"Amerikai gyártmányú bombákat vetettek be Jemenben
Hír24
2015. MÁJUS 03. 14:02 1
Nemzetközileg betiltott, amerikai gyártmányú kazettás bombákat vetett be a szaúdi vezetésű arab koalíció a jemeni síita húszi lázadók ellen, közölte vasárnap a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet.
A HRW legfrissebb jelentése szerint fényképek és videofelvételek is bizonyítják, hogy a Jemenben beavatkozó szövetség repülőgépei az utóbbi hetekben kazettás bombákat vetettek be a felkelők egyik fellegvárának tartott észak-jemeni Szaada tartományban.
A New York-i székhelyű csoport szakértői műholdképek elemzésével arra a megállapításra jutottak, hogy a Rijád vezette koalíció gépei lakott területek közelében is dobtak le kazettás (fürtös) bombákat.
Ez a fegyvertípus egy olyan légibomba, amely kisebb robbanótöltetek sokaságát tartalmazza, és a hordozó repülőeszközről való leoldás után - még a levegőben - ezeket egy előre meghatározott nagyságú területen szétszórja. Ezek a fegyverek pontos célzásra nem alkalmasak, és rendkívül veszélyesek a civil lakosságra nézve még a háborús konfliktusok után is. Sem az Egyesült Államok, sem Szaúd-Arábia vagy Jemen nem ratifikálta a fürtös bombák használatának, gyártásának, tárolásának és átadásának teljes tilalmáról szóló egyezményt, amelyet 2008. május 30-án fogadott el 116 állam Dublinban.
"Ezeket a fegyvereket soha, semmilyen körülmények között nem lenne szabad használni" - hangsúlyozta Steve Goose, a HRW fegyverkérdésekben illetékes igazgatója. Rijád a légi hadjárat kezdete óta tagadja, hogy kazettás bombákat vetnének be Jemenben. Szaúd-Arábiát és szövetségeseit egyre komolyabb nemzetközi bírálatok érik a civil áldozatok magas számáért.
Jemenben az Irán támogatását élvező síita lázadók harcolnak a külföldre menekült elnök, Abed Rabbo Manszúr Hádi erői ellen. A húszik visszaszorítása érdekében Szaúd-Arábia nyolc arab ország támogatásával légi hadműveletet indított. A szövetségesek március 26. óta támadják légicsapásokkal a húszik állásait."
"Legalább 52 polgári személy halt meg Szíriában, amikor a dzsihadisták ellen harcoló szövetséges erők egy falut bombáztak az ország északi részén - közölte szombaton az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH).
Az emigráns szervezet elnöke, Rámi Abder-Rahmán szerint a szövetséges harci gépeknek az Aleppó tartománybeli Bír-Maháli falu ellen reggel végrehajtott légicsapásainak 52 halálos áldozata volt.
Az áldozatok között hét gyermek van, további tizenhárom ember eltűnt, feltehetően a romok alatt rekedtek - közölte az OSDH elnöke.
Rámi Abder-Rahmán szerint kurd milicisták és lázadók mintegy 2 kilométerre a falutól harcolnak az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges iszlamista szervezet lázadóival. "A faluban azonban csak polgári személyek vannak. Itt nincsenek az IÁ-nak állásai, nincsenek összecsapások".
A bír-maháli támadásban az IÁ egyetlen fegyverese sem halt meg, de a közelben végrehajtott légicsapások során hét iszlamistával végeztek - közölte az OSDH elnöke.
Az Egyesült Államok vezette, több arab ország részvételével létrejött nemzetközi szövetség szeptember vége óta hajt végre légicsapásokat Szíriában az Iszlám Állam állásai ellen. A szövetség iraki légicsapásaiban több európai ország is részt vesz.
A légitámadásoknak köszönhetően sikerült a kurd és szíriai fegyvereseknek több heti harc után visszafoglalniuk a török határon fekvő Kobáni városát az iszlamistáktól.
Az OSDH adatai szerint a bír-maháli áldozatokat nem számítva eddig 66 polgári halottja volt a légicsapásoknak. A kiterjedt szíriai aktivistahálózattal rendelkező londoni székhelyű szervezet szerint a légicsapásokban eddig több mint 2000 ember halt meg, közöttük 1922 dzsihadista."
MTI
rendező: Laura Poitras
operatőr: Kirsten Johnson, Laura Poitras
vágó: Mathilde Bonnefoy
szereplő:
Edward Snowden
A film értékelése: 8,8/10
5 szavazat
Értesítő
Hozzáadás:
2013 januárjában az ismert dokumentumfilmes, Laura Poitras már két éve dolgozott egy megfigyelésről szóló filmen, amikor kódolt e-mail üzeneteket kapott a Citizenfour álnév alatt író Edward Snowdentől. Amikor Snowden felfedte, hogy valójában magas rangú adatelemző, aki hajlandó kiteregetni az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) nagyszabású lehallgatási tevékenységét, Pointrasnak sikerült meggyőznie arról, hogy dokumentumfilmet készíthessen róla. A Citizenfourban elkísérhetjük Pointrast és Glenn Greenwald újságírót Hong Kong-ba, és végigkövethetjük, ahogyan Snowden átadja nekik a magánszféra válogatás nélküli, illegális megsértését bizonyító titkosított anyagokat. Pointras filmje zsigerileg érezteti velünk az ellenőrizetlen kormányzati megfigyelés veszélyeit - megtekintése után másképp nézünk majd a telefonunkra, a leveleinkre, a bankkártyánkra, a böngészőnkre és a közösségi profilunkra is.
Bemutató dátuma: 2015. április 30. (Forgalmazó: Cinefil Co és a magyarhangya)
Kapcsolódó írások:
PORT.hu, 2015. március 30.: Kikerült a Titanic Filmfesztivál programja
"Immár 22. alkalommal kerül megrendezésre a főváros egyetlen és pont ezért a legnagyobb nemzetközi filmfesztiválja, az ironikus nevet viselő Titanic."
Filmtett, 2015. március 16.: Lehallgatni arany
Linkek:
IMDb
Díjak és jelölések:
BAFTA-díj (2015) - Legjobb dokumentumfilm: Laura Poitras, Mathilde Bonnefoy
Oscar-díj (2015) - Legjobb dokumentumfilm: Laura Poitras, Mathilde Bonnefoy link
"Este tíz és hajnali öt között kijárási tilalom lesz Baltimore városában- közölte a milliós város polgármestere. Tegnap temették a rendőri brutalitás áldozatát egy 25 éves fekete férfit, és utána elszabadult a pokol a város észak-nyugati szegény negyedében.
A 25 éves Freddie Grey azért halt meg, mert a rendőrök olyan brutálisan bilincselték meg, hogy közben eltörték a nyakcsigolyáját. Azonnal kórházba kellett volna szállítani, de a rendőrök késlekedtek, és ez okozta a fekete fiatalember halálát. Freddie Greynél kés volt, és ezért tartóztatták le a rendőrök. Hat rendőrt felfüggesztettek az állásából, de kapják a fizetésüket. Tavaly Ferguson városában lőttek le egy fekete fiatalembert, mert azt hitték, hogy fegyver van nála. Akkor is zavargás következett különösen azután, hogy a fehér rendőr ellen a nagyesküdtszék nem emelt ellene vádat.
Obama elnöknek is meg kellett szólalnia. Az Egyesült Államok első színesbőrű elnöke tudja, hogy nagyon sok forog kockán. Mindkét esetben a szegény negyedben megindult a fosztogatás is. Baltimore-ban egy bevásárló központot fosztottak ki, majd pedig felgyújtották azt. Obama tisztában van vele, hogy a fekete szegény negyedek problémája sok nagyvárosban megoldatlan. Valóságos háború folyik az itt élők és a rendőrség között. Most is 15 rendőr sebesült meg a rendteremtés során. 27 embert letartóztattak a zavargások miatt. A rendőrkapitány szerint lassan kezd helyreállni a rend Baltimore-ban. Obama elnök nemrég a Fehér Házban fogadta a Drót című népszerű televíziós sorozat íróját. A beszélgetésen ő kérdezte az újságírót arról: Baltimore-ban, ahol a sorozat játszódik, miért ilyen a helyzet? A beszélgetés során kiderült az, amit a Drót /The Wire/ sorozat is sugallt: a fiatal feketék jelentős része számára nincs más kiút a nyomorból mint a kábítószer-kereskedelem!
Jamal Bryant tiszteletes, aki a temetési szertartást vezette, ugyanerre hívta fel a figyelmet a televízióban: a temetés előtt békés tüntetések voltak, de utána olyan elemek vették át az irányítást, akik Baltimore alvilágához tartoznak. A Nemzeti Gárda 5500 embert vezényelt Baltimore utcáira, hogy helyreállítsák a rendet, és segítsenek a kijárási tilalom betartásában: a zavargások után egy hétig tilos kilépni az utcára este 10 és hajnali 5 között Baltimore városában alig néhány kilométerre az Egyesült Államok fővárosától, Washingtontól."
A SZIE tanára szerint Líbiában nem kellett volna megszüntetni a stabil rendszert, lényegében az arab tavasz szerves folytatása ez a menekültáradat – mondta.
Az unió megháromszorozza azt a pénzt, amit eddig a lélekvesztőkön Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren Európába tartó, bajba került illegális migránsok mentésére fordított - döntöttek a menekültügy témájában tartott csütörtöki brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozó résztvevői.
A Triton elnevezésű tengeri mentőművelet eddig havonta mintegy 2,9 millió euróba került. A tagországok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli találkozóját annak nyomán hívta össze Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, hogy a múlt vasárnap felborult egy illegális menekültekkel zsúfolt hajó, és mintegy nyolcszázan életüket vesztették.
Kanizsay Endre, a Szent István Egyetem tanára az M1-nek nyilatkozva elmondta, a menekültáradat nem újkeletű jelenség, hanem egy több évtizedes problémát jelez. „Ha előbb-utóbb a fejlett világ nem tesz ezért valamit, akkor ez a menekülthullám, mint egy szennyes vödör ráborul” – mondta.
A SZIE tanára szerint Líbiában nem kellett volna megszüntetni a stabil rendszert, lényegében az arab tavasz szerves folytatása ez a menekültáradat – mondta. Kanizsay Endre szerint a probléma az, hogy a 28 EU-tagállam különböző módon képzeli el a megoldást.
A Szent István Egyetem tanára szerint minden afrikai ország esetében élelmiszert kell termelni, és ez nemcsak technikai, hanem társadalmi és politikai kérdés is. Azt kell megragadni, hogy ne is induljanak el – közölte."
" George W. Bush elnök azonban 2008-ban engedélyezte az úgynevezett „kézjegyet hagyó csapásokat” (signature strike), amelyek olyan ellenfelek ellen irányulnak, akiknek pontos személyazonosságát nem sikerült megállapítani."
Emlékezzünk erre a mondatra, ha majd más országokból olvasunk ilyen híreket....
"Izraeli határőrök lelőttek szombat hajnalban egy késekkel felfegyverkezett fiatal palesztint egy Kelet-Jeruzsálem határában lévő ellenőrzőpontnál, mert a rendőrség állítása szerint a férfi a figyelmeztető lövések ellenére támadólag közelített feléjük.
Miután a határőrök levegőbe leadott lövései hatástalanok voltak, „célzott lövéseket adtak le, hogy ártalmatlanná tegyék”. A mentők később megerősítették, hogy a fiatal palesztin belehalt sérüléseibe – közölte egy rendőrségi szóvivő."
"Örök tabu marad másfél millió keresztény leölése?"
"Az, hogy Törökországnak nem áll érdekében elismernie, hogy elődje, az Ottomán Birodalom az ifjútörök mozgalom, azaz a török hadsereg vezényletével milliónyi békés kereszténnyel, legnagyobbrészt örményekkel végzett, tiszta sor. Az, hogy bár a közvélekedés népirtásnak tartja a történteket, Európa mégsem akarja elismerni, már inkább meglepő.
A köznyelvben örmény holokausztként ismert népirtás századik évfordulóján újra lángra lobbantak a kedélyek a török gazdasági kapcsolatok fontossága miatt tabusított, valamint a zsidó holokauszt mellett háttérbe szorult mészárlást illetően.
A népirtás
Becslések szerint körülbelül másfél millió örmény vesztette életét az 1915-ben kezdődő mészárlásokban és halálmenetekben, az országból elmenekülők száma is több százezer volt. 1915. április 24-én hajnalban vetették fogságba a konstantinápolyi örmény értelmiséget, ezzel vette kezdetét az évekig tartó vérengzés. Az eseményeket az MNO f22 rovata is feldolgozta.
Érdekességként ehhez Nógrádi György hozzátette, hogy kevéssé ismert tény: a húszas években hat olyan török vezetőt gyilkoltak meg, akik részt vettek a népirtásban.
Elképesztő kereszténymészárlás
Az első világháborúba a törökök 1914 novemberében léptek be, és rögtön az első támadásuk, amelyet az oroszok ellen vezettek, megsemmisítő vereséggel végződött, ezzel még inkább ráerősítve az évtizedek óta az Oszmán Birodalomról élő képre. Az országot azért hívták Európa beteg emberének, mert a török társadalom folyamatosan minden szempontból lemaradt Európától. Az ifjútörökök, azaz a török tisztek mozgalma abból indult ki, hogy bármi áron korszerűsíteni kell Törökországot. 1915 és 1917 között, részint a törökországi feszültségek hatására. elképesztő mértékben gyilkolták az örményeket és minden keresztény vallásút; becslések szerint mintegy másfél millió ember esett áldozatul.
A mai török állam pedig az első világháború előtti Oszmán Birodalom utódjának tekinti magát; Törökország egyebekben a térség vezető hatalma, s magát hídszerepbe képzeli Európa és Ázsia között, szemben az európai vagy amerikai felfogással – vázolta fel a helyzetet török szempontból Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Elfogy a levegő Ankara körül
Törökország egyébként sem legjobb napjait éli: a gazdasági csoda kifutóban van, a kormány ráadásul szinte minden szomszédjával vagy térségbeli szövetségesével összeveszett: stratégiai partnerüket, az Egyiptomban korábban kormányzó Muzulmán Testvériséget katonai puccs döntötte meg, ellenséget látnak az új egyiptomi vezetésben, mert abból indulnak ki, ha ez lehetséges volt Egyiptomban, lehetséges Törökországban is – magyarázta Nógrádi. Hozzátette: a Nyugat és szövetségesei is elhidegültek a törököktől, mivel nem voltak hajlandók részt venni az iraki háborúban, most pedig nem engedik használni az Iszlám Állam elleni harcban a kulcsfontosságú NATO-bázisait.
Holokauszt és szómágia
Korábban a roma holokauszt kapcsán komoly izraeli lobbi dolgozott azon, hogy az EU hivatalos nyelvezetében ne kaphassa meg a megkülönböztetett holokauszt kifejezést a cigányokat ért második világháborús népirtás, ennek kapcsán kérdeztük arról Nógrádit, hogy Izrael Törökország mellé állhat-e ebben a kérdésben. A szakértő elmondta, hogy amióta Izrael 2010-ben rátámadt a Gázai övezetbe tartó segélyflotta török vezérhajójára, és kilenc ember meghalt, a két ország kapcsolata mélypontra zuhant; ő ezt a kérdést egyébként ezt a szakmáján kívül eső, nyelvészeti vita részének, szómágiának tartja, elvégre az örményekkel szemben éppúgy népirtás történt, ahogy a zsidókkal szemben a második világháború alatt.
Felkavart állóvíz
Azzal, hogy a pápa ebben a helyzetben ország-világ előtt kijelentette, hogy a 20. században három nagy népirtás történt: a két világháborút megelőzően az első, amelyet a törökök hajtottak végre az örményekkel szemben, alaposan felkavarta az egyébként sem túl sima tükrű állóvizet.
Az egyházfő bejelentését rendkívül komoly török tiltakozás követte – Recep Tayyip Erdogan elnök hatalma egyáltalán nem annyira stabil, mint amennyire kívülről annak látszik, ezt a helyzetet próbálhatja meg ellensúlyozni azzal, hogy sikerrel fekszik keresztbe az örmény holokauszt elismertetésének.
Izzanak a kedélyek
Eközben a történtek hatására az Európa szinte minden államában az ott élő örmény kisebbség azt kérte, hogy az európai országok – köztük Magyarország is – ismerjék el a népirtás tényét. Európa ugyanakkor, szintén aktuálpolitikai okokból, nem egységes, „ahogy semmiben sem az” – jegyezte meg lakonikusan Nógrádi. A kontinens országai nem akarják ebben a kérdésben a török vezetést magára haragítani, de szinte mindenki abból indul ki, hogy az örményekkel szemben népirtás történt.
Szeretnek minket
A magyar–török kapcsolatok jók, „a törökök sokkal jobban szeretnek minket, mint ugyanez fordítva” – írta le a helyzetet Nógrádi –, a százötven éves megszállásra is „kissé másként emlékeznek mint mi”. Magyarország számára pedig Törökország rendkívül komoly stratégiai partner keleten, de azért látni kell, hogy hazánk a nyugati szövetségi rendszer, az Európai Unió és a NATO tagja – tette hozzá. A Magyarországi örmények természetesen szintén lobbiznak, már kérték a magyar kormányt, hogy a száz évvel ezelőtti eseményeket népirtásként ítélje el.
Németországban a kormányon belül például a CDU–CSU egyetértett abban, hogy genocídium történt, a külügyminisztert, Frank-Walter Steinmeiert adó SPD ennél óvatosabban fogalmazott. Lényegében gyakorlatilag mindenki azon meditál, hogy mi a fontosabb: az elvek – azaz hogy népirtás történt – vagy a gyakorlat, hogy ne veszítse el a török kapcsolatot; bár ez az EP-t nem akadályozta meg abban, hogy néhány napja felszólítsa Ankarát a népirtás elismerésére. A szakértő emlékeztetett, hogy eddig húszegynéhány országon kívül senki nem ismerte el népirtásként az örmények lemészárlását, az EU tagországainak jelentős része sem.
Importkonfliktus
A törökök és például az EU legerősebb gazdaságával bíró németek között örök feszültséget szít, hogy ahányszor Erdogan ellátogat az országba, mindig felkéri az ott élő törököket, hogy ne integrálódjanak, és maradjanak meg töröknek, ezzel pedig rendkívüli módon szembekerül a mindenkori német kormánnyal, ahogy most Merkelékkel is – mondta el Nógrádi. A szakember hozzátette: Nyugat-Európában számos helyen hiába él egy-két nemzedék óta török vagy kurd közösség, nem hajlandók vagy nem tudnak integrálódni a többségi társadalomba, sőt a törökországi belpolitikai ellentéteiket is viszik magukkal, számtalanszor az utcán is összecsapva egymással.
Évszázados gyűlölet
Egyelőre mindenesetre nem úgy tűnik, hogy eldőlni látszana a kérdés bármelyik irányba. Akiktől végképp nem várható a helyzet megoldása, azok éppen az érintettek. Nógrádi György ennek kapcsán elmondta, szándék sincs egyik félben sem a megegyezésre: olyan évszázados gyűlölködés van a két nép között, hogy ahhoz, hogy áttörés legyen, teljesen új stratégiában kéne gondolkodniuk a feleknek, főleg a „perújrafelvételt” nem szorgalmazó törököknek. Ennek pedig Ankara semmi jelét nem mutatja, bár a szakértő érdekesnek tartja, hogy a miniszterelnök néhány napja elismerte a deportálások tényét, de magát a népirtást nem – beszélgetésünk óta pedig Ahmet Davutoglu már részvétet is nyilvánított, de a népirtás kifejezést ekkor is konzekvensen kerülte. Az örmények részéről szintén nem várható lépés: egyrészt mert ők a sértettek ebben az ügyben, és a világ különböző részein szétszórva élnek, nyilvánvalóan a török kezdeményezést várnak, majd ha az megjön, akkor lehet megmondani, hogy nyitottak-e vagy sem a közeledésre. Ők nyilván nem fognak egy stratégiai kezdeményezésbe belemenni, egyebek között a két fél között fennálló erőkülönbség alapján sem – összegezte a szakértő.
Egyszóval a megoldás még várat magára.
Ők ismerik el
A világ országainak mindössze tíz-egynéhány százaléka ismeri el valamilyen formában az örmény genocídiumok mint népirtást, ezek – természetesen Örményország mellett – a történteknek szentelt honlap szerint a következők: Európában Belgium, Ciprus, Franciaország (itt a holokauszttagadáshoz hasonlóan büntetés jár az örmény népirtás tagadásáért), Litvánia, Németország (csak tervezi), Görögország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Svájc, Svédország, Szlovákia és a Vatikán; emellett az amerikai kontinens országai közül az Egyesült Államok, Kanada, Argentína, Uruguay, Chile és Venezuela, valamint Libanon és Oroszország."
A példabeli esetek szomorúak és sajnálatosak, ugyanakkor azokban NEM szándékolt cselekmény a civilek megölése. A holokusztban az volt.
Döbbenet, ha tényleg nem érted a kettő közötti különbséget. És mivel a jelek szerint tényleg nem érted, itt le is zártam ezt a vitát, újabb meddő értelmetlen vitába nem szállok veled.
Hiába.... csak előkerülnek olyan kérdések amire nehéz válaszolni....
"Gyilkosságban való részvétellel vádolják pénznyelo"
Egy haláltábor SS őre volt. De nyilván semmi köze a gyilkosságokhoz, sőt, nem is tudott róla, mi?"
_penznyelo_
"
"Aki irányította, elkészítette, fegyverrel látta el,kiadta a parancsot az indításra... stb. annál az esetnél amikor egy drón olyan autót lőtt szét amiben anya és a gyermekei utaztak...vagy bombát dobott lakóházra és civilek haltak meg...tengerparton focizó gyermekek közé lőtt...esküvői menetet lőtt szét...fát gyűjtő gyermekere lőtt ki rakétát...stb...
Aki irányította, elkészítette, fegyverrel látta el,kiadta a parancsot az indításra... stb. annál az esetnél amikor egy drón olyan autót lőtt szét amiben anya és a gyermekei utaztak...vagy bombát dobott lakóházra és civilek haltak meg...tengerparton focizó gyermekek közé lőtt...esküvői menetet lőtt szét...fát gyűjtő gyermekere lőtt ki rakétát...stb...
Ők akkor mik ? Áldozatok?
szvsz
Törölt felhasználó2015. 04. 21. 23:07
Előzmény:
törölt hozzászólás
#4545
"Gyilkosságban való részvétellel vádolják pénznyelo"
Egy haláltábor SS őre volt. De nyilván semmi köze a gyilkosságokhoz, sőt, nem is tudott róla, mi?
Törölt felhasználó2015. 04. 21. 09:18
Törölt hozzászólás
#4544
Törölt felhasználó2015. 04. 21. 09:04
Előzmény:
törölt hozzászólás
#4543
Nem is értem. Ő csak egy kellemes üdülőtáborban kísérgette és kiszolgálta a pihenni maguktól ide érkező turistákat, akik első osztályú étkezős kocsival is ellátott luxus vontokon érkeztek. Csomagjaikat londínerként cipelte és a hosszú utazás után egy kellemes zuhanyra is elkísérte őket, előzékenyen meg is nyitotta nekik még a csapot is. Teljesen érthetetlen, hogy az ilyen derék emberekről miket terjesztenek utólag.
"Magyar holokauszt-túlélőt is meghallgatnak az Oskar Gröning néven azonosított férfi perében Németországban. A vád szerint Gröning kezelte azoknak a csomagjait, akiket a vonatról leszállítva azonnal gázkamrába küldtek. Alig több mint másfél hónap alatt 437 ezer magyar zsidó érkezett akkoriban a haláltáborba.
Nem a büntetés, hanem az ítélet a fontos, és a per végére talán majd kiderül, hogy miért kellett hetven évnek eltelnie a felelősségre vonásig - mondta Pusztai-Fahidi Éva auschwitzi túlélő, aki úgynevezett mellékvádlóként és tanúként is részt vesz az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor egyik utolsó élő őrének kedden Németországban kezdődő perében.
A 93 éves - a német sajtó által Oskar Gröning néven azonosított - vádlottat a Hamburg melletti Lüneburgban állítják bíróság elé. A vád szerint bűnrészes legkevesebb 300 ezer ember meggyilkolásában. A náci párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának. Az 1944. május 16. és július 11. között végzett tevékenységével kapcsolatban emeltek vádat ellene."
Mi lesz veled világ?
Mint mindennek ezeknek is van hatásuk a Magyar tőzsdére.
Ezt most találtam nagyon érdekes,demokrácia értelmezés.
link