Angela Merkel német kancellár az országgyűlés alsó háza előtti beszédében elmondta, hogy "nem örül" Trump kijelentésének, miszerint az amerikaiak visszalépnek a Csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezménytől, és bár tudomásul veszi a globalizációban...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=240507
"A kritika nem korlátozás - A kritikával kapcsolatban teljesen azonos szabályok érvényesek, mint bármely beszéddel kapcsolatban. A kritika gyakorlásának csak annyi a feltétele, hogy az, aki a kritikát megfogalmazza az vagy a saját tulajdonában lévő lapban, oldalon stb. jelentesse meg, vagy egy olyan valakinél aki önkéntesen beleegyezett abba, hogy ezt leközölje. Látható, hogy ebből következően önmagában a kritika nem jelenti a szólásszabadság megsértését.
Sértő tartalom - Ha megvan az a lehetőséged, hogy nem nézel egy filmet vagy nem olvasol el egy újságot, akkor ugyan kritizálhatod az adott művet (lásd előző pont), de semmi jogod ahhoz, hogy megakadályozd azokat, akiknek erre igényük van.
Csalás és hazugság - Bármilyen meglepő de ezt a kérdést is lehet ezeken a kereteken belül tárgyalni. Ha valamit reklámoznak és az neked nem tetszik, akkor azt neked nem kötelező megvenni. Viszont amikor megveszed, de nem azt kaptad, amit reklámoztak, akkor ez lényegében szerződésszegés, ami nyugodtan képezheti egy per tárgyát. Ennek a megközelítésnek az az előnye, hogy nem kell központilag szabályozni a rendszert, mert óhatatlanul felhalmozódnak a különböző kivételek (mi tekinthető szerződésszegésnek, mekkora legyen a kártalanítás stb.) A magántulajdonra épülő rendszerben lényegében egy szabály van: szerződésszegés esetén a sértett kártalanításra jogosult. Hogy ez mikor mennyi az adott helyzettől függ, így ezt nem csak fölösleges központilag leszabályozni, de sokszor káros is (a biztonság hamis illúzióját adja)."
"Röviden egy személynek sincs "szólásszabadsághoz való joga"; amire lehetősége van, hogy kibéreljen egy termet és szóljon azokhoz, akik ebbe a terembe belépnek. Nincs neki "sajtószabadsághoz való joga", amit tehet, hogy ír vagy leközöl egy pamfletet, vagy eladja azt valakinek, aki hajlandó megvenni (vagy odaadni azoknak, akik elfogadják). Azaz amije neki van ezekben az esetekben az a tulajdonhoz való joga, amibe beletartozik a szerződéskötéshez és a tranzakcióhoz való jog - amik a tulajdonlás részeit alkotják. Nincs extra "szólásszabadsághoz való jog" vagy szabad sajtó azon túl, hogy valakinek milyenek a tulajdonjogai adott helyzetekben.""
Merkel nekimenne az internetes trolloknak és a kamuhíreknek
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=240507