Topiknyitó: kublaj1 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
goapsy1 2014. 01. 24. 11:55
Előzmény: #1919  Bekre_Pal
#1920
ne zavard már szegényt, nemsoká indul a birkamenet az orosz barátságért, annak a szervezésével van elfoglalva.
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2014. 01. 24. 11:35
Előzmény: törölt hozzászólás
#1919
már bőven 306 fölött van, csubiláj meg nem jön zengeni a dicshimnuszt, f....m se érti
tuksz 2014. 01. 23. 19:41
#1918
csibe74
csibe74 2014. 01. 23. 19:39
Előzmény: törölt hozzászólás
#1917
A kancsal köcsög miatt esik ez a HUF -is. Kormányváltás óta 40 HUF-ot. Ez a segítség a devizahiteleseknek. Kancsal, cígó köcsög kormány. Dilettáns csürhe. Jaj, de nagyon finom voltam.
valoigaz 2014. 01. 23. 19:21
Törölt hozzászólás
#1916
Rotel 2014. 01. 23. 15:46
Előzmény: #1914  bigyula
#1915
kb. ez várható:

link
bigyula 2014. 01. 23. 15:23
Előzmény: #1913  kublaj1
#1914
Kublaj! Hol vagy? Hol vannak a dicshímnuszok, istenítések, éltetések? Már elhagyta a 304-et az euró, és ahogy olvastam, lesz ez még 340 is...
kublaj1 2014. 01. 21. 15:40
#1913
Még mindig rekordokat döntünk a 3 hónapos DKJ-aukciókon

2014. január 21. 11:45


Továbbra is kedvező kereslettel szembesül az Államadósság Kezelő Központ a diszkontkincstárjegy-aukciókon. A mai napon is a tervezettnél több forrást tudtunk bevonni a 3 hónapos papírok aukcióján, méghozzá minden eddiginél olcsóbban.

Mi lesz 2014-ben a nyerő befektetés? Jöjjön el a Portfolio.hu befektetői klubjára!

hirdetés

Az adósságkezelő 60 milliárd forint értékben hirdetett meg 3 hónapos diszkontkincstárjegyeket eladásra az elsődleges állampapírpiacon, amire 136 milliárd értékben kapott ajánlatokat. A 2,27-es lefedettséget látva az ÁKK 70 milliárdra növelte az elfogadott ajánlatok összegét:

Még mindig rekordokat döntünk a 3 hónapos DKJ-aukciókon

Ezekből a papírokból az utóbbi időszak legnagyobb mértékű forrásbevonását hajtottuk tehát végre és a piaci hozamok is nagyon kedvezően alakultak. Az elfogadott ajánlatok maximális hozama 2,82 százalék volt, míg a minimum 2,75, amiknek a súlyozásával az átlagos hozam újabb rekordot döntve 2,80 százalék lett.

Ez a hozamszint 7 bázispontos csökkenést jelent az előző heti aukcióhoz képest, de a másodpiaci árazásnál (2,68 százalék) 12 bázisponttal magasabb. A hozamcsökkenést természetesen a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési ciklusa hajtja, ami ma délutáni döntést követően 10 bázisponttal folytatódhat.

Szép munka volt a mai kamatdöntés + Paks. Dübörög a Matolcsy zsenigyár!!!

Hajrá Matolcsy!!
Hajrá JOBBIK!! Meg lesz a 20%!!!
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2014. 01. 07. 13:14
Előzmény: #1911  loliense
#1912
fingom nincs, megírom

:)
loliense 2014. 01. 07. 12:47
Előzmény: #1910  Bekre_Pal
#1911
Ez nagyon jó hír,-azt lehet tudni,hogy középtávon: 1Ft=1Ft marad,vagy?
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2014. 01. 07. 12:01
#1910
most több forintot lehet kapni az euróért, mint reggel

gondoltam, megírom
Denever 2014. 01. 06. 10:46
Előzmény: #1908  Hegyesi2
#1909
Ha a Bokros csomaghoz nem nyúlnak még 2 cikluson keresztül, akkor ma az életszínvonalunk a Csehek felett lenne vígan.
Hegyesi2
Hegyesi2 2014. 01. 06. 10:12
Előzmény: #1904  IoYoI
#1908
tokos. 2013. 12. 25. 22:17
Előzmény: #1902  Törölt felhasználó
#1907
Azért írtam idézőjelben a kulcsfontosságút, mert úgy látom, hogy voltak a csomagnak valóban fontos lépései, és voltak simán értelmetlennek nevezhető népnyúzó lépései.

Ha az átlagembert megkérdezed a Bokros-csomagról, nem az egyszeri, vagy a csúszó Ft leértékelést, a vámpótlékot, vagy a privatizációt fogja mondani.

Ezek voltak azok a lépések, amik szerintem is szükségesek voltak. Megjegyzem, ezekben semmi zseniális nincs, én legalábbis semmilyen zseniálisat nem látok benne, és a privatizáció gyakorlati megvalósításával kapcsolatban is erős kétségeim vannak, gyanús.

"A populista politizálásnak megfelelő aprópénz jellegű lépéseket (pl. tandíj) csinálták vissza egyedül."

Lehet. A gond éppen azzal van, hogy ezek aprópénz jellegű tételek voltak, mégis bizonyos területeke katasztrófális hatást gyakoroltak, pl. gyerekvállalás.
IoYoI 2013. 12. 25. 22:03
Előzmény: #1904  IoYoI
#1906
érdemes volna bekamerázni az irodáját...
tokos. 2013. 12. 25. 22:02
Előzmény: #1903  Törölt felhasználó
#1905
Pénznyelő,

Azért az is látszik, hogy a magyar gazdaság növekedése az európaival előtte egyszer már beindult Bokros-csomag nélkül is, annak ellenére, hogy a gazdaság a rendszerváltáskor elveszítette a legnagyobb piacait. A belső kereslet vissszafogása pedig egyértelműen látszik a magyar görbén a 95-96-os kisebb növekedésben.

Ráadásul 93-ban az EU-ban recesszió volt, vagyis lehet, hogy közvetlenül a Bokros Csomag bevezetése előtt éppen volt növekedés, azt megelőzően viszont nem-

Abban remélem, nem kell vitatkoznom, hogy az EU gazdasági növekedésének grafikonján 2000-ig egyértelműen emelkedő a trend?
IoYoI 2013. 12. 25. 22:02
Előzmény: #1889  alain
#1904
ez egy szerencsétlen.
elég jól tudom, hogy honnan, azt hagyjuk.
dilettáns barom.
remélem lassan kényelmetlen lesz a nagyobbaknak és elküldik olyan helyre játszani ahol nem tud nagy kárt okozni
Törölt felhasználó 2013. 12. 25. 21:45
Előzmény: #1897  tokos.
#1903
Ezen kívül pedig ezt írtad, amire reagáltam:

"A gazdaság nem a Bokros-csomag miatt kezdett muzsikálni, hanem azért, mert beindult a világgazdaság."

A belinkeld ábrádon is látszik, hogy Nyugat-Európa a Bokros csomag előtt is növekedett, '94-ben volt egy átmeneti megtorpanás, de előtte is növekedtek, mi nem. Tehát a fenti eredeti állitásodat neked is sikerült most cáfolnod a linkeddel, én pedig csak annyit állitottam, hogy az hulyeség volt.
Törölt felhasználó 2013. 12. 25. 21:41
Előzmény: #1897  tokos.
#1902
"Érdekességként a kb. EU átlag növekedés + 3% az első Orbán kormány végéig megmaradt annak ellenére, hogy Orbánék a Bokros csomag "kulcsfontosságú" pontjainak nagyrészét visszacsinálták."

- a privatizációt nem csinálták vissza (akkoriban Torgyán nyomta a reprovatizációt csak),
- az egyszeri nagyobb Ft leértékelést nem csinálták vissza (de folyamatosan támadták),
- Surányi vezette jegybank csúszóleértékelős árfolyamrendszerét nem csinálták vissza (de folyamatosan támadták),
- a bevezetett vámpótlékot nem csinálták vissza.

A populista politizálásnak megfelelő aprópénz jellegű lépéseket (pl. tandíj) csinálták vissza egyedül.

Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 12. 25. 19:27
Előzmény: #1900  Andreas61
#1901
csubiláj nem a tőzsdén keresi a pénzt, hanem hozzászólásokkal

Topik gazda

kublaj1
4 1 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek

  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
  • Befalap
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek