Bár a politikai szereplők még csak nagyon érintőlegesen nyilatkoztak, sokan biztosra veszik: a kormánynak a márciusi MNB-elnökváltás után komoly szándékai vannak a jegybank mérlegében szereplő devizatartalékkal. De pontosan mi? - merül fel a kérdés,...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=176059
Még ha a devizatartalékhoz is hozzáférhetne ,akkor akár európai elsők között is ott lehet !
Szorítsunk neki !Hajrá kis törpe ,lopj!!!Rabolj !Ügyes vagy te!
Egy nagyon fontos részletet szeretnék hozzátenni mindahhoz, amit írt. A devizatartalékok keletkezése többféle módon lehetséges, mindennek a magyar gyakorlatban talán a devizakötvények kibocsátása a legfontosabb eleme. Az ÁKK kibocsátja a devizakötvényt, az érte kapott devizát odaadja az MNB-nek, cserébe annak HUF-ellenértékéért. Ezzel összállami szinten (ÁKK+MNB) nincs Magyarországnak nyitott devizapozíciója. Ha viszont az MNB devizatartalékait elkezdené leépíteni anélkül, hogy a devizaadósság is hasonló mértékben csökkenne (a 839 Mrd HUF-os tétel ez alól kivétel), akkor devizapozíciót nyitna az állam, kb. olyat, mint a CHF hitelek felvétele idején nyitott a magyar lakosság. Egyedül az EU-s transzferpénzek képesek ezt a pozíciót mérsékelni.
Nem trezorban tartják, de az árbevételük jelentős része is EUR-ban realizálódik az export révén. Szóval erre nekünk talán nem lenne túl bölcs dolog EUR tartalékot képezni és fedezni ennek is a finanszírozási veszteségét.
A vállalati transzferek konverziós igénye kapcsán vegyük figyelembe a külkereskedelmi és fizetési mérleg alakulását is, mely ráadásul a külföldi hátterű bankok magyarországi forráscsökkentése mellett is fennáll. Ha hirtelen az import elkezdi jelentősen túlszárnyalni az exportot, akkor az amúgy is katasztrófa, akár sok tartalékunk van, akár kevesebb, mert a versenyképesség drámai romlása, vagy hitelből fűtött belső fogyasztás állna mögötte, amibe semmiképp nem szabad újra belevinni az országot. Emellett a Kormány által kötött stratégiai vállalati megállapodások nem éppen a magyarországi forintnyereségek transzferjéről szólnak.
A nettó államadósság nem úgy jön ki, hogy a bruttó államadósságból levonod a JEGYBANKI tartalékokat...
Az állam követeléseit kell belőle levonni, ami nem ugyanaz.
Lásd itt: link
Pontosításként: A brutto államadósság csökkentését mint 5. lehetőséget vázoltam fel, mivel a cikk szerzője ezt nem tette meg, ugyanakkor felsorolt ennél sokkal unortodoxabb lépéseket is, mint például a monetáris finanszírozás. Mielőtt a válság elérte a legyengített magyar gazdaságot 2008-ban, más arányok uralkodtak, és a mostani arányok indokoltságára nem láttam objektív alátámasztást. Konkrétan, a 4-6%-os kamaton szerzett forrásainkat 0-2%-os kamaton továbbadjuk nagyobb volumenben és arányban, mint korábban. Ahogy a kamatcsökkentési ciklus is eddig bevált, a tartalék fokozatos apasztása is jó stratégia lehet, az IMF-et meg közelebb kellene tartani, 2 hét alatt is lehet IMF hitelhez jutni. Így a Kormány látványos brutto adósság- és kamatfizetés-csökkenést söpörhet be, sőt az egyre "forintosabb" államadósságot 4-5% inflációval inflálhatja. Alternatíva? Hosszasan stagnáló GDP és adósság, vagy pedig a Kormány feladja a gazdaságpolitikáját és egy új irány fog adókat emelni és azzal visszafogni GDP-t. Ésszerű kiút, ha minél kevésbé finanszírozunk más államokat negatív reálkamaton a drága forrásainkból.
a magyar nettó külső adósság jelenleg kb. 95 Mrd euró. ebben már benne van a jegybanki tartalék is. 95 Mrd euróval többel tartozunk külföldieknek, mint amennyivel ők nekünk.
ha nem lenne tartalékunk, akkor egy nigériai koldus is csődbe vihetné az egész országot.
a tartalékok jelen szintje annyira elég, hogy az IMF tárgyalásos sztorival megtámogatva ne omlasszák össze a forintot.
A netto államadósság több 10 százalékkal alacsonyabb a kb. 77%-os brutto államadósságnál. Logikus irány volna a brutto államadósság csökkentése az állam követeléseinek terhére. Ezzel ugyan a netto államadósság önmagában nem csökkenne, de mérséklődne az a nem éppen ideális helyzet, hogy Magyarország egyfelől magas kamatok mellett finanszírozza adósságát, másfelől gyakorlatilag 0 kamat mellett hitelezi Németországot és társait. Összességében, így akkor is csökken az adósság költsége, ha a tartalékok apadása miatt a forint árfolyama csökken valamennyivel.
Mit csináljunk a devizatartalékkal?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=176059