Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Az EUR-tól kicsit az eurózóna szétesése miatt tartottam. Ezzel szemben az USD gyengülésével én is számoltam a sok kinyomott pénz miatt, viszont USD-ban számol el a világ, ezért gondoltam hogy talán nem engedik esni nagyon. Ettől függetlenül a fő kérdés az lenne, hogy a havi jellegű deviza megtakarítás mennyire lehet kifizetődő rövid/közép távon.
Szia. USD. nálam kizárt, én nagyon gyengülni várom a jövőben. CHF. kérdésben bizonytalan vagyok, de biztosítási célnak megfelelő lehet. Nálam a vezető devizák közül az eur a befutó a németek precizitása és szigorú felügyelete miatt. A forintnál az eur szerintem sokkal jobb és biztonságosabb. Az euró alapú befektetésekre számos lehetőség nyílik bármelyik eu. tagállamban, alacsony kockázattól a legvadabbig. (az usd-től én szabadulnék)
Sziasztok, Érdeklődnék, ki hogy látja, érdemes-e még ezen a szinten EUR/USD/CHF vásárlás, akár havi megtakarítás formában? Jelenleg 350-es átlagáram van EUR-ra, kb. 315 USD-ra. Vagy jobbnak látjátok összevárni egy-egy nagyobb "pakkot" kedvező árfolyam esetén?
Az az igazság, hogy 2010 után az Orbán kormány gazdasági fordulatot hajtott végre. A magyar világpiapiaci normák alapján működő gazdaságot lerombolták és áthelyezték egy haverokra, korrupcióra épített új gazdasági alapokra. Ennek köszönhetően omladozik az egészségügy, oktatás, nyugdíjrendszer. A forint hanyatló értéke is jól mutatja, hogy az elrontott gazdaságpolitika következményeit a magyar emberek fizetik folyamatosan. Az egész magyar gazdaságot a hatalmas mennyiségű beáramló tőke ellenére, olyan alacsony értékkibocsájtóvá tették, hogy versenyképtelenné váltunk a nemzetközi piacokon. Némelyik fideszes politikus nyilatkozatából is érezhető a kiábrándultság, bizalom vesztés. Érzik, hogy valamit nagyon elrontottak.
Te mit tettél azért, hogy ez ne így legyen? Mármint azon kívül, hogy 10:49-kor munka helyett egy fórumba írogatsz? Alapítottál egy gyógyszercéget netán? Vagy IT? Dumálni, meg beleülni a tutiba, az a legkönnyebb.
Sokáig én is dühös voltam emiatt, teljesen jogos amit érzel. Aztán megpróbáltam elgondolkodni a döntéshozó fejével, a versenyszektorbeli tapasztalataim, érzéseim alapján. Ma ebben az országban él 10 millió ember, ebből 4 millió dolgozik, ebből kb. 1 millió aki érdemi hozzáadott értéket termel, ennek pedig a fele, kb 500 ezer ember aki nemzetközi szinten versenyképes. Mivel egy nyitott piacon a deviza értékét végső soron a lakosság termelőképessége adja, ezért nincs is más lehetőség, mint a folyamatos leértékelés, hiszen Magyarország versenyképtelen nemzetközi szinten. Ez az igazság.
Ha jól értelmezem Matolcsy pontjait, akkor neki nincs árfolyam célja. Az MNB. elnökének most szülési céljai lettek úgy hirtelenjében! Bebaxna ha ezek elkezdenének itt még szaporodni is!
"A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a
gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge
emberek akarhatnak" – mondta Orbán Viktor a Hír Tv-nek adott exkluzív
interjújában. A hír szerint annak idején a miniszterelnök hosszan
fejtegette, hogy a
forint gyengítésével tulajdonképpen "ellopják a pénzt az emberek
zsebéből", mivel a bérből, fizetésből és egyéb járulékokból élők
gyengébb forint esetén kevesebb árut tudnak megvásárolni a boltokban, a
nyugdíjasok juttatása is kevesebbet ér. A pártvezető szerint a
kormánynak a forint gyengítését célzó utalásai és kísérletei a középkori
királyok módszeréhez hasonlíthatóak, amikor is az uralkodók a pénzek
nemesfémtartalmát próbálták meg minimálisan csökkenti, elcsalva azok
értékéből." Azóta már tudjuk, hogy Matolcsy-val karöltve lopják a magyar embereket.
Én 2018 választásoktól számolom, rögtön utána kezdték gyengíteni a forintot. 305-310-körül volt akkor, de volt ez majd 370-is, ez akkor itt egy 20%os gyengülés volt! Most vissza csúszott egy kicsit 15%-ra. Valahol a kettő között lehet az igazság, úgy 8-9%-os éves gyengüléssel. A jövőben is folytatni fogják ezt a folyamatot, ahol az éves 8% úgy 25-30 forint gyengülést jelent, kedvező piaci hangulatban. Kedvezőtlen esetben, nincsenek határok a forint gyengülése előtt.
