fog fizetni a TVK. Az ajánlattevő vételi kötelezettsége függ attól is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az irányításszerzést feltétel nélkül jóváhagyja, vagy megerősíti, hogy jóváhagyás nem szükséges.
Tehát a végkimenet egyelőre még mindig csak a bennfentesek számára ismert. Elképzelhető, hogy a MOL csak az opció lehívásához szeretné megteremti meg a feltételeket, s nem érdekelt az orosz és az osztrák befektetők részvényeinek megvásárlásában, megelégedne az 50%+1 szavazatával. Természetesen az sem ismert, hogy az orosz és az osztrák tulajdonosok miként fognak reagálni az ajánlatra. Miután ez a hajó már elment számukra, ezért egy 25%-os pakettel gyakorlatilag ugyanazt az eredményt tudnák elérni, mint a jelenlegi 40%-ot meghaladó részvénycsomagjukkal . A MOL ugyanakkor a jelenlegi finanszírozási struktúrában láthatóan megnézi, hogy mikor hova ad ki pár millió dollárt. Július közepén talán már okosabbak leszünk.
#kép:moldebt010529.gif:b#
.