Mi történik a gazdaságban? - az MNB közgazdászai válaszolnak
2006. október 5-én 13 órától Hamecz Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és monetáris politikai szakterület igazgatóját kérdezhetik az MNB fórumon. Monetáris politika, euró bevezetés, árfolyam, konvergencia – ha Önt is érdekli, mindent megkérdezhet a jegybank vezetõ közgazdászától. Addig is várjuk a kérdéseket!
qh-urbán elvti a huf-ban denominált farkát a mat@lcskay báró kezecskéivel vereti ki. Ország-Világ szeme láttára fajtalankodik ez két nagy állat perverz buzi.
Az Önéhez nagyon hasonló kérdést már kétszer is kaptunk ezen a Fórumon, látszik, hogy sokakat érdekel a téma.
Kérem keresse a a Guti11 és venyus kérdéseire adott válaszainkat (ezek jelenleg a Fórum 2. illetve 3. oldalán találhatók)!
Kérem magyarázzák el nekem a tartalékaink működését az Euró övezetbe való belépéskor. Jól értem, hogy az euróban denominált tartalékaink megszünnek tartalékként funkcionálni? Ha igen, nem lenne célszerű a váltás előtt a dollár alapú tartalékok arányának növelése?
Kérdésére a válasz egyértelmű, mind az augusztusi, mind a most publikálásra kerülő Inflációs Jelentésben számolunk azzal, hogy az átmenetileg infláció növelő tényezőknek közép-hosszabb távon, az aggregált kereslet csökkenése miatt, lehetnek infláció csökkentő hatásai. A részleteket megtalálja az augusztusi inflációs jelentés 3.1 aktuális kérdések fejezetben és a 3.4 táblázatban. Ebből a táblázatból kiolvasható, hogy az intézkedések a maginflációt 2008-ban már mintegy 0,2 százalékkal csökkentik. A teljes fogyasztói árra gyakorolt hatás ennek kb. 2/3-a.
Ami a jegybanki kamatpolitikát illeti: amikor a jegybank dönt a kamatokról, akkor ezeket a másodlagos hatásokat is igyekszik figyelembe venni, és ezt minden esetben a legjobb tudásunk szerint az előrejelzésben is igyekszünk megjeleníteni.
Ami a Moody’s döntését illeti, nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni.
Üdvözlettel
Jakab Zoltán
Vezető közgazdasági szakértő
A kérdésem az lenne, hogy számításaik szerint az adóemelések inflációemelő hatásával szemben a megszorításoknak (elsősorban a gázárkompenzáció csökkentése, megszüntetése nyomán jelentősen emelkedő gázár, stagnáló vagy csökken ő reálbérek, gazdaság növekedési ütemének lassulása, stb.) milyen infláció csökkentő hatása lehet közép távon?
És természetesen, hogy mindez miként hat a jegybank kamatpolitikájára rövid távon?
Önök szerint várható-e, és mikorra a Moody's leminősítének döntése, illetve annak várakozásaik szerint lehet - e, és mekkora állampapírpiaci hozamemelő, illetve HUF gyengítő hatása?
A kérdése, amelyet talán úgy lehetne egyszerűbben újrafogalmazni, hogy hol is van a forint egyensúlyi árfolyama, teljesen jogos és természetszerűleg nagyon sok befektetőt, közgazdászt, üzletembert, devizahitel-adóst, stb. érdekel.
A szomorú hír az, hogy a pontos választ, már ha létezik ilyen, senki sem tudja. Már az sem egyértelmű, hogy mit nevezünk egyensúlyi árfolyamnak. Sokféle definíció létezik, a legérthetőbb talán az, amelyik úgy határozza meg az egyensúlyi (reál-)árfolyamot, hogy amellett a középtávon a gazdaság külső és belső egyensúlya is teljesül. A belső egyensúlyon itt a túlfűtöttség hiányát, lényegében alacsony inflációt, a külsőn pedig fenntartható mértékű folyó fizetési mérleg hiányt kell érteni. A külső és belső egyensúlyi kritérium ellenkező irányú követelményt támaszt az árfolyammal szemben. A magyarhoz hasonló kis nyitott gazdaságokban nagy árfolyamgyengülés az infláció emelkedésével jár, árfolyamerősödés pedig átmenetileg rontja a versenyképességet és növeli a folyó fizetési mérleg hiányát. Az egyensúlyi reálárfolyam ezek között a hatások között balanszíroz. Mivel azt, hogy konkrétan mekkora hatással van az árfolyam az inflációra és a folyó fizetési mérlegre nagyon nehéz pontosan megbecsülni, az egyensúlyi reálárfolyamra becsült tartományok is meglehetősen szélesek. Annyira, hogy adott esetben az Ön által említett nominális árfolyamszintek mindegyike beleférhet ebbe a tartományba.
