Na de miért érheti mégis meg mindkét félnek az adásvétel?
Ennek több oka is lehet.
Vegyük az első esetet:
1. Kis eladó bank, a vevő bankja nagyméretű: (az organikus növekedést most elhanyagoljuk, nyereség mindig osztalékként kiosztva.)
az eladó leánybankja méreténél fogva nem hozza évek óta az elvárt éves tőkemegtérülést (bankszektroban általában ROE=10%). Tegyük fel, hogy a bank saját tőkéje kb. 500 egység, bevételei 250 egység, kiadásai 220 egység, céltartalékolás 20 egység. Igy adózás előtti eredmény 10 egység, adózás után 8 egység. (ROE= 1,6%)
Ha a vevőnek az adott piacon kiépitett teljes banki infrastruktúrája van egy kb. 2000 egységű saját tőkével, 1000 egységű éves bevétellel, 700 egységes kiadással, 100 egységes céltartalékolással, igy adózás előtt és után 200/160 egységes (ROE= 8% ) nyereséggel, akkor nézzük meg hogyan alakulhat az eredményesség a bankvétel még a könyvszerinti értéknél magasabb áron is. A szinergia hatások teljes kiaknázása után (jó pár évvel később), az egyesitett bank számai a következőek:
bevétel: 1000+250= 1250, költség: 700+ 0= 700, céltartalékolás: 100+10=110, igy az eredmény adózás előtt: 440 és után: 352.
Ha a kis bankot könyvszerinti érték 50%-án, 250 egységért vették meg (ami jó az eladónak, mert a ROE=1,6% mellett ez magasan megéri, több mint háromszoros ár)
akkor az egyesitett bank számai:
egyszeri nyereség a vételnél: 500-250=250 egység!!!
saját tőkéje: 2000+500=2500 egység, nyereség: 352 egység: tőkearányos megtérülés: 352/2400= 0,1466, azaz ROE=14,66%
Azaz a vevő a nála kisebb bank megvételével el tudja érni, hogy a tőkemegtérülése 8%-ról közel 14%-ra növekedjen.
És kaszirozott egy egyszeri nyereséget valahol 100 és 250 egység között.
(folyt. köv.)
Ennek több oka is lehet.
Vegyük az első esetet:
1. Kis eladó bank, a vevő bankja nagyméretű: (az organikus növekedést most elhanyagoljuk, nyereség mindig osztalékként kiosztva.)
az eladó leánybankja méreténél fogva nem hozza évek óta az elvárt éves tőkemegtérülést (bankszektroban általában ROE=10%). Tegyük fel, hogy a bank saját tőkéje kb. 500 egység, bevételei 250 egység, kiadásai 220 egység, céltartalékolás 20 egység. Igy adózás előtti eredmény 10 egység, adózás után 8 egység. (ROE= 1,6%)
Ha a vevőnek az adott piacon kiépitett teljes banki infrastruktúrája van egy kb. 2000 egységű saját tőkével, 1000 egységű éves bevétellel, 700 egységes kiadással, 100 egységes céltartalékolással, igy adózás előtt és után 200/160 egységes (ROE= 8% ) nyereséggel, akkor nézzük meg hogyan alakulhat az eredményesség a bankvétel még a könyvszerinti értéknél magasabb áron is. A szinergia hatások teljes kiaknázása után (jó pár évvel később), az egyesitett bank számai a következőek:
bevétel: 1000+250= 1250, költség: 700+ 0= 700, céltartalékolás: 100+10=110, igy az eredmény adózás előtt: 440 és után: 352.
Ha a kis bankot könyvszerinti érték 50%-án, 250 egységért vették meg (ami jó az eladónak, mert a ROE=1,6% mellett ez magasan megéri, több mint háromszoros ár)
akkor az egyesitett bank számai:
egyszeri nyereség a vételnél: 500-250=250 egység!!!
saját tőkéje: 2000+500=2500 egység, nyereség: 352 egység: tőkearányos megtérülés: 352/2400= 0,1466, azaz ROE=14,66%
Azaz a vevő a nála kisebb bank megvételével el tudja érni, hogy a tőkemegtérülése 8%-ról közel 14%-ra növekedjen.
És kaszirozott egy egyszeri nyereséget valahol 100 és 250 egység között.
(folyt. köv.)
Mennyit ér az OTP?
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.