Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
"milyen hazudozas? TENYEK!!" A minap olvastam, hogy sikerült 4-hónap alatt kiperelni a munkanélküli adatokat, ami több mint 400000!!!-fő volt. Van 4,5 millió dolgozó és ebben benne vannak a külföldön dolgozók is! minimum 600000!-fő.A ksh. 4-5%-os munkanélküliségi adatokat közöl és ebben csak azok vannak akik Magyarországon váltak munkanélkülivé. Egyszerűen nem jön ki a matek..... Mennyi lehet itt a tényleges munkanélküliek száma 10-15%??? Na látod barátom, így történik mutyisztánban a hazudozás!!! "milyen hazudozas?TENYEK!!"
Csaknem félmillió forintos jutalmat kapnak a jegybank dolgozói . Főként nem vezető beosztású alkalmazottak részesültek az év végi prémiumból. . Idén több mint nettó 450 millió forintot osztott ki összesen 950 „kiemelkedő teljesítményt nyújtó” munkavállaló között a Magyar Nemzeti Bank – tudta meg a 24.hu a jegybanktól. . 2020-ban majdnem kétszázzal többen kaptak jutalmat, mint tavaly. . A lapnak az MNB azt írta, hogy a jutalmazottak 90 százaléka nem vezető beosztású. . Tájékoztatásuk szerint átlagosan egy-egy dolgozó nettó 473 713 forint jutalomban részesült. . A Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, valamint a Monetáris Tanács tagjai a szokásos havi béren felül prémiumot, jutalmat idén sem kapnak. Az elnök, Matolcsy György havi alapbére egyébként 5 millió forint. . Az MNB azt is közölte, hogy mivel az elmúlt éveket folyamatosan pozitív eredménnyel zárták, így a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkavállalók részére kifizetett jutalmat a gazdaságos működéséből fakadó eredményből biztosították. Ez nem változtat azon a tényen, hogy az MNB összes bevétele és kiadása közpénznek minősül. . .A jegybank 2017-ben 151 millió, 2018-ban 339 millió, 2019-ben 460 millió forint jutalmat osztott ki. https://hvg.hu/gazdasag/20201218_Jutalom_jegybank_MNB?s=hk
szivesen mondanánk "mert megérdemlik", de sajnos nem, a jegybankunk pozitiv eredménye jórészt abból származik h folyamatosa rontja a Ft-t, ebből is kiemelkedik szerintem a 2020-as év
Nem értem miért téma a jutalmazás. Ezeknek a "cégeknek" a multikkal versenyképes javadalmazást kell biztosítania a munkavállalóiknak. Márpedig a multiknál is fizetnek ilyen mértékű jutalmat. Teljesen felesleges ezzel foglalkozni. Másra nem jó, csak a nép hergelésére. Ja, hogy valaki 150 ezret keres? Akkor tegyen azért, hogy eljusson egy multiba havi nettó 400 ért.
Hol keresnek havi nettó 400 ezret? A versenyszféra átlaga is 200 ezer körüli nettó lehet vagy még annyi sem az országos átlag szerint. 400-körüli az országos átlag bruttó bér, ennek a nettója pontosan 266-ezer, de nyilván ebbe a bruttóba az összes felső vezető/politikus/orvosok stb. bére is benne van, így könnyedén kalkulálható, hogy a valódi bérek nettó átlaga az a legjobb esetben is alig 200-ezer körül lehet.
Térjünk vissza a XIX. századi boldog békeidőkhöz amikor az éjjeliőr államban sok helyen még a közhivatalnokok sem kaptak fizetést?:) sőt olyan is volt, hogy még a hivatallal járó kiadásokat is a saját zsebükből kellett fizetni:)
Még ebből nettóból nyugodtan levonhatjuk a forint 40%-os gyengülését és akkor egy siralmas képet kapunk, tulajdonképpen alig volt nettó bérnövekedés az elmúlt 10-évben, de szerintem inkább semmi nem volt csak szemfényvesztés ami a bérekkel történt. Ha beleszámoljuk még az árak drasztikus emelkedését akkor a magyar dolgozók nagy átlaga semmivel sem él jobban mint 10 évvel ezelőtt. A nyugdíjasok meg szó szerint egyre jobban szegényednek/nyomorognak. Siralmas volt az elmúlt 10-év amit itt ez a kormány összehozott és a jövő még siralmasabb lesz, teljesen függetlenül attól, hogy ki kerül itt kormányra. A fidesz-kormány szerintem évtizedekre lerombolta itt a magyar átlagos dolgozók és nyugdíjasok jövőjét, nem lesz könnyű az országot újra a helyes irányba állítani. A baj egyébként abból is látszik, hogy Matolcsy és Varga egymásra mutogatnak és már nyíltan sározzák egymást, tisztában vannak azzal, hogy a jövőben hatalmas problémákkal kell szembe nézni. Matolcsy is megjegyezte, hogy a következő kormánynak már a nyugdíjrendszert is újra kell tervezni/alakítani , ez mind azt mutatja, hogy további megszorításokra készülhetnek a nyugdíjasok a következő kormányzati ciklus alatt.
az egész fiat univerzum mély válságban van, az euro pedig kb. a saját maga paródiája lett... "Monetary policy in Europe has gone from being a tool to help
states make structural reforms to become an excuse not to carry them
out." https://cms.zerohedge.com/economics/ecbs-latest-big-mistake
Szerintem az MNB-nek nincs köze semmilyen szolgáltatói központhoz, így nem is kell versenyeznie vele. A 400-ezres bérek kiragadottak és nem általánosak, bármilyen magas bérről beszélhetünk, akár több milliósakról is, de ezek egyike sem általános. Ma a magyar dolgozói bérek nettóban számolva és összesítve alig éri el a 200-ezret és ez itt a lényeg, hogy a dolgozók átlagosan kb. ennyiből élnek. De épp a minap olvastam talán itt a portfolió valamelyik cikkében, hogy 178-ezer körül vannak az átlag bérek kb. Természetesen ezt lehet fokozni napi 10-14-16 túlórában töltött munkával, de ne cifrázzuk ennyire a napi 8-órában végzett munka a mérvadó és az erre járó bérek, ezek összességében nagyon alacsony szinten vannak, még a térségbeli országokhoz viszonyítva is.
Majd az is érdekes lesz ha nem fog uniós pénz jönni, hanem mi fogunk a kalapba befizetni. . Paks 2, Honvédelem fejlesztése is viszi a pénzt. A helyreállítási program is euró milliárdok. (2028-2058) https://ec.europa.eu/hungary/news/eu-myths/next-generation-eu_hu
A német Tesla-gyárban 2700-3500 euró lesz a kezdő fizetés . A szakképzettség nélküli betanított munkások kezdő fizetése a Berlin mellett épülő európai Tesla-üzemben bruttó 2700 euró (jelenlegi árfolyamon 960 ezer forint) lesz – mondta a Handelsblattnak a helyi munkaerő-toborzó ügynökség vezetője. A szakirányú végzettséggel rendelkezők bére várhatóan bruttó 3500 euró (1,24 millió forint) körül alakul majd. . https://g7.hu/vallalat/20201113/a-nemet-tesla-gyarban-2700-3500-euro-lesz-a-kezdo-fizetes/
itt lenne az ideje! lehet nem számít már az se nekik, hogy év végén hol is áll az árfolyam. Ha mindenki le várja, akkor legyen fel! elkezdődik a színjáték is : a mutogatás ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------És akkor Matolcsy szerint félig a kormány a hibás a gazdasági válságért------------- --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- https://hvg.hu/gazdasag/20201220_Es_akkor_Matolcsy_valsag_szijj_bige_karacsony_lakasok Az Eurostat pedig arról adott ki egy számítást, hogy az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás alapján az EU harmadik legszegényebb országa vagyunk.
az EKB kb. egy beteg viccet csinált a korábbi mandátumából, amikor fő profilban áttért a junk bond vásárlásra... kb. ehhez a benchmark-hoz mérhetjük magunkat... és ennek alapján totálisan európaiak vagyunk:)
elemezd ki nekem, ha ráérsz és értesz hozzá miért erősödött, mindenki, mi meg gyengültünk? együtt megyünk a régióval egy 80%on belül. https://imgur.com/a/sBWSaxM
akkor csak magyarázd el miért jó ez a népnek! szerinted nincs túl nagy eltérés a régiós társak és magyarok között? jól látható a régiótól való leszakadás 2010től indult és 10 év alatt nem lehetett tenni semmit "Soros" ellen miközben a kancsesz azzal büszkélkedik mekkora árfolyamnyereséget ért el a fosint gyengítésével. Akkor szerinted ki gyengíti a hortobágyi csüngőhasú betyár tallérunkat?
Idézek:MAGYAR ABSZURD! "Azért ez egy nagyon furcsa ország. Száz év távlatából kiderül, hogy a vesztes háborúit is megnyerte. Vezére nemzeti egységre hivatkozik akkor, amikor a nemzet még soha nem volt ennyire megosztott. Ebben az országban semminek nincs gazdája. A külügyminiszter vásárolja a lélegeztetőgépeket. A belügyminiszter irányítja az egészségügyet. Az országos tisztifőorvos egyik nap bezárat egy kórházat, amit másnap az agrár miniszter kinyittat. Az
alaptörvényt, ami megbélyegzi a másságot, egy meleg férfi írja, akit
miután elfog a rendőrség egy hátizsák kábítószerrel, Petőfi-díjat kap. A színművészeti egyetem élén egy gépesített lövész áll. A miniszterelnök helyettes háziállatokra vadászik. A keresztény erkölcsiség jegyében kurvákat dugnak egy adriai jachton. A miniszterelnök katonai géppel jár focimeccsekre, a kormánytagok pedig helikopterrel ebédelni. Törvényben szankcionálják a kábítószer fogyasztást, de az orruk alatt mindig ott van egy diszkrét fehér csík. Ahol a szövetségeseiket ekézik, de az állítólagos politikai ellenfeleiket dicsőítik. Ahol tízparancsolattal gyógyítanának, de a pápáról azt állítják, hogy egy demens vénember. Ahol úgy indítanak egy zöld város projektet, hogy kivágnak egy erdőnyi fát. A minimálbért megadóztatják, de a százmilliókat kereső focistáknak adómentességet biztosítanak. Ahol
habzó szájjal kommunistáznak, de szinte nincs olyan kormánytag, aki ne
lett volna tagja az egykori állampártnak, vagy a KISZnek. Ahol az ország leggazdagabb embere olyan buta, mint a s**g. Ahol szemérmetlenül hamisítják a híreket és a történelmet. Ahol stadionokat építenek iskolák és kórházak helyett. Ahol minden héten áldozatul esik egy nő a családon belüli erőszaknak. Ahol háborús bűnösöket rehabilitálnak és emelnek be a nemzeti alaptantervbe. Ahol vannak százmilliók egy diktátor étkezővagonjának a felújítására, de nincs egy fillér sem a független színházak működésére. Ahol egy politikusnő arra szólítja fel a nőtársait, hogy merjenek kicsik lenni. Ahol az emberek megkérdezése nélkül egy bombagyárat építenek a kertjük végébe. (kinek stadion, kinek bombagyár) Ahol - miközben több százezer munkahely megszűnik, azt kommunikálják, hogy egyre nőnek az átlagfizetések. És ahol ezt még kétmillió hülye mindig fenntartás nélkül elhiszi..."
A politikusok addig nem hagyják abba a "támogatások" rendszerét amig a választók nem jönnek rá miért toporognak vagy csúsznak le. Én speciel nem tudom kit és miért támogatnak nálunk 1000 milliárdokkal a világban pedig 1000 milliárd dollárokkal. A végén pedig az államnál landol az adósság azaz eltűnik a giga pénz
Hány éve halljuk ? Élénkítés,lazítás,támogatás. Szerintem 10 éve minimun pedig a gazdaságok az elmúlt években a csúcson voltak,tőzsdék is. Magyarországon pedig a duplája. A ft semmivel nem tart lépést
minden adat a kezükben van. mindent tudnak az emberekről. esélytelen lázadással negbuktatni ezt a rendszert. az utóbbi 12 evben pedig rájöttek, h pénznyomdával minden "megoldható". ennek a rendszernek saját magát kell felemésztenie, de eh még nagyon messze van. sajnos. nem csak Mo-n, hanem worldwide.
Nem ezt hiszik, amit felmondtál, hanem ennek az ellenkezőjét! Soha nem lesz ez az ország olyan, amilyennek leírtad! Összegyűjtöttél néhány baromságot sorrendbe raktad, és minden háborút elvesztettél. Mégha a pénzügyi dolgokat hoztad volna ebben a topikban, de inkább egy propagandista elvet reklámozni az a kötelező! felmondás! Ezek a "történetek" bárhol a világban, bármely államban előfordulhatnak! A diktálók diktároroznak!
Surányi: eltűnt 2 ezer milliárd forint, miközben sok százezer család jövedelem nélkül van
Kardos Ernő | 2020. december 29. 12:49
„A mi Gyurinkat a tények nem zavarják”
kommentálta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a
jelenleg hivatalban lévő utódjának optimizmusát.
Matolcsy György ugyanis – bár a kormányt időnként bírálja a helytelen
válságkezelésért – a gazdaság állapotáról folyamatosan győzelmi
jelentéseket fogalmaz, miközben a költségvetési hiány még soha nem volt
olyan magas, mint az idén és jövőre. Surányi az ATV-ben azt is elmondta, hogy ráadásul nem teljesen világos, hogy hová tűnt 2 ezer milliárd forint.
Miért a Ft mindig a leggyengébb ? Ha kimegy dolgozni valaki annak jó vagy az exportosoknak de miért Mi hagyjuk itt az országot és miért Mi dolgozzunk olcsón exportra ?
vegyetek fel hitelt, csokot... Eltolcsy+köpcös
hitelből mutatja meg, hogy lehagyhatjuk a világot, és még 2,1427556%-al
éves szinten hozzuk be a földönkívüli élőlényeket is!
Olcsó a hitel hát jól fel kell venni, majd az árfolyamveszteséget, meg a többi bukót majd nyeli a bank ugye? Mert ő hülye, mi meg okosak vagyunk ugye?
Ja nem!
„Hogy milyen mértékben, az bankonként és
kölcsönönként eltérő. A különböző hiteleket összehasonlító portálok
számításai alapján azonban a nem akciós thm egy 2 millió forintos
személyi hitelnél akár 20 százalék környékére is megugorhat, a törlesztőrészlet pedig a mostani nagyjából 32800 forintos szintről (ez szinte minden banknál pontosan ugyanennyi) 46 ezer forintra is felszaladhat.” https://24.hu/belfold/2020/12/29/thm-plafon-kolcson-adossag-most-jon-a-feketeleves-durvan-no-tobb-hitel-torlesztoreszlete/
NE-HAHI- nemzeti -hajrá hitel Együtt új csúcsokra megyünk!!! Ha nincs pénzünk vegyünk fel hitelt, na az megoldja problémáinkat! Ne csak addig nyújtózzunk, amíg a takarónk ér! Véletlenül sem! Ha nincs rá, kérjünk kölcsön, mert a törlesztőre majd lesz.Max 50%-al többet fizetünk érte. Kinek okoz ez problémát? !!!MOST KELL, HA NEM IS FÉR BELE!!! No a számlát kezdik benyújtani.
Egymillió
forintos személyi hiteleknél akár 25 százalék körüli thm-mel is
kalkulálhat az ügyfél januártól, ami 45-50 százalék körüli
törlesztőrészlet-emelkedést hozhat magával, de 5 millió forintos
személyi hitelnél is van olyan bank, amelyik jövőre 40 százalékkal emeli
a részleteket.
Érdekes Surányi is jónak tartott bizonyos pénzosztogatást Amerikában fogyasztás ösztönzés címén. Eszükbe sem jut ezeknek a sok káros mellékhatás. Infláció,környezetszennyezés,ingyenélés,munkakerülés és pénz újra és újra stimulálásának szükségszerűsége
http://www.zsiday.hu/blog/ilyen-lesz-2021 "Azt hittétek, hogy 2020 durva volt? Ugyan már, 2021 sokkal súlyosabb lesz! Le is írom napra pontosan, hogy mi fog történni: 2021
január 8: Angliában újabb mutáns koronavírus jön létre, amely már
ránézéssel is terjed. Az országok lezárják határaikat, és függönyt
húznak Angliára néző partjaikra, hogy még véletlenül se kaphassák el.
Természetesen a karantén sikertelen, a vírus az egész világon terjedni
kezd. Közben Anglia éhezik, Skócia pedig kikiáltja függetlenségét. A
font árfolyama mínuszba esik minden devizához képest, a részvénypiacok
összeomlanak.2021 január 11. Magyarországon az új vírustörzs villámsebes fertőzése miatt a rendkívüli állapotot meghosszabbítják Bicskéig. Orbán
Viktor mindenkit megnyugtat, hogy akár 100 000 kórházi ágy is
rendelkezésre áll, ha kell, mert az állami kórházellátó megrendelt
ennyit az IKEA-tól darabonként 5 millió forintért (később kiderül, hogy
emeletes ágyakat rendeltek véletlenül). A forint erősödéssel reagál a
hírre."...
ismét jól teljesítünk, jócskán lemaradva a régiótól, szerintem 400as eurónál 30% forgalomcsökkenésnél is hozható lenne az 5%os növekedés https://imgur.com/a/gjt0r8V **** A délafrikai rand ...basszus arra tapadunk együtt mozgunk vele, EZ DURVA https://imgur.com/a/toiyDWV Ez LETT az ETALON
2002-től napjainkig https://imgur.com/a/9XcX8MD
eurhuf 50,81% (gyengült) eurpln 12,37% (gyengült) eurczk - 16,48% (erősödött) eurhrk - 1,66% (erősödött)
az elég beszédes, hogy 2002 óta majd 51%ból 35%ot az elmúlt 100év legsikeresebb 10 évében gyengült a legnagyobbat ;)
Az alábbi kis táblázat is mutat valamit:
2002-10 2010- 2002- eurhuf 8,52% 35,03% 50,81%eurpln 9,16% 16,38% 12,37% eurczk -19,93% 1,52% - 16,48% eurhrk - 1,21% 4,06% - 1,66%
valami nem hagyja a fo$rintot erősödni, vajon mi(ki) lehet az? https://imgur.com/a/7ZFBW1L eurhuf 0,56% gyengüléseurczk -0,30% erősödés eurpln -0,61% erősödés eurzar -0,80% erősödés (dél afrikai rand)
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.