Mennyit ér az OTP?  

Most meg több.mint 100mrd bukoban vannak+ az egész pakkot hitelből vették amire kamatiot fizetnek. Orban féle gazdálkodás , csak, hogy megmutassa a foga fehérjét

"Akkor 6400-ról 3700-ig verték le az árfolyamot arra, hogy a MOL eredményét eltűntette a Kormány a gázárral"

És olyan mértékben gyengítette a MOL-t, hogy az OMV tett egy kísérletet a felvásárlására. Később, amikor nem engedték a felvásárlást, az OMV eladta a pakkot az oroszoknak. Azt a pakkot 2 éve vették vissza az oroszoktól. Tuti bukás volt a visszavásárlás. Csak már sokan nem emlékeznek arra, hogy mi is volt a szerepe az I. Orbán kormánynak abban, hogy a pakk az oroszok kezébe kerülhetett...

Komoly esés kezd alakulni kint, lehet ma az OTP is minuszba zár

17 milliárd forint lehet az OTP vesztesége a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetése kapcsán.
Hol van ez a 250-300 milliárd-hoz képest

link

A gázár szabályozás MOL-os játszmájára nem is gondoltam az előző Orbán-Torgyán polgár kormány idejéből. Köszönöm, hogy felhoztad. Akkor 6400-ról 3700-ig verték le az árfolyamot arra, hogy a MOL eredményét eltűntette a Kormány a gázárral. A gáz üzletág 2000-2001-ben 100 milliáérd feletti veszteséget termelt. A csomag szinte teljesen megfelleltethető a ma várható OTP csomagnak. Történelmi példának ez is jó töb, mint 40 %-os árfolyam eséssel.

A Népszabadság információi részben pozitívak, részben negatívak.

A negatív, hogy az én elemzésemnek megfelelően egy keményebb csomagot szeretnének. Az árfolyamrögzítésre 1100 milliárdot számoltak. A horvát példa az alap, ahol elsődlegesen a kamat folyósításkori szinten való rögzítéséről szólt az ítélet és csak másodsorban az árfolyam rögzítéséről. A KIM a törlesztő részletek folyósításkori állapotban való rögzítéséről, azaz visszamenőleges árfolyam és kamatrögzítésről szóló csomagot dolgozott ki. Ha ehhez hozzáadjuk Varga nyilatkozatát, hogy a forint hitelt választók sem járhatnak rosszabbul, akkor az én elemzésem szerinti legnagyobb összegű csomag jön.

4 pozitív információ is elhangzott:
- Futamidő hosszabbításban gondolkoznak, ami azt jelentené, hogy nem teljesen a bankok viselik a terhet, marad belőle az adóson is, különben nem lenen szükséges kitolni a futamidőt. Az már más kérdés hogy az eleve folyósításkor közel 20 éves átlag futamidőt, avagy a ma 12 év feletti átlagos hátralévő futamidőt meddig lehet még tolni. Mennyivel nő a kockázata, hogy az adós élethelyzete közben megváltozik (munkanélküli lesz, megbetegszik, szaporodik a család, elválik, nyugdíjba vonul, stb…) vagy esetleg meghal.
- Tárgyalnak. Ebben nem az a pozitív, hogy tárgyalnak, hiszen ismerjük hogyan szokott „egyeztetni” a Kormány, hanem hogy nem most azonnal kapjuk a hideg zuhanyt.
- Nem rövid időbe sűrítve szeretné mindezt a Kormány, hanem 3-5 év alatt. Ez egybecseng Varga „az időbeni és teherviselési szempontokat is figyelembe vételére” vonatkozó nyilatkozatával. Valószínűleg megijedtek, hogy a jelenleg 12 év hátralévő futamidőre és 500 ezer devizahitelesre szétszórt probléma (mely helyzetben ma a devizahitelesek 1000 milliárd forintit meghaladó éves nettó jövedelme és tetemes ingatlanvagyon áll szemben évi 250-300 milliárd törlesztő részlettel) időben és a szereplők számában való koncentrálása valamint a devizahitelesek tömegével szemben negatív jövedelmű és sokkal kisebb teherviselő képességű bankrendszerre tolása tényleg akkora rendszer szintű kockázat növekedést jelent, hogy megfektethetnek vele pár bankot. A 3-5 év elég arra, az anyabankok fokozatosan elfogadható mértékben toljanak be tőkét, miközben ennél nagyobb mértékben visznek ki tulajdonosi finanszírozást, tehát megéri nekik helytállni. Persze ez azt is jelenti hogy letettek a bankrendszer gyors állami átvételéről. Legalábbis nem erőből, kikényszerített államosítással, hanem az anyabankok belátása alapján „önkéntes” bankeladással kívánják végrehajtani. A 3-5 év annyit jelent, hogy az OTP évente legfeljebb (most már egyre valószínűbben) 65-110 milliárdot bukhatna, de ezzel még nyereséges maradna. Viszont 3-5 évnyi eredmény csökkenés már elég ahhoz hogy tartós hatásként árazzák P/E alapon, tehát továbbra is tartom hogy ha a legkomplexebb megoldást jelentik be, akkor az árfolyam alja 2000 Ft körül, vagy az alatt lehet.

A Portfolióval ellentétben én nem látom a Népszabadság cikkben az állam szerepvállalását, azaz hogy „az árfolyamváltozás egyoldalú viselésének forgatókönyve lekerült a napirendről”

Abban továbbra sem hiszek hogy pusztán a Varga/NGM csomag 4 pontja valósulna meg, azaz árfolyamrés kiiktatás, a nemfizető adósoknak valamilyen eltörlés, magáncsőd és kötelező árfolyamgát. Közgazdaságilag ugyan ez lenne az ésszerűbb, de politikailag kevésbé hasznos.

Köszönöm az elemzést. Azt hiszem a jeles osztályzat jár.

"Most akkora eredmény kiesés is benne van a pakliban, mint amennyi 2009, 2010, 2011-ben együttvéve megvalósult a válság előtti várakozáshoz képest. Ez ma 2500-3300-ig padlózó árfolyamot jelentene. A 2008-as egy részvényre jutó saját tőke bő 3700 Ft volt. Ehhez képest verték le 1300 alá a pánikban. Ma szűk 5500 Ft egy részvényre jutó saját tőke, tehát 2000 Ft alatti mélypont ilyen módon elképzelhető."

A hosszú és szép elemzéshez csak annyit szereznék hozzátenni, hogy ha az érintett hitelesek táborát, mint a szavazataikat értékesíteni kívánó eladókat tekintem, akkor erősen kétséges a kormányzat "megmentési" akciója. Ugyanis legalább annyi, ha nem több szavazat keres magának más vevőt, mint amennyit a kormánynak sikerül felvásárolni. A politikai piac felől nézve inkább csak kommunikációs akcióról van szó, amely a tőzsdén bizonytalanságot kelt, tehát a short pozícióknak kedvez. Hasonló játszmáknak lehettünk tanúi 1998-2002. között a MOL esetében.

Szép összefoglaló. Nehéz ekkora terjedelemmel hasonló energia befektetés nélkül érdemben vitatkozni, úgyhogy pár gondolatot tennék csak hozzá a logikai keretek és a következtetések jobb megfogása céljából.
1) A változók közül kimaradt a direkt felsorolásból a "miért?". A válasz a soraid között burkoltan ott van: a gazdaságpolitikai kudarcukat ebből vezetik le, kb azokkal az érvekkel, amiket össze is foglaltál. Ennek két lényeges következménye van, amire lehet készülni:
1.A) Nyilván minél nagyobbat akarnak belőle felszámolni, mert így nagyobb lendületet remélnek, és remélhetik hogy nem kell újra nekifutniuk, mert már maga az egymást érő megmentések sora is nevetséges. Kohn bácsi meg az ötletei a kecskékről.
1.B) Nem zárható ki, hogy vannak még tisztán gondolkodni képes fideszes vezetők, de a kormányzat egy kollektív kognitív disszonanciában szenved, ettől nagyon nehéz megszabadulni. A tévedés ugyanis az, amit be kellene látniuk a helyes döntésekhez, hogy NEM a devizahitelezésben kiszívott pénz az alapvető probléma (nyilván jobb, ha nincs ilyen, de nem ez a fő blokkoló mechanizmus), és így a (deviza)hiteles megmentés sem lehet megoldás. Mind a hitelezés felpörgetéséhez, mind a beruházásokhoz, mind a munkahelyteremtéshez a vállalkozói rétegnek kellene megmozdulni, csakhogy ez nem pénzügyi okokból nem történik most sem, hanem alapvetően jogbiztonsági és adórendszer kiszámíthatósági hiányosságok, a már egészen rövid távon is tervezhetetlen üzleti jövőkép miatt. Ezen sem a kamatszint, sem a kicsit fizetőképesebb lakosság nem segít. Ha bárkit agyon lehet adóztatni rámutatásos alapon, akkor bámekkora kamat vállalhatatlan. Hogy a politikának a támogatásért visszaosztandó hányadról már ne is beszéljünk. Én elképzelni sem tudom, hogy ezt hogyan tudná a fidesz feldolgozni, és megváltoztatni. Amit inkább várnék (ha nem lenne a 2) pontom) az az, hogy amikor majd a következő devizahiteles mentés és a még nagyobb haveroknak kiosztott MNB-s csomag sem segít majd igazán a gazdaságon, akkor addig fogják szorítani a bankok torkát, míg sorban egymás után megfulladnak. A bankrendszer terhei nem számítanak, vagy ha igen, akkor azok növelése a fidesz jelenlegi terveit jobban szolgálja: ingyen kampány, remélt gazdaságélénkítés (és Lajosunk környékén: általánosan csökkenő bankárazás -> olcsóbban megszerezhető új magyar takarékbank).
2) Ugyancsak kimaradt az idődimenzó a döntést befolyásoló tényezőkből, márpedig ez igen fontos. Egy nyertes választást követő intézkedések forgatókönyvét kb. már felvázoltuk. Ellenben azzal is számolni kell, hogy Viktor a vesztes választásokkal is kalkulál, és ezt is belekombinálja a döntéseibe. Ez kb annyit fogalmaz meg szabályként, hogy nem fogják a dolgokat úgy időzíteni és feltételekhez kötni, hogy az általuk pozitív gazdasági hatásúnak gondolt intézkedés egy vesztes választás után az ellenfélnél csapódjon le sikerként. Azaz az olyan összetett konstrukciók lesznek preferálva, aminek a lakosság oldalán a választások előtt jelenik meg a legnagyobb hozadéka, de a bankok, ha tudnak tárgyalni, akkor cserébe kaphatnak olyan kompenzálást, amivel a választások után korrigálhatják a károkat. Aztán, ha nyer a fidesz, akkor újra megerőszakolja őket, ha meg veszít, akkor az már Bajnaiék vagy a jobbik dolga lesz, hogy hogyan veszi el.

Magam részéről köszönöm a részletes elemzést!!!
Egy apró részletet korrigálnék:
a Kúria itélete nem törölte el az árfolyamrést, hanem csupán annak mértékét rögzitette 1 +-0,5%-ban.(Ennek következménye az OTP-re csak pár milliárd ft lenne.)De szerintem ezt nem is fogják feszegetni, mert én másként értettem Varga Mihályt:
szerintem csupán azt hangsúlyozta, hogy a devizahiteles mentés határa ott kell, hogy legyen, hogy a szerződések teljes futamideje alatt egy devizahiteles nem fizethet kevesebbet összesen, mint az a forint hiteles aki vele egyidőben ugyanolyan célra vette fel a hitelt (és ahogy mindenki tudja) fizette jóval nagyobb törlesztő összegekkel egészen a válság kirobbanásáig. Ez egy ravasz megfogalmazás, ami akár azt is jelentheti, hogy:
amennyiben a hiteleket úgy csoportositanánk, hogy a felvételi év szerint és futamidő szerint elvégezzük az összehasonlitást a ft és a devizahitelek között, akkor nem kizárt, hogy a 2003-2005 között felvett devizahiteleknél kiszámitható lenne, hogy azok összességében még ma is jobban megérték mint az egyidejűleg ugyanolyan futamidővel felevett ft-hitel.
Ebből akár az a következtetés is levonható, hogy alapesetben ezeket a hiteleseket (a hitelesek többségét,) NEM KELL MEGMENTENI!
Hogy ennek milyen összesitett következménye van a tényleges banki teherviselésre azt én most nem tudnám számszerűsiteni. Csak saccolni.(Amit korábban megtettem, mert ebben az esetben azonban azzal számolok, hogy a bankok 100%-ig állják majd a különbözetet, miután a jogszabály szerinti számitást egyenként elvégzik minden devizahitelesnél.) Márcsak azért is nehéz számolni, mert azokat a hiteleseket kell elsősorban kimenteni, akiken a ft-ositás sem menti meg. Tehát a törleszteni képteleneket. Itt már arra számitok, hogy a bankoknak teljes egészében le kell nyelni azokat a veszteségeket, amelyek a hitelbiztositékon túlnyúlnak, sőt még kötelező bérbeadási kötelezettséget is be kell vállalniuk (ha már lenyúlják a szerencsétlen család lakását.) Ez komoly veszteséget okoz a bankoknak, kivéve azt OTP-t a magas 82%-os céltartalék fedezettség miatt ezen hiteleskategóriában.
Az árfolyamhatás számitásról:
egyszeri hatást soha sehol nem P/E alapon számszerűsitenek. Alapesetben ezek az egyszeri hatások ugyanis korlátozottak időben (általában az üzleti évet befolyásolják.) Itt azonban lehet, hogy a jogszabály akár 2-3 évet is meghatározhat, amely időn belül az összes hitelszerződés felülvizsgálata meg kell, hogy történjen. Igy a hatás akár a 2015 évi eredményt is befolyásolhatja. Anélkül viszont, hogy ismernénk a banki terhet és annak megoszlását az üzleti évekre elosztva, nehéz becsülni.
Én fenntartom véleményem, hogy a teher nem valószinű hogy nagyobb lesz mint a végtörlesztésnél.
Mivel indoklom?
Ha igaz a fenti gondolatmenetem, akkor a fizetőképes kategóriában a teljes teher valószinűleg nem éri el az OTP-nél az adózás előtti 100 milliárdot
A prudensen céltartalékoló OTP-nél a bedőlt hitelek kimentése viszont fedezhető lesz a céltartalékból. (A Spéder féle FHB, ahol a céltartalékolás csupán 50%-os már nagyobb bajban lesz és ráadásul az már üzemi eredményszinten is veszteséges.)
Ennél is komolyabb az az indoklás, hogy a bankrendszer többsége most már folyamatosan feltőkitésre szorul. Nem hiszem, hogy a végtörlésztésnél sokkal nagyobbat tudnak (fognak) lenyomni a torkukon. Bármennyire is vonzó lehet arra spekulálni hogy a bankokat az állam átveszi, ahhoz is pénz kell, igy azt pénzügyileg max egy banknál tudom elképzelni. (Pld. MKB.)
De mindez csak spekuláció, egy Varga nyilatkozat után, aminek akár az ellenkezője is kialakulhat.

Fundamax, köszönjük a nagyon alapos elemzést.
Nyugodtan megküldhetnéd a Portfoliónak, szerintem megjelentetnék.

Azt gondolom, hogyha egy bankvezető/tulajdonos ilyen mértékben adja el a részvényeit, akkor minden különösebb mérlegelés nélkül abból a bankból ki kell szállni - mindegy mi a magyarázat.

Egyébként lehet, hogy Csányi nemcsak a magyar bankok jövőjét látja borúsan, hanem a nemzetközi piacokkal kapcsolatban is pesszimista.

III. Rész

4. Árfolyam hatás:

Lehet P/E, P/BV és történelmi alapon számolni.

4.1. P/E alapon:

2013-ra az elemzői eredmény konszenzus kicsivel 120 milliárd alatt van, de ez még nem veszi figyelembe a bankrendszerre nemrég rakott 75 milliárdos teher OTP-re jutó közel 20 milliárdos részét. Tehát inkább 100 milliárd eredmény lenne várható devizahiteles mentés nélkül. A legjobb esetben asz OTP-t 160 milliárd egyszeri költség 1/3-a érinti. Ez az eredményt bő felével csökkenti. Persze ez nem vezet 50 %-os leértékelődéshez, hiszen nem tartós hatásról van szó. Viszont a csökkenő állományon csökkenő lesz a kamatbevétel, ami már tartós hatás és közben a forrásköltség nem változik, hiszen tényleges visszafizetés nem történik. A legjobb esetben 800x0,24x0,08=15 milliárd a tartós hatás, ami már valóban 15 %-os leértékelődéssel kell, hogy együtt járjon. Az egyszeri eredménykiesés legutóbb a végtörlesztésnél a legsötétebb jóslatok szerint 50 % lett volna, amire 33 %-ot esett. Tehát optimistán szemlélve 55 % egyszeri hatásra fele ekkora 25-30 %, míg 15 % tartós hatásra 15 % árfolyam csökkenés mellett, a bejelentés előtti 5100 forintról számítva 2800-3100 Ft körül lenne az árfolyam helye a várható legjobb esetben.

A legrosszabb eset P/E alapon nehezen mérhető, hiszen átmenetileg tetemes veszteséget jelent. A tartós hatás is elérheti 25 milliárdot a forint hitelek kamatrögzítése miatt. Még mindig optimistán szemlélve 60-70 %-os árfolyamesés jöhet 1500-2000 forintos mélyponttal.

4.2. P/BV alapon (azaz Berlini kedvéért):

Az árfolyam / egy részvényre jutó nettó eszközérték (saját tőke) mutató a bejelentés előtt 0,9 volt. A legoptimistább esetben az OTP saját tőkéje nem csökken, a cég nem válik veszteségessé. Tehát az árfolyamnak sem kellene csökkennie. A legpesszimistább változatnál a saját tőke 230 milliárd Ft-tal azaz, 15 %-kal csökken. Ez 5100-ról 15 %-os árfolyamcsökkenést, azaz 4300 forintos árfolyamot eredményez. Csányi is arról beszélt, hogy a legtöbb bankba tőkét kel majd kívülről betolni, de az OTP-nek elég tőkemegfelelési tartaléka van, legfeljebb az akvizíciókra nem jut majd pénz. Tehát Csányi is veszteséges gazdálkodással számol.

4.3. Történelmi alapon:

Két ehhez hasonló esemény volt az elmúlt években az OTP szempontjából. Az egyik a végtörlesztés. Ennek hatására 4200-ról 2800-ra 33 %-ot esett az árfolyam nem számítva a végtörlesztés bejelentése előtt másik 33 %-os esést a görög válság miatt. A végtörlesztés végül is bruttó 66, nettó (30 %-os különadó csökkentő és a normál bankadó csökkentő hatás után) 32 milliárd Ft egyszeri negatív hatással járt. Azonban legsötétebb becslések a z árfolyam mélypontja idején akár a 80-100 milliárdos bruttó és nettó 60-70 milliárdos egyszeri eredménycsökkenésről szóltak. Most a legjobb feltételezés és harmadolás 50-55 milliárdos eredmény kiesést hozna. Teljesen bankok által viselendő de szűk csomag mellett 160 milliárd lenne az eredmény hatás, míg legrosszabb esetben 330 milliárd. Tehát a legrosszabb forgatókönyv bő 3-szor rosszabb, mint a végtörlesztés legsötétebb bruttó eredményhatás becslése volt, az köztes eset bő kétszer durvább, mint a végtörlesztés ténylegesen elszenvedett vesztesége volt és a legjobb eset is több, mint 1,5-szerese a végtörlesztés adókedvezménnyel csökkentett nettó veszteségének. Ha a végtörlesztésre esett 33 %-ot, akkor most alsó hangon meg kellene feleződnie az árfolyamnak, de a harmadolódás sem zárható ki, tehát 1700-2500 Ft az alja. Ha saját tőke alapon nézzük, akkor 4800 Ft egy részvényre jutó saját tőke mellett esett 2800 Ft-ig az árfolyam úgy hogy saját tőke csökkenéstől a legrosszabb forgatókönyv szerint sem kellett tartani. Most 5500 Ft az egy részvényre jutó saját tőke, de ez akár 4700 Ft alá is eshet. Így számolva 2700 Ft alatti árfolyamig mehetnénk le.

A másik történelmi példa a subprime válság. Akkor 6000 fölötti szintről 1300 alá esett az árfolyam. Nyilvánvalóan messze túlzás volt, részben, nem elhanyagolható valószínűséggel már az OTP csődjét árazta a piac, tökéletesen alaptalanul. A subprime válság előtt 250 milliárdos eredményt vártak az OTP-től. A válság után 2009-ben 150, 2010-ben a különadóval csökkentve 120 milliárd lett az eredmény. 2011-ben a válság idején előre még nem látható de az akkori nem számszerűsíthető félelmeknek megfelelő végtörlesztés és banki különadó együttes hatásával esett 84 milliárdra. Tehát egy megfeleződő, vagy legcsúnyábban számítva megharmadolódó eredményhez 1/5-ére eső árfolyam társult. Ebben az összehasonlításban most szinte akármilyen mélyre is eshetne, akár 1000 Ft alá is. Tegyük fel, hogy a befektetők tanultak az akkori eseményekből és hasonló eredmény romlásra most csak olyan arányban vernék le, ahol a 2009. márciusi mélypont előtt megállt piheni és a mélypontot követő gyors felhúzásban is időzött egy kicsit. Ez a 3000-4000 közti sáv. Tehát 35-50 %-os csökkenés. Most akkora eredmény kiesés is benne van a pakliban, mint amennyi 2009, 2010, 2011-ben együttvéve megvalósult a válság előtti várakozáshoz képest. Ez ma 2500-3300-ig padlózó árfolyamot jelentene. A 2008-as egy részvényre jutó saját tőke bő 3700 Ft volt. Ehhez képest verték le 1300 alá a pánikban. Ma szűk 5500 Ft egy részvényre jutó saját tőke, tehát 2000 Ft alatti mélypont ilyen módon elképzelhető.

Na ezek után megkérdezném azokat akik szerint a legrosszabb már beárazódott, hogy mire alapozzák a kijelentésüket.

Pedig a legrosszabb még csak nem is a fent felsorolt lehetséges mélypontok, hanem az hogy a Kormánynak tényleg sikerül bedönteni egy-két OTP-hez képest nagyságrenddel kevésbé stabil és tartalékokkal nem rendelkező bankot és már csak ezek leminősítése miatt is komoly értékvesztést kell elszámoljon az OTP a bankközi állományára, ne adj isten elindul egy betétesi roham amit nem tudni, hogy ki és hogyan tud majd megállítani.

Na itt a vége. Tiszteletem annak, aki végig olvassa.

II. Rész

3. Mennyibe fog fájni a bankrendszernek és az OTP-nek?

A sokkal kevésbé valószínű, kizárólag az árfolyamrésre koncentráló megoldás esetén az azonnali teher a már megfizetett törlesztő részletekre az árfolyamrés különbözet visszafizetése. A Portfolió ennek változatait (szerződéskötéskori árfolyamrés rögzítése, középárfolyam alkalmazása és folyósítási/vételi árfolyam alkalmazása) jól végigszámolta: link
A Portfolió számítása szerint 2700 milliárd Ft-ot törlesztettek eddig az adósok, az én becslésem szerint bő 3000 milliárdot a végtörlesztéssel. A portfolió az egyes variációkra 13,5, 40,5 és 81 milliárdos bankrendszer szintű, illetve 3, 9 és 18 milliárdos OTP veszteséget hozott ki. Szerintem a portfolió számításában egy hiba van. Bár említették, hogy a lakáshiteleknél 2010 vége óta középárfolyamot kell alkalmazni, de az összes törlesztésből mégsem vették ki a 2010 utáni lakáshitel törlesztéseket, így a végtörlesztést sem. Szerintem a Portfolió által számított veszteséget 25-30 %-kal csökkenteni kell emiatt.

A valószínűbb árfolyamrögzítés esetén az azonnali teher egyik eleme a rögzített árfolyam feletti rész leírása a fennálló követeléseken. Az MNB adatai szerint a deviza lakás- és jelzáloghitel állomány bruttó 3.733 milliárd, nettó 3.323 milliárd. Az összes devizahitel állomány bruttó 4.060 milliárd, nettó 3.613 milliárd. Személy szerint a 180 HUF/CHF és 250 HUF/EUR árfolyamot tartom valószínűnek, amivel a mai árfolyamhoz képest a devizás súlyát figyelembe véve 24 % veszteséget jelent. Az összes devizahitelen közel 1000, a jelzálog típusúakon közel 900 milliárdot. Az OTP vesztesége 190-210 milliárd lenne. (Az OTP jelzálog típusú lakossági devizahitel állománya 800 milliárd, összes devizahitel állománya majdnem 870 milliárd)

Ha visszamenőleges a hatály, akkor a végtörlesztés nélkül számolt törlesztésekre az egyszerűség kedvéért 2009.01.01-től átlagárfolyammal számolva 17 % lenne az átlagos veszteség. Ez bankrendszer szintjén további 270-300 milliárdot, az OTP esetében 60-65 milliárdot jelentene a fennálló állományra számolt veszteségen kívül.

A HUF/CHF és 250 HUF/EUR mellett nem csak az szól hogy így egyszerűbb a számítás és ennyi volt a végtörlesztés és árfolyamgát esetén is a rögzített árfolyam, tehát az abban résztvevők nem panaszkodhatnak, hanem az is hogy ez egy kicsit magasabb az átlagos folyósításkori árfolyamnál ezzel megvalósulna hogy az adósok is vállalnak egy kis részt a teherből és azt már nem kell harmadolni.

Ha mégis a folyósításkori árfolyamon rögzítenek, az a folyósítások összegével súlyozott átlagárfolyamon kicsivel 160 HUF/CHF alatti EUR esetén pedig a végtörlesztéshez használt 250 HUF/EUR-tól alig különböző értéket jelentene. Ez a fennálló állományra az összes devizahitelen 32 %-os, azaz közel 1300, a jelzálog típusúakon közel 1200 milliárd, az OTP-re számolva 260-280 milliárd veszteséggel járna. Ha visszamenőleges a hatály, akkor a megfizetett törlesztő részletekre szűk 26 %, azaz a bankrendszer szintjén további 400-450 milliárd, az OTP esetében 90-100 milliárd lenen a veszteség

Nézzük a kamatrögzítést! E tekintetben csak a jelzálog típusú hitelekkel érdemes számolni, mivel a fogyasztási és személyi devizahitelek THM-jét érdemben nem emelték meg. CHF esetén a 2005-2008-ban jellemző 6 %-hoz képest 1,5 %-kal ugrott a lakáshitelek átlagos THM-je 2009. márciusra. EUR esetén 7 %-ról 9,5 %-ig emelkedett az átlagos THM. Az egyszerűbb számítás kedvéért felfelé kerekítve 2 % volt a kamatemelkedés. Ha ezt a folyósításkori szintre vissza kell csökkenteni, de nincs visszamenőleges hatály, akkor az a meglévő állományra veszteségleírást nem okoz, mert az átlagos hitelkamat így is magasabb lesz, mint az átlagos forrásköltség, viszont a jövőre nézve bankrendszer szinten évi 75 milliárd, az OTP-re vetítve évi 16 milliárd jövedelem kiesését okoz.

Visszamenőleges kamatrögzítés esetén nem csak a jelenlegi, hanem 2012. elejéig a végtörlesztett és a válság óta normál törlesztéssel megfizetett átlagállományra vetítve kell évi 2 %-ot visszafizetni. Ez bankrendszer szinten 450-500 milliárdba kerülne, az OTP-nek pedig 100-110 milliárdba.

Most jön a Varga Mihály által említett „forint hitelesek sem járhatnak rosszabbul”. Mivel a forint hiteleseknél az árfolyammal nem lehet játszani, csak a kamat marad. Azon belül is csak a visszamenőleges hatály, mert ma már a forint lakáshitelek THM-je a kamatcsökkentéseknek köszönhetően nem sokkal magasabb, mint a CHF hiteleké. Ma 2 % a különbség. Tehát egy 2 %-os jövőre vonatkozó kamat vágás valószínűleg nem lenne elég a forint hitelesek szájának befogásához. Szerencsére a forint hitelesek közül is csak a lakás és jelzáloghiteleseket érintette érdemben a válság idején az átmeneti kamatemelkedés, a fogyasztási, folyószámla, áruvásárlási hitelek THM-je olyan magas és futamideje olyan alacsony volt, hogy nem hozott túl nagy változást a törlesztő részletben a forint pénzpiaci kamatszint megugrása. Ezen belül is kiesnek a támogatott lakáshitelesek. Nekik nincs miért elégedetlenkedni, hiszen eleve állami támogatással volt és van alacsonyan tartva a kamat. A piaci kamatozású állomány ma bruttó 977, nettó 877 milliárd. Végtörlesztés nem volt, folyamatos törlesztés és folyamatos hitelfelvétel viszont igen. Azonban ezek kiegyenlítették jórészt egymást. Az átlagállomány hosszú időre visszamenőleg 900-1000 milliárd Ft körüli volt. Ha a kamatcsökkentés a 2005 ősztől 2008 tavaszig tartó kamat szempontjából viszonylag stabil időszakhoz képest mért átmeneti megugrás 208-2009-ben, akkor 2 % visszafizetéséről beszélünk, de csak egy 1,5-2 éves időtartamra. Bankrendszer szinten 150-200, OTP esetében 40 +/- 5 milliárd lenne szó. Ha a Kormány kicsinek találja az így visszafizetendő összeget a szavazat vásárláshoz, akkor lehet a devizahitelek felvételkori 6-7 %-os THM szintjére rögzíteni visszamenőlegesen a forinthitelek kamatát is. Ez 2004-ig lehetne legfeljebb visszamenőleges, hiszen azelőtt szabad felhasználású jelzáloghitel alig volt, a forint lakáshitelek túlnyomó része pedig támogatott volt. 2004-ig visszamenőleg a piaci kamatozású átlagállomány hozzávetőleg 600 milliárd. Az átlagos THM 12 %, így a kamatkülönbözet 5-6 %, de 9,5 évre. Ezzel már a forinthitelesek is komoly koncot kapnának, hiszen 280-340 milliárd lenne a bankrendszer teljes visszafizetendő terhe, míg az OTP-é 70-90 milliárd Ft között.

Összegezve: a kis valószínűségű csak árfolyamrésre vonatkozó intézkedést leszámítva a bankrendszer terhe 900 és 2100, az OTP terhe 190-390 milliárd között szór. Ezt csökkentheti, ha az állam is beszáll a költség viselésébe és esetleg az adósnak is hagy némi veszteséget.

Berlini kedvéért:
Ugyancsak csökkenti a veszteséget, hogy azon hiteleknél, ahol számottevő értékvesztés került megképzésre az értékvesztés mértékéig újabb veszteséget a kormányzati intézkedések hatására már nem kell leírni. Mivel 24-35 %-os veszteség rátáról van szó, az ennél nagyobb értékvesztésű hiteleknél nem számítanak a kormányzati intézkedések, az ez alattiaknál pedig a veszteség ráta és a már megképzett értékvesztés különbségéig számítanak csak. Figyelembe véve az OTP ismert NPL rátáját és NPL fedezettségét a végső veszteség mintegy 15 %-kal lehet alacsonyabb, azaz 160-330 milliárd közti.

Még mindig folytatódik.

Előre bocsátom, ez most hosszú lesz!

Megpróbálok objektíven arról elemzést írni, hogy miként hat a Kormány tervezett csomagja az OTP árfolyamára. Szándékosan kihagyom a saját pártállásomat, értékítéletemet, erkölcsi nézeteimet. Nagyon szívesem veszem a kritikus válaszokat, de kérem hogy ti se érték alapon válaszoljatok. Ne azt írjátok le, mennyire utáljátok vagy szeretitek a Kormányt, a bankokat, a devizahiteleseket, erkölcsileg jónak, vagy rossznak tartjátok a (deviza)adós mentést, vagy a devizahitelezés folyamatát!

I. Rész

1. Mik a változók?

Milyen körre vonatkozik:
- csak problémás hitelekre (valóban csak a bajban lévőket „mentsük meg”)
- csak nem problémás hitelekre (ahogy a végtörlesztés, az árfolyamgát, vagy kis- és középvállalkozóknál az MNB program is)
- minden devizahitelre
- minden devizahitelre és részben a forint hitelekre is.

Mi a kiküszöbölendő probléma:
- csak az árfolyamrés (a Kúria ítéletnek megfelelően)
- a teljes devizaárfolyam változás
- a kamat változása is

Mi az intézkedés időbeni hatálya:
- csak a jövőre vonatkozik,
- vagy a folyósításig visszamenőleg

Ki viseli a terhet:
- adósokon is marad, állam is beszáll, bankokat is terheli. Mondjuk 1/3-1/3-1/3 arányban
- csak az állam és a bankok osztoznak meg. Mondjuk felezik
- csak a bankokra rakják

Ha rögzítenek, hol teszik meg:
- 180 HUF/CHF és 250 HUF/EUR árfolyamon, ahogy a végtörlesztésnél és az árfolyamgátnál
- folyósításkori árfolyamon (ennek a jogi megalapozottsága lehet erősebb, lévén nem önkényes árfolyam)
- az árfolyamrést nullán (ahogy időközben már megtették csak nem visszamenőleges hatállyal), vagy szerződéskötéskori állapotban (a Kúria ítéletének megfelelően)
- a kamatot szerződéskötéskori állapot szerint, vagy forint- és devizahiteleseknek devizanemtől függetlenül egységes maximális kamat.

2. Durvább, vagy enyhébb csomag jön?

Úgy gondolom, hogy a bankok számára durvább a következők miatt:
- Orbán a Kúria ítéletének nyílt kritikájával egyértelművé tette, hogy nem csak az árfolyamrés változására fognak lőni. Azzal, hogy hibás szerződéseket emlegetett azt érzékeltette, hogy minden változót visszacsinálnak.
- Navracsics az árfolyamváltozást célba vevő nyilatkozatával az adósok számára legkedvezőbb változatot lengette be. Ezután ha a megoldás csak egy szűkebb körre vonatkozna, vagy csak kisebb összeget nyernének az adósok az csalódást okozna az adósok többségénél. Választás előtt inkább szavazatokat vesztenének, mint nyernének. Ha szűkebb megoldás lenne a cél, akkor következetesen azt kellett volna kommunikálni és akkor az adósok egy visszamenőleges árfolyamrés rögzítést, vagy eltörlést és az ebből következő 1-2 havi törlesztő részletnek megfelelő visszatérítést is pozitívan élték volna meg. Így viszont egyirányú utcába mentek bele.
- Varga legutóbbi nyilatkozata már nem csak a lakáshitelekre, hanem minden jelzálog típusú devizahitelre vonatkozik
- Ugyancsak Varga nyilatkozatában megjelenik az az elv, hogy a forint hitelesek is kapjanak annyit, hogy ne érezzék hátrányosan megkülönböztetve magukat.
- Ha már egyszer nekiállnak a kérdés rendezésének, akkor politikailag az a leghasznosabb, ha minden érdekelt szavazói csoport nyertesnek érzi magát. Az MNB adatai szerint a bankrendszerben 510 ezer deviza lakáshitel és szabad felhasználású jelzáloghitel szerződés van. A forint lakáshitelek és szabad felhasználású jelzáloghitelek száma 618 ezer (igen darabra több, mint a deviza, ha esetleg valakit meglepne). Deviza személyi- és gépjármű hitelből még 312 ezret tartanak nyilván. Forint személyi- és gépjárműhitelből, illetve deviza megbontás nélkül összesen folyószámlahitelből, hitelkártyából, áruvásárlási- és egyéb hitelből (ezeknél kicsi a deviza arány) 4.086 ezret. Látható, hogy ha szűkre szabják a kört, akkor sokkal többen érezhetik úgy, hogy a Kormány részben az ő árukra is előnyben részesít egy kiváltságos kört.
- A végtörlesztés és az árfolyamgát után aligha cél egy újabb részleges megoldás. Ha harmadszorra is nekifut a Kormány, akkor most már véglegesen lerendezi a kérdést.
- Az intézkedés problémás hitelekre korlátozásának nem lenne érdemi hatása, hiszen a legtöbb bedőlt hiteles a folyósításkori árfolyamon sem lenne már fizetőképes (különben megoldást jelentene számukra az árfolyamgát) és a felgyűlt késedelmi kamat, végrehajtási költség már eleve ellehetetleníti a törlesztést.
- A Kormány egyik legfőbb problémája, hogy a gazdasági növekedés és ezáltal a foglalkoztatottság és munkanélküliség terén nem, vagy csak minimális eredményeket tudott elérni. A növekedés ösztönzésének egyik alapvető módszere a saját fizetőeszköz leértékelése. Ennek a deviza államadósságon kívül a lakossági és vállalati deviza eladósodás a fő akadálya. A kis- és középvállalati devizahitelek felszámolását célozza az MNB program II. pillére. A lakossági devizahitelek problémájára irányuló megoldási kísérlet volt a végtörlesztés, de annak részvételi aránya csak 23 % lett. A következő kísérlet az árfolyamgát, amibe a maradék rendben törlesztő hitelesek 36 %-a lépet be eddig. De még mindig védelem nélkül maradt a rendben törlesztő devizahitelesek végtörlesztés előtti számának fele.
- A másik növekedést serkentő eszköz a kamatszint csökkentése, azonban ennek is a forint esetleges túlzott gyengülése és a devizaadósság problémája lehet a korlátja.
- A harmadik növekedést elősegítő, a költségvetés helyzetét javító és egyben a felhalmozott adósságokat elértéktelenítő eszköz az infláció korlátozott mértékű pörgetése. Az 1998-2002-es ciklusban a szándékosan 10 % fölött ragasztott infláció, az emiatt magas nominális GDP növekedés eladósodottság csökkentő hatása és a szándékosan alultervezett infláció költségvetési egyenleg javító hatása akkor nagyon bejött a Fidesznek. Az infláció gerjesztés életveszélyes, szabályozhatatlan módját választotta az USA, Japán, Anglia és sokkal korlátozott mértékben az EU is a pénznyomtatással. Egy önálló fizetőeszközzel rendelkező, kicsi, nagyon magas export-import arányú országban azonban az infláció gerjesztés sokkal jobban kezelhető módja az irányított leértékelés, forint gyengítés. Az infláció persze szavazatokat visz. Hogy ne így legyen, az ellen ott vannak a hatósági árak, a rezsicsökkentés. Egyébként pedig politikai szempontból a ciklus elején (mondjuk az önkormányzati választásoktól kezdve) érdemes pörgetni az inflációt és az utolsó 1-1,5 évben látványosan csökkenteni. Megint csak a devizahitelek szűkítik a mozgásteret.
- A negyedik növekedési motor a hitelezés. A bankrendszer nagy része külföldi kézben van és az anyabankok keményen húzzák a kéziféket. A romló portfolió, a bankrendszer folyamatos extra kormányzati terhelése, az ezek miatt többségében veszteséges gazdálkodás, a növekvő tőkekövetelmények, az anyabankok saját eszközleépítési kényszere miatt belátható időn belül nem fog fellendülni a hitelezés, folytatódik az eszköz leépítés, a „pénz kitalicskázás”, azaz a tulajdonosi források erőltetett visszafizetése, ami láthatóan nagyon bögyében van a Kormánynak. A hitelezés beindításához ki kell venni a bankrendszer tetemes részét külföldi kézből és kézi vezérlés alá kell helyezni. Orbán meg is határozta a célt: 50 %-os magyar (sőt kimondatlanul, de nyilvánvalóan állami) tulajdoni hányad. Nem gondolom, hogy Csányi, vagy OTP lenne a fő célpont. A cél az, hogy 2-3 nagy bank bedobja a törülközőt. Vagy önként, jelképes áron adja át a külföldi anyabank az Államnak, vagy ne legyen hajlandó tőkeinjekcióval követni a veszteséget és így okot szolgáltasson a bank állami megsegítésére, ezzel együtt államosítására.

Folytatása következik.

"Vadliberálisként" én utálom a fosztogatós-osztogatós rendszert.
Én a nyereséget (amerikai divat szerint) ott hagynám ahol keletkezett, hogy a sikeres termékeket, szolgáltatásokat fejlesztett és jó piaci lehetőségekkel rendelkező cég beruházzon és munkahelyet teremtsen.
Minden az állam működéséhez, a gazdaság fejlődéséhez szükséges infrastruktúra kiépitésén, az oktatási rendszer szinvonalas fenntartásán,a szolidaritás elve szerinti ellátó rendszerek működtetésén túlmenő elvonást én kifosztásnak tartok. Nem láttam eddig olyan példát ahol ez a kifosztás utáni osztogatás megközelitően olyan hatékony lett volna mint a fenntebb vázolt "organikus fejlődési modell".
Sőt!
Realista ember révén nem hiszek a korrupció mentes rendszerben. Abban viszont biztos vagyok, hogy minél több pénz kerül bele a nagykasszába annál nagyobb a valószinűsége annak, hogy ez a korrupció nagyságrenddel nagyobbá válik, ami önmagában is nagymértékben csökkenti a pénzek felhasználásának hatékonyságát.

1. Persze, hogy nemcsak erről van szó. Előbb vagy utóbb távozik az OTP éléről. (Szerintem a 2014-es választások után.)
2. Csányinak sokkal nagyobb problémái vannak a vagyona 90%-át kitévő élelmiszeripari cégcsoportjával:
- sok minden elavult, gazdaságtalan gyártóbázist összevásárolt, amelyek hitelterhek nélkül sem hoznának nyereséget. (Én magam nem is vágtam volna ebbe bele a helyébe, mert ehhez biztosan nem ért, látszik is az eredménytelenségen.)
- lassan rájött, hogy komoly beruházások nélkül minden összedől (különösen akkor ha nincs honnan kipótolni a veszteségeket, mert véget ér az OTP-s aranykor. A műtét előtt bizonyára elgondokodott azon, hogyha valami gixer révén nem ébred föl, akkor a család nem fog megbirkózni a gondokkal)
- igy el kell dönteni mit csinál. Vagy elad mindent ott, de az a jelenlegi piaci viszonyok mellett elkótyavetyélés lenne, vagy teljes mellszélességgel beszáll. Persze, hogy szerette volna az OTP részvénycsomagját inkább 6000 fölött eladni, de nem tudja már tovább húzni az időt.
3. Szerintem is, a konfliktusok fennállnak és maradnak, mert a mostani rezsim nem tűri a legkisebb különvéleményt sem. (Aki nincs velünk az ellenünk van. Még Kádár is toleránsabb volt a puha diktatúra korszakában a 80-as években.)
4. A fundamentális veszteségek sora lehet hogy még véget sem ért. nyugodtan számolhatunk azzal, hogy 2014 után az elhibázott gazdaságpolitika folytatódik, a különadók további variációit fogják még kitalálni, a pénügyi rendszer hatékonysága szinte lenullázódik. De!
Az OTP nemcsak magyar anyavállalatból áll. Nagyok a tőketartalékok és akviziciók nélkül is jók a növekedési esélyek Oroszországban, Ukrajnában Bulgáriában, Romániában. Lehet hogy a nyereség 90%-a 2017-ben már onnan jön. Tök mindegy, ha az eléri akkor a 200 milliárdot.
Ha mindez nem jön be, akkor én már régen nem vagyok részvényes....

Búsulni??? Nekem mindegy ki a vezérigazgató, bár ebben a közgyűlésnek igen nagy beleszólása van, ugyanis nélkülük nem megy...

Hát igen pofátlanul sokat rabolt össze a mezőgazdaságban is. A Bonafarm csoport 4 Milliárd forint támogatást kapott uniós támogatásból, és ezt úgy hogy Szingapúrban van bejegyezve a cég. (Tehát nem itt adózik.) Sanyi bácsinak szerintem nincs oka a duzzogásra, egy földi halandót kizártak volna a támogatási körből, ő milliárdokat kapott...

Leszakadtam, es ketszer irtam le. Bocs.

Nagyreszt egyetertek.
De hadd kerdezzek parat.

1) Csanyi sajtotajekoztatoja, es ami azon elhangzott, maris eltuntette azokat a privat/uzleti konfliktusokat, amiket 444 -en nagyszeru dolgozatban megirt Ujj Peter? En nem hiszem.

2) A sajtotajekoztato teged meggyozott? Csanyinak tenyleg el kell adnia az OTP reszvenyeit, muszaj ehhez az aranytojast tojo tyukot levagni? Nem lehetne vagohidat finanszirozni konzorcialis hitellel, vagy mas hitelkonstrukcioval?
Bizonyara van/lehet ebben igazsag, de mennyi? Engem nem gyozott meg a magyarazat.

3) Elmultak a magyar gazdasag problemai, az egyre sulyozbodo deflacios depresszio melyulese megallt? Az ujabb penzkivonasi kockazatok elmultak, teljes a "minden OK", csak ettol a nyilatkozattol?

4)Megkonnyebbedett a bankokra, OTP-re nehezedo nyomas, az ujabb vesztesegek nyilvanvalo kilatasai ettol elmultak? Lehet vadul vasarolni?

Good luck.

Sokmindenben egyetertek a gondolataiddal.
Kiegesziteskeppen, azert hadd kerdezzek es jegyezzek meg nehany dolgot.

1) Engem Csanyi nyilatkozata, bar konzekvens a korabbiakkal, es biztosan van benne reszigazsag, egyaltalan nem gyozott meg, hogy errol van szo, es csakis errol.

2) Csanyi nyilvan egesz konnyeden megoldhatna a beruhazasi terveit konzorcialis hitellel, vagy mas hitel konstrukciokkal. Tenyleg elhiheto, hogy sokszaz Mrd-os vagyonabol pont most, pont az OTP-t, az aranytojast tojo tyukot, kellett levagni, eppen egy halovany es kisse meseszeru inveszticios elgondolas miatt?

3)Azok a privat konfliktusok, amiket 444-en Ujj Peter reszletesen feltart es megirt, valoban eltuntek, nincsenek tobbe? Csak mert tartott egy sajtotajekoztatot?

4) Az uj fundamentalis vesztesegnovelo kockazatok, a gazdasag deflacios depresszios helyzete, es a vesztesegek sora amikkel minden bank kenytelen folyamatosan es elorelathatolag sok evre elore szembenezni,
azok most egyszerre eltuntek?
Csak azert mert Csanyi nyilatkozott? Maris lehet vasarolni, elfelejtve mindent?

Good luck.