Mi lesz az ősi gyökereiddel, történelmeddel, hagyományaiddal, sokszínű kultúráddal, egymást maró, mégis "európai" népeiddel, köztük velünk, magyarokkal?
Megtalálják-e, kivívják-e gyermekeid múltadhoz méltó helyedet, szerepedet a világban?
"...az ország több időt kaphat költségvetési hiányának lefaragásához. A politikus rámutatott: tavaly ilyen engedményt kapott Spanyolország, Portugália és Görögország is."
Rénes Oli ezt a lehetőséget nem adta meg 2010-ben Magyarországnak, sőt még azt sem, hogy legalább figyelembe vegyék a manyupba felhalmozott pénzeket és azt ne tekintsék hiánynövelő tényezőnek - és ezzel a keménykedéssel be is tett neki.
Az európai gazdasági növekedés csak lassan lendül be az idén, de az olyan országok, ahol váratlanul visszaesik a gazdaság teljesítménye, haladékot kaphatnak a deficitcélok teljesítéséhez - mondta Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke pénteken.
A gazdasági és pénzügyi biztos Moszkvában úgy fogalmazott: az euróövezet rövid távú kilátásai javulnak, jóllehet az előrejelzések szerint a gazdaság csak lassan, az év egésze során kap új lendületet.
Olli Rehn, aki a legnagyobb gazdaságok G20-as csoportjának pénzügyminiszteri és jegybankelnöki találkozóján vesz részt Moszkvában, elmondta: ha egy országban a növekedés váratlanul eltűnik, akkor az ország több időt kaphat költségvetési hiányának lefaragásához. A politikus rámutatott: tavaly ilyen engedményt kapott Spanyolország, Portugália és Görögország is.
Az európai biztos a G20-as találkozó legfontosabb témájáról elmondta: fontos, hogy a csoport megismételje elkötelezettségét a piaci elvek szerint számított devizaárfolyamok mellett. "Világos, hogy el kell kerülnünk a kompetitív leértékelést" - tette hozzá.
Olli Rehn leszögezte: a G20-as országoknak a költségvetési vagy monetáris ösztönzés helyett strukturális reformok végrehajtására kellene törekedniük."
"a brüsszeli EU-csúcson megállapodás született a következő hét év uniós költségvetési keretének csökkentéséről"
more from less, Europe - more or less Europe
"Kilépni vagy bent maradni? - ez áll ma öles betűkkel minden brit napilap címoldalán, arra a beszédre utalva, amit David Cameron miniszterelnök szerda reggel nyolc órakor mondott el a londoni Bloomberg Központ konferenciatermében. Cameron azt ígérte, hogy ha a Konzervatív Párt tovább vezetheti az országot a következő, tehát 2015-ös parlamenti választás után, akkor még 2017 vége előtt népszavazást ír ki arról, hogy Nagy-Britannia bent maradjon vagy kilépjen-e az Európai Unióból.
1975-ben döntöttek úgy népszavazás útján a britek, hogy a szigetország maradjon benn az akkor még Közös Piacnak nevezett, s elsősorban szabadkereskedelmi társulásként működő európai szövetségben. De azóta egyre erősödik az a brit nézet, hogy a brüsszeli központú unió kulcsfontosságú területeken túlzott mértékben veszi át az irányítást tagországai felett.
David Cameron miniszterelnök most arra tett ígéretet, hogy felveti az uniós tagság feltételeinek újratárgyalását, és 2017 végig, ami a konzervatív párti kormány újraválasztása estén mandátumának a felezőpontja lenne, népszavazásra bocsátja a kilépés vagy bennmaradás kérdését.
David Cameron azt mondta beszédében, hogy "Nagy-Britannia rugalmasabb, alkalmazkodóbb és nyitottabb Európai Uniót akar, és addig nem fog nyugodni, amíg ezt a vitát meg nem nyeri".
E kijelentésével igen nagy kockázatot vállalt, ugyanis a Brüsszellel való általános brit elégedetlenség ellenére azt mutatja a felmérés, hogy az ország népe, ha igen kis többséggel is, de az unióban való bennmaradás híve. Amellett nemcsak a jelenleg ellenzékben lévő Munkáspárt, de a mostani kormánykoalíciót alkotó liberális demokraták is elvetik ilyen jellegű népszavazás kiírását.
A liberális demokrata pártot vezető Nick Clegg miniszterelnök-helyettes arra sem lát lehetőséget, hogy az Európai Unió alapszerződését meg lehessen változtatni. Közben kedd este Angela Merkel német kancellár és Francois Holland francia miniszterelnök bejelentette, hogy előrehozva, már májusban terveket terjeszt elő az Unió gazdasági és pénzügyi együttműködésének mélyítéséről.
David Cameron mindazonáltal azt is hangoztatta szerda reggeli beszédében, hogy "pozitív nézeteket vall az Európai Unió jövőjét illetően, olyan jövőt látna szívesen, amelyből az országa elkötelezett és aktív részt vállalhatna." De ha az unió a jelenlegi úton halad tovább, akkor a britek a kilépés felé fognak sodródni - tette hozzá -, mert az emberek úgy érzik, hogy nem ezt akarták amikor az ország aláírta a belépési szerződést, visszautasítják, hogy az unió beleavatkozik az életükbe, általuk feleslegesnek vélt szabályokkal és megkötésekkel. Felvetik a kérdést - mondta Cameron -, hogy mi ezeknek az értelme?
Ezért a brit Konzervatív Párt a 2015-ös választás előtti manifesztumába foglalja, hogy megválasztása esetén a kormány újratárgyalja az ország Európai Uniós tagságának feltételeit, majd ezek megkezdése után népszavazást ír ki a bent maradásról.
David Cameron szerda reggeli beszédét a Konzervatív Párt legtekintélyesebb Európa-barát politikusai, mint például Lord Heseltine volt kormánytag, "fölösleges kockázatként" ítélték meg. A liberális demokraták szerint a tagsági feltételek újratárgyalása bizonytalanságot teremtene, elriasztva a külföldi befektetőket. Ed Miliband, az ellenzék vezetője pedig azt mondta, hogy a beszéd a miniszterelnök gyengeségét tükrözi, mert pártérdekeket vesz figyelembe az ország gazdasági érdekei helyett.
Annyi bizonyos, hogy a beszéd várhatólag nagy hullámokat ver nem csak a brit politikában, hanem Brüsszelben is." link
"Új megosztottságot hozhat létre Európában a munkanélküliség - figyelmeztetett az Európai Bizottság, amikor kiderült, hogy rekordméretűre ugrott az állástalanok száma a valutaunió államaiban.
Közel 12 százalékos a munkanélküliség az euróövezet országaiban - a valutaunió létrejötte óta soha nem volt ilyen magas az arány.
Az Eurostat statisztikai hivatal szerint a teljes, 27-tagú unióban, több mint 26 millióra ugrott az állástalanok száma, ami azt jelenti, hogy a teljes EU-átlag egy százalékkal alacsonyabb, mint az euróövezet átlaga.
A legtöbben azokban a déli államokban veszítik el munkájukat, ahol a kormányok megszorításokra kényszerülnek a magas államadósságok miatt.
Andor László uniós foglalkoztatási biztos arra figyelmeztetett, hogy a trend megosztottsághoz vezethet: Egy új szakadék van kialakulóban azok között az országok között, amelyek úgy tűnik, leszálló pályára kerültek a csökkenő termelés, gyorsan növekvő munkanélküliség és csökkenő fizetőképes kereslet miatt, illetve azok között, amelyek egyelőre ellenállónak tűnnek. Nem valószínű, hogy 2013-ban javulhat a helyzet" - tette hozzá a magyar biztos közleményében.
Kirívóan megugrott a munkanélküliség tavaly Görögországban, ahol a lakosoknak már szeptemberben több mint 26 százaléka volt munka nélkül az egy évvel korábbi 19 százalékhoz képest. A legtöbb állástalan Spanyolországban volt, ahol az arány meghaladta a 26,6 százalékot.
A fiatalok esetében még aggasztóbb a statisztika: a görög és spanyol fiatalok jóval több mint felének nincs állása. Összehasonlításul: Ausztriában mindössze 4,5, Németországban pedig 5,5 százalékos a munkanélküliség.
Az adatok azt követően láttak napvilágot, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök hétfőn azt mondta: Európa túl van a nehezén. A fordulópont szeptemberben jött el, amikor az Európai Központi Bank közölte: korlátozás nélkül felvásárolja az eurozóna-államok adósságát.
A brit Vállalatigazgatók Intézete szerint azonban "továbbra is aggasztó ütemben folytatódik a gazdasági összeomlás több tagállamban, amit csak elmélyít a fiatalok sokkoló szintű munkanélkülisége"." link
"A Nicolas Berggruen Intézet szerzőinek könyve alapján: egy globális világkormány, valamint az Európai Föderatív Állam veszélyei
A könyv szerint a nyugati "egy ember - egy szavazat" modellje nem jobb Kína teljesítményelvű rendszerénél, ugyanis nyugaton a politika a lobbicsoportok és a bankok, nagyvállalatok foglya, a kormányok rövid távú érdekeket képviselnek, a fogyasztói demokrácia miatt mindenki eladósodik, a korrupció lerombolja a bizalmat, és nőnek a társadalmi egyenlőtlenségek.
Kínában ezzel szemben érdemek és nem választás alapján választják a vezetőket, "Konfuciusz alapján kormányoznak", a kormányzati teljesítmény jó, a 78 millió párttag egyre nagyobb része a középosztályhoz tartozik. Emellett ott is erős a korrupció, nagy a környezetszennyezés, és komoly problémát jelentenek a megavárosok.
"Nyugat és Kelet egy új szintézis felé halad: az intelligens, nemzetek feletti világkormány felé" - az idézett könyv alapján, ám az Európai Unióban rossz volt a sorrend, a közös valutát csak a politikai, költségvetési és kulturális integráció után kellett volna bevezetni. Egyesek szerint most egy föderatív Európa lenne a megoldás erős, de korlátozott központi hatalommal, parlamenti ellensúllyal.
Azonban nincs szükség új szintézisre a teljes globális térben, mert a világ nemzetei saját úton járnak, és nincs "egy legjobb állami berendezkedés", nincs egyetlen mindenkire érvényes "intelligens kormányzás".
"Világkormányra sincs szükség, mert ez a nagyok és erősek diktatúráját hozná, ahogy eddig mindig a történelemben". Európai Föderatív Állam sem kell, mert ez is elvenne a szabadságból és egy új diktatúrát hozna. Az euró válsága jól mutatja, hogy közös kultúra, értékrend, identitás nélkül nem működik a közös pénz, és ezért ha a fejlettségi, nyelvi, kulturális, értékrendi jellemzők eltérnek, akkor a közös államot csak diktatúrával lehet fenntartani.
Ezzel elveszne Európa igazi értéke, a sokszínűség, és elvesztené versenyképességét is. Azonban szerencsére a világ sem efelé halad, "a technológiákhoz való hozzáférés, az egyéni fogyasztóra épülő új gazdaság bővülő szabadságot kíván, nem új globális vagy regionális diktatúrákat"."
Sőt, úgy tűnik, hogy a kereszténység már globálisan is vesztésre áll:
"Ötpercenként megölnek egy keresztényt
Ma a világon kb. 100 millió keresztényt üldöznek, és naponta 270 embert meg is ölnek. Négy vallási üldözöttből három keresztény.
A mindenre ráerőltetett tolerancia miatt kínos lett nyugaton a kereszténység, ahol a „tolerancia diktatúrája van”.
A Nyugat magát is okolhatja azért, hogy a világon minden ötödik percben megölnek egy keresztényt, ugyanis Európában az elmúlt tíz évben érdekcsoportok miatt bélyegzi iszlamofóbnak a média azt, aki a keresztényüldözésekről beszél, és a sajtó folyamatosan a muzulmán vallás európai korlátozásáról ír elítélően.
Ma nyugaton leginkább a keresztény értékeket, nem a vallást támadják – a vallást annyira magánügynek tekintik, hogy a vallási jelképeket támadják.
A 21. század „vérontás nélküli vértanúi”: a pap, akit azért rúgtak ki, mert nem adott össze homoszexuálisokat, a nővér, akit azért bocsátottak el, mert keresztet hordott a nyakában, és az orvos, aki nem volt hajlandó elvégezni az abortuszt vagy az a nővér, akit azért rúgtak ki, mert felajánlotta egy idős betegnek, hogy imádkozzanak együtt."
"a muzulmánok érzékenységét szeretnék tiszteletben tartani"
Jó ötlet!
Ha viszont konzekvensen akarják alkalmazni, akkor lecserélnek mindent, amire a muzulmánok érzékenyek lehetnek, pl. ezt is: link :-)
"A karácsonyfaállítás betiltása a liberalizmus megcsúfolása!
Brüsszel idéntől nem állít karácsonyfát főterén, ezzel megszakítva régi hagyományát. A helyette felállított installációval a város lakosságának már majdnem negyedét kitevő muzulmánok érzékenységét szeretnék tiszteletben tartani, más források szerint viszont egyszerűen csak modernitásukat akarják demonstrálni.
Így nézett ki eddig Brüsszel főtere karácsonykor:
brussels-christmas1.jpg
Na de kit sért a karácsonyfa, most komolyan?
- A karácsony egy mára már vallástól teljesen függetlenedett ünnep, mely másodsorban szeretteink megajándékozásáról, a családdal töltött időről és a szeretetről szól. Elsősorban pedig a konzumizmusról.
- Az önkényuralmi jelképekkel ellentétben senki elleni uszítást, gyűlöletet nem sugall egy karácsonyfa, és semmilyen korábbi elnyomó korszakra sem utal.
- Attól, hogy valaki, akinek vallása, vagy akár vallástól független kulturális kötődése miatt - mely ugye nem tudatos, hanem a társadalom által determinált - a karácsony ünneplése mellett dönt, semmilyen ítélettel nem rendelkezik arra nézve, aki ezt nem teszi.
Én a döntést nem jobbról kritizálom: ellenkezőleg, a liberális értékek nevében kérem ki magamnak, és az eszmének. Az a fajta gondolkodás, amely ezt a döntést ihlette, tipikusan túlzásba esés. A politikai korrektség, befogadás, és liberalizmus eltúlzása, elkorcsosítása és félreértelmezése, ami másban ellenérzést vált ki, és az eszmét nevetségessé teszi.
Én a kulturális relativizmusban hiszek: azt gondolom, hogy minden kultúra egyenlően értékes, és mivel fönnmaradt, saját környezetéhez a legjobban alkalmazkodik. Egy sivatagban élő beduin például nem tudja kezelni az internetet, mi viszont nem találnánk a sivatagban oázist. Más körülmények között más az érték.
Éppen ezért a más kultúrából jött bevándorlók beilleszkedését, munkavállalását támogatni kell, és segíteni minden eszközzel.
De a karácsony, a szeretet ünnepének eltörlése nem tartozik ezen eszközök közé!" link
"Pokolgép robbant a szélsőjobboldali párt irodája előtt Athénban
2012. december 4., kedd 10:45 InfoRádió / MTI
Görögországban pokolgép robbant az Arany Hajnal nevű szélsőjobboldali párt egyik athéni irodája előtt. Senki nem sérült meg, se az anyagi károk jelentősek.
Az Arany Hajnal a harmadik legerősebb párt a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint.
Az októberben neonáciként jellemzett párt népszerűsége 14 százalékos volt, míg a júniusi választásokon a voksoknak még csak 7 százalékát gyűjtötte össze."
"Az októberben neonáciként jellemzett párt" lép fel a görög nemzeti érdekekért a "lenácizott" németek ellen, akik "megsegítik" őket, hogy a tartozásukat nekik továbbra is fizessék!
Pokolgépet robbantanak a szélsőjobboldali párt irodája előtt a szélsőségesek ellen fellépő..... kik is?