Konkrét kérdésére, hogy a közelmúltbeli árfolyamerősödés jó-e nekünk, ebben a keretben a következőt lehet válaszolni. Zajlik egy fiskális korrekció, ami számottevően javítani fogja a fizetési mérleget. Ez a fiskális korrekció ugyanakkor - legalábbis az első évben - inflatorikus hatású, mivel az indirekt adók emelése is részét képezi. Ez az a ritka eset, amikor mind a belső, mind a külső egyensúly szempontjából a korábbi egyensúlyi reálárfolyamnál erősebb lehet indokolt, azaz maga az egyensúlyi reálárfolyam is felértékelődik. Elképzelhető, hogy a nominális árfolyam közelmúltbeli erősödése ezt tükrözi, ugyanakkor ez attól is függ, hogy korábban, a 270-es árfolyam környékén, vajon az egyensúlyi szintje közelében volt-e a forint.
A jegybanknak mindenesetre, mivel a jövő évi inflációemelkedéssel az inflációs kockázatok középtávra mindenképp megnőttek, jól jött az árfolyam erősödése, ez azonban csak akkor lesz számottevő hatással az inflációra, ha tartós is marad.
bocsánat, hogy belepofázok, de: miért nem olvasod el a jegybanktörvényt, ott van az MNB honlapján, a főoldalról elérhető. Akkor nem kérdeznél úgy, hogy a kérdesedben egy valótlanságot is állítasz.
"az infláció alacsonyan tartása mellett, ugyanilyen fontos célja a költségvetés megvalósításának támogatása. "
Ha van egy elsődleges cél, és az elsődleges cél veszélyeztetése nélkül támogatja az MNB a kormány gazdaságpolitikáját, akkor miért nevezed "ugyanilyan" fontosnak?
Egy nagyon laikus kérdésem van. Jó-e nekünk (a magyar gazdaságnak) a jelenlegi forinterősödés? 1-2 éve, amikor a forint nagyon magasan - 250-es szinten - állt, azt olvastam, hogy a magyar gazdaság 270 forintért termel ki egy eurót, és butaság 250 forintért odaadni.
Pár hónapja visszaállt az árfolyam 270 közelébe (sőt lement 280-ra is, amiről úgy tudom, szintén nem jó).
Most meg szinte magától araszol vissza a 260 alatti értékek felé.
Köszönöm válaszát. A kérdés valóban nem egyszerű, hiszen az MNB törvényben rögzített célja: az infláció alacsonyan tartása mellett, ugyanilyen fontos célja a költségvetés megvalósításának támogatása. A legutóbbi 5,9 % havi inflációs adat mellett van egy 8% jegybanki alapkamat, a költségvetési oldaláról viszont van egy hiánycsökkentési törekvés ami bizony a finanszírozási költségek csökkentésére vagy optimalizálására ösztönözné a jegybankot.
Azért egy fontos dolgot nem szabad elfelejteni: az MNB törvényben rögzített célja az infláció és nem a (hiány-)finanszírozási költségek alacsonyan tartása. A jelenlegi inflációs kilátások mellett pedig egyáltalán nem egyértelmű, hogy a jegybanknak enyhítenie kellene a monetáris kondíciókon.
Köszönöm megtisztelő válaszát, amit rendkívül szellemesnek és találónak gondolok. Van itt azonban egy lényeges dolog, amiben egyet értünk: "a piaci kamatok maguktól emelkednek, így végső soron előfordulhat, hogy nincs is szükség tényleges kamatemelésre. "
Jelen esetben viszont az aukciós piaci szereplők hajlandók a másodpiaci hozamok alatt is finanszírozni a hiányt azaz ebben az esetben a kamatok mintha maguktól csökkennének vagy legalábbis hajlandók lennének csökkeni.
A hozamgörbe hoszú oldala is mutatja az olcsóbb finanszírozási hajlandóságot hosszútávon. Az EKB kamatszint fölötti 375 bp felár is brutálisan drágává teszi a finanszírozást. A mutatók alapján a piac talán hajlandó lenne kisebb hozamfeláron finanszírozni, így az MNB talán gondolkodhatna a kamatok, a forint finanszírozási költségek esetleges csökkentésén is.
Első, konkrét kérdésedre sajnos nem válaszolhatok, az a döntéshozók és nem a szakértők dolga. A második, általánosabb kérdésed azonban, nevezetesen hogy a kívánt hatás eléréséhez elég-e a kamatemelés „verbális lebegtetés”, nagyon érdekes és úgy gondolom, hogy erről, mint elméleti kérdésről, nyugodtan véleményt nyilváníthatok.
Az angol jegybank elnöke, Mervyn King nemrég egy beszédében egy tréfás, de nagyon találó „elmélettel” állt elő, amit ő a „kamatmeghatározódás Maradona-elméletének” hívott. Az 1986-os mexikói foci nemcsak nekünk fájdalmas emlék, hanem az angoloknak is. Az angol-argentin meccsen Maradona két gólt is szerzett. Az első az, amire mindannyian emlékszünk: ekkor az „isteni Don Diego” kézzel juttatta a labdát az angol hálóba. Az elmélet azonban a második góljáról kapta a nevét. Ekkor ugyanis a saját térfele közepéről indulva mintegy 60 métert futott, öt angol játékoson ment keresztül és gólt lőtt. A vicces az, hogy teljesen egyenesen tudott futni, mivel minden angol azt gondolta, hogy a Nagy Maradona majd valami rafinált cselt fog bevetni ellene. Néha a kamatokkal is így van: ha mindenki azt várja, hogy kamatot fog emelni a jegybank (például az általad is említett „verbális lebegtetés” hatására), a piaci kamatok maguktól emelkednek, így végső soron előfordulhat, hogy nincs is szükség tényleges kamatemelésre.
Az „elmélet” egy adott helyzetre történő mechanikus alkalmazásával azonban szerintem vigyázni kell, két okból is:
1. Ahhoz, hogy ezt meg tudja csinálni, a jegybanknak nem kis mértékű felhalmozott hitelességgel kell rendelkeznie. A focinál maradva: amit egy Maradona meg tudott csinálni, az nem biztos, hogy másnak is ment volna.
2. Ezt a dolgot sokszor nem lehet eljátszani. Ha a „verbális lebegtetést” nem követi kamatlépés, akkor a következő alkalommal már súlytalan lesz. Bizonyos értelemben itt a jegybanki hitelesség forog kockán. Megint csak a focihoz visszakanyarodva: biztos vagyok benne, hogy azon a meccsen Maradona sem tudott volna még egyszer zavartalanul végigfutni a pályán. Persze neki volt még egy-két másik trükk is a tarsolyában.
Csajbók Attila - MNB
Törölt felhasználó2006. 11. 02. 19:16
#62
Lehet már korábban is feltette valaki a következő kérdést:
Valóban indokoltnak tartja-e az MNB a további kamatemelés(eke)t?
Az utóbbi két hétben elég sok jel utal arra, hogy felesleges lenne további adósságteher növekedést vállalni. A forint az erős oldal közepén mozog, az állampapír aukciókon rendre a másodpiaci hozamok alatt viszik el az adósságleveleket méghozzá nagy kereslet mellett. Nem gondolják, hogy elég a verbális kamatemelés lebegtetése , persze a kérdésem paradoxon, hiszen mindannyian sejtjük elég a verbális lebegtetés, de a verbális lebegtetés lényege, hogy azt nem lehet bevallani. Azért várom megtisztelő válaszukat.
Az MNB által 1970-től felvett külföldi hitelekről nyilvános kimutatás nem létezik. A Magyar Nemzeti Bank külfölddel szemben fennálló tartozásait a fizetési mérleg statisztika tartalmazza, amely az MNB honlapján elérhető. Az itt található állományok mutatják az egyes években felvett hitelek miatt bekövetkező tartozásállomány növekedését, illetve a hitelportfolió leépülésekor az állomány csökkenését. Sajnos elektronikus úton csak 1995-től állnak rendelkezésre az idősorok, amelyek az alábbi linken érhetők el. Az 1995 előtti néhány évre az MNB Éves Jelentéseiben szereplő mérlegstatisztikák nyújtanak felvilágosítást, azonban ezek elektronikus úton nem elérhetőek, illetve a hetvenes, nyolcvanas években még nem léteztek.
Az adósság szolgálattal kapcsolatban szeretnék egy kérdést feltenni.Létezik e olyan kimutatás amely mondjuk 1970 -től kezdve napjainkig éves lebontásban tartalmazza a MNB által felvett hitelek mértékét és pénznemét.
Tudomásom szerint az anyag még nem publikus. Részletes véleményt a novemberi inflációs jelentésben fogunk róla mondani.
Csajbók Attila - MNB
Törölt felhasználó2006. 10. 26. 09:53
#58
Megjelent az első írásos anyag a 2007-es költségvetésről (a konv. program után). Vannak-e olyan elemei a tervezetnek, ami az MNB számára bármely okból meglepetésnek számítanak?
Igen, készült egy átfogó költség-haszon elemzés, még 2002-ben. A Műhelytanulmányok sorozatban jelent meg, 24-es sorszámmal. Megtalálható az MNB honlapján, a következő URL címen:
Nagyon sok helyen hallottuk az Euro bevezetésének áldásos hatásairól. Azt szeretném megkérdezni önöktől, hogy készült-e olyan elemzés az MNB-nél, amely objektíven bemutatja az euro bevezetésének pozitív és negatív hatásait azok jelenleg számszerűsíthető értékeivel. Amennyiben készült, akkor az elérhető-e a földi halandók számára is, és ha igen, akkor hogyan és hol?
Ezen a fórumon az MNB közgazdász szakértői válaszolnak a kérdésekre. Értelemszerűen nem adhatunk választ (és néha nem is tudunk választ adni) sem a jegybanki döntéshozatalt sem a monetáris politika taktikai végrehajtását (különösen a devizapiaci intervenciót) illető kérdésekre. Az ezt érintő kérdéseidre a szigorúan a magam nevében és a magam szemszögéből a következőket mondhatom. (1) Az MNB a múltban kerülte az árfolyammenedzselési célú devizapiaci intervenciót. A tartalék esetleges feltöltésére pedig bőven nyújt lehetőséget az állami devizakötvény-kibocsátások konverziója, illetve az így befolyó deviza csak részleges piacra vezetése (a meghirdetett piacra vezetési politikának megfelelően). (2) A Monetáris Tanács tagjai minden új információt figyelembe vesznek és értékelnek a kamatdöntéseiknél, így feltehetően az elmúlt időszak árfolyamalakulását is. Ez azonban csak egy a sok tényező közül, elég, ha csak a szeptemberi inflációt említem, ami a piacon is sokakat meglepett.
Válaszok a további kérdéseidre, röviden:
Az ikerdeficitre leginkább ható tényező véleményem szerint a kiigazítási csomag. Azt azonban még korai eldönteni, hogy valóban „fundamentális változást” hozott-e, nem zárható ki visszarendeződés. Igazából ez csak akkor látszik majd, ha a csomag hozni kezdi a kitűzött eredményeket, illetve eldől, hogy kiegészül-e a kiigazítás tartósságát megalapozó, mélyrehatóbb reformlépésekkel.
Szorosan ide kapcsolódik a válasz egy másik, a kiigazítás ütemére vonatkozó kérdésedre. Az MNB-nek nem a kiigazítás ütemének feszességével volt problémája – tavalyi Konvergencia-jelentésünkben például kifejezetten kiemeltük, hogy a külföldi tapasztalatok szerint inkább a „fejnehéz”, azaz az első évekre nagy terhet vállaló kiigazítási programok bizonyultak sikeresebbnek. Sokkal inkább arra irányult a kritika, hogy a kiadási oldali intézkedések közül kevés a tartós hatású, ami a kiigazítás hosszabb távú tartósságát kérdőjelezi meg (augusztusi inflációs jelentés, 31. o.).
Az MNB "spekulálhat-e" azaz a szinte páratlan szintű ikerdificites helyzet miatt korábban igen kockázatos HUF esetleges védelmére "betankolhat" - e a jegybank devizatartaléka javára EUR-t a jelenlegi, az elmúlt fél évnél jelentősen kedvezőbb árfolyama mellett? Több kérdés arra vonatkozott, hogy egy elszálló HUF esetén a jegybank a kamatemelések mellett a jegybanki devizatartalék erejéig mennyi ideig tudja tartani a frontot. Ez most látszólag nem aktuális kérdés, bár nyilván nem kizárt az óriási volatilitás fennmaradása a HUF piacon.Tehát e célból növelheti-e a jegybank a devizatartalékokat, mintegy növelve a forintárfolyam rövid távú stabilitását?
Piaci szereplők által is elsősorban technikainak minősített, opciós ügyletek és hosszabb időszak alatt kiépülő, nagyon rövid idő alatt, villámgyorsan bedőlő HUF short pozíciók stop loss szintjeinek átlépésének tulajdonítható viharos HUF erősödés van e hatással az MNB kamatpolitikájára. Azaz várható - e az MNB től sűrűbb, akár ellentétes irányú kamatváltoztatás?
Amúgy véleménye szerint fundamentális változás történt-e már az ikerdificetre ható tényezőkben. Mennyire tartják feszesnek, és így magas kockázatúnak a konvregencia programban vállalt hiánycsökkentés ütemét?
Sajnos pontosan nem lehet megítélni, hogy az áfa-emelés mekkora hányada jelent meg a fogyasztói árakban, mivel nem lehet elkülöníteni, hogy az áremelkedés mekkora részét okozza az áfa-emelés és mekkorát egyéb tényezők. Ugyanakkor számításokat végeztünk a begyűrűződés mértékének becsléséhez és ez alapján azt látjuk, hogy - ahogy a kérdésedben is szerepel - egy hónap alatt szinte teljes egészében megjelenhetett a fogyasztói árakban az áfa-emelés. Némi meglepetésre a kivétel éppen a szabályozott árak köre, ahol csak részleges begyűrűződést tapasztalhatunk.
Fontos azonban megemlíteni azt is, hogy az áfa-emelés nem csak közvetlenül hat az árakra, hanem másodlagos hatásokat is generál. Kutatásaink szerint áfa-emeléskor olyan termékek ára is a kereslet-kínálat által vélhetően indokoltnál jobban nőhet, amelyek áfa kulcsa nem változik, de amely termék hasonló az áfa-emelés által érintett termékekhez. Ezen felül az áfa-emelés által érintett termékek ára is jobban is nőhet, mint ami az áfa-változásból közvetlenül adódik, mivel a gazdasági szereplők későbbre tervezett áremeléseket is előre hozhatnak. Mindez azt eredményezheti, hogy áfa-emeléskor "túllövést" tapasztalhatunk, azaz egyrészt az egyhavi áremelkedés az első hónap(ok)ban magasabb lehet, mint arra a közvetlen hatás becslése alapján számítani lehetne, másrészt a későbbi hónapokban - az előrehozott áremelkedések miatt - meglepően alacsony egyhavi áremelkedések is adódhatnak. Mindez a jelen helyzetben azonban csak árnyalja a képet, az alapállítást - miszerint gyors és közel teljes az áfa-emelés begyűrűződése - nem változtatja meg.
A mostani áfa-emelés várható hatásának előrejelzésekor a 2004-es tapasztalatokból indultunk ki. (Erről lásd részletesen az augusztusi inflációs jelentés 3.3. aktuális kérdését.) Az, hogy a mostani begyőrűződés intenzívebb volt a két és fél évvel korábbinál, annak elsősorban az eltérő gazdasági környezet lehet az oka (inflációs/árfolyam-várakozások, árupiaci versenyhelyzet, stb.). Mindazonáltal ezeket figyelembe véve is meglepetésnek értékelhető a begyűrűződés ilyen magas mértéke.
Nem hallottam a Csaba Lászlóval készült interjút, nem tudom, hogy az idézet mondat milyen szövegkörnyezetben hangzott el. Ha csak ezt a mondatot kellene értékelnem, akkor azt kell mondjam, szerintem könnyen elképzelhető olyan helyzet, amikor magas államháztartási és folyó fizetési mérleg hiány mellett erősödő árfolyam nem a válság elmélyülését, hanem éppenséggel az abból való kilábalást jelzi. A pénzügyi piacok – így a devizapiac is – ugyanis előretekintőek: a pénzügyi eszközök jövőbeli árfolyamváltozásai érdeklik őket, ezek alapján alakítják ki a pillanatnyi árfolyamokat. A jövőbeli árfolyamváltozásokat pedig a jövőbeli makrogazdasági folyamatok, devizaárfolyamok esetén többek közt jellemzően a külső egyensúlyi folyamatok befolyásolják. A magyar esetben a tartósan súlyos külső egyensúlytalanság hátterében nagyrészt az elmúlt időszak kirívóan expanzív fiskális politikája állt. A kormány viszont nemrégiben bejelentett és részben már végre is hajtott egy kiigazító csomagot, melynek sok eleme ugyan vitatható, de az elkövetkező néhány évben csökkenti a költségvetési hiányt és számottevően javítja a külső egyensúlyt. Erre a pénzügyi piacok részéről teljesen racionális reakció lehetett volna egy forinterősödés, még akkor is ha a jelenlegi államháztartási és folyó fizetési mérleg hiány nagy. Nem a múlt, vagy a jelen számít ugyanis (az már beépült az árfolyamokba), hanem a jövő.
Kétségtelen azonban, hogy a csomag bejelentésére nem azonnali árfolyamerősödés volt a reakció, sőt, a forint az elmúlt évekhez képest jelenleg is gyengébb szinten van. A – végre beismert – kiinduló egyensúlytalanság ugyanis súlyosabb volt a vártnál, és az elmúlt évek tapasztalatai után nem meglepő, hogy a kiigazítás hitelessége sem volt a piacok szemében túl nagy. Ha a csomag képes hozni a kitűzött hiánycsökkenést, illetve esetleg további, a konszolidáció tartósságát megalapozó reformlépések is történnek, akkor véleményem szerint nincs kizárva további árfolyamerősödés. Ugyanakkor árfolyamgyengülés sem, ha a csomag hitelessége valamilyen oknál fogva erodálódik.
Mindez persze változatlan nemzetközi pénzügyi környezet mellett értendő; a globális és regionális kockázati étvágy hullámzásai, ahogy a múltban, úgy a jövőben is érzékenyen érinthetik a forint árfolyamának alakulását, a hazai eseményektől függetlenül.
Csajbók Attila - MNB
Törölt felhasználó2006. 10. 12. 10:21
#49
Tisztelt MNB szakertok!
Hogyan ertelmeznek Csaba László egyetemi tanar, kozgazdasz Inforadioban elhangzott kijelenteset, miszerint \"A pénzügyi irodalom mindegyike szerint a válság elmélyülését jelzi, ha az államháztartás és a fizetési mérleg magas hiánya mellett kezd erõsödni a nemzeti valuta\". Az elmult napok arfolyamvaltozasanak tukreben ez mit jelent, mi varhato a kovetkezo hetekben, honapokban a forint arfolyamaval?
Az euró bevezetését követően az euróban denominált devizatartalék megszűnik devizatartalék lenni, mivel akkor már Magyarországon is az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz. Az MNB két dolgot tehet ezzel az értékpapír portfolióval: vagy másodpiacon eladja, amivel euró likviditást von ki a rendszerből, vagy lejáratig tartja, amikor azonban végül ugyanaz történik, mint másodpiaci eladás esetén. Ha rögtön a belépéskor a jegybank eladja az euró értékpapír portfoliót, akkor ez kezdetben lecsökkenti a kéthetes betét állományát és ez által magát a jegybank mérlegfőösszegét, majd a betétállomány leépülését követően a további értékpapír-eladás már a kereskedelmi bankok jegybanki hitel iránti keresletét növelik meg. Ez utóbbi már csak egy eszköz oldali átrendeződéshez vezet, azaz ekkor már nem csökken tovább a jegybanki mérleg főösszege.
Amennyiben az értékpapír portfoliót hosszabb távon megtartja az MNB, akkor az értékpapírok lejáratáig nem változik a jegybank mérlegének eszköz oldala. Mivel az eurózónában az irányadó eszköz egyhetes hitel és nem kéthetes betét, az MNB belépéskori sterilizációs állománya le fog épülni és átalakul egy speciális, eurózónához tartozó jegybankokkal szembeni tartozássá. Ez annak a következménye, hogy belépést követően a magyar bankok likviditás-többletüket már nem tudják az MNB-hez behozni, így azt kihelyezik majd bankközi forrásként az eurózóna más országaiba. Mivel azonban ezen külföldi kereskedelmi bankok nem az MNB-nél, hanem egy másik tagjegybanknál vezetnek számlát, így a bankközi hitel átutalásával egyidőben egy tartozás fog keletkezni az MNB mérlegében a hitelfelvevő kereskedelmi bank számlavezető jegybankjával szemben (angol terminológiával intra-Eurosystem balances).
Ezen tartozás után az MNB-nek euró irányadó kamatot kell fizetnie. Mivel ezzel szemben hosszú lejáratú euró kötvényportfolió áll, normális esetben (ha a hozamgörbe emelkedő) megéri a jegybanknak lejáratig megtartani mérlegének ezt a szerkezetét. Ekkor ugyanis a kezdetben likviditás-többlettel rendelkező jegybank többlet profithoz jut azon jegybankok rovására, amelyik eurózónabeli országba a bankközi likviditás áramlik. Az ebből fakadó visszaéléseket azonban korlátozza az eurózóna tagok által még 2003-ban aláírt ún. nettó pénzügyi eszközökre vonatkozó megállapodás (Agreement on Net Financial Assets).
Kármán András - MNB
Törölt felhasználó2006. 10. 11. 10:15
#47
Tisztelt MNB!
Afelől érdeklődnék, hogy az eurózónába történő belépésünk után mi történhet az MNB tartalékaival? (Az ECB alaptőkéjéhez való, adott tőkekulcs szerinti hozzájáruláson felül)
Válaszukat előre is köszönöm!
Törölt felhasználó2006. 10. 11. 09:57
#46
Az MNB eddigi vélekedése szerint meglepetésként értékelhető-e, hogy az adóemelés ilyen gyorsan begyűrűzött a fogyasztói árszintbe? Korábban többször szóba került a verseny árnövekedést korlátozó hatása. Ez a vélekedés a szeptemberi adatok tükrében megítélésük szerint kell-e, ha igen akkor menniyben kell, hogy változzon?
Ahhoz, hogy megértsük a kérdésben szereplő hatásmechanizmust, először is különbséget kell tenni egy államkötvény árfolyama és hozama között. Mivel egy kötvény általában egy előre meghatározott kamatot fizet, és lejáratkor visszafizeti a befektetett tőkét is, ezért egy ilyen értékpapír mostani árfolyama a jövőbeni kifizetések diszkontált jelenértéke, ahol a diszkonttényező az éppen aktuális piaci kamat. Ez azt jelenti, hogyha a piaci kamat – aminek alakulását persze a jegybanki alapkamat erőteljesen befolyásolja – megemelkedik, akkor a kötvény aktuális árfolyama lecsökken. Ezzel szemben a kötvény hozama tulajdonképpen az a kamatjövedelem, amit a kötvény jelenlegi árfolyamon való megvásárlásával és a lejáratig való megtartásával lehet realizálni. A hozam és az árfolyam között fordított a kapcsolat, tehát ha a kötvény árfolyama lecsökken, akkor a hozama nő tekintve, hogy olcsóbban lehet megszerezni az értékpapírt. Ebből az is következik, hogy ha a jegybanki alapkamat nő, akkor a kötvény árfolyama csökken, de a hozama szintén nő.
Ez azt jelenti, hogy a kamatok emelkedésének hatására alacsonyabb árfolyamon lehet csak eladni a kötvényt, mint amilyen áron változatlan kamat mellett lehetett volna, ám ez nem érinti azt, aki a kötvényt megtartja a lejáratig, hiszen ő megkapja a kamatkifizetéseket és a befektetett tőkét. Az ilyen befektető pont annyi hozamot realizál a befektetésén, amennyivel a kötvény megvásárlásakor számolt. Kötvényalapoknál annyival bonyolultabb a helyzet, hogy ezek egyszerre sok kötvényt tartanak a portfoliójukban. Így attól függően, hogy milyen hosszú futamidejű kötvényeket tart az alap, itt is fennáll az átmeneti árfolyamcsökkenés kockázata, így rövid távon valóban akár veszteséges is lehet egy ilyen befektetés.
Rezessy András - MNB
Törölt felhasználó2006. 10. 09. 15:18
#44
Tisztelt MNB-szakértő!
Kérdésem a kamatszint-változásokra és az ezzel összefüggő állampapírhozamok hullámzására irányul. A napjainkban is zajló jegybanki alapkamatemelések következményeként az állampapírhozamok jelentős csökkenésére lehetünk figyelmesek. Így azt is látom és hallom, hogy egyes ismerőseim kötvényalapokban tartott megtakarításai nemhogy fialnának, de jelenleg még negatív hozammal is ékeskednek. Kérdésem arra irányulna, hogy mely összefüggés húzódik meg a kamatszint emelkedése és az állampapírhozamok csökkenése között? ehhez hasonló környezetben miért zajlik hozamesés a kötvényalapú portfólióknál? hisz alapesetben azt hinné az ember, hogy növekvő kamatok éppen, hogy a kötvények iránti keresletet növelné, hisz magasabb kamatot realizálhatnak a befektetők. Válaszát előre is köszönöm! Oszi
A részvénytőzsdékkel a jegybankok általában azért foglalkoznak, mert a lakosság kezében lévő részvények átértékelődése hatással lehet a fogyasztási döntésekre (vagyonhatás), ezáltal végső soron az inflációra is. Mivel Magyarországon a tőzsdei kapitalizációnak csak egy kis része van a hazai lakosság tulajdonában, a gazdaság egésze szintjén az említett vagyonhatás kicsi.
A másik ok ami miatt a jegybankok figyelhetik a részvényárak alakulását, az, hogy a tőzsdeindexek jó előrejelzői lehetnek a konjunktúra jövőbeli alakulásának. A magyar tőzsdén azonban viszonylag kevés vállalat szerepel és ezek nem reprezentálják jól a magyar gazdaság szerkezetét (amelyben például nagy súlya van a multinacionális exportőröknek), ezért nem meglepő, hogy a hazai tőzsdeindex nem egy kiemelkedően jó előrejelzője a jövőbeli gazdasági növekedésnek.
Mindezen okok miatt a tőzsdei folyamatok elemzése az MNB-ben nem kap nagy hangsúlyt, ezért kérem, hogy a kérdésére adott választ ennek a fényében értékelje. Azt gondolom, hogy a tőzsdére az aktuális belpolitikai eseményeknél jelentősebb hatással lehet a kiigazítási csomag. A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a csomag következtében az elkövetkező két évben valamelyest visszaesik a gazdasági növekedés, különösen a lakossági fogyasztás. Az erre érzékeny szektorok profitkilátásait ez negatívan érintheti. Azt viszont, hogy ez a hatás már beépült-e a részvényárakba vagy sem, nagyon nehéz lenne megmondani.
Csajbók Attila - MNB
Törölt felhasználó2006. 10. 06. 18:53
#42
A válaszát előre is köszönöm Hamecz Úr.
Törölt felhasználó2006. 10. 06. 18:53
#41
Mi lehet a tőzsdével,az áldatlan belpolitikai helyzet miatt?Milyen forgatókönyv a legvalószínübb?
Mi történik a gazdaságban? - az MNB közgazdászai válaszolnak