Mindkettő alkalmatlan lenne e pozicióra. Egyiknek sincs makrogazdasági és monetáris politikai tapasztalata, sem gyakorlata. Ezenkívül Erős János morálisan is alkalmatlan a posztra. Olyannyira, hogy én még az MFB-re is szerencsétlen választásnak tartanám..
MNB elnökjelöltek: Erős és Zdeborszky
Ugrás a cikkhezBár a törvények erősen védik az MNB függetlenségét, de mindenki tisztában van azzal, hogy lehet olyan helyzetet teremteni, amelyben a jegybank vezetője inkább más kihívást választ. Emlékezhetünk Bod Péter Ákos és Horn Gyula esetére, ahol a kormányfőnek hosszas rábeszélés után sikerült meggyőznie az MNB elnökét a váltásról. Az előző ciklusban Surányi György sem a legszebb emlékei között idézheti az utolsó évét az MNB élén, de ő végül kitöltötte mandátumát (A teljes jegybankelnöki krónikához tartozik Surányi első periódusa, amikor Antall Józsefnek nem kellett "elüldöznie" a vezetőt, mert a jegybanktörvény elfogadása alkalmával egyszerűen nem Surányit jelölte újra az MNB elnökének. A váltás oka Surányi politikai szerepvállalása volt a demokratikus charta aláírásával.)
Ennek szellemében nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy váltásra kerüljön sor az MNB élén, még a jelenlegi politikai nyilatkozatok ellenére sem. Sőt Medgyessy elképzelései magukban hordozzák annak a valószínűségét, hogy ismét ütközni fog az MNB és a kormány néhány kérdésben. A miniszterelnök-jelöl t már korábban is a mostani kormánynál nagyobb hangsúlyt adott az erőltetett dezinfláció vélt növekedési áldozatának, ugyanakkor az árfolyamrendszert a leendő kormányzat az eddigi nyilatkozatok tanúsága szerint egyelőre nem kívánja megváltoztatni. Mivel a jegybank az árfolyamtranszmisszi ót tekinti az infláció elleni küzdelem egyik leghatásosabb monetáris eszközének, így kérdéses, hogy a jegybanki inflációs célok veszélybe kerülése esetén a forint erősítésén túl (kamatlépéssel) milyen lehetőségei maradnak a monetáris hatóságnak. A jegybanktörvény szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, s a jogszabály ráadásul kiköti, hogy a jegybank csak a fenti, elsődleges célját nem veszélyeztetve támogathatja a kormány gazdaságpolitikáját (Járai január végén nyilatkozta, hogy az infláció csökkentés érdekében nem zárja ki a növekedési áldozatot sem).
Kik a jelöltek? Zdeborszky Györgyöt valószínűleg többen ismerik, az elmúlt év során fokozottan is a tűzvonalban volt a CIB és a PSZÁF közötti küzdelemben. Zdeborszky tavaly év végén kényszerült lemondani a CIB vezetéséről, de ő maga is elismerte, hogy távozásának külső inditékai voltak. Zdeborszky üzlet megérzései egészen kiválóak, s ebből a szempontból inkább lehetett őt üzletembernek tekinteni, mint egy konzervatív bankárnak. Kérdéses, hogy monetáris politikai tapasztalatok híján mennyire ő jelentené az ideális megoldást az MNB elnöki tisztségére.
Erős János korábban a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. elnök-vezérigazgatój a volt 1998. végéig, fénykorát a Horn-kormány időszaka alatt élte. A szocialisták iránti elkötelezettsége közismert, a Magyar Hírlap korábban az Év emberének választotta (a szakma egy részének megdöbbenésére). Medgyessy Péterrel való jó kapcsolatát jelzi, hogy a HVG egy korábbi értesülése szerint társtulajdonosok voltak 2000-ben egy olyan mezőgazdasági cégben, amely az MFB egyik állami gazdaságát kívánta megszerezni.
Erős János megítélése finoman szólva is kétes, sikeresen privatizálta a bankot, de az új tulajdonosok több évig takaríthattak utána. A K&H privatizációja során a szűk körű menedzsment meglehetősen nyomott áron vásárolhatott meg 500 m Ft névértékű papírt, amit 270%-os árfolyamon adtak el a bank brókercégének. A brókercég ezt követően a közel 1.5 mrd Ft-ot 1997 szeptemberétõl 1998 szeptemberéig évi 35%-os fix hozamú vagyonkezelési szerződéssel még tovább menedzselte.