Nyilván valamiféle terroristák - mivel pokolgépet robbantanak.
Vagy a szélsőségesektől a demokráciát féltő demokraták - vagy kik?
Olyan ez már, mint a windows, amikor kiírja a hibaüzenetet: "A Windows összezavarodott!" :-)
"Nagy-Britanniában a kormányzó brit Konzervatív Pártban egyre inkább erősödnek az EU-ellenes hangok. A torykra nyomást gyakorol a szavazótáborukat fenyegető, az EU-kilépésért kampányoló Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja és egyre többet hallani arról: népszavazást kell kiírni az EU-tagság kérdéséről.
Az euroszkeptikusoknak tett gesztusként a brit igazságügyminiszter egy sor EU-rendelkezés végrehajtását függesztette fel - közben német és francia politikusok számára már egyáltalán nem tabutéma az esetleges brit kilépés az unióból, a Nomura Bank egy bizalmas jelentése szerint pedig a "Brexit" lehetőségére készül. Előbb azonban szinte bizonyosan megbukna az Európa-párti liberálisokból és a szkeptikusabb konzervatívokból álló brit kormánykoalíció." link
a kommunizmus 5:3-ra legyőzte a kereszténységet az EU-ban: link
A világ legvéresebb, legpusztítóbb diktatúrájához köthető önkényuralmi jelkép, a sarló-kalapács a Nobel-békedíjas EU plakátján.
Nos, itt tartunk.
Egyre erősebb a fehérekkel szemben megnyilvánuló rasszizmus Franciaországban, figyelmeztet egy most megjelent könyvében Jean-Francois Copé, az ellenzékbe került jobboldali Népi Mozgalom Uniójának főtitkára. A pártja elnöki posztjáért Francois Fillon volt miniszterelnökkel versengő politikus komoly politikai vihart kavart megállapításával.
Marketing szempontból kifejezetten sikeresnek mondható a Jean-Francois Copé által jegyzett "Kiáltvány egy komlplexusaitól megszabadult jobboldalért" című könyv, egyes részei ugyanis még megjelenése előtt felkorbácsolták az érzelmeket Franciaországban. A Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök egyik szellemi örökösének tartott politikus nem kevesebbet állít, mint hogy számos francia külvárosban a nem európai származásúak részéről a fehér bőrszínű franciákkal szemben megnyilvánuló gyűlölet immár az elviselhetetlenségig fokozódott.
Jean-Francois Copé hangsúlyozza, hogy a fehérellenes rasszisták sokszor francia állampolgárságúak, ami szerinte egy okkal több arra, hogy az ügyben a hatóságok sűrgős lépéseket tegyenek. A politikus egyébként kijelenti: tisztában van azzal, hogy állításai ellenérzéseket fognak kiváltani, de szerinte erről a sokak által tagadott valóságról mindenképpen beszélni kell.
A heves reakciók valóban nem sokáig várattak magukra, a baloldal egységesen azzal vádolja Copét, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Front által több mint húsz éve kidolgozott érvrendszert vette át. De a Nemzeti Front vezetése is haragszik, Marine le Pen, a párt elnökasszonya "elképesztő cinizmusnak" nevezte az állásfoglalást, hangsúlyozva, hogy amíg a Népi Mozgalom Uniója volt hatalmon, Jean-Francois Copé egyike volt azoknak, akik ezt a valóságot a leginkább tagadták.
A politikai kommentátorok arra emlékeztetnek, hogy a "fehérellenes rasszizmus" kifejezést a szélsőjobboldal dolgozta ki, egyebek mellett a rasszizmus elleni harcra szakosodott egyesületek és szervezetek kritikájaként. Ez utóbbiakat Le Penék ugyanis évtizedek óta azzal vádolják, hogy érzéketlenek a benszülött franciákat ért gyűlöletmegnyilvánulások iránt.
A szélsőjobbnak ez a munkája azonban csaknem tabutémává változtatta ezt a nagyon is létező, sőt a többségében bevándoroltak által lakott negyedekben egyre súlyosabbá váló problémát, és azok az értelmiségiek, akik ez ügyben felemelik a szavukat rendre megbélyegzésre számíthatnak.
Ez történt például a mára a baloldal által reakciósnak minősített Alain Finkielkraut filozófussal vagy a megbélyegzések osztogatásában élen járó Nouvel Observateur című hetilapnál évekig dolgozó Jacques Julliard újságíróval is, akik 2005-ben közleményben tiltakoztak a fehér francia fiatalokat sújtó "büntető hadjáratok", illetve a "franciaellenesség" ellen, amivel szerintük senki sem foglalkozik.
Akkori állásfoglalásuk azonnal kiváltotta a rasszizmusellenes egyesületek haragját, és a könyvére adott mostani reakciók alapján kérdéses, hogy Jean-Francois Copé-nak sikerül-e kihozna ezt a kérdést a politikai karanténból.
S. Ráduly János, Franciaország"
"Az Európai Bizottság nem akar beavatkozni a tejpiaci helyzetbe
Nem találta megalapozottnak a tejpiaci beavatkozásra vonatkozó kérést az Európai Bizottság hétfőn.
A tagállamok mezőgazdasági minisztereinek brüsszeli találkozóján Lengyelország kérésére vitatták meg, hogy be kell-e avatkoznia az uniós szerveknek a tejpiacon kialakult helyzet javításáért, mindenekelőtt az árcsökkenés kompenzálására.
Lengyelország - számos más tagállam, köztük Magyarország támogatásával - azt kérte, hogy az EU vegyen igénybe minden lehetséges eszközt a "válsághelyzet" kezelésére, beleértve a tejtermékek után járó export-visszatérítés visszaállítását is.
Uniós források szerint az Európai Bizottság egyelőre nem tartja megalapozottnak a beavatkozást. A testület szerint az utóbbi hónapok árcsökkenése egy korábbi kedvező áralakulási időszakot követett. Az árak még mindig mintegy 30 százalékkal magasabbak a 2009-es szintnél, az euró dollárral szembeni gyengélkedése pedig kedvez az exportőröknek.
A helyszíni beszámolók szerint több tagállam - köztük Németország is - a bizottsággal egyetértve úgy ítélte meg, hogy rövid távon nincs szükség központi beavatkozásra."
MTI
Hullhatnak a gazdák - főképp ha nem németek! A bizottság a német érdekeknek megfelelően döntött.
"Uniós kormányt hozna létre a német pénzügyminiszter
2 komment| Megjelent: 2012.06.25. 13:57|Frissült: 2012.06.25. 14:26
Wolfgang Schäuble szerint az erős Európa megteremtéséhez az eddiginél több döntési jogosultságot kell átadni Brüsszelnek.
Mostanáig szinte mindig a tagállamok mondták ki az utolsó szót a közösség ügyeiben, és ez nem maradhat így. Az unió szerkezetét át kell alakítani, hogy a nemzetállamok ne blokkolhassák a döntéseket. Ennek egyik eszköze lehet az, ha kormánnyá alakítanák az Európai Bizottságot - jelentette ki a miniszter a Der Spiegel című német hetilapnak.
Wolfgang Schäuble szerint elsősorban a pénzügyek, valamint a kül- és a biztonságpolitika területén kell csökkenteni a tagállamok jogköreit. A brüsszeli bizottság pénzügyekért felelős tagja például európai pénzügyminiszterként vétójoggal rendelkezne a tagállami költségvetés felett, és csak az ő hozzájárulásával lehetne hitelt felvenni.
Az uniós kormány demokratikus felhatalmazását úgy lehetne megteremteni, hogy a testületet az Európai Parlament (EP) választaná meg, vagy a testületet egy közvetlenül választott elnök irányítaná. A tagállami szakminiszterek testületei, illetve az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács helyébe egy új intézmény, az EP második kamarája léphetne. Ezt a tagállamok tölthetnének fel az amerikai szenátus vagy a Bundesrat, a német tartományokat képviselő törvényhozási felsőház mintájára.
A reformokat először várhatóan csak az euróövezetben lehetne bevezetni, a tizenheteknek azonban a többi tagállam számára is "nyitott klubként" kell működnie - tette hozzá a német pénzügyminiszter. Schäuble megjegyezte: azt egyelőre nem tudni, hogy mindennek mikor jön el az ideje, de az biztos, hogy "jóval hamarabb, mint akár csak néhány hónapja is gondoltam".
A csütörtökön kezdődő uniós csúcson négy uniós intézmény vezetője konkrét javaslatokat tesz majd az integráció mélyítésére."
"Lejár a határidő, de az állam nem fizet a rettegett vörös csillag miatt
Ma telik le a határidő, de a magyar állam nem fizeti ki azt a kártérítést, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélt meg a vörös csillag viselése kapcsán indított perben Fratanoló Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi vezetőjének. A Magyar Hírlap által megkérdezettek véleménye egyértelmű a kérdésben.
Az ítélet szerint június 8-ig, azaz legkésőbb ma kellene kifizetnie a magyar államnak négyezer euró nem vagyoni kártérítést és 2400 euró költségtérítést Fratanoló Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 volt elnökének, akit korábban a magyar bíróság önkényuralmi jelkép viselése miatt megrovásban részesített.
Fratanoló a döntés ellen a strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróságához fordult, amely neki adott igazat, kimondva, hogy Magyarország megsértette a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. Ennek ellenére az állam nem hajtja végre a nemzetközi bíróság határozatát.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az Országgyűlésnek jelentést és határozatot is benyújtott, amelyek lényege, hogy hazánk tartja magát az álláspontjához, nem ért egyet a döntéssel és nem változtat a törvényi rendelkezésen, amely bűncselekménynek nyilvánítja az önkényuralmi jelképek, így a vörös csillag viselését.
Idézi az Alkotmánybíróság határozatát, amely szerint a vörös csillag viselése azonosulást jelent a kommunista diktatúrát jellemző önkényuralmi eszmékkel, illetve ezek propagálásával. A testület azt is megállapította, hogy Magyarország történelmi tapasztalatai alapján a szóban forgó korlátozás megfelelő. Egy nappal a határidő az igazságügyi tárca közölte, álláspontja változatlan.
Ha hazánk nem fizet, akkor szankciók várnak rá. Egyrészt késedelem esetén a fizetendő összeget kamatokkal terhelik meg, másrészt az Európa Tanács miniszteri bizottsága és közgyűlése diplomáciai eszközöket vehet igénybe az ítéletben foglaltak kikényszerítése érdekében. Ezen túl a strasbourgi ítélet alapján a magyar elmarasztaló döntést felül kell vizsgálni.
„Az emberi jogi bíróságnál fogalmuk sincs arról, mit jelent a csengőfrász”
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: Történészként egyértelműen azt gondolom, hogy ha a magyar kormány nem tartaná magát az álláspontjához – vagyis ahhoz, hogy hazánkban a vörös csillag ugyanolyan önkényuralmi jelkép, mint például a horogkereszt, amelynek viselését a törvény büntetni rendeli –, akkor lényegében a saját identitását tagadná meg. Megjegyzem, a rendszerváltoztatás óta, vagyis több mint két évtizede szeretnénk leszámolni a kettős mércével. Ha most elfogadjuk a strasbourgi döntést, akkor történelmet hamisítunk: a két totális diktatúrának ugyanis közös a gyökere, összehasonlíthatóságuk nélkül nem értenénk meg sem a természetrajzukat, sem pedig a fogalmi rendszerüket.
Szakály Sándor történész: Minden országnak jogában állna eldönteni, mit tart önkényuralmi jelképnek. Nem értem, hogy ha a magyar jogrend a vörös csillagot annak tartja, akkor a strasbourgi bíróság miért bírálja ezt felül. Mindig olyanok döntenek ilyen kérdésekről, akik soha nem éltek a vörös csillag által fémjelzett diktatúrában. A Nyugat első nagy rádöbbenése a kelet-európai kommunizmusra 1956 majd 1968 volt, amikor kiderült, a náluk élő kommunisták nem olyanok, mint az itteniek. Hol van ilyen esetben a nemzeti szuverenitás? Ez a történet is mutatja, hogy nem kell és nem is lehet mindent összehangolni az unióval vagy a Nyugattal.
Wittner Mária 1956-os halálraítélt, országgyűlési képviselő: A strasbourgi bíróság tagjai nem éltek a véres kommunizmus alatt, fogalmuk nincs arról, mit jelent csengőfrászban vagy az akasztófa árnyékában élni. Ne a maguk, hanem az ország mércéjével mérjenek, és ne avatkozzanak a törvényeinkbe! Felháborító, hogy vannak, akik még mindig a kifosztott áldozatokon akarják megszedni magukat. Egyetértek azzal, hogy az ország egy fillért se fizessen, következetesen tartanunk kell magunkat ehhez az állásponthoz. Áldozatként üzenem az Európai Unió és a strasbourgi bíróság vezetőinek, hogy nem akarunk többé vörös csillagot látni.
Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése felháborító. A nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúrák által használt önkényuralmi jelképek közötti különbségtétel sérti a kommunizmus áldozatainak emlékét, és elfogadhatatlan minden, a diktatórikus eszmerendszereket egyformán elutasító, demokratikus elkötelezettségű ember számára. Ettől függetlenül tény, hogy a strasbourgi bíróság jog-összehasonlító tevékenységet is végez, így az Európában köztudottan létező kettős mércét tükrözi vissza, mivel a vörös csillag viselése csupán néhány államban minősül szabálysértésnek, míg a nemzetiszocialista jelképekhez több állam jogszabálya is büntetőjogi szankciókat társít. Ugyanakkor tudomásul kell venni, az is tény, hogy Magyarország az Emberi jogok európai egyezményének aláírásával annak idején kötelezettséget vállalt a strasbourgi bíróság döntéseinek végrehajtására.
Boros Bánk Levente politológus: Ez a probléma nem jogi, hanem elsősorban politikai kérdés. Jogi szempontból lehetséges, hogy Strasbourgnak van igaza, de politikai szempontból egyértelműen csorbul a nemzeti szuverenitás. Nyugat-Európa és a volt kommunista blokk országainak társadalomszemlélete, történelmi tapasztalata is más, és mivel nincs egységes joggyakorlat az önkényuralmi jelképek tiltására, minden államnak a saját történelmi tapasztalata alapján kell döntenie. Ennek megfelelően pedig látni kell, hogy Magyarországon a vörös csillag üzenete objektíven kezelhető, vagyis az egy emberi életeket befolyásoló és megnyomorító diktatúra jelképe, így teljesen logikus, hogy a hazai jogszabályok tiltják a viselését."
Magyar Hírlap
"A németek támogatják az uniós tranzakciós adót
Az új adófajta egyik ellenzője Nagy-Britannia. David Cameron brit kormányfő Angela Merkel kancellárral folytatott csütörtöki berlini tárgyalásai után is hangsúlyozta, hogy országa - amely egyébként már évtizedek óta adóztatja a pénzügyi tranzakciókat - nem támogatja az uniós különadó bevezetését. Nagy-Britannia a fiskális paktumhoz sem kíván csatlakozni. Cameron ezt is megerősítette Berlinben, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az euróövezet stabilitásának helyreállításához "fontos, de nem elégséges" a paktum. Úgy vélte, az övezetben - amelyhez Nagy-Britannia ugyancsak nem kíván csatlakozni - mindenekelőtt a bajba került bankok feltőkésítésére és a válság terjedését gátló eszközök, a tűzfalaknak is nevezett kríziskezelő alapok megerősítésére van szükség."
"Költségvetési és politikai uniót kell létrehozni Európában, és ennek során a kétsebességes integráció elvét kell követni - fejtette ki a német kancellár egy csütörtöki interjúban.
Angela Merkel az ARD német közszolgálati televízióban sugárzott interjúban hangsúlyozta: a schengeni rendszer és az euróövezet is a kétsebességes integráció következménye, ez az elv pedig a következő időszakban még erősebben érvényesül majd.