"A kormány 2020-ban 353,8-as, 2021-ben 356,6-os átlagárfolyammal számol." Ha ők ilyen árfolyammal számolnak, akkor jó szokásuk szerint erre még bőven rá kell dobni.
A fogyasztói árak bizony emelkedtek. Én dupla áron találok kőművest, burkolót, villanyszerelőt, mint 5 éve. 900 Ft-ért veszem a kenyér kilóját, 250-ért a gombóc fagyit. A headline infláció nem emelkedett csak, ami szákomra rejtély.
Mióta a világ minden jegybankja letolta a gatyát és ennek ellenére nem emelkednek a fogyasztói árak, a jegybankárok szerepe a kormánypincsi/bohóc szerepre csökkent. Bármely végzős makroközgazdászt oda lehet ültetni 4,5 átlag felett. Mondjuk ilyen szempontból relatíve jól állunk, nekünk fenegyerekünk van, J. Powellt így ránézésre p*** ügyeivel zsarolhatják, egy csepp karizma nem sok annyi sincs a csávónak.
Min csodálkoztok? A kormány 2020-ban 353,8-as, 2021-ben 356,6-os átlagárfolyammal számol. Ezt kell beállítani a jegybanknak. Kérdés? Én is longoltam az EURHUF keresztet 350 alatt.
Azt olvastam, hogy ezt meg megtoljak + 20 milliarddal...ugye ebbol mar kijonne egy dupla nyugdij, vagy osztondij..de lehet csak en vagyok tul felvilagosult..bar alap uleti tetel, hogy a mosodahoz kell szennyes is
Az eur. mindenképp jobb választás mint a forint. Viszont deviza számláról is csak kifelé szabad utalni és befektetni, ezeknek még egy centet sem szabad a kezük közelébe adni.
Pontosan. Lesz még itt pöszén nézés az MNB-ben ha a hülyének nézett emberekről kiderül hogy nem is olyan hülyék és tömegesen váltják a MÁP Plusz-ban eddig lekötött forintjaikat EUR-ra vagy bármi másra. Most komolyan, ha ezt a forint gyengítéses játszadozást tovább folytatják senki nem fog már állampapírt vásárolni sokkal jobban járnak EUR-al USD-vel. MÁP Plusz indulásakor még 325 körül volt 1 EUR 2024 év közepén mennyi lesz 450 vagy 500? Próbálnak ezek full hülyének nézni mindenkit.
Devizahitelt kell fölvegyenek újra, amint ez megjelenik a sajtókban az beismerése lesz annak, hogy nagy kakiba vannak. Tökmindegy, hogy minek fogják nevezni zöldkötvény vagy bármi más lehet a neve, de attól ez devizahitel lesz. A pénzek kiáramlásával, erős nyomás fog helyeződni a jegybankra újabb devizahitelek felvételére.
Szűk környezetemben rokonok, barátok is többen siránkoznak, ( figyelmeztettem őket) hogy átverték őket az állampapírokkal az éves fordulónál kiveszik és eur-ra váltják. Érik a pofon nagyon, kérdés mit fog bírni a devizatartalék. Egészen az év végéig folyamatos állampapír kivétekre számítok, érdemes lesz figyelni az állomány alakulását. Szerintem az igazi csapások a forintra még csak most fognak következni.
Hazudnak! Az összes ksh. által közölt adat hamis, nem valós adatok. Az adatok mögött trükkök ezrei vannak ami alapján el tudják tüntetni a valós adatokat. Gazdasági teljesítmény nincs, ez is jól látszik abban, hogy béreket, nyugdíjakat nem tudják emelni a forint gyengítése nélkül.
Azt továbbra sem tudom, hogyan sunnyogják el, hogy mindez megjelenjen az inflációban, ami logikus következménye kell, hogy legyen mindezeknek. Érzésem szerint súlyos módzsertani hibák vannak az infláció számításában.
Az nálam 369.5 fölött volt valamivel és onnan fordult vissza egy egészséges korrekció erejéig. Az egy túlságosan gyors emelkedés volt, ezért volt kénytelen az MNB. hirtelen kamatot emelni. Mostanra már a vállalati szektor is 350-360 közötti árfolyammal számol, (beárazódott a gyenge forint) így az MNB.-nek már fájt a 350 alatti árfolyam. Az, hogy már elfogadott lett a 350-360 közötti árfolyam a gazdaság szereplői között, ez most egy új lehetőséget teremtett az MNB.-nek a forint további óvatos leértékelésére. 354-környékén volt az árfolyam a kamatcsökkentés hatására amikor szóbeli, sunyi intervencióval jelezték a piac és a gazdaság szereplői számára, hogy további kamatcsökkentés jöhet.... Ez csupán azt jelenti, hