A világ legbiztonságosabb közúti személyautójával jár Obama elnök. A limuzin egy igazi szörnyeteg, amely legfeljebb 100 km/h-s sebességgel tud haladni.
Az autót biztonságtechnikai mérnökök tökéletesítették és átszámolva 413 millió forintba kerül a 8 tonnás Cadillac. Ebből összesen 12 darabot gyártottak le. A járgány annyira védett, hogy a terroristák meg sem próbálkoznak azzal, hogy megtámadják benne Obama elnököt.
Az 5,5 méter hosszú járműben az utasfülke teljesen szeparált, aminek saját oxigénellátó berendezése van. Ez azt jelenti, hogy az autó ellen még biológiai, vagy mérges gáz általi terrortámadást sem lehet indítani, mert az autó hermetikusan zárt a külső környezettől. A karosszéria 20 cm vastagságú páncélból áll. Az ajtót Obamának a biztonságiak nem csak protokollból nyitják ki, hanem azért, mert olyan, súlya van az ajtónak, hogy belülről nem nyitható.
A külső nyitáshoz is két ember szükségeltetik, a 20 centiméter vastag páncélajtó és a 18 centiméter vastag üveg súlya miatt.
Az acél, alumínium, titán és kerámia ötvözet csak a motorházon vékonyabb, de ettől ez még ugyanúgy áthatolhatatlan, mint az autó egyéb részei. Ha valamilyen oknál fogva az elnöknek mégis valamilyen sérülése keletkezne, nem állna mentő rendelkezésre. A szörnyetegben az ülés alatt készenléti orvosi felszerelés található. Zacskókban kiszerelt vér is van az eszközök között, ami Obama vércsoportjával megegyezik. Az autóban található még műholdas telefon és védett vonalas mobiltelefon. Az autóban az elnök videó konferenciát is tud tartani.
Méretei ellenére a Cadillac rendkívül fordulékony és nincs szüksége világításra sem, mert éjjellátó kamerarendszerrel van felszerelve. Ha a gumiabroncsokat lerobbantanák az autóról, akkor is lehetne vele közlekedni az acélváznak köszönhetően. Az abroncsokat a lövedékektől természetesen kevlárborítás is védi.
Egy bizonyos technológiának köszönhetően az is megoldott, hogy a tartályban lévő üzemanyag semmilyen körülmény között ne robbanjon fel.
Tank a tankban technológia lényege, hogy borításába olyan speciális habot fújtak, ami meggátolja az üzemanyag felrobbanását.
A mozgó erődítményben tűzoltó berendezéseken fegyverek is vannak. A benzintemető páncélozott Cadillac 100 kilométeren átlagban 63 litert fogyaszt." link
"Obama: India nélkül az általános felmelegedés elleni harc kudarcra van ítélve
Forrás: MTI | 2015. 01. 27. 08:31:00
A világnak "semmilyen esélye sincs" az éghajlatváltozás elleni harcban, ha a fejlődő nagyhatalmak - közöttük India - nem csökkentik függésüket a fosszilis fűtőanyagoktól - jelentette ki kedden Újdelhiben Barack Obama.
A hajózás szabadságát biztosítani kell Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, a vitákat pedig békésen kell rendezni - hangoztatta az amerikai elnök egy olyan időszakban, amikor Kína befolyásának kiterjesztésére törekszik a térségben.
Háromnapos indiai látogatásának utolsó napján fiatalok előtt mondott beszédében Barack Obama hangsúlyozta: "India és az Egyesült Államok nem csupán természetes partnerek, de, úgy gondolom, Amerika India legjobb partnere lehet."
"Kínában máshogy háborodtak fel a Charlie Hebdo elleni támadás miatt
Csákányi Bálint | 2015. január 24., szombat
Nagy felháborodást váltott ki Kínában, hogy január elején Párizsban milliók vonultak az utcára a Charlie Hebdo szatirikus lap elleni terrortámadás ellen tiltakozva, illetve a sajtószabadság melletti kiállásként, ahol több tucatnyi nemzetközi vezető részvétele demonstrálta a Nyugat egységét a kérdésben. Az utóbbi időben Kínában is megnövekedett a terrorcselekmények száma, ennek kapcsán viszont nemcsak hogy felvonulások nem voltak, de még a nyugati szolidaritás alapvető jelei is elmaradtak. A közvélemény egy része ezért úgy érzi: a Nyugat “kettős mércét” alkalmaz a terrorizmus definiálásakor, és nem fordít kellő figyelmet a kínai eseményekre.
2014 márciusában Kunmingban 29 embert késeltek halálra, amit a kelet-ázsiai országban kínai 9/11-ként kezdtek el emlegetni. Már akkor feszültségeket okozott, hogy az amerikaik nem akarták az eseményt terrortámadásként elismerni. Ráadásul az utóbbi időben Kínában elég sok hasonló esemény történt. Tavaly májusban például 43 halálos áldozatot követelő robbantást követtek el Ürümcsiben.
A kínai kormány két okból kifolyólag mindig terrorizmusként hivatkozik az ilyen eseményekre. Egyrészt Peking úgy véli, így közelebb tud kerülni a Nyugathoz, elsősorban az Egyesült Államokhoz a közös terrorizmus elleni harc nevében. Másrészt pedig a szeparatista törekvéseket össze akarják mosni a terrorizmussal. A támadásokat döntően a muszlim ujgúr kisebbség lakta Hszincsiang (Xinjiang) Újgúr Autónom Területen hajtják végre, az elkövetők pedig szinte kivétel nélkül a kínai vádak szerint függetlenségre törekvő, saját állításuk szerint kultúrájuk és életmódjuk védelmében fellépő ujgúrok. A terrorizmus és a szeparatizmus összemosásával a pekingi vezetés beavatkozásai legitimmé válnak a területen, a terrozimus elleni harc nevében.
A párizsi felvonulás kapcsán kínai mikroblogokon sokan azt kérdezték: “Hol van a mi felvonulásunk!?” Miután pedig Francois Hollande francia elnök a világ fővárosának nevezte Párizst a megmozduláson, azt a kérdést tették fel, hogy Kunming miért nem volt a világ fővárosa. Bírálták a nyugati gőgöt és a “kettős mércét” a terrorizmus kapcsán, és arra emlékeztettek, hogy a Nyugat egységesen az emberi jogi kérdésekben bírálta Kínát a kunmingi események után, nem pedig a terrorizmust ítélte el. A nyugati országok szerint Hszincsiangban nemcsak és nem elsősorban fundamentalista terrorizmusról van szó, a támadások inkább tekinthetők reakciónak arra, hogy a kínai vezetés megpróbálja elfojtani az ujgúrok vallási-kulturális hagyományait. Az emberi jogi vetületek miatt pedig próbálják elkerülni, hogy a két kérdést egy kalap alá vegyék, és ezzel alapot adjanak Kína számára arra, hogy összemossa őket.
A Hszinhua állami hírüngyökség azt írta, hogy a párizsi események után le kell vonni a tanulságot és megoldást kell keresni, ez utóbbinak pedig egyik formája lehetne a szólásszabadság korlátozása. Már csak ezért sem meglepő, hogy Hszi Csin-ping kínai államfő nem vett részt a párizsi felvonuláson. A terrorizmus ellenes harc mindenenesetre a későbbiek során egy érvvé válhat a kínai kormány számára, amivel a kínai szólásszabadság korlátozásának hasznosságát tudják kihangsúlyozni.
Természetesen Kínán belül megjelentek eltérő értelmezései a történteknek: egy shanghaji rádiós szerkesztő azt írta, hogy pont az ehhez hasonló gondolatok miatt nincs helye a Hszininhuának a világ vezető sajtótermékei között. Sőt, sok mikroblogger írta azt, hogy a kunmingi és párizsi események között nem látnak hasonlóságot. Emlékeztettek rá, hogy a kunmingi események után nem vonultak tömegek az utcákra, hogy részvétüket és szolidaritásukat fejezzék ki, akkor hogyan vették volna őket észre más országok?
A kínai vezetés a tragikus eseményeket arra használta fel, hogy bizonyos kérdésekben megerősítse saját álláspontját, retorikáját. Ezzel kapcsolatban pedig - a maga módján - arra is törekszik, hogy közeledni tudjon az amerikai vezetéshez, illetve a Nyugathoz. Az is látszik ugyanakkor, hogy a kínaiak között sincs egyetértés a kérdésben, még akkor sem, ha nagyobb részük a Párt retorikáját fogadja el."
"Hivatalosan is létezik a klímaváltozás2015. január 23. Az amerikai törvényhozás határozatban ismert el, hogy a klímaváltozás létező probléma, de az ember felelősségében nem annyira biztosak.
Néhány nappal azután, hogy két szövetségi ügynökség is nyilvánosságra hozta vizsgálatainak adatait arról, hogy a tavalyi év minden idők legmelegebbje volt a Föld történetében, és alig pár órával azután, hogy Obama elnök évértékelő beszédében tett említést a problémáról, a kongresszus is határozatot fogadott el arról, hogy a klímaváltozás valós probléma.
A szinte egyhangú szavazás után arról már megoszlottak a vélemények, hogy a felmelegedés az ember tevékenységének következménye-e. Abban viszont, hogy a jövő generációk előtt álló legnagyobb kihívás a klímaváltozás, pártállástól függetlenül mindenki egyetért."
Barack Obama amerikai elnök nem fogadja márciusban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, aki John Boehner képviselőházi elnök meghívására utazik majd Washingtonba, hogy beszédet mondjon a kongresszusban.
Ezt csütörtökön Bernadette Meehan, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője jelentette be. Mint mondta, Obama azért nem invitálja meg az Ovális irodába Netanjahut, mert "kerüli a látszatát" annak, hogy befolyásolni kívánná a szintén márciusban esedékes izraeli parlamenti választásokat.
John Kerry amerikai külügyminiszter Jen Psaki, a diplomáciai tárca szóvivője szerint szintén nem fogadja majd az izraeli vendéget. Psaki a Fehér Házéval megegyező érveléssel támasztotta alá a döntést.
A washingtoni elhatározás rendkívül szokatlan, mert az Egyesült Államokkal szoros szövetségben álló Izrael Washingtonba látogató vezetőinek rendszerint megadják a lehetőséget az elnökkel való találkozásra.
Netanjahu Boehner általi meghívásáról a Fehér Házat előzetesen sem a kongresszus, sem az izraeli kormány nem tájékoztatta. Harry Reid, a szenátusi demokrata kisebbség vezetője csütörtökön elmondta, hogy republikánus kollégái vele sem konzultáltak arról, hogy meghívják-e az izraeli miniszterelnököt egy, a kongresszus két háza előtti felszólalásra.
Reid ugyanakkor üdvözölte, hogy Netanjahu beszédet mond majd a törvényhozásban, amelynek témája a radikális iszlám és az Irán jelentette fenyegetés lesz.
Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője az üggyel kapcsolatban szerdán úgy fogalmazott, hogy Netanjahu tervezett vizitjével megszegi a protokollt, hiszen ennek értelmében egy ország vezetőjének fel kellene vennie a kapcsolatot egy másik ország vezetőjével, ha odautazik.
A Netanjahu-látogatásnak külön súlyt ad az iráni atomprogram kapcsán a Fehér Ház és a republikánus kongresszus között kialakult vita. Kedden Obama elnök az unió helyzetéről szóló üzenetében azt szorgalmazta, hogy a kongresszus - amelynek mindkét kamarája immár republikánus többségű - tartsa távol magát az iráni atomprogramról folytatott tárgyalásoktól, és vétót helyezett kilátásba arra az esetre, ha a honatyák újabb szankciókat kezdeményeznek Teherán ellen.
Boehner ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a kongresszusnak jogában áll önálló döntéseket hozni."
A World Economic Forum szerint az idei év legsúlyosabb kockázati tényezője az ivóvízhiány lesz a világon. A második helyre is egy sokat emlegetett, a fenntarthatatlansághoz kapcsolódó téma került: a fertőző betegségek tömeges elterjedése.
Az államok közötti konfliktusok jelenthetik a legvalószínűbb kockázatot a világra nézve, míg az ivóvízválság lehet a legsúlyosabb hatással – derül ki a Világgazdasági Fórum (WEF) 2015-ös globális kockázati jelentéséből. A közel 900 szakértő véleményéből összeállított dokumentum szerint a társadalmi stabilitással kapcsolatos kérdések felértékelődtek, a gazdasági kockázatok viszont kevésbé vannak szem előtt – bár nem tűntek el.
Kattintásra nagyobb méretben nyílik!
A szakértők a Global Risk 2015 felmérésben a vízügyi válságot jelölték meg a világot fenyegető legnagyobb kockázatnak, melyet a fertőző betegségek terjedése (a hatástalanná váló antibiotikumok problémájáról itt olvashat bővebben)(2), a tömegpusztító fegyverek (3), az államok közötti konfliktusok (4), valamint a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás elhibázása (5) követnek. A jelentésben 28 globális kockázat szerepel, melyeket 5 kategóriába soroltak (gazdasági, környezeti, társadalmi, geopolitikai és technológiai). Megnevezték azt a három kockázatot is, amelyek 2014 óta a leginkább fokozódtak valószínűséget, illetve hatást tekintve. Ezek a regionális következményekkel járó konfliktusok, a tömegpusztító fegyverek és a terrortámadások.
A WEF vezető közgazdásza azt mondta: „25 évvel a berlini fal leomlása után a világ ismét államok közötti súlyos konfliktusok kockázatával szembesül”. Ráadásul a konfliktusok lefolytatásának eszközei – legyen az kibertámadás, erőforrásokért folyó küzdelem, szankciók vagy egyéb gazdasági eszköz – ma szélesebbek, mint valaha. A WEF szakértője szerint a világ vezetőinek éppen ezért az a feladata, hogy újra a partnerséget, ne pedig a versenyt kezeljék prioritásként.
MÉG HÚSZ NÍLUS KELL, HOGY NE LEGYENEK VÍZHÁBORÚK
2025-re az emberiség kétharmada „vízszűkében” lesz. Húsz Nílus folyó kellene még ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani az élelmiszer-termelés jelenlegi mértékét. Mi hát a teendő?
A jelentés azt is megállapította, hogy továbbra is kérdés, hogy a világ képes-e megoldani a legégetőbb társadalmi kérdéseket, a társadalmat fenyeget gazdasági, környezeti és geopolitikai kockázatokat.
A rendkívül gyors technológiai innovációra – a szintetikus biológiára, a mesterséges intelligenciára – nincsenek felkészülve a kormányok: szabályozásuk fejletlen, amely újabb kockázatokat generál. A WEF ugyanakkor azt is megállapítja, hogy az innováció kulcsfontosságú a globális jólét szempontjából.
A 28 kockázati tényező valószínűségének és lehetséges hatásának értékelése mellett a jelentés azt is megvizsgálta, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással ezek a tényezők. Három konkrét esetet elemzett: geopolitikai és gazdasági kockázatok közötti kölcsönhatást, a fejlett országok gyors és nem tervezett urbanizációjával kapcsolatos kockázatokat, valamint a kialakulóban lévő technológiák kockázatát. A WEF szerint ez az összeköttetések megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy meg lehessen vitatni a kockázatokra való felkészülés, a mérséklés, valamint megakadályozásuk lehetséges módjait.
Összefoglalóan a jelentés szerint a pénzügyi rendszerrel kapcsolatos – talán veszélyes – nyugalom mellett előtérbe kerültek a gazdasági kockázatok hangsúlyosan társadalmi vonatkozásai. Ezzel párhuzamosan pedig a környezeti veszélyek talán megkapják végre a súlyuknak megfelelő rangot a globális diskurzusban, mivel egyre kevesebb idő maradt a megfelelő intézkedések beindítására."
"Az Egyesült Államok „uralni akarja a világot”, és rá akarja erőltetni az európai országokra az ukrán válsággal kapcsolatos álláspontját – mondta szerdán az orosz külügyminiszter, Barack Obama amerikai elnöknek „az unió helyzetéről” tartott beszédére reagálva.
„Az Egyesült Államok a konfrontáció irányát választotta (...), és uralni akarja a világot” – fejtegette Szergej Lavrov moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján. „Obama tegnapi beszéde azt mutatja, hogy az amerikai elképzelések középpontjában csak az áll, hogy >>mi vagyunk a legjobbak<<, és ezt mindenki másnak el kell ismernie” – tette hozzá.
Állításának alátámasztására az orosz diplomácia vezetője felhozta, hogy Washington azzal dicsekszik, sikerült „rávenni európai partnereit”, hogy léptessenek életbe gazdasági szankciókat a kelet-ukrajnai lázadókat katonailag támogató Oroszország ellen.
Obama kedden a kongresszus két háza előtt kijelentette, hogy a korábbi kételyek ellenére ma a szankciókat bevezető „Amerika az, amely erősen és a szövetségeseivel egységben áll, Oroszország pedig elszigetelődött, miközben a gazdasága lerongyolódik”.
Ez azonban „nem felel meg a jelenlegi valóságnak” – hangoztatta Lavrov, arra figyelmeztetve egyúttal, hogy ez a helyzet hamarosan megváltozhat."
Obama elnök kiemelte: nincs a világon olyan kihívás, amely a nagyobb fenyegetést jelentene a jövő nemzedékeire a klímaváltozásnál. Emlékeztetett arra, hogy 2014 az eddigi legmelegebb év volt, és a 15 legmelegebb évből 14 erre a századra esett, és hogy a Pentagon szerint a klímaváltozás nemzetbiztonsági fenyegetést jelent.
Eltökélt abban, hogy az Egyesült Államok a klímaváltozás elleni küzdelem élére álljon, és nem engedi, hogy a kongresszus „veszélybe sodorja gyermekeink egészségét az óra járásának visszafordításával.”
Hitet tett amellett, hogy az Egyesült Államok továbbra is kiáll a demokratikus értékek mellett. A kémszolgálatok jelmegfigyelési programjaival kapcsolatban ígéretet tett arra, hogy az ország biztonságának megőrzése mellett erősödni fog a magánszféra védelme."
"Irán és Oroszország erősíti katonai együttműködését
Forrás: MTI | 2015. 01. 20. 14:40:11
A katonai együttműködés erősítéséről írt alá megállapodást kedden Irán és Oroszország Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter teheráni látogatásakor.
Az iráni védelmi tárca honlapja szerint a megállapodás célja "a béke fenntartásának, a térség és a világ biztonságának és stabilitásának szavatolása, valamint együttműködés a szakadárság és a szélsőségesség elleni harcban".
A dokumentumot Sojgu és iráni vendéglátója, Hoszein Dehgan védelmi miniszter írta alá.
A két ország egyebek között a katonai kiképzésben és hadgyakorlatok szervezésében működik együtt.
"Reméljük, hogy ez a megállapodás lehetővé teszi az orosz-iráni katonai együttműködés továbbfejlesztését (...), aminek kulcsszerepe van a térség biztonságának garantálásában" - mondta Sojgu hadseregtábornok, aki iráni médiaközlések szerint a legmagasabb rangú orosz vezető, aki 2002 óta Iránba látogatott, tizenöt éve pedig az első orosz védelmi miniszter, aki Teheránban jár.
Hangsúlyozta: "A térségben közös kihívásokkal és fenyegetésekkel nézünk szembe, amelyekkel csak közösen tudunk szembeszállni."
Dehgan dandártábornok az iráni állami televízióban kijelentette, hogy a két ország "azonos módon értelmezi az Egyesült Államoknak (...) a regionális és nemzetközi ügyekbe való beavatkozását, valamint a külföldi erők térségbeli beavatkozása elleni harc szükségességét".
Az Egyesült Államok és az Európai Unió mindkét országot szankciókkal sújtja, Teheránt vitatott atomprogramja, Moszkvát pedig az ukrán válságba való beavatkozása miatt. Mindkét ország támogatja Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerét.
A vitatott célú iráni atomprogram körüli nemzetközi diplomáciai válság kezdete óta viták nehezítették a kapcsolatot Teherán és fő fegyverszállítója, Moszkva között. Oroszország az ENSZ-szankciók teljesítésének jegyében 2010-ben lemondta az SZ-300 légvédelmi rakéták szállításáról három évvel korábban kötött, 800 millió dolláros szerződést. Irán kártérítésként 4 milliárd dollárt követel (1 dollár = 274,59 forint).
Az iráni védelmi tárca közleménye szerint a két ország rendezte az SZ-300 rakéták kérdését is, de ennek részleteit egyelőre nem közölték."
"Az iráni Forradalmi Gárda egyik tábornoka és még öt katona, valamint a Hezbollah libanoni radikális síita szervezet hat fegyverese halt meg egy izraeli légicsapásban Szíria területén – jelentette hétfőn egy iráni hírportál."
1. libanoni, és iráni katonák haltak meg SZÍRIA TERÜLETÉN, egy Izrael által végrehajtott légicsapásban. Nem Iránban, és nem Libanonban! Mit is kerestek ott?
2. Szíria hadműveleti terület már több, mint 1 éve. Aki odamegy, az pontosan tudja, hogy meghalhat. A törökök, az izraeliek, az USA, most már a franciák is (stb.) folyamatosan hajtanak végre légicsapásokat. Tök mindegy, hogy izraeli légicsapásban haltak meg, mert meghalhattak volna másik beavatkozó ország légicsapásában is.
A baltást letartóztattuk, elítéltük. Ameddig az EU nem írt elő új irányelvet nem adtuk ki hazájának pedig többször is kérték.
Semmi köze a mostani hírhez.
Tételezzük fel:
Észak-Korea csapást mér Dél-Koreában lévő csapatmozgásra mert azt feltételezi, hogy támadni akarják területét. A támadás során meghal egy USA tábornok ás 5 katona.
Másnap az USA porig bombázza Észak-Koreát.
Izrael úgy értelmezte azt a helyzetet,hogy veszélyt jelent számára és ezért megelőző csapást mért a területre.
A kérdés az, hogy ezt a támadást értelmezheti e úgy Irán, hogy ez veszélyt jelenthet rá és válaszul megelőző csapást mér a támadást végrehajtó államra.
Ezzel jelezve, hogy nem tűri el állampolgárai megölését legyenek is a Föld bármelyik térségében.
" továbbá az iráni forradalmi gárda egyik tábornoka és még öt iráni katona.
A rádió reggeli műsorában Ámosz Harel, a Háárec című újság katonai szakértője úgy vélte, nem biztos, hogy az izraeli hírszerzés tudott a konvoj iráni tagjairól, az irányított légicsapást a Hezbollah harcosainak, köztük Mugníjének szánhatták. "
Felmerül a kérdés Iránnak van e joga válaszcsapást mérni Izraelre?
Amennyiben támad a kirobbanó konfliktusért melyik állam lesz a felelős?
Mi lesz veled világ?
Mint mindennek ezeknek is van hatásuk a Magyar tőzsdére.
Ezt most találtam nagyon érdekes,demokrácia értelmezés.
link