A nyitottságot ugyan meg kell tartani, "mindig mindenkinek lehetőséget kell biztosítani az együttműködéshez", de nem lehet "egy helyben járni csak azért, mert egyik-másik tagország még nem akar továbbmenni" - mondta.
Kifejtette, a június végi uniós csúcson egy munkatervet tárgyalnak majd meg, amelynek fő gondolata az, hogy "több Európára" van szükség. "Nem csupán valutaunióra, hanem egy úgynevezett fiskális unióra, vagyis több közös költségvetési politikára van szükség, mindenekelőtt pedig egy politikai unióra", ami azt jelenti, hogy lépésről lépésre egyre több kompetenciát és felügyeleti lehetőséget kell átadni Európának - mondta Merkel.
Az Európai Bizottság (EB) már most is értékeli a tagországok költségvetési politikáját és gazdaságpolitikáját, és ajánlásokat fogalmaz meg "az úgynevezett hatos csomag alapján" - utalt Merkel a jórészt a magyar uniós elnökség idején előkészített jogszabálycsomagra, amely szorosabb együttműködést ír elő ezen a két területen.
A német kancellár szerint a gazdasági növekedés ösztönzésére is stratégiát kell készíteni, a költségvetési konszolidáció és a növekedés ugyanannak az éremnek a két oldala. Szilárd államháztartási helyzet nélkül nincsen növekedés, de a pénzügyi stabilitás nem elég, javítani kell egyebek között a versenyképességen is - mondta Merkel.
A napokban német lapok arról írtak, hogy az uniós intézmények az utóbbi hetekben felmerült reformjavaslatokat rendszerbe szervező és új elemekkel kiegészítő tervet készítenek a júniusi uniós csúcsra. A javaslat közös pénzügy-, adó-, kül- és biztonságpolitikát irányoz elő. Tartalmazza továbbá azt, hogy bővíteni kell az EB ellenőrző jogosítványait a tagállami államháztartások felett, egységes bankfelügyeleti és betétbiztosítási rendszert kell kialakítani, és német mintára át kell alakítani a szociális ellátórendszert és a munkaerőpiaci szabályozást. Az EB szerdán terjesztette elő az úgynevezett bankunió megvalósítását elősegítő javaslatait.
A német sajtó beszámolt arról is, hogy a berlini vezetés egy uniós szintű gazdaságösztönző csomagról egyeztet az ellenzékkel, amelynek szavazataira szükség van a fiskális paktum kétharmados parlamenti támogatást igénylő ratifikációjához.
Értesülések szerint a kormány támogatja, hogy emeljék meg az Európai Beruházási Bank (EIB) alaptőkéjét 10 milliárd euróval azért, hogy a bank kiterjeszthesse hitelezési tevékenységét az euróövezeti válságállamokban. Támogatja továbbá a projektkötvények alkalmazását az uniós fejlesztési források felhasználásában, és támogatja az EB javaslatát, amely szerint 7,3 milliárd eurót kellene elkülöníteni az uniós költségvetésben a fiatalkori munkanélküliség csökkentését célzó programokhoz." link
Illetve nem is 2 hanem több-sebességes: eurozóna, schengeni övezet, fikális lepaktáltak, kohézió barátai, centrumországok, perifériálisak, disznók, frankfurtiak klubja, stb., stb.
"Silvio Berlusconi szerint nem jelentené a világ végét, ha Olaszország kilépne az euróövezetből. Az egykori miniszterelnök véleménye finoman szólva sem találkozik a piacokéval.
A tavaly novemberben lemondásra kényszerült korábbi miniszterelnök pénteken újságíróknak nyilatkozva utódát, Mario Montit arra szólította fel, hogy gyakoroljon nyomást az Európai Unióra. A volt miniszterelnök kijelentette: amennyiben nem változik meg az Európai Központi Bank politikája, Olaszországnak elegendő bátorsággal kellene rendelkeznie ahhoz, hogy "ciaót", azaz búcsút mondjon a közös európai valutának. Ezzel kapcsolatban Berlusconi részleteket nem közölt. Hangoztatta: Nagy-Britannia például stabil ország, noha nem lépett be az euróövezetbe. Ha Olaszország kilépne az eurótérségből, az nem jelentené a világ végét - tette hozzá.
Berlusconi - akit az elmúlt időszakban sokan felelőssé tettek Olaszország súlyos eladósodásáért - aggodalmának adott hangot az ország gazdasági helyzete miatt. "Még soha nem éltem meg olyan nehéz időszakot, mint a mostani" - hangoztatta a volt kormányfő. Nézete szerint a Monti-kormánynak meg kellene változtatnia Európa-politikáját.
A korábbi miniszterelnök kijelentette, hogy nem kíván miniszterelnök-jelöltként indulni a jövő évi parlamenti választásokon. Sőt, egy korábbi nyilatkozatával ellentétben ezúttal azt állította: nem érdeklődik az államfői tisztség iránt sem. A jelenlegi államfő, Giorgio Napolitano hivatali mandátuma 2013-ban jár le." pf
"Nemcsak forró, de erőszakos nyárra is számítanak Dél-Európában a hitelválság okozta harag miatt. A hatóságok attól félnek, hogy a tiltakozás a turistaszezonra is rányomja majd bélyegét.
Anarchiától tart Európa eladósodott déli pereme - jegyzi meg a brit Guardian, amely szerint a megszorítások elleni tiltakozás a nyáron túllépheti a korábbi határt.
A sztrájkok, tüntetések és a szolgáltatásokat ellehetetlenítő tiltakozás megszokottá vált Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban. A hatóságok azonban komoly, a turizmust fenyegető erőszakra is számítanak.
Olaszországban a rendőrség, a hadsereg és hírszerzés rendkívüli tervet dolgoz ki a lehetséges anarchia elleni fellépésre. Azért érzik úgy, hogy sietniük kell, mert az utóbbi időben már több támadás ért egyes személyeket és intézményeket is.
Az adóbehajtást végző cég, az Equitalia irodáit több támadás érte, Szicíliában elbocsátott Fiat-dolgozók szállták meg az egyik kirendeltséget.
Egy múlt heti fegyveres támadást, melyben megsebesítették egy olasz atomenergiacég vezetőjét, olasz és görög anarchisták vállaltak magukra.
Az olasz hatóságok a héten 400 helyszínen szigorítják a biztonsági intézkedéseket, sok hely és egyes személyek is 24 órás védelmet kapnak. Több mint 4000 katona is segíti a rendvédelmet.
Spanyolországban eddig csak szórványos erőszakos akciók történtek, de a kormány azt mondja: szigorítja az utcai rendbontásra kiszabható büntetéseket. A szakszervezeteknek és pártoknak például kártérítést kellene fizetniük a tagjaik által okozott esetleges anyagi károkért.
Sehol máshol nem olyan feszült a helyzet, mint jelentős részben turizmusból megélő Görögországban, ahol amúgy is nagy hagyománya van az anarchizmusnak. Athén tele van rendőrökkel. A rendőrség az állami szektor egyetlen olyan munkaadója, amely egyre inkább bővül - jegyzi meg a Guardian."
Szvetnik Endre, London link
"A klasszikus megszorítások, adóemelések, recesszió, munkanélküliségnövelés eddigi útja nem vezet sehová, csak buktak rajta az emberek és már a politikusaik is."
* "51,7 százalékkal Francois Hollande nyerte meg a francia elnökválasztások második fordulóját. 17 év után ismét baloldali elnöke lesz a második legnagyobb európai gazdaságnak. Az új elnök nem feltétlenül ért egyet a németek által képviselt erőteljes megszorításokkal, inkább a lassabb deficitcsökkentés híve Hollande."
* "A második helyen végzett a nemzetközi szervezetek mentőcsomagjaiért vállalt megszorításokat visszautasító Radikális Baloldali Szövetség a görög parlamenti választások során. Az általános befektetői aggodalmat ez azért válthat ki, mert nem biztos, hogy így a nyugati elkötelezettségű Új Demokrácia és a PASZOK pártok képesek lesznek koalícióban megszerezni a minimális, 151 parlamenti férőhelyet. 98 százalékos feldolgozottság mellett 149 helyet sikerült megszerezniük. Mindkét párt vezetője az euró megtartásáért küzdő nemzeti egységkormány létrehozatalát sürgette az eredmények publikálását követően."
* "Nem csupán a francia és a görög politikában láthattunk változásokat, hanem a schleswig-holstein-i, német területi választás is kiábrándítóan rossz adatot közölt a kormányzó CDU-FDP koalícióra nézve. A ZDF német televízió előrejelzései szerint az észak-németországi, 1950 óta nem látott gyatra helyközi választási eredmény jól mutatja, azzal, hogy a Szabad Demokrata Párt támogatottsága 8,2 százalékra csökkent, a kormányzó pártok népszerűsége negatív trendbe fordult, sőt a koalíció jövőbeli újraválasztása is kérdéses."
Pénzpiaci reakciók:
"A választásokat kedvezőtlenül fogadva, háromhavi mélypontra esett az euró árfolyama. A tengerentúli piacnyitást követően az euró/dollár árfolyam 1,3 alá is benézett, sőt már pénteken is masszív eurógyengülést tapasztalhattunk a piacokon. A kötvénypiacon hozamemelkedést láthatunk, csupán a 10 éves német állampapírok hozama nem növekszik, a többi nyugat-európai ország kötvényhozamai egyaránt emelkedő irányt mutatnak."
Baloldali, szociális fordulat?
Eszerint az európai népeknek kezd elegük lenni a megszorításokból és azokból, akik megszorították őket.
Európa vezetőinek az eddigieknél kreatívabb gazdasági megoldásokkal kell előállniuk, ha nem akarnak politikai süllyesztőbe kerülni.
A klasszikus megszorítások, adóemelések, recesszió, munkanélküliségnövelés eddigi útja nem vezet sehová, csak buktak rajta az emberek és már a politikusaik is.
"Átvágná a nemzetállami, etnikai és vallási határokat, és a polgárok erejével mentené meg a „működésképtelen és túlságosan technokrata” Európai Uniót a Daniel Cohn-Bendit köré csoportosuló hatvannyolcas, liberális, illetve zöldpolitikusi kör, amelyhez magyar liberálisok, köztük Kertész Imre, Demszky Gábor, Schiff András, Magyar Bálint és Fischer Iván is csatlakoztak.
A hazánkban a Népszabadságban publikált, Európa mi vagyunk! című kiáltvány szerint létre kell hozni a „tevékeny polgárok Európáját”, alulról szerveződő uniót szükséges megalkotni, mondhatni a feje tetejéről a talpára állítani az EU-t.
Az Európai Unió újjáépítésére biztat Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselő (képünkön) és Ulrich Beck német szociológus. Az alternatív európai egységet alulról építenék, az állampolgári aktivitásra alapozva, hogy ezzel fékezzék meg az összeomlást. A kiáltvány központi eleme az európai önkéntes év, elképzelésük szerint a polgárok 12 hónapig az unió egy másik államában dolgoznának egy olyan ügyért, ami közösségi és nem nemzetállami megoldást igényel, ilyen probléma például az éghajlatváltozás megfékezése. A kiáltványt kilencven európai értelmiségi írta alá, köztük Helmudt Schmidt volt nyugatnémet kancellár, Javier Solana volt NATO-főtitkár, hazánkból pedig például Kertész Imre, Demszky Gábor és Fischer Iván.
MH/MTI "
"Az elemzők 10,8 százalékos mutatóra számítottak, miközben a tényleges adat 10,9 százalék lett. Németországban a munkanélküliségi ráta 6,8 százalékon maradt, de a munkanélküliek száma 10 ezer fős csökkenés helyett 19 ezer fővel emelkedett."
'Drasztikusan megdrágult a tojás az Európai Unió január 1-jén életbe lépett "tyúkjóléti direktívája" miatt. Az élelmiszeripar vezetői attól tartanak, hogy megugorhat a tésztafélék és a kekszek ára, és cégek mehetnek csődbe.
Nem kevesebb, mint 18 százalékkal csökkent március közepére a tojástermelés, mert a termelők mintegy öt százaléka nem tudott megfelelni az új uniós előírásoknak, és a tojótyúkok számára a korábbinál kényelmesebb környezetet biztosítani.
A tojástermelők szövetsége szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a tyúkok nagyon érzékenyek a változással járó stresszre, így azoknál a termelőknél, akik elkészültek az új ketrecekkel, a szárnyasok egy része azért nem tojik, mert még nem szokta meg az új környezetét. Mindez azt eredményezte, hogy a kekszet, tésztát, majonézt, illetve süteményt előállító cégek immár 66, sőt olykor 100 százalékkal magasabb árat fizetnek a tojásért, mint egy évvel korábban.
Ha a helyzet nem változik, négy-hat hónapon belül számos vállalat csődöt jelenthet, figyelmeztetnek a szakértők. A kekszgyártóknál például a gond az, hogy az általuk előállított termékek 90 százalékát a hipermarketekben értékesítik, és mivel az egy évre szóló beszállítói szerződéseiket még a tojásválság előtt megkötötték, a mostani drágulást már nem tudják az áraikban érvényesíteni.
A tojásárak alakulását természetesen a lakosság közvetlenül is megérzi, márciusban átlagosan 55 százalékkal kellett többet fizetni értük a boltokban, mint egy évvel korábban. Egyes szakértők azt mondják, amint a termelők kicserélték a ketreceket, az árak csökkennek majd, mások azonban úgy vélik, hogy a mostani magas szinten stabilizálódnak.
A lapok egy része most egy újfajta trendről ír: állítólag egyre több, amúgy városban élő érdeklődik az olcsó tojás-előállítási lehetőség, a tyúktartás iránt.'
Az óvás miatt lemarad az Eb-ről a magyar válogatott
Nem indulhat az Európa-bajnokságon a magyar U17-es labdarúgó-válogatott, hiába nyerte meg selejtezőcsoportját.
A belga együttes megóvta az oroszok ellen 1-0-ra megnyert meccsét egy játékos jogtalan szerepeltetése miatt, és ennek az UEFA helyt adott, így 3-0-lal írta jóvá a találkozót. Ennek értelmében a magyarok gólkülönbségük miatt Belgium mögé szorultak.
"Hosszú szabadságuk miatt bírálják az EU külügyi diplomatáit
2012. március 28., szerda, 13:02
Szerző: HVG/MTI
Egyre nagyobb nyomás nehezedik az Európai Bizottságra az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) diplomatáinak az átlagosnál jóval hosszabb szabadsága miatt - közölte összeállításában a Telegraph című brit napilap hírportálja.
A beszámoló szerint a szolgálat diplomatái közel 17 hét szabadságra jogosultak. Ezért egyre erőteljesebb az a követelés, hogy a bizottság vizsgálja felül a diplomáciai személyzetre vonatkozó szabályozást.
Az Európai Unió (EU) diplomáciai szolgálatának alkalmazottai számára egy évben 83 nap vagy csaknem 17 hét szabadság jár, ami négyszer több az átlagos brit munkavállalók szabadságánál. A nagyvonalú rendelkezés és a rugalmas munkaidő mellett további két hét "brüsszeli szakmai tréning" is jár, ami azt jelenti, hogy az EU külképviseletének 60 százalékát kitevő tengerentúli diplomaták évente 19 hetet pihenhetnek, s mintegy hét hónapot dolgoznak.
Mindezen felül a további "rendkívüli eltávozás" értelmében az EU távol-keleti, ázsiai és afrikai delegációinak munkatársai akár 21-24 hétig is üresen hagyhatják posztjukat, amely a tisztségviselők számára kiszabott kötelező munkaidő közel felét teszi ki.
Az Európai Parlament (EP) egyik német kereszténydemokrata képviselője, Ingeborg Graessle által benyújtott dokumentum rámutatott: a szóban forgó szabályozás annyira liberális, hogy az EKSZ diplomatái az év nagy részében szabadságon vannak ahelyett, hogy az EU 130 külföldi delegációjában dolgoznának. A jelentés hangsúlyozta, hogy ennek következtében a harmadik országokba kihelyezett posztok gyakorlatilag félidős állások, amelyekért azonban teljes fizetés jár.
Graessle javaslata értelmében az uniós diplomatáknak járó éves szabadság nem haladhatná meg a 49 napot, a különleges eltávozást pedig 25 munkanapról 15-re csökkentenék az olyan országokban, mint például Irak.
A jelenlegi helyzet igencsak zavaró a testületet 2010-es megalakulása óta vezető Catherine Ashton uniós kül-, és biztonságpolitikai főképviselő számára. Ashton ugyanis az EB szigorú szabályozását örökölte meg, amely alapvetően brüsszeli bázisú bürokráciára, nem pedig egy tengerentúli szolgálatra lett kialakítva.
Ashton szóvivője ezzel összefüggésben elmondta, hogy a diplomáciai szolgálat vezetője támogatja a változást, és több egyeztetést is folytatott a bizottsággal a szóban forgó szabályozás felülvizsgálatáról. "
Napóleon-vidámparkot akarnak építeni Franciaországban nem túl messze az ottani Disneylandtől, így minden idők egyik legnagyobb franciájának az amerikai Mickey egérrel kell majd megküzdenie turistacsalogató riválisként.
A park programszerkezete végigköveti a császár életútját Korzikától a győzelmeken, majd Moszkván, Waterloón át, haláláig a Szenti Ilona-szigeti száműzetésben. Rekonstruálnak csatatereket, építenek egyiptomi piramisokat, elkészítik Moszkva kapuinak korabeli mását. A parkból ugyanakkor nem hiányoznak majd az olyan hagyományos szórakoztatási eszközök, mint a hullámvasút, de az is valamiképpen kapcsolódik Napóleonhoz.
„Egy vidámpark fantasztikusan jól taníthatja a fiatalokat a történelemre” – mondja Frederic Lefebvre francia idegenforgalmi miniszter. A létesítmény ugyanis nem egy merész agyú vállalkozó elmeszüleménye, hanem komolyan gondolt projekt, amelyet támogat a francia kormány és a Bonaparte család is a turizmus irányítói mellett. A családfő jelenleg Charles Napoleon – Bonaparte Jerome nevű öccsének leszármazottja –, aki fontosnak tartja a történelmi hűséget.
Európa népei vegyes érzelmekkel gondolnak Napóleonra: a lengyelek megmentőként, az oroszok brutális megszállóként, a spanyolok kegyetlen elnyomóként, az olaszok közül sokan az osztrák iga alóli felszabadítóként, de még Franciaországban is megoszlanak a vélemények. Idegenforgalmi szempontból azonban a legfontosabbak hosszabb távon a kínaiak, akik egyöntetűen katonai géniuszként, hősként tekintenek Napóleonra, olyasvalakire, aki önerőből küzdötte fel magát a lehető legmagasabbra. „Napóleon kiváló árumárka. Ezért kell megépítenünk a parkot. Mert, ha nem tesszük elég hamar, megteszik a kínaiak” – idézte a BBC brit sajtóorgánum Charles Napoleont.
Ha minden jól megy, az alapkő 2014. február 18-án kerül a helyére a Montereau-i csata 200. évfordulóján. Ennek az ütközetnek az emlékét elhomályosítja Napóleon számos híres csatája, és nem is volt nagy jelentősége az osztrákok felett aratott briliáns diadalnak, a francia császár végső vereségét vajmi kevéssé odázta el. A város emlékezetében azonban mindmáig elevenen él, és mivel Bonaparte francia földön alig nyert csatát idegen csapatok ellen, montereau-i diadala annál nagyobb becsben van, a várost pedig kikiáltották a Napóleon-turistaközpont ideális helyének."
A franciák meghódítják Európát!
Eszerint a franciák a nacionalizmust nem leépítendőnek, hanem felépítendőnek tartják.
Törölt felhasználó2012. 03. 27. 18:55
#165
Magyarország számára az Uniós tagság csak hátrányokkal jár és súlyosan csorbítja nemzeti függetlenségünket és önállóságunkat.
Az Uniós csatlakozás hatalmas károkat okozott és okoz folyamatosan hazánknak.
Szerencsére az Euró, az európai közös fizetőeszköz nem került eddig bevezetésre hazánkban annak ellenére, hogy az idegen érdekeket kiszolgáló kormányzatok MSZP /2002-2010/ és Fidesz /1998-2002/ ill. /2010- / ezt erősen támogatták ill. jelenleg is támogatják.
A háttérből levezényelt vérnélküli "rendszerváltás" nem szólt másról mint a bukott hatalom átmentéséről az újonnan formálódó rendszerbe.
"Valaha ábrándoztunk róla. Több száz éve viszonyítjuk magunkat hozzá; ám különösen a vasfüggöny lehullása óta, miután a Lajtán túlra alig-alig tudtunk eljutni a kommunizmus-szocializmus időszakában, a Nyugat szinte szakrálisan tökéletes világként jelent meg lelki szemeink előtt. Megtestesített mindent, a magasabb életszínvonaltól kezdve a technikai fejlettségen keresztül a szabadság eszményképéig.
A Nyugat volt a mentsvár számunkra. Nekünk, akik itt éltünk, elegünk volt a szabadság hiányából, a gazdasági tehetetlenségből, a mindennapi mutyikból, bratyizásból, a fejetlenségből és a továbbélő uram-bátyám viszonyokból, a fejlődésképtelenségből, a szervezetlenségből, a gazdasági irracionalitásokból és így tovább. De vigasztalt és reményt adott számunkra, hogy van a Lajtán túl egy világ, amelyik működőképes, amelyik kiválóan szervezett, amelyik egyszer talán majd befogad bennünket.
Egyetlenegy dolgot nem vettünk észre. Mégpedig azt, hogy az ő jólétüknek, árubőségüknek, hihetetlenül gáláns szociális és nyugdíjrendszerüknek, a magasan fejlett gazdaságnak nagy ára van. Nem más, mint hogy a Nyugat, azaz a centrumországok, a perifériákat folyamatosan a periférián tartják. Ha a periféria, illetve fél-periféria országait valóban engednék felemelkedni maguk közé, vagyis a centrumországok közé, vége lenne centrumpozíciójuknak. A Nyugat tehát nem tesz mást, mint használja és kihasználja a periféria energiáit, piacait, munkaerejét, kiszivattyúzza onnan az erőforrásokat, és ezzel újabb dinamikát ad a centrumszerep megőrzéséhez.
Éppen ezért, amikor ájult bódulattal tekintünk a Nyugatra mint elérendő célra és mintaképre, akkor észre kell vennünk, hogy sajátos csapdahelyzetben vagyunk: nekünk mindig ebben a szerepben kell maradnunk ahhoz, hogy a centrum továbbra is vezetője és meghatározója legyen a világnak. A centrum érdeke az, hogy mi – miközben soha sem érhetjük el az ő színvonalukat – megállás nélkül és kritika nélkül álmodozzunk és ábrándozzunk róluk. Ezzel ugyanis fenntartják a lelki függőség viszonyát, amelyben magunkat mindig kicsinek, őket pedig mindig nagynak, csodálatosnak kell tartanunk. Ez a függő lelki viszony garantálja fensőbbségüket (a franciák fogalmával élve a „grandeur”-t, a nagyságot), amely fölénk, félperifériás közép- és kelet-európaiak fölé tornyosul.
De mi lenne akkor, ha egyszer csak szakítanánk mi, közép- és kelet-európaiak a függőség érzésével, a kisebbrendűségi érzéssel, az alávetettség érzésével? Ha egyszer csak abból indulnánk ki: vagytok ti, a centrum, sajátos vonásokkal, s vagyunk mi, a közép- és kelet-európai félperiféria a magunk sajátos vonásaival, de egyik sem különb a másiknál, pusztán más a történelme és az ebből adódó lehetőségei is mások… Ez a lelki fordulat szerintem már a küszöbön van. Mert immáron jó néhány éve látszik: a király meztelen. S ha a Nyugatot, Nyugat-Európát és Amerikát nem ájultan, hanem tárgyilagosan és semlegesen szemléljük, akkor a jólétük valóságos hátterének felismerése mellett azt is észrevesszük, hogy például a szabadságjogaik, mérhetetlen liberalizmusuk és a kisebbségekkel szembeni toleranciájuk mögött vér, újra vér és elnyomás húzódik meg a történelemben. A franciák elnyomták a bretonokat és az oxitánokat, az angolok többszörösen leigázták a skótokat, walesieket, katolikus íreket, hogy most ne beszéljünk az összes fontos nyugati ország híresen kegyetlen gyarmatpolitikájáról, s ne beszéljünk a „legszabadabb” Egyesült Államokról, amelyik a történelmét a bennszülött indiánok kegyetlen lemészárlásával és a feketék rabszolgamunkára kényszerítésével alapozta meg. Hol is voltak akkor az emberi jogok, a szabadságjogok, uraim?
Ez adott erőt és lehetőséget arra, hogy a huszadik század második felére elképesztő fölényességgel szóljon le bennünket a Nyugat a szabadságjogok és a demokrácia nevében azért, mert – például - az ombudsmani hivatal vezetőjének kinevezése nem feltétlenül tetszik nekik. „Ez hallatlan!” „Ez már autokrácia, kis hitlerizmus! Borzasztó!” – kiáltozzák.
És mindez a bevezetője volt annak, hogy most a szabadság bajnokaként támadjanak minket azért, mert az általuk korábban brutálisan „megoldott” gyarmati és kisebbségi kérdéseket mi – a huszonegyedik század elképesztően életidegen, ultraliberális elvárásai között – nem tudjuk a kényes igényeiknek megfelelően rendezni.
Szóval: van Nyugat-Európa, van Közép-Európa és van Kelet-Európa, eltérő sajátosságokkal, eltérő szépségekkel és csúnyaságokkal. De mindegyik egyformán megérdemli a neki kijáró tiszteletet. Persze, nehéz lesz a köldökzsinórt elvágnunk. De a világon immáron csak versengő felek maradtak, szívós érdekek és harcok és országok, amelyek közül senki sem jóságos nagybácsi többé, és nem „ideál”.
Felnőtté és büszkévé kell válnunk nekünk, közép- és kelet-európaiaknak. És érdemes azokhoz fordulnunk, akikkel az érdekeink egyeztethetők.
Fricz Tamás"
Amennyiben nem értesz meg valamit akkor ne reagáljál rá.
Ezek az európai légitársaságokra vonatkoznak. Arra aki az USA-ba visz utast, vagy az USA-ból visz utast.
Amikor Brazília bevezette az USA állampolgárokkal szemben a beutazáskori ujjlenyomat adást mennyire felháborodtak...
Az lenne a minimum az EU részéről, hogy kérnék az amerikai légitársaságok utasainak az adatait viszont. Azoknak akik az EU-ból utaznak el és azokét akik egy EU tagállamba utaznak amerikai légitársasággal.
A kormány elleni kampány újabb fejezete kezdődik az Európai Parlamentben
A politikai pártok szembenállásán felülemelkedő, a közös európai értékeket szem előtt tartó vizsgálatot ígér Rui Tavares európai parlamenti képviselő, akit a Magyarországról szóló jelentés előkészítésével bíztak meg.
Tegnap összeült az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal foglalkozó szakbizottsága, a LIBE, hogy megvitassa Magyarország helyzetét. Az EP február 16-i határozatában súlyos aggodalmát fejezte ki „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben”. A parlament utasítása alapján a szakbizottságnak kell figyelemmel kísérnie, hogyan valósítják meg hazánkban az európai intézmények, így az Európai Bizottság, az Európa Tanács, illetve a Velencei Bizottság ajánlásait. Ezzel párhuzamosan felszólították a magyar kormányt, hogy az említett ajánlásoknak megfelelően módosítsa a törvényeinket.
A LIBE kijelölt jelentéstevője, Rui Tavares portugál zöldpárti képviselő elmondta: olyan jelentést szeretne előkészíteni, amely felülemelkedik a jobb- és baloldali pártok ellentétein, együttműködésre törekszik, és szem előtt tartja a közös európai értékeket. Tavares álláspontját mindenki támogatta, hangsúlyozták, hogy nem pécézték ki maguknak Magyarországot, céljuk nem a büntetés. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője Magyarországgal szembeni diszkriminációnak nevezte a terveket, Rui Tavares szerint ugyanakkor nemcsak hazánkkal, hanem szükség esetén más tagországgal szemben is folyhat vizsgálat. Hangsúlyozta, elkerülhetetlen, hogy az egyes képviselők szubjektívan lássák hazánk helyzetét, ugyanakkor az Európai Parlament célja pont az, hogy a sok szubjektív nézet egy objektív véleménnyé álljon össze. Az első eszmecserén nem hoztak konkrét döntéseket, egyelőre a cél a munkamódszer kidolgozása: a meghallgatások folytatását többen ellenezték, és objektív, minden féllel tárgyaló magyarországi látogatást szorgalmaztak."
Ugyan ezen megállapodás keretein belül kérték e az USA-ban felszálló repülő utasainak adatait?
"Megszavazták a légiutasok adatainak átadásáról szóló EU-amerikai megállapodást
Forrás: MTI | 2012. március 27. kedd 14:34 | | A+ A- | Megosztás:
A megállapodás értelmében az EU-országok légi társaságai átadják az Egyesült Államokba tartó vagy onnan felszálló légi utasaik adatait az amerikai belbiztonsági szerveknek.
Az Európai Parlament (EP) bel- és igazságügyi, valamint szabadságjogi kérdésekben illetékes szakbizottsága (LIBE) kedden megszavazta azt az EU-amerikai megállapodástervezetet, amely - a terrorizmus elleni küzdelem jegyében - intézkedik arról, hogy az EU-országok légi társaságai még a repülés megkezdése előtt átadják az Egyesült Államokba tartó vagy onnan felszálló légi utasaik személyes adatait az amerikai belbiztonsági szerveknek."
"Eltökélt az európai aktív kormányzati döntéshozatal iránt Mario Draghi, az Európai Központ Bank elnöke – írja a Bloomberg. A közgazdász szerint nem elég a több mint ezermilliárd eurós központi banki tőkeinjekció ahhoz, hogy "egyszerre a gazdasági, pénzügyi és fiskális” problémák is megoldódjanak Európában. Ehhez továbbra is "sorsdöntő lépésekre” kell a legtöbb európai ország kormányának elszánni magát."
Minden bizonnyal nem volna egyszerű hiteltérdemlően cáfolni annak a megállapításnak a kétségbevonhatatlanságát, hogy a Többiek ügyében rendelkezésre álló információid ne közvetlenül első kézből származtak volna.
Történelmi mélyponton a cseheknek az Európai Unió (EU) és az Európai Parlament (EP) iránti bizalma: mindkét intézményben csak a cseh lakosság harmada bízik - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet februárban készített a STEM prágai közvélemény-kutató intézet az MTI szerint.
Bár a Cseh Köztársaság csak 2004-ben lépett be az Európai Unióba, a STEM az ország megalakulása óta (1993) méri az európai intézményekbe vetett lakossági bizalmat. A legnagyobb bizalom 1999-ben és 2000-ben nyilvánult meg, amikor a megkérdezettek több mint hatvan százaléka nyilatkozott pozitívan az EU-ról. Ez a bizalom 2010 februárjáig 53 százalékra, majd idén februárban 37 százalékra csökkent.
Hasonlóan alakult a helyzet az Európai Parlamenttel is. Csehország EU-csatlakozásakor, 2004 májusában a megkérdezettek 58 százaléka nyilatkozott pozitívan az EP-ről. Ez 2010 elején 44 százalékra, idén februárban pedig 30 százalékra esett vissza.
A STEM közleménye szerint az EU-ban és az EP-ben elsősorban a fiatalok és a magasabb műveltséggel rendelkező emberek bíznak. Politikai hovatartozás szerint a legtöbb Európa-párti a Polgári Demokratikus Pártban és a TOP 09 pártban van.
Felmérések szerint a cseh lakosság több mint fele az eurót is elutasítja. A közös pénz bevezetését általában a megkérdezettek 35-40 százaléka támogatja. Petr Necas miniszterelnök a múlt héten azt mondta, hogy Csehország a jövőben bevezeti az eurót, de a bevezetésnek egyelőre nincs céldátuma."
Tőlem ott élsz, ahol akarsz - ám akkor ne akard megmondani azoknak, akik itt élnek, hogy miként tegyék!
Tedd ezt abban az országban, ahol élsz - mondd meg nekik a frankódat - és csodálkozz, hogy viszonyulnak egy "gyüttmenthez"!
Hú, te aztán tudsz érvelni és gondolkodni...
nem ment a köztársaság? Milyen szempontból, milyen érték szerint?
A királyság ment? Igen?
Hogy te hogy szűrted le, hogy fontosabb nekem a ma élvezete, mint a gyermekim jövője, azt nem tudom.
Akkor inkább ne gondolkodjunk Európa jövőjéről közösen, ha ennyire futja.
Tőled semmi érdemi gondolatot nem olvastam most se
egy érdemi gondolatot én leírok neked hogy rágódhass rajta
sok nyugat európai országban jártam, éltem
valóban távolodunk európa szellemiségétől és rakéta gyorsasággal
ezt az nem látja, akinek gőze sincs mi is európa szellemisége - ami persze vita tárgya lehet - nekem a nyugatos, felvilágosult, szekularizált, humanista, polgári, kapitalista szellemiséget jelenti
minden egyes jelzőben marhára távolodtunk az elmúlt 2 évben
ami a gyermekeim jövője szempontjából nekem nagyon fontos, zavarom is ki őket innen
na, ezek fényében magyarország jövőjéről vitatkozzunk, hogy hogyan tud kompország közeledni európához
vagy 'európa jövőjéről' vitatkozzunk
ha így megy tovább nem is leszünk sokáig az eu része, mert kérni fogjuk hoghy hagyjanak minket békén sok a koki
szerinted európa és usa jövője a fontosab a gyermekeimnek, vagy az a fontos kérdés, hogy mi eu tagok maradunk, nato tagok maradunk?
ha nem vetted volna észre lassan magunkra maradunk megint
de a gyermekeim nélkül, ők majd boldogan élnek a rothadó nyugaton
te meg éljél a királyságban ami köztársaságot játszik és gondolkozza jövőn
én meg élek majd egy nyugati köztársaságban ami nem játszik, és inkább élem a jövőt
Nos, jobb ha rájössz, "valamibalsorsú királyságban" élsz, amely most köztársaságot próbál játszani, ami azonban még soha sem ment neki, bár próbálta már tanácsként, népként és néptelenként is, mind megbukott.
"Addig meg inkább élvezem Európa jelenét éés amit nyújt." - eszerint azok közé tartozol, akiknek nincs gyereke vagy ha van, inkább érdeklik a ma élvezetei, mint gyerekeinek jövője. Nyugdíjra sem fog igényt tartani, ugye?
"Sokkal fontosabb Magyarország jövőjéről gondolkodni, mint Európáéról
e tekikntetben én állok közelebb a lényegi jövőhöz az antiorbánizmusommal mint te az anti európaizmusoddal"
Maximális félreértés! Sem Magyarországnak, sem Európának nincs élhető jövője egymás nélkül.
Amit te "anti európaizmusnak" vélsz, az éppenhogy Európa szerves fejlődésének, valódi identitásának féltése attól a voluntarista "anti európaizmustól", amely nincs tekintettel rá.
Ha esetleg lesz önálló gondolatod, az általános fanyalgó rendszerkritikán kívül, akkor talán gondolkodok Európa jövőjén.
Addig meg inkább élvezem Európa jelenét éés amit nyújt.
Én örülök hogy nem valamibalsorsú királyságbsn élek vagy valami balkáni országban bár mostanában erősen közeledünk - épp akkora sebességgel ahogy eurótától távolodunk
Sokkal fontosabb Magyarország jövőjéről gondolkodni, mint Európáéról
e tekikntetben én állok közelebb a lényegi jövőhöz az antiorbánizmusommal mint te az anti európaizmusoddal
"(#1) Mi lesz veled Európa?
Értékelés: 0
válasz erre | 2011. január 17. - 16:33
Mi lesz veled Európa?
Mi lesz az ősi gyökereiddel, történelmeddel, hagyományaiddal, sokszínű kultúráddal, egymást maró, mégis "európai" népeiddel, köztük velünk, magyarokkal?
Megtalálják-e, kivívják-e gyermekeid múltadhoz méltó helyedet, szerepedet a világban?
"Orbán: Nem lehet rólunk és velünk úgy beszélni, ahogy az Európai Parlamentben teszik
2012. március 4., vasárnap 12:38 InfoRádió / MTI
"Van egy rejtett Európa" címmel interjút közölt Orbán Viktorral a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című, vasárnap megjelenő konzervatív német lap.
A lap a címoldalon "Megsértették Magyarország méltóságát" címmel foglalta össze Orbán interjúját, amelyből mindenekelőtt azt emelte ki, hogy a magyar miniszterelnök "tiltakozik az országa fölötti gyámkodás ellen".
Az interjúban a kormányfő kifejtette: az az érzése, hogy a vezető európai politikusok nagy része elveszítette a hitét abban, ami Európát egykor naggyá tette. A feltörekvő nemzetek mind bátran vállalják "szellemi identitásukat", vallásukat, kultúrájukat, "mi azonban lemondunk arról az erőről, ami abból a tényből fakad, hogy ez a keresztény kultúra világa".
A politikai korrektség fenntartása érdekében "egyáltalán nem is beszélünk már azokról a dolgokról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy meghatározó civilizáció maradjunk".
Ugyanakkor létezik "egy rejtett Európa" is, amely azonban ritkán jelenik meg a nyilvánosságban, és nem lép fel azzal az igénnyel, hogy "ismét meghatározó gondolkodásmód, kultúra és politikai irányzat legyen" - mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: van egy értelmezése az "európai történelemnek, az európai jövőnek", amely szerint a vallásosságból a szekularizációba, a hagyományos családmodelltől a sokféle családmodell felé és a nemzetállamoktól az internacionalizmus irányába halad a fejlődés, de amire ő gondol, az más irányba tart, a vita pedig arról szól, hogy melyik az előremutató és melyik a maradi álláspont.
Arra kérdésre válaszolva, hogy miért éppen a nacionalizmusból merítve erősödhet meg az európai szellemiség, Orbán kijelentette: "karakter és ambíció nélküli nemzetek nem tudják naggyá tenni az európai közösséget".
Az Európai Bizottság januárban indított kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatban elmondta: a kormány elküldte a törvénymódosításokra vonatkozó javaslatait Brüsszelnek, és majd a válasz alapján kiderül, hogy mely kérdésekben mutatkozik megoldás, és mely ügyekben kell tovább folytatni a tárgyalásokat.
Orbán kifejtette: a magyaroknak ötvennél is kevesebb ügyben van vitájuk a bizottsággal, míg például a németeknek közel száz. Az ilyen viták a mindennapok részei az EU-ban, most azonban "egyesek azt állítják, hogy megsértettük az európai szellemiséget. (...) Mit kezdjek egy ilyen véleménnyel? Engem megválasztottak, a magyar kormányt is megválasztották. De ki választotta meg az Európai Bizottságot? Hol van a demokratikus legitimációja? És kinek tartozik felelősséggel az Európai Parlament? Ezek az új európai architektúra nagyon komoly problémái" - mondta."
Hetvenöt százalékos adót vetne ki a leggazdagabb franciákra a szocialisták államfőjelöltje. Francois Hollande hétfői bejelentése párttársainak egy részében is meglepetést keltett. A politikus a gazdagok mellett az vállalkozókat is magára haragította, ez utóbbiak azért háborognak, mert a jelölt megválasztása esetén megszüntetné ezt az önvállalkozási formát.
"A tőzsdén jegyzett legnagyobb francia cégek vezetőinek éves átlagos keresete immár eléri a kétmillió eurót, és ez elfogadhatatlan" - jelentette ki a szocialista párt államfőjelöltje a TF1 televízió politikai műsorában. A politikus azt mondta, elnökké választása esetén az évi egymillió eurót meghaladó jövedelmekre 75 százalékos adót vet ki, ami pontosan 34 százalékkal haladná meg a jelenlegi legfelső, 41 százalékos adósávot.
A bejelentést egyelőre hitetlenkedve és enyhe döbbenettel kommentálják Franciaországban, és Hollande-nak az sem tesz jót, hogy kiderült: a kezdeményezésről kampánystábja költségvetéssel foglalkozó tagja is a televízióból értesült. A szocialista államfőjelölt azonban igyekszik magabiztosnak mutatkozni, kedden már azt mondta: a 75 százalékos adót befizető gazdagok hazafiságukat fogják bizonyítani, hiszen gesztusukkal hozzájárulnak az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a társadalmi összetartás megerősítéséhez.
A politikus egyébként nem csak a gazdagokat haragította magára, hanem az ön-vállalkozókat is. Ez utóbbiak azért dühösek, mert Hollande kilátásba helyezte, hogy megválasztása esetén megszünteti ezt a 2009-ben bevezetett kifejezetten kedvező és egyre népszerűbb státust, arra hivatkozva, hogy az valójában kiszolgáltatottságot és elszegényedést eredményez.
Az önvállalkozókat tömörítő szervezetek azonban úgy vélik, az előnyös cégadózási forma megszüntetése tömeges munkanélküliséget és a feketegazdaság megerősödését eredményezné. E státus egyik legnagyobb előnye egyébként az, hogy egy nem túl magas átalányadó befizetésével az ön-vállalkozók egyszerre egyenlíthetik ki a társadalombiztosítási járulékokat, valamint a családon belül rájuk eső személyi jövedelemadót.
Ráadásul a kifejezetten merevnek tartott francia vállalkozási környezetben soha nem látott engedménynek számít, hogy ha nincs árbevételük, semmit sem kell fizetniük. Az önvállalakozók mindenesetre figyelmeztették Hollande-ot: egymillióan vannak és szavazatuk számítani fog az elnökválasztásokon.
S. Ráduly János, Franciaország"
"Merkel: Visszafordíthatatlan az euróövezet a fiskális unióhoz vezető úton
Elindult a költségvetési unió felé vezető úton az euróövezet, és visszafordítani már nem lehet - értékelte szerdán az előző heti uniós csúcs eredményeit Angela Merkel a német parlamentben.
A német kancellár a Bundestagban - a törvényhozás alsóházában - elmondott beszédében hangsúlyozta: az uniós csúcson kötött megállapodással kijavítják az euróövezet "születési hibáit", azt, hogy a közös pénzpolitika mellé nem társítottak közös költségvetési politikát. Ezt nem lehet egy csapással, máról holnapra megvalósítani, "de elindultunk az úton, amelyen már nem lehet visszafordulni" - mondta. Az út "egy új Európához, a stabilitás, a szolidaritás és a bizalom Európájához vezet" - tette hozzá.
A megállapodásból az uniós huszonhetek közül egyedüliként kimaradt Nagy-Britanniáról szólva hangsúlyozta: London a távolmaradás ellenére fontos partner marad az Európai Unióban, egyebek között a közös külpolitika és a közös belső piac alakításában, valamint a klímavédelmi erőfeszítésekben.
Angela Merkel úgynevezett kormánynyilatkozatban tárta a törvényhozók elé a kabinet véleményét az uniós csúcsról. A szerdai az ötödik kormánynyilatkozat volt az idén, amely az euróövezeti válság megoldásáról szólt.
A csúcstalálkozón az euróövezeti államok és kilenc további EU-s tagállam arról állapodott meg, hogy kormányközi szerződést készítenek elő a költségvetési politika szorosabb összehangolásáról. A bolgár, cseh, dán, lett, litván, lengyel, magyar, román és svéd kormányfők jelezték: készen állnak csatlakozni a folyamathoz azt követően, hogy - ahol ez szükséges - a kérdésben konzultáltak törvényhozásukkal.
MTI"
Aki vezetni akarja egész Európát az felvállalja ezzel a FELELŐSSÉGET is minden országáért és minden polgáráért.
Képes ezt egyetlen ország, egyetlen nép megtenni - mégha bármily erősnek gondolja is magát...?
A jelenlegi kapitalizmus a verseny kényszerítette hitelből növekedésre épül. Ebből az államok sem tudnak/akarnak kimaradni, ők is versenyeznek egymással és a politikusok is versenyeznek a hatalomért ill. a mögöttük állók versenyeztetik őket a saját érdekeik érvényre juttatásáért.
Mindez a versenyrendszer logikájából következik, annak szerves, levetkőzhetetlen része, ezért nem fog megváltozni, sőt erősödni kénytelen mindaddig, amíg össze nem omlik.
Törölt felhasználó2011. 11. 28. 07:31
#140
Nem kell mar a nemet allamkotveny? Emelkednek a hozamai? Persze most meg az euro-kotvenyek hozamai emelkednek (azaz csokken a keeslet), viszont hamarosan nem lesz igazan keresett allamkotveny a vilagon, mindenutt emelkedni fognak a hozamok.
Az egyensuly csak es akkor allhat helyre, ha az allamok - az alammpapirjaik keresletcsokkenesevel parhuzamosan - ugy csokkentik kiadasaikat, hogy egyre kevesbe legyen szukseguk hitelre.
Ill. letzik egyeb alternatva is az egynsulyi allapothoz, de azt le sem irom, mert remelem, senki sem akarja...
Vegyuk eszre, hogy a W alaku valsag masodik labat az elmult evtizedek es W elso szaraban kialakul oriasi allami eladosodas okozza, csupan azert, mert az allamok (eppen hatalmon levo politikusok) nem voltak hajlando kiadasaik csokkentesere, tovabbra is folytattak eladosodasi politikajukat, amit megfejeltek (ld. Usa) a fektelen penznyomtatassal.
Amig a bankok buntetlenul megtehetik, hogy a beteseik penzen - lustasagbol - allampapirt vegyenek, addig nem fognak bankarkodni, es valodi vallalkozasoknak hitelezni.
"A tagországok már most ferde szemmel nézik egy olyan újabb testület működését, amelynek munkáját képtelenek ellenőrizni.
Csak egy évtizednyi megszorítás árán tartható egyben az eurózóna – vélekednek a szakértők, és még mindig nem látják, miképpen lehetne áthidalni a közös valutaövezet északi magja, valamint déli és nyugati perifériái között tátongó versenyképességi szakadékot. A megoldás kidolgozására mindenesetre új bizottság alakult: a Frankfurti csoport.
Új bizottság alakult az Európai Unióban, s a bennfentesek máris az „Unió Politikai Bizottságaként” emlegetik a frankfurti operaházban október 19-én összeállt testületet. A szakértők szerint ugyanis Jean-Claud Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének búcsúbuliját tartották éppen az operaházban, amikor berobbant Nicolas Sarkozy francia elnök, és sürgősen válságtanácskozást szeretett volna tartani. Így hát a kulisszák mögé kérette Angela Merkel német kancellárt, akihez csatlakozott a leköszönő Trichet, valamint Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő-pénzügyminiszter, az Eurócsoport, az eurózóna miniszteri csoportjának elnöke, illetve José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, s természetesen nem maradhatott ki még Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója sem, aki nemrég még francia pénzügyminiszter volt. A múlt hét végi G20-csúcstalálkozó előtt és kulisszái mögött a Frankfurti csoport négy alkalommal találkozott. Egyik ülésén részt vett Barack Obama amerikai elnök is, aki szorgalmazta, hogy nagyobb szerepet kapjon az EKB a válság rendezésében. Angela Merkel és Mario Draghi, az EKB új elnöke is elutasította azonban az ötletet. Obama gyakorlatilag azt szerette volna elérni, hogy az EKB olyan végső menedékként működjön, mint a nemzetállamok jegybankjai. Az uniós alapszerződés azonban tiltja, hogy az EKB kölcsönözzön a tagállamoknak.
A Frankfurti csoportot az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusának lassúsága keltette életre. Egyetlen érdemi határozata azonban eddig az volt, hogy értésére adta a görögöknek: a világon sehonnan nem számíthatnak egy centre sem addig, amíg nem teljesítik a legutóbbi uniós csúcson kialkudott feltételeket. Az „Unió Politikai Bizottságának” ezen határozatát nagy lelkesedéssel támogatta a többi tagország, de vezetőik már most ferde szemmel nézik egy olyan újabb uniós testület működését, amelynek munkáját képtelenek ellenőrizni.
Ennek ellenére ez tűnik az egyetlen testületnek, amely képes lehet kidolgozni egy, a piacokat megnyugtató és fenntartható megoldást az adósságválságra. A nagy londoni elemzőházak tegnap megjelent értékelései szerint erre minél gyorsabban szükség lenne, mert csak egy évtizednyi megszorításokkal lehetne egyben tartani az eurózónát. A JP Morgan a legutóbbi gazdasági aktivitási adatok alapján jövőre recessziót jósol az eurózónában, ami azt jelenti, hogy a vártnál jóval nagyobbra nő a bajba jutott országok költségvetési hiánya. A deficit kezelése mellett azonban sokkal nagyobb és fontosabb gond a perifériák versenyképességének helyreállítása. Ha nem sikerül áthidalni az eurózónán belüli észak–déli versenyképességi szakadékot, akkor a valutaunió mindenképpen felbomlik, mert az északi országok nem fogják tudni fedezni a perifériák folyamatosan újratermelődő adósságállományának költségeit.
Szalontay Mihály"
"Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő a háttérben sokkal drasztikusabb eszközöket terveznek az eurózóna adósságválságának leküzdésére. Ilyen például egy teljesen új Stabilitási Egyezmény - tudta meg a Welt am Sonntag.
A vasárnapi újság cikke szerint ha szükséges, akkor Németország és Franciaország több országgal együtt kész keményebb költségvetési alapelvek meghozatalára.
Német kormányzati források úgy fogalmaztak a lapnak, hogy Merkel és Sarkozy akár már a következő hetekben bejelenthetik a válság ellen kidolgozott újabb terveket.
Azért ez a nagy sietség, mert a létező uniós alapszerződések átírása nagyon hosszú időt venne igénybe, ennek elkerülése érdekében állapodnának meg egy új Stabilitási Egyezményről, amely akár már 2012 elején életbe léphet. A résztvevő államok elfogadnák a sokkal szigorúbb költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat és azt, hogy az EU ellenőrizze nemzeti költségvetéseiket. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy egy új csoport jönne létre az euróövezetben, amelyek elfogadják a szigorúbb szabályokat. A lap ezt szupereurópai klubnak nevezi.
A következő lépés ezek után az Európai Központi Bank szerepe lenne. Egy név nélkül nyilatkozó jegybankár szerint "ha a politikusok megegyeznek egy átfogó lépésről, akkor az EKB közbelép és segít". link
"3,45 milliárd eurónyi 10 éves kötvényt adott el Spanyolország, a hozamok 7 százalék közelébe emelkedtek, ami az euró bevezetése óta legnagyobb érték a spanyoloknál. A bevezetett papír új lejáratnak számít, ezért nem lehet a korábbi kibocsátásokkal megfelelően összehasonlítani a spanyol pénzügyminisztérium szerint."
"Márciusban már nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, azóta azonban még inkább bebizonyosodott, hogy a beszédeit övező kínos mosolyok ellenére, nem beszél a levegőbe. Nigel Farage-t, az Európai Parlamentben (EP) működő Szabadság és Demokrácia Európája párt brit társelnökét ezért a többi között az Európai Unió egyre terebélyesedő válságáról kérdezte a lap. Az euroszkeptikus frakció frontembere most sem kertelt.
– Könnyű manapság euroszkeptikusnak lenni?
– Divatos.
– Miért?
– Azért, mert ez a rendszer bizonyítottan megbukott. Az eurózóna felének gazdasága nemcsak recesszióba, de depresszióba is fordult. Kormányok buknak meg, a demokráciát felfüggesztették – posztdemokratikus korban élünk. Ennek veszélyeit az emberek Európa-szerte felismerték.
– Kárörvendő?
– Nem. Egyrészt azért, mert a brit gazdaság is függ az eurózóna – mostanság rossz – teljesítményétől, másrészt pedig tényleg sajnálom például a görög embereket, akik beleragadtak saját gazdasági börtönükbe. Félek, ha ez így folytatódik, az forradalomhoz vezet, az pedig kellemetlen lenne.
– Ezek szerint nem igazán tetszik önnek az, ami Görögországban vagy Olaszországban történik. De nem visszatetsző ez a retorika, a demokrácia hiányának emlegetése akkor, amikor minden perc számít?
– De az. Ezért van szükségünk egy „B tervre”, s ezt évek óta hangoztatom. Segíteni kell a bajba jutott országokon, hogy saját valutájuk versenyképes leértékelése mellett elhagyhassák az eurózónát, amelyhez egyébként nem is szabadott volna csatlakozniuk. Emellett tartós, legitim kormányokra van szükség. A megszorításokat csak így lehet végrehajtani, nem pedig úgy, hogy egy külföldi bürokrata leszáll az athéni reptéren, aztán megmondja, hogy mit lehet és mit nem. Azzal, hogy ezt teszik, csak az erőszakot szítják. Görögként én is az utcán lennék.
– Az új olasz kormányfőt is ilyen bürokratának gondolja?
– Nem volt tagja a római parlamentnek, az Európai Bizottságnak viszont igen. Éppen akkor, amikor bevezették az eurót, így a gondok egyik felelőse.
– Miről szól a „B tervük”?
– Egy készenléti megoldás lenne arra az esetre, ha bekövetkeznének a saját magunk okozta bajok. Az úgynevezett vezetők nem hajlandók elismerni, hogy erre szükség van.
– Hogy lehet az, hogy ezzel a nézőponttal egyedül van az EP-ben?
– A politikai osztály együttgondolkodási kényszerét soha nem lehet alábecsülni. Egy-egy kávé mellett már hallok mást is. Ha más is így gondolkodna, elvesztené a munkáját, vagy sokáig kisebbségben maradna. Lehet, hogy az EP-ben nem vagyunk többségben, de nem állítanám, hogy ez az unió polgárainak körében is így van.
– Hazája a demokrácia egyik mintaképe. Miért nem tartanak népszavazást az uniós tagságról?
– Mert tudják az eredményt. David Cameron kormányfő többször is utalt erre, mondván: „Nem szeretnék referendumot, mert úgy vélem, Nagy-Britanniának az unióban kell maradnia.” Helyettese, Nick Clegg és az ellenzék vezére, Ed Milliband is uniópárti. Mi így egy tiszteletre méltó ellenálló mozgalom vagyunk.
– Beszédeiben sokszor szóba hozza a kommunizmust. Miért?
– Mert az és az EU-föderalizmus ugyanazon érme különböző oldalai. Mindkettő arra épült, hogy egy csoport eldöntötte, mi a jó az összes többinek. Ha úgy tetszik, mindkettő valláspótlék. Amiben az EU némileg eltér, az egy újfajta nacionalizmus, az unió zászlajában való hit.
– Akkor miért vágyhatott és vágyik oly sok posztkommunista ország az EU-ba?
– Azért, hogy szabaduljon Moszkvától. Amikor a balti országokban népszavazás volt a tagságról: azt mondták, értik a kritikámat, de az EU- és NATO-tagsággal búcsút mondhatnak Moszkvának. Ezenkívül pedig például az egyszeri litván tisztségviselő a korábbi fizetésének sokszorosát keresi.
– Ez lenne az egyetlen ok?
– Nem az egyetlen, de a pénz nagy motiváló erő. De a fő indok Moszkva. És ezért nem kárhoztathatjuk őket.
– Más. Hogy tetszett önnek Barroso hétfői beszéde, amelyben világviszonylatban az EU súlyának növekedését sürgette?
– Barack Obama jut eszembe, aki egyszer azt mondta, nem érti, hogyan működik az EU. Igaza volt, ki érti? Ki a felelős? A lisszaboni szerződés említi Barrosót, aki az EB-t vezeti, Van Rompuy, a tanács feje – ja, nem, mert azt mellette Donald Tusk is vezeti július óta. Tehát ki a felelős? Nincs ennél bizarrabb bürokratikus rendszer.
– Úgy érzem, Henry Kissinger dilemmájára utal: „Kit hívjak, ha Európával szeretnék egyeztetni?” – s ennek lehetnek mai áthallásai.
– Például az, hogy létrejött egy felelősök nélküli rendszer.
– Milyen érzés ebben vezetőnek lenni? Ö is elnök a frakciójában.
– Viccelődtem is ezzel nemrég, mondván, az itteni elnökök kollektív tudatát a hozzá nem értés határozza meg. De nagyon szeretem a munkámat, fontosnak tartom, hogy elmondjam otthon, mi is zajlik itt valójában.
– Kissingerre visszatérve: kit kéne ma hívni Európában? A Merkel–Sarkozy-tandemet?
– Éppen az előbb említett rendszer okozza a vezetőhiányt, Merkel pedig vonakodva elvállalta ezt a szerepet.
– A beszélgetésünk előtti plenáris ülésen itt, Strasbourgban elhangzott felszólalásában azt mondta, nem akar egy németek dominálta Európai Unióban élni. Ki más uralhatná az uniót? Ők fizetik a számlát.
– Meg bennünket is erre unszolnak éjjel-nappal, szüntelenül. Úgy érzem ezért, hogy soha nem volt alkalmasabb az idő az Európai Unióból való távozásra, mint a most kialakult helyzetben. Se gazdasági, se politikai érdekünk nem fűződik az európai államszövetségben való tagsághoz. S ha kilépnénk, többen követnék a példánkat.
"A piacok a jelek szerint most már elfogadták annak lehetőségét, hogy az euróövezet végső soron szét is eshet, legalábbis erre utalnak az utóbbi időben tapasztalt kötvényárazási folyamatok és az euró gyengülése is - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-befektetési elemzőháza, a Capital Economics európai főközgazdásza, Jonathan Loynes befektetőknek összeállított szerdai áttekintésében kiemelte, hogy az európeriféria növekvő gondjai ellenére a piacok eddig "figyelemreméltó hittel" bíztak a közös valuta jövőjében. A perifériális gazdaságok kötvényhozamai ugyan az egekbe szöktek, de a befektetők készséggel vitték át pénzüket a biztonságosnak tartott központi eurógazdaságokba, és az euró is "nagyon erős" maradt.
Ezt a képet erősítették azok az adatok, amelyek szerint az euróövezet egészét tekintve pozitív volt a nettó portfoliótőke-áramlás egyenlege.
A legutóbbi hetekben azonban feltűntek annak jelei, hogy a helyzet változni kezdett. Ennek leglényegesebb mozzanata Loynes szerint az, hogy a kötvényhozamokra ható, felfelé irányuló nyomás a perifériáról átterjedt a központra, és most már olyan országok kötvényhozamai is markánsak emelkednek, mint Franciaország, Ausztria és Belgium, miközben az euró három hét alatt 4 százalékkal gyengült a dollárral szemben.
A Capital Economics főközgazdásza szerint mindez arra vall, hogy a befektetők "elkezdtek visszavonulót fújni" az euróövezetből.
Loynes szerint a görög válság hatására magas rangú euróövezeti illetékesek is nyíltan - és első ízben - elismerték, hogy lehetséges a távozás az euróövezetből. Ez megingatta, "ha éppenséggel nem döntötte össze teljesen" azt az egyes befektetők által vallott korábbi nézetet, amely szerint pénzügyi, technikai és jogi tényezők miatt az euróövezet egyszerűen nem bomolhat fel.
A Capital Economics londoni szakértője szerint az egyetlen fejlemény, amely árnyalja képet, a német kötvénypiac folytatódó robusztus teljesítménye. Ez azt a nézetet tükrözheti, hogy Németország biztos menedék maradna az euróövezet esetleges szétesése után is, és központi helye lenne egy kisebb, de erősebb valutaunióban, olyan országokkal együtt, mint például Hollandia vagy Finnország. Ez a nézet lehet az egyik magyarázata annak is, hogy az euró nem gyengült sokkal nagyobb mértékben.
A Capital Economics vezető elemzője szerint azonban nem biztos, hogy ez a nézet tartósan fennmarad, tekintettel arra, hogy az euróövezet korlátozott formájú felbomlása is rendkívüli gazdasági és pénzügyi károkat okozhatna a térség egészében, beleértve Németországot. Mindemellett bármiféle olyan határozott terv, amely az euró megmentését célozza, valószínűleg jelentős mértékű költségvetési kockázatot hárítana át Németországra a perifériális eurógazdaságokból, és mindez együtt a német kötvényhozamokat is feljebb nyomhatja.
A Capital Economics európai főközgazdásza szerint "így vagy úgy", de az euróra nehezedő nyomás jó eséllyel erősödni fog. Tőkekiáramlás is lejjebb nyomhatja a közös valuta jegyzését, de negatív árfolyamhatásokkal járna az is, ha az euróövezeti jegybanktól várnák mind többen az utolsó hitelezői mentsvár szerepének betöltését, mert ez hatalmas mértékű "pénznyomtatással" járna.
Mindezek alapján a Capital Economics azt jósolja, hogy az euró a jövő év végéig 1,20 dollár körüli szintre gyengül a jelenlegi, 1,35-1,36 dolláros értékről, de ha az euróövezet felbomlásával kapcsolatos félelmek jelentősen erősödnének, akkor az euró "sokkal hamarabb sokkal nagyobbat is zuhanhat".
Az euróövezet szétesését más nagy londoni házak is jelentős eséllyel jósolják.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - legutóbbi globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt immár 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét.
Az EIU a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyvében egyaránt elképzelhetőnek nevezte az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.
Egy másik nagy citybeli gazdasági kutatócég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minap ismertetett előrejelzésében azt jósolta, hogy ha az euróövezetet mostani formájában fenn akarják tartani, annak egyik ára tízévnyi folyamatos megszorítás lenne a valutaunión belüli hatalmas versenyképességi különbségek felszámolása végett. Ha az euróövezet felbomlana, az azonnali, fájdalmas gazdasági következmények "sokkal intenzívebben" érződnének, ám a CEBR londoni szakértőinek becslése szerint hozzávetőleg 30 hónap után a térség növekedése már gyorsabb lenne, mint akkor, ha az euróövezet jelenlegi összetételében fennmaradna.
MTI"
"Mario Monti lehet az új olasz kormányfő 2011.11.10 11:06
"Monti elkerülhetetlen választás" - nyilatkozta Berlusconi a szövetségeseivel éjszaka tartott, sajtóértesülések szerint feszült megbeszélésen." pf
"Papademos lehet az új kormányfő 2011.11.10 13:40
Több napig tartó tárgyalássorozat után a görög állami televízió jelentése szerint az Európai Központi Bank volt alelnökét, az eddig is leginkább esélyesnek tartott Lucas Papademost jelölik a görög pártok a miniszterelnöki posztra." pf
"Trilateral Commission Member joins Greek Government formation talks
The AP report is linked here link Just to be sure you note how things are stacking up, note the Chair of the European area of the Trilateral Commission is Mario Monti, from this link link
The following is from the Wikipedia Entry for Lucas Papademos " He has been a member of the Trilateral Commission since 1998 link link
Görögországban és Olaszországban a háború utáni legsúlyosabb gazdasági válságuk idején nem a terheket viselők által közvetlenül megválasztott és felhatalmazott, hanem kitudjakik által kitudjamivel megbízott delegáltak kapják meg a szokásosnál is nagyobb hatalmat.
"A volt német külügyminiszter, Joschka Fischer a Die Zeit német lapnak adott interújában egy olyan - a 17, eurót használó államból álló - "előőrs" felállítása mellett érvelt, amely gyakorlatilag megfosztaná hatalmától a jelenlegi 27 EU-tagállamot.
Értékesítői állások - Jobline.hu
Hirdetés
"Felejtsük el a 27 uniós tagállamot! Sajnálatos, de nem látom, hogy ez a 27 ország együtt bármilyen érdemi reformot tudna véghezvinni" - jelentette ki Joschka Fischer volt német külügyminiszter a Die Zeitnak adott interjújában. Ehelyett a schengeni szerződés mintájára egyfajta "előőrsöt" kellene alakítani, amelynek közös érdeke, hogy megtartsa az eurót - tette hozzá konkrét intézkedéseket szorgalmazva.
"Amire most Európának szüksége van, az egy tíz pontból álló terv, ahhoz hasonló, amivel Helmut Kohl volt kancellár a maga idejében megteremtette a német egységet. Tízpontos tervre van szükségünk egy politikai unióhoz" - mondta a volt pénzügyminiszter, aki szerint a jelenlegi európai rendszer transzferunióhoz vezet. "Aki ezt vitatja, az hazudik" - tette hozzá.
Fischer javaslatokat tett, hogyan lehetne megszervezni az integrációt: "A nemzeti parlamentek bevonása nélkül nem fog menni, mert azokban nem lehet hozzányúlni a költségvetési törvényhez. Ezért érdemes lenne egy tanácsadó euró-kamara felállítását megfontolni, amelybe a nemzeti parlamentek frakcióvezetőit és vezető tisztségviselőit delegálnák. Ezek az emberek és az országok kormányfői 'egy nemzeti és egy európai kalapot is viselnének', vagyis így akiknek odahaza volt szavuk, azok mostantól Európa dolgaiba is beleszólási jogot kaphatnának".
Fischer Európa sikertelenségéről is szót ejtett. "Nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy ne veszítsük el Európát. A kockázat jelenleg nagyon nagy. Az európai kontinens az euró nélkül is megmarad, ám politikai-kulturális projektként megszűnik létezni. A volt pénzügyminiszter kritikával illette a német kancellárt, Angela Merkelt is: "1949 óta a mostani a legrosszabb kormányunk, de az ország elég erős ahhoz, hogy ezzel is megbirkózzon.”"
HVG
Akár még igazad is lehetne, ha nem az alábbi forgatókönyv érvényesülne:
Tézis:
Minden embernek joga van az öngyilkossághoz.
Nincs joga azonban ahhoz, hogy mások öngyilkosságában segédkezzen, mert ez már bűncselekmény.
Egy sziámi ikerpár egyik tagjának öngyilkossága köztudottan a másik ikerpár halálát is okozza.
Akkor most az egyik ikerpár megakadályozása abban, hogy öngyilkos legyen egyúttal korlátozása-e ezen ikerpár szabad akaratának?
"Nagyon jó írás, lényegi kérdést feszeget. "
Nem tudtad eddig, hogy miféle demokráciában élsz? A blogoló is úgy tesz, mint aki nem tudta. A kis álnaiv....:)
Nagyon jó írás, lényegi kérdést feszeget.
Én is ezen gondolkodom, amióta a népszavazásos műsort adják, hogy ez a komédia most megmutatta, hogy valójában miféle "demokráciában" únióban is élünk, mennyire is (nem) gondolják komolyan t. és kevésbé t. vezetőink azokat az "európai értékeket", amit kommunikálnak!
Bemutatták európai szinten, hogy a demokráciának beállított jelenlegi rendszer valójába legfeljebb virtuálisan az, a démosznak tényleges hatalma nincs, azt kisajátította és a "nép nevében" gyakorolja egy szűk uralmi "elit", ám a nép a tényleges döntéseknek nem lehet alakítója csak tárgya, elszenvedője.
Az egyik athéni kerületben az önkormányzat arra buzdítja a lakosokat, hogy ne fizessék be a gyűlölt új ingatlanadót, amelyet a hatóságok az áramdíjjal együtt számláznak ki.
Görögországban terjed az adók meg nem fizetésére irányuló polgári engedetlenség, miután a kormány sorra jelentette be az állami kiadáscsökkentés és adókivetés újabb tételeit az ország eladósodottsága miatt. A nyilvánvalóan spontán, de lassan a társadalom többségét magáénak tudó mozgalomhoz már önkormányzati hivatalok is csatlakoztak.
Néa Ioniában, a 70 ezer lakosú athéni kerületben például az önkormányzat az egységben az erő elve alapján arra buzdítja a lakosokat, hogy ne fizessék be a gyűlölt új ingatlanadót, amelyet a hatóságok az áramdíjjal együtt számláznak ki. Azt remélik, hogy így meg tudják buktatni az új adónemről szóló törvényt. Az önkormányzat tájékoztató szórólapokat terjeszt és lakossági gyűléseket tart arról, hogyan lehet úgy befizetni az áramdíjat, hogy az ember az adót nem fizeti be. A polgármesteri hivatal ajtajára ez van kiírva: "Nem tartozunk semmivel! Nincs több pénzünk! Nem fizetünk. Elég!".
Az új ingatlanadó volt az az intézkedés az országban, amely a leginkább egységbe forrasztotta a görögöket a megszorítások ellen.
Több ügyvédi iroda, szakszervezet és aktivista szintén azon van, hogy a kormány ne tudja beszedni az új adókat, valamint hogy megakadályozza a köztisztviselők sztrájkja miatti illetménymegvonást. Az állami cégek vezetői nem hajlandók kiadni az illetékes minisztériumnak azoknak az alkalmazottaknak a nevét, akik sztrájkolnak, és emiatt a kormány meg akarja vonni illetményüket.
A szerda éjjeli brüsszeli EU-csúcsértekezletről hazatérve Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter azt ígérte a görög lakosságnak, hogy már sem az idén, sem jövőre nem lesz új megszorítás, de hozzátette, hogy a már bevezetett intézkedéseket végre kell hajtani."
"Görögország az új intézkedések ellenére is el fogja hagyni az eurózónát az elkövetkező évtizedben a Harvard világhírű közgazdásza, Kenneth Rogoff szerint. A guru egy tegnapi konferencián hangsúlyozta, hogy a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a 90 százalék feletti GDP-arányos államadóssággal bíró országok súlyos problémákba futottak, az új csomag pedig még mindig csak 120 százalékra mérsékelte Görögország eladósodottságát. Rogoff szerint az euró nyilvánvalóan nem működik, így nem lenne meglepő, ha Görögország mellett más európai csődöket is látnánk hamarosan."
A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció szándékának megfelelően elvetette hétfőn a brit parlament azt a népszavazási indítványt, amelynek tétje Nagy-Britannia EU-tagságának fenntartása vagy feladása lett volna, de a kormánypárti győzelem ára az utóbbi évtizedek legnagyobb lázadása volt a tory padsorokban.
Az EU-ellenes konzervatív jobbszárny által beterjesztett - 100 ezernél több választó által aláírt petícióval is alátámasztott - indítványt a kormánykoalíciót alkotó Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták, valamint az ellenzéki Munkáspárt egyaránt ellenezte, vagyis a koalíció győzelme mindvégig biztosra volt vehető.
A népszavazási kezdeményezést azonban a hétfőn rendezett, éjszakába nyúló vitanap utáni voksoláson 111 képviselő támogatta, miközben a kormánykoalíciónak a 650 fős alsóházban 83 fős többsége van. A brit alsóházban nincs elektronikus szavazás, így kedd hajnalig nem volt hivatalos kimutatás arról, hogy ki hogyan szavazott, de nem hivatalos becslések alapján 80-81 konzervatív képviselő voksolhatott a kormány ellen.
Ha ez a szám helytálló, az azt jelenti, hogy David Cameron konzervatív párti miniszterelnök - jóllehet a szavazást kényelmes többséggel megnyerte - csak a liberális koalíciós partner és az ellenzéki Munkáspárt támogatásával tudta visszaverni saját alsóházi hátországának lázadását.
Ez az alig másfél éve kormányzó konzervatívok messze legnagyobb belső lázadása a tavaly májusi választási győzelem óta.
Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje az eredményt kommentálva kijelentette, hogy a kormányfő "megalázva" került ki a népszavazási vitából és az azt követő képviselői szavazásból.
Miliband mindazonáltal egyetértett Cameronnal abban, hogy a jelenlegi válságos időszak nem a megfelelő pillanat a brit EU-tagságról szóló referendum meghirdetésére, mert az csak még tovább erősítené a bizonytalanságot az unión belül.
Hangulatváltás
Nagy-Britannia 1973-ban lépett be az akkori európai gazdasági közösségbe, és 1975-ben már rendeztek egy utólagos népszavazást a brit tagság fenntartásáról; a választók akkor nagy többséggel a bennmaradásra voksoltak.
Az azóta végbement - a súlyos adósságválságban vergődő euróövezet kínlódása és a bevándorlással kapcsolatos éles viták által is vezérelt - gyökeres lakossági hangulatváltás miatt azonban biztos, hogy egy újabb brit referendumon egészen más eredmény születne.
A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának rendkívül befolyásos testülete, az 1922 Bizottság már az október elején Manchesterben megrendezett éves tory kongresszus előtt nyílt levélben követelte a kormánytól népszavazás kiírását a brit EU-tagság jövőjéről.
A bizottságot - olyan időszakokban, amikor a Konzervatív Párt kormányon van - azok a tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A testület - amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe - informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára.
Az 1922 Bizottság október eleji felhívása szerint sok brit szemében az EU "megszálló erő", amely korlátozza a szabadságjogokat, "felforgatja kultúránkat, és idegen adókat ró ki", az unió a brit tagság nem egészen négy évtizede alatt "rabszolgájává tette" Nagy-Britanniát, és "felvizezte" a brit szuverenitást.
Csaknem negyvenévnyi "európai alávetettség után" azonban - a befolyásos alsóházi tory testület felhívása szerint - eljött az ideje a brit nép "felszabadításának", és annak, hogy a britek "maguk döntsenek sorsukról"."
"A család szent" - hogyan verte ki a biztosítékot ez az egyszerű reklámszlogen?
2011. október 8., szombat 16:03 InfoRádió
Vitát kavarnak a legnagyobb francia cipőgyártó, az Eram legújabb reklámjai, mert azok a felbomlott, illetve a homoszexuális házasságokat népszerűsítik. A francia családvédők azért tiltakoznak, mert szerintük a hirdetési kampány amellett, hogy teljesen kiforgatja az alapvető társadalmi értékeket, újabb támadást jelent a hagyományos családmodell ellen.
Első ránézésre az országszerte mintegy 1700 bolttal rendelkező Eram kampányszlogenje akár kifejezetten pozitívnak is mondható, hiszen az úgy szól, hogy "A család szent". Az üzenet vizuális megjelenítése azonban kiverte a biztosítékot a hagyományos családmodellt védelmező franciák körében.
A két leginkább kifogásolt Eram plakát egyikén egy férfi és egy nő társaságában ábrázolt kislány látható, amint éppen azt mondja: "apám, anyám és apám harmadik felesége szerint a család szent". Egy másik két nőt ábrázol egy félvér kisfiúval, ez utóbbinak pedig azt a kijelentést adták a szájába, hogy "a két anyukám azt mondja, a család szent".
A családvédők és különböző keresztény szervezetek által működtetett internetes fórumok valóságos izzásnak indultak a hirdetések közzététele óta, a legtöbb hozzászóló "undorítónak és hazugnak" nevezve a kijelentéseket, többen pedig arra szólították fel a vásárlókat, hogy bojkottálják a hirdető termékeit.
A cég által megbízott ügynökség igazgatója ezzel szemben semmi kivetnivalót nem lát az általuk készített reklámokban, szerinte azok egyszerűen a meglévő társadalmi valóságról beszélnek úgy, ahogyan arról senki más nem mer szólni. "Ez a valós élet" - mondta Benoit Devarrieux a Liberation című napilapnak adott interjúban, maradiaknak nevezve a szlogenek kifogásolóit.
A hagyományos családmodell elleni támadáson túl a hirdetéseknek van egy másik üzenetük is, ami alapvetően a 68-as generációtól származik, és amely úgy szól, hogy a válás nem nagy ügy, az azt követően létrejövő, újraszervezett kapcsolatokban a gyermekek jól érzik magukat.
Ezt a hozzáállást azonban egyre többen bírálják, legutóbb egy ismert író és filmrendező cikkezett erről a Paris Match hasábjain egyebek mellett azt állítva, a régi normákat elvető, az élvezés jogát hirdető generáció legnagyobb bűne az, hogy letagadja saját gyermekei szenvedését, hallani sem akar róla, sőt, bűntudata csillapítására azt igyekszik bizonyítani, hogy valójában boldogok.
Alexandre Jardin ennek kapcsán úgy fogalmazott, "az igazi őrület ott kezdődik, amikor normálisnak állítjuk be azt, ami nem normális, és kívánatosnak azt, ami szenvedést okoz".
S. Ráduly János, Franciaország"
"Hat határállomást zárnak le a szlovák szakszervezetek kedden délután fél négy és négy óra között, hogy tiltakozzanak a nyugdíjkorhatár növelése, az adóreformok és az egészségügy magánosítása ellen.
A határblokádot megszervező Kovo szakszervezeti szövetség képviselője az MTI tudósítójának kérdésére elmondta, hogy a tiltakozó akció a szlovák-magyar határon az ipolysági (Sahy) és a migléci (Milhost) határátkelőket érinti.
A szlovák-osztrák határon a ligetfalui (Petrzalka), a szlovák-cseh határon a drétomai (Drietoma), trencsénmakói (Makov), míg a szlovák-lengyel határon a javorinai (Tatranská Javorina) határátkelőt fogja érinteni.
"Minden határátkelőn ott lesznek a lengyel, a magyar, az osztrák és a cseh kollégák is" - állította a múlt héten Emil Machyna, a Kovo elnöke. Hozzátette: jelképes blokádról van szó. További részleteket a tervezett tiltakozó akcióról máig nem közöltek. Csak anyit tudni, hogy a blokádot tájékoztató kampánnyal kötik össze. "Információs röplapokat fogunk osztogatni az áthaladó autósoknak" - állította a Kovo képviselője.
"Nem értünk egyet azzal, hogy csökkenjenek a nyugdíjak Szlovákiában" - jelentette ki Machyna korábbi sajtóértekezletén Pozsonyban. Szerinte ez csak tovább rontaná a lakosság általános életszínvonalát. "Ha a kormány tervei megvalósulnak, Szlovákiában 1,2 millió szegény ember lesz, akiknek problémáik lesznek a megélhetéssel" - szögezte le a szakszervezeti vezető.
Szlovákiában a kormány a nyugdíjrendszer átalakításán dolgozik. Több szakértő is azt állítja, hogy ha megvalósulnak a tervek, csökken a nyugdíjak átlagértéke.
A Kovo, amely az egyik legbefolyásosabb szakszervezeti szövetség Szlovákiában, ugyanakkor azt követeli, hogy a jövő évben legalább 4,1 százalékkal emelkedjen a minimálbér. Ebben a témában sincs egyetértés a kormány és a szakszervezetek között. A kormány a minimálbért a mai szinten szeretné hagyni.
Szlovákiában az utóbbi hónapokban erősödött a társadalmi feszültség, a lakosság széles rétegei elégedetlenek a kormány gazdasági és szociális politikájával.
MTI"
"Egy berlini ügyvéd keresetet nyújtott be Luxemburgban az Európai Bírósághoz Jean Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke ellen, azzal vádolva öt, hogy semmibe vette az Európai Unió szerződéseit, valamint az euróövezet megalapításakor hozott határozatokat. A gazdasági kérdésekre szakosodott ügyvéd keresetében idézi a német államfőt is, aki nemrég hasonló váddal illette az Európai Központi Bankot.
Az Európai Bírósághoz benyújtott keresetében Markus Kerber ügyvéd elsősorban azt veti Jean Claude Trichet szemére, hogy kezdeményezésére a vezetése alatt álló Európai Központi Bank válságba került országoktól felvásárolt államkötvényeket, holott ezt az Európai Unió szerződései, illetve az euróövezet létrehozását célzó megállapodások kifejezetten tiltják. Egyben felszólította a német államfőt is, hogy támogassa keresetét.
Mint Markus Kerber Christian Wulffhoz intézett soraiban hangsúlyozta, az államfő a Nobel-díjasok nemrég tartott lindaui találkozóján szintén szemére vetette az Európai Központi Banknak, hogy államkötvények közvetett felvásárlása útján siet a pénzügyi válsággal küzdő országok, elsősorban az athéni kormány segítségére, holott ezt a Központi Bank alapszabálya kifejezetten tiltja.
Keresetében a berlini ügyvéd feszegeti a Központi Bankra gyakorolt francia befolyás kérdését is, és ezzel kapcsolatban felrója Jean Claude Trichetnek, hogy megsértette a Központi Bank függetlenségét, amikor - úgymond - a francia államelnök utasításai szerint járt el. A Luxemburgban benyújtott per példa nélkül álló, mert eddig még soha senki sem követelte, hogy az Európai Központi Bank bíróság előtt kényszerüljön számot adni pénzpolitikai intézkedéseiről.
Vincze András (München)"
"A görög pénzügyminiszter három megoldást lát a helyzetükre a Reuters szerint: rendezetlen csőd, rendezett csőd 50 százalékos „haircut” mellett, vagy a július 21-i megbeszéltek teljesítik."
"Az adósságátstrukturálásnak nem szabad tabunak lennie - figyelmeztetett Rogoff, majd hozzátette, hogy a kormányfőknek meg kell érteniük végre, hogy nem képviselhetnek olyan álláspontokat, amelyek tarthatatlanok."
"Az euró történetének legmélyebb válságát éli, és ennek következményei ma még megjósolhatatlanok.
Tekintve, hogy a kérdés messze túlmutat magán az euró nevű valután, mert a válság mögött az egész európai integráció súlyos problémái húzódnak, érdemes a dolog mélyszerkezetét is végiggondolni. Nem is beszélve arról, Magyarország jövőjét is döntő módon befolyásoló összefüggésről van szó.
Abból érdemes kiindulni, hogy a pénz valójában mindig egyfajta hatalomesszencia. Látszólag ugyan anyagi struktúra, közvetítő funkciót ellátó technikai eszköz, de ez a látszat csak addig tart, amíg nem látjuk be, hogy ez a nagyon anyagi valami egy teljesen szellemi dologra, a hitre és bizalomra épül. Amint ez megrendül, az egész pénzrendszer összeomlik. Az 1946-os magyar hiperinfláció drámaian mutatta ennek konkrét megjelenését. Ez a logika megfordítva is működik, mint ahogy legutóbb a dollár esetében is láthattuk. Az amerikai valutának az uralkodó nézetrendszer logikája alapján jelentősen gyengülnie kellett volna, de nem ez történt, mert a világ – látszólag legalábbis – „irracionálisan” viselkedett. Romlik ugyan az Egyesült Államok gazdaságának üzleti megítélése, csökken a kamatláb (most már lassan nullára), de a világ mégis növeli a keresletét az amerikai államkötvények iránt. Valójában persze racionális viselkedés ez, mert egy szimbolikus mozzanatra épül, az amerikai globális birodalom hosszú távú fennmaradásába és stabilitásába vetett, egyelőre rendíthetetlennek látszó hitre.
És mi a helyzet az euróval? Ennek megértéséhez először az Európai Uniót mint hatalmi egyezségrendszert kellene szemügyre venni. Nyugat-Európa nagy tőkestruktúráinak kiegyezéseként indult el annak idején az európai integráció. Kezdetben a térségen belüli stratégiai verseny mérséklése, illetve a nagy és előnyösebben hozzáférhető fogyasztópiaci tömbök megteremtése volt a cél. Ám amíg az integráció egyre inkább a perifériákat fogadta be, addig a külső gyarmatokat kvázi belső gyarmatokká tették. Az, hogy gyarmatokról van szó, evidencia: ezen országok által a nyugati bankoknak fizetett adósságszolgálat, valamint a kivont profitok tömege egy nagyságrenddel nagyobb, mint az ide visszajuttatott támogatási transzfereké. A szorosabb integrációval némileg emelték ezeket a transzfereket, aminek volt racionális indítéka. Írország esetében a stratégiai fekvés, valamint az ír–angol konfliktus csökkentése volt az alapvető indíték 1973-ban. A mediterrán országok, Görögország 1982-es, Spanyolország és Portugália 1986-os felvétele esetében a veszélyesen instabil társadalmi és politikai helyzet javítása volt a cél.
A nagy európai tőkestruktúrák tehát befektetettek a társadalmi stabilitásba. Ugyanez volt a helyzet a keleti bővítéssel is. Az innen kivont kamat- és profittömeg egy részét visszajuttatják ugyan, de csak azért, hogy így egy kicsit termékenyebb legyen ez a „külszíni fejtéssel kitermelhető munkaerő-lelőhely”. Paradox módon azonban, amikor hosszú történelmi készülődés után 1999-ben megszületett az új pénz, és ugyanekkor végre elfogadták a keleti bővítés 2004-es dátumát, nos, éppen ebben az időben kezdett elpárologni a szolidaritás. Ez részben visszavezethető „kényelmi szempontokra” is, a mediterrán országok és Írország már látszólag rendben vannak, és a keleti tömbnél sem fenyeget már a visszarendeződés. Ráadásul a nyugat-európai tőkestruktúrák iszonyú globális versenynyomás alá kerültek, mert az amerikai, japán és harmadik világbeli versenytársak fesztelenebbül hagyják ott a belső piacot a mesés profitokat ígérő Dél- és Kelet-Ázsia érdekében. A nyugat-európai konszenzus ezt a „fesztelenséget” a sajátos történelmi okok miatt eddig nem engedte meg. Ezért aztán marad a nemzetállami és a nemzetek feletti EU-állam folyamatos visszametszése, a szolidaritás fokozatos felmondása. Vagyis egyre kevésbé kompenzálják a kivont kamatokat és a profitot.
Ennek társadalom-újratermelési következményei (a csökkenő állami bevételek és növekvő kiadások miatt) elemi erővel törtek a felszínre. A planetáris pénzügyi csúcsragadozók pedig csak erre a jelre vártak, és azonnal rávetették magukat a védtelen perifériákra, ahogy azt Portugália, Izland, Görögország és Spanyolország, azaz a PIGS országok esetében látjuk. Paradox módon Görögország esetében kiderül: „ha kell”, akkor rengeteg pénz van, sokkal több, mint amennyi ahhoz kellett volna, hogy a válság ki se alakuljon. Csakhogy ezt az összeget a pénzhatalmi rendszer kapja! És most már csapdahelyzet van, ráadásul a pénzhatalmi rendszer zsarolja is az államot, és ezzel csak eszkalálódik a dilemma, mert az államnak nincs „saját” pénze, azt előbb-utóbb be kell hajtania az adófizetőkön. Vagy a tőke- vagy a munkaerő-tulajdonosokon. Ha az utóbbin, az veszélyesen destabilizálhatja a nyugati társadalmakat is. Ha a tőkén, az viszont az ő versenyhátrányukat hozza, ami hosszú távon egész Európa további térvesztéséhez vezet, és erre szívesen hivatkoznak is. De a legkritikusabb a már említett országok lakosainak a helyzete. Az ő sorsukra hagyása, ami küszöbön áll, harminc-negyven évvel visszavetheti őket gazdasági, társadalmi és politikai értelemben is. Tehát azzal, hogy kiléptetnék őket a rendszerből, az európai nagytőke szuperstruktúrája látszólag fellélegezhetne ugyan, de a súlyos következmények polgárháborús állapotot provokálnának ki. Az euró jövője kizárólag attól függ, hogy lesz-e valamilyen válasz erre a súlyos kihívásra, és ha igen, milyen.
Bogár László
Magyar Hírlap"
A kínai miniszterelnök David Cameron brit és Orbán Viktor magyar (az unió soros elnökségét betöltő Magyarország) miniszterelnökével, valamint Angela Merkel német kancellárnál tesz személyes látogatást. link
"Spanyolországi tüntetések: „Izland a mi példaképünk!”
„Ha megnövünk, izlandiak akarunk lenni”, „talpra Spanyolország, mint Izland tette” – ilyen és hasonló jelszavakat láthatunk manapság a spanyolországi tüntetéseken, és valljuk be, elég meglepő, hogy ez a pár százezer lakosú apró sziget ekkora hatással lehet az európai kultúrában régóta fontos szerepet játszó, 46 millió lakosú Spanyolországra.
Minek köszönhető ez? Nagyrészt annak, hogy dugig tömik a fejünket a közel-keleti „demokráciacsináló” missziókkal – lásd: Líbia – nehogy véletlenül észrevegyük, hogy a büszke vikingek kései utódai a maguk kis jeges országában megtették azt, amit a nagy európai kultúrák nem tudtak: karakánul szembeszegültek a cionista rendszerrel, nem alkudtak meg és egy igazi népi forradalmat és a legjobb értelemben vett nagybetűs demokráciát valósították meg.
Izland
Fussuk át először az izlandi eseményeket.
2008 – a válság éve Izlandra is eljött, minek következtében a nemzeti valuta összeomlott, a pénzpiac leállt, az ország 'de facto' csődbe jutott – államosítják a legnagyobb bankot
2009 – nagy demonstrációk által a kormányfőt és az egész kormányt lemondásra kényszerítik, a politikusok a Nagy-Britanniával és Hollandiával szembeni adósság visszafizetéséért kardoskodnak – ez 3500 millió euró, amit 5,5% kamatra kéne törleszteni 15 év alatt, ami véglegesen romba döntené Izlandot
2010 – az emberek újra az utcákra vonulnak és kiharcolják, hogy népszavazás legyen, de az elnök ezt nem ratifikálja és már januárban kijelenti, hogy őneki ezt először konzultálnia kell az EU-val (az meg világos, hogy mit jelentene). Az emberek természetesen újra az utcákra vonulnak és márciusban megtartják a népszavazást, amiben 93%-ban (természetesen) elutasítják a tartozás visszafizetését. A kormányt annak kivizsgálására kényszerítik, hogy milyen jogi felelősség terhel egyes politikusokat a válságért, majd több bankárt is letartóztatnak – a többiek menekülőre fogják. Mindeközben elkezdődik az új alkotmány előkészítése.
2011 – februárban, a lakosok által a lakosok közül közvetlenül kiválasztott 25 emberből álló alkotmányozó nemzetgyűlés benyújtja az alkotmánytervezetet, ami már nem a dán alkotmányból van levezetve, hanem az izlandi polgárok konszenzusa által jött létre.
Összefoglalva: kormány lemondatva, felelősök felelősségre vonva (többnyire le is csukva), népszavazás a „kölcsönök” visszafizetéséről, amelynek az eredménye természetesen az, hogy a lakosok nem kötelesek visszafizetni azokat az adósságokat, amelyeket a politikusok vettek fel az ország rovására, nagy bankok államosítása – majd egy új, a nép akaratán alapuló alkotmány megalkotása, amelynek egyik alaptétele, hogy a polgár a legfőbb politika-formáló tényező, nem pedig a politikus. Azt hiszem, kezdjük érteni, miért nem kötik az európai lakosság orrára, mi folyik Izlandon... Azért azt a fegyelmet is vegyük észre, amivel a tömegmédiában dolgozó több ezer újságíró mindeddig – a parancsot szigorúan betartva – meg sem pisszent. De az internet korában már nem lehet dolgokat sokáig eltitkolni."
A kötvényeseknek, többek között az eurózóna bankjainak is el kell fogadniuk, hogy egyes országok, például Görögország, adósságuk futamidejének meghosszabbítását vagy a csődesemény egyéb enyhébb változatait kérik - fejtette ki véleményét a CNBC-nek nyilatkozva Bill Gross, világ legnagyobb kötvényalapját kezelő Pimco vezetője.
"A piacgazdasági státusz, a fegyverembargó és az emberi jogok továbbra is érzékeny témák az Európai Unió és Kína közti párbeszédben - derült ki a csütörtöki gödöllői EU-Kína stratégiai párbeszédet követő sajtótájékoztatón." link
"A hazai össztermékhez mért államadósság a 27 uniós tagország közül 14-ben meghaladja a 60 százalékos határértéket, derül ki az Eurostat friss jelentéséből. Az EU statisztikai hivatala szerint a tavaly év végi állapotok alapján Görögországban volt a legnagyobb - 142,5 százalékos - a GDP-arányos államadósság. A második Olaszország 119 százalékkal, a harmadik pedig Belgium, 96,8 százalékkal."
Az szép lesz, amikor Brüsszel segítséget kér Brüsszeltől!
Az, de változik.
A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik.
A láncoktól való szabadulást mindenkinek saját magában kell elkezdenie.
Az összefogás képességét pedig úgy fogjuk tudni visszaépíteni, hogy tetteinkben is (f)elismerjük: jogos egyéni érdekeinket nem a közösség érdekei ellenében, hanem azok megvalósításán keresztül tudjuk érvényre juttatni! (Például a francia parasztok is ezt teszik.)
Amíg mindenki csak a saját érdekéért hajlandó tenni, a közösség rovására próbál boldogulni, addig csak néhány becstelen "jóljáró" lesz, az összes többi veszíteni fog és még utálja is egymást. Ehhez pedig szerves mikro és makro közösségek kellenek: család, rokonság, barátok, falu, település és nemzet is!
ahhoz képest kellene a népi rabláncot hasonlítgatnod , hogy más ennél jóval öntudatosabb népű országokban milliónyian vannak kint az utcán csak 1 db megmozduláson , ha a civileket a kormánytól valamilyen /és ennél sokkal kisebb/ atrocitás éri..
franciaországban a parasztoktól elvont kisebbnek számítható kormányzati támogatási elvonás miatt az egész országban megállt az élet - minden parisba vezető út el volt torlaszolva - több közt .
tehát attól függ , honnan nézed a cuccot ... sztem még itthon nagyon gyenge a civil kurázsi .
Igen, volt olyan is, meg olyan is, ahol több mint 200.000-en voltunk, igaz 3 nap alatt és voltak "külföldiek" is, de ők mindannyian tudtak magyarul, mert az volt az anyanyelvük...
Rabláncot nem láttam rajtuk, legalábbis a lelkükön már nem volt! Olyan érzés volt, mintha egy normális világban élnénk. Sokan nem is akartak hazamenni a mások által nekik csinált műéletbe...
(voltatok vagy 500 an mi ? beteg ez a nép még mindig .. nem tud megszabadulni semmilyen rabláncától )
én is majdnem mindegyik /csak/ civilesen kint voltam a csajszimmal ..
voltam a szakszervezetin is , és elcsodálkoztam mennyi külföldi volt .. fél európa reprezentálta magát / magyar szót egy szált se hallottam , pedig voltak ott a rahedli buszok olvastán .
Mi lesz veled Európa?
Mi lesz az ősi gyökereiddel, történelmeddel, hagyományaiddal, sokszínű kultúráddal, egymást maró, mégis "európai" népeiddel, köztük velünk, magyarokkal?
Megtalálják-e, kivívják-e gyermekeid múltadhoz méltó helyedet, szerepedet a világban?
Múltad van, jövőd lesz-e?