Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
A probléma gyökere, hogy ők abból indulnak ki amit mondanak, hogy hasítunk mintagazdaságként. Ebben a fene nagy jólétben csak abban fogtak mellé, hogy a népnemzet nem úgy él, akit most LERABOLNAK nem nullára MINUSZRA.
Ha tíz év alatt csak mélyítették ezeket a problémákat mitől világosodnának meg hirtelen? Kétharmadból nem tudták megoldani (mert nem is akarták, mással voltak elfoglalva), akkor egyszerű többségből hogyan tudnák! Most is úgy viselkednek mintha ellenzékben lennének. Takarodjanak el minél előbb, nincs idő kiísérletezésre. Majdcsak lesz valahogy.
Pit írta legutóbb hogy tutira bukni akarnak, ahhoz képest szétnyerték magukat miközben emlékezetes módon rendszerleállás volt a szavazatszámlálás közben. Viktor olyan, mint a majom, aki a faodúba tett csemegét markolja. Akkor se fogja elengedni, akkor is szorítani fogja, amikor már nyakoncsípte a vadász. Lófaszt nem fog elengedni, csak úgy mint ceaucescu elvtárs, meglepetéssel az arcán, nem magától. Nem hiszek abban hogy önként enged mást nyerni, visszafordíthatatlan úton jár.
Azt hiszem már többször leírtam: lehet, hogy jobb lenne egy kisebbségi fidesz győzelem, azaz 100 alatti fideszes képviselői hely, de úgy, hogy ők alakítsanak kormányt. Egy sor problémát toltak későbbi évekre: 1. A PMÁK papírok kamata egyre emelkedő, 2024-ben és 2025-ben kell majd kifizetni a többségére a 6%-os kamatot. 2. Ezekben az években megy nyugdíjba a Ratkó-generáció, + jövőre kifut a nyugdíjkorhatár emelése is, kb. 300.000 ember tűnik el a járulékfizetők körül és lesz nyugdíjas 5 éven belül. 3. PaksII-re eddig alig költöttünk. Az eredeti 10 mrd EUR költség mára az építőipari árak emelkedése miatt 15 mrd EUR körül lehet, ami a GDP 10%-a. 4. Kiszórták a rengeteg CSOK-ot, babaváró hitelt, 0%-os NHP-t. Amikor elérkezik a feltételek teljesítésének ideje, akkor fognak jönni a bedőlések. Nem kell nagy arányra gondolni, elég 4-5%, az is 100 milliárdos nagyságrendű problémát fog jelenteni. 5. Egyes közfoglalkoztatotti szektorokban (önkormányzat, ápolók, szociális dolgozók)és közszolgáltatásoknál (posta, vízügy)már nagyon nagy bérfeszültség alakult ki. Vagy sztrájk lesz, és ezek leállnak, vagy százmilliárdokat kell ide is betolni. A víziközműhálózat egyébként nagyon leromlott, mivel a rezsicsökkentés miatt kb 8 éve nem végeznek beruházásokat, csak ahol már reped a cső. . Szóval lehet, hogy tényleg a fidesznek kellene megoldani ezeket a dolgokat, ha már aktívan részt vett a kialakításukban. Csak attól félek, hogy ha a fidesz nem akar nyerni, akkor nem is fog...
"Az olvtárs egy futóbajnok lehet." Igen, és hetente be is bizonyosodik, hogy igaza van a futóbajnoknak! Na meg az is, hogy futóbolondoknak ez az apróság fel sem tűnik, ők csak futnak tovább és rohannak a vesztükbe.
Magyar állampapírok kuka. Prémium plusz szerintem világos mindenkinek. Infláció követő prémium állampapírok: az inflációt csak késleltetve számolják,az infláció eleve lehazudják és kisebb értéket mutat a valóságnál, a bázis, amire a kamatokat kapod változatlan. Mindez
a nagyobb inflációk esetén jobban látható, főleg hiperinfláció esetén. Sarkított példaként a jó láthatóság érdekében tegyük fel, hogy
bekövetkezne az utóbbi, és ki is fizetnék a rengeteg kamatot, akkor sem
védene meg az infláció ellen, mert a kamatot olyan kis összeg után
kapod, ami már semmit nem ér. Tehát maradt a futás, minél messzebbre annál jobb.
Hatalmas plusz! Ezek nagyon szép gondolatok, teljesen egyetértek veled, kiegészítve azzal, hogy a 0%-környékén kihelyezett hatalmas hitelállomány akkora pofont fog adni a jövőben, amilyent még ország nem kapott. Könnyedén elképzelem, hogy totális káoszt fog okozni az egész magyar pénzügyi rendszerben. Eddig kormány váltást akartam, ma már nem tudom, hogy ez jó lenne-e. a következő kormány olyan katasztrofális helyzetben fogja átvenni az országot, hogy nem lesz egyszerű kijönni belőle egyetlen kormánynak sem. Szerintem futni kell a "hanyatló nyugat" devizájába éppen az miatt, mert a jelenlegi magyar politikusok ettől óva intenek mindenkit, akkor viszont ők már euró/chf-ben ülnek.... (pedig szegeden kellene ülniük)
Az MNB nyugtató szavai... Ezek ott ülnek milliós fizetésért és ahelyett, hogy tetteket hajtanának végre, azaz kamatot emelnének amivel gátat szabhatnának a Forint gyengülésének, ehelyett ráolvasással próbálkoznak. Teljesen dilettáns az egész MNB. Kik ezek? Mert, hogy közük nincs a közgazdasághoz, na az biztos. Józan ítélőképességű ember már a tavasz folyamán megmondta, hogy recesszió lesz. A matolcsy meg kanyarban akart előzni és szeptember 22-én látta be, hogy nem sikerült az előzés és a szakadék szélére sikerült megérkezni.
Egyet kívánok neked meg a haverjaidnak összelopott vagyonotokból hasonlóan fájdalmas bukókat és kiadásokat, mint amit a nép szenved el, elnyújtva éveken át! Ahogy a népet kivéreztetitek, úgy szenvedjetek ti is napról napra, éveken át kilátástalanul, ellehetetlenítve. Meg fogjátok ezt még sz.pni rendesen. . "A szezonális élelmiszerek ára több mint 20%-kal emelkedett
Magyarországon, ezzel is jelentősen meghaladjuk a többi európai ország
adatát, a második cseheknél 11,4% volt ez az érték. Hasonló figyelhető
meg a nyers élelmiszereknél, melyek ára 13,4 százalékkal emelkedett
nálunk, miközben sehol máshol nem haladta meg a drágulás mértéke a
7%-ot. A feldolgozott élelmiszerek esetében kisebb volt a magyar
áremelkedés mértéke, de a 6%-os adat így is a legmagasabb Európában." https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200922/europaban-sehol-nem-pusztit-ennyire-az-aremelkedes-mint-nalunk-ez-alol-senki-nem-tud-kibujni-449618
A kopasz Patai Mihály se semmi. . Monetáris Tanács tagja Magyar Közgazdasági Társaság; Alelnök Budapesti Értéktőzsde; Igazgatóság elnöke GIRO Elszámolásforgalmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Igazgatóság elnöke
Baszki, el sem hiszem. Hatalmas gazdasági fellendülés, és 360-as euró. 2022-ben kíváncsi leszek elzavarja-e a kormányt a nép. Nálunk minél erősebb volt a gazdaság, annál gyengébb a forint.
Szerintem állampapírosok egy része hamarosan lépni fog. Kíváncsi vagyok hol lesz a határ 370 esetleg 380-as EUR-nál? Akkor lesz nagy bajban a kancsal "zseni". Persze még mindig vannak sokan olyanok akik elvannak ezzel a 5 év alatt 4,95%/évvel mert mégiscsak többet hoz mint a bankbetét. :)
Egy biztos,hogy mindegyik tökéletesen hazudozik össze vissza. Nem akarják az eurót se bevezetni, inkább elrontják a forintot az állampapírosok örömére. A Nullás költségvetés is egy nagy hazugság, 2018-ban azt ígérték. "ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit teszek"
Volt pár év amikor nem az intézményesített kleptokrácia határozta meg minden szereplő gazdasági mozgásterét, hanem ebben a piac dominált, ezt nevezzük piacgazdaságnak és volt olyan. Nem vegytiszta, nem hibátlan, de piacgazdaság volt.
Olyan, mintha másik Magyarországon élnénk, te meg én. Miféle piacgazdaság? Mikor volt itt olyan akár csak egy hónapig is? Itt mindig csak az a műsor ment, hogyan lehet a közösből privatizálni. Az a pár cég aki nemzetközi versenyben állt helyt, amint lehetett áttette a székhelyét Luxemburgba vagy Kaliforniába. Piacgazdaság... eszem megáll.
Ezek az álláshalmozók, mintha elsőben nem kapnának eleget. Amúgy azt se értem, hogy minek kell egy parlamenti képviselőnek is 4-5 munkahely. - Egy normális országban már nem Gyuri vezetné a MNB-t. Lassan már minden rokona,haverja a MNB-ben dolgozik, csak 1450-en. Megint lesz karácsonyi prémium.
Miért kell másodállás? Az elsőben nem kap eleget? Bár a jól elvégzett eredményes munkáért járna pénz a piacgazdaságban, ahogy állunk ez nem épp arról árulkodik. Németországban a fő munkaadó rendelkezik arról, hogy az ember vállalhat-e másodállást. Elméletileg, ha nem pihen eleget, mert + dolgozik valahol, ez esetben a főmunkában nem lesz elég eredményes, kipihent, hatékony, így kár éri a munkáltatót. Csak ezért. Itt pont ez történhetett. Ahogy az eredményt látjuk. És ki is aki a munkát adja? Ki issza meg a levét ennek?
Gyerünk bandzsa húzzál bele, csal lesz holnap újra 370 egy EUR. Előzzünk meg mindenkit a kanyarba, csak az a bökkenő hogy már nincs alattunk aszfalt és zuhanunk a szakadék aljára. Vargával továbbra is versenyezzetek ki tud nagyobb ökörséget mondani. Hajrá!
Egyébként a 30ezer dolláros dow, elszívja mindenhonnan a plusz tőkét. Nem is emberik veszik, hanem bankok már ezen összegen. Ki is derült már egy a Softbank. Mennyit keres egy átlagos amerikai ember 30ezer dollárt egy évben? Mindegy, csak játszunk a gondolatokkal, semmi tudományos alapja nincs, csakis spekulatív játék.
NA de ha nem tetszik ott a nagytesó, CNY. (A mi bitcoinunk meg akik nem használják az eurot az ez a két deviza).....tényleg megyek mostmár.... keleti nyitás.
Pedig szerintem az euró biztonságos, ráadásul Magyarország is kötődik hozzá. Nem kell bevenni azt a hablatyot amivel előkészítették a forint gyengítését, hogy az eurónak vége, ez a hablaty csak az miatt volt, hogy ne kezdjék el váltani a megtakarításokat euróra. (sokaknál ez be is talált) Az eurónak nem lesz vége és az összes devizához az euró fog erősödni a legtöbbet.
A japánokat nem lehet összehasonlítani a magyarokkal. Az adósságuk kizárólag a japánok kezében van, ráadásul a jen egy világpénz és a gazdaságukban világvezető vállalkatok vannak. A magyar gazdaság és deviza sokkal veszélyesebb mint a japánok gazdasága és devizája, még a jóval alacsonyabb államadóssággal is. Amerikára szintén ráillik ez, hosszú távon ott sincs gond, adósság szerkezete miatt.
1euro 360 ft , 1japán yen 3Ft. Japán világ harmadik legerősebb gazdasága, igaz adóssága 240%. Nézzük egy tulipán virághagyma ára 3Ft, hollandia, volt már ilyen a történelemben.
Gondolkozzunk egy kicsit. 2010-előtt (válság előtt) az otp. 10800! jelenleg 10150.. A forint közben leértékelődött vagy 40%-ot, tehát 14000 + az elmúúút kamatok (infláció) úgy 20000 körül lenne nullán. A tőzsde mindig az ország teljesítményét mutatja, ez meg nem tűnik rózsásnak. Sőt, katasztrófális állapotokat jelez (nekem legalábbis) és nincs garancia arra, hogy ez az állapot nem fog tovább folytatódni, sőt, szerintem tovább fog, még mindig lefelé megyünk. Ez miatt sem tartok magyar részvényeket és kerülöm a forintot is. Jobb nyugodtan aludni és nap mint nap ámulni azon, hogy befektetéseim értéke forintban számolva egyre magasabb csúcsokat dönget.. A magyar tőzsdére egy fillért sem, és forintot is csak annyit ami szükséges a mindennapi életvitelhez. Ameddig ez a kormány uralkodik, addig ez nem is fog változni. (sokan vannak egy véleményen velem)
A tőzsde esik! A forint meg értéktelenedik.. Amennyiben a tőzsdén szárnyalás lenne, még úgy sem biztos, hogy egy elértéktelenedő deviza és egy tőzsdei száguldás megfelelő menedék lenne. Jelenleg mindkettő esik, magyar tőzsde hiteltelen, deviza szintén.. nem kérdés, hogy mindig azok járnak jól akik elhagyják az ilyen terepet. 2008 környékén a bux bőven 30000 pont fölött, ma sincs sokkal magasabban, de közben a saját deviza veszített vagy 40%-ot értékéből, (+kamat) így nem kérdés, hogy összességében mindenki veszített az elmúlt évtizedben aki a magyar tőzsdére fektetett.. Ki kell vonni innen a tőkét, csak ez az egyetlen út ami még járható.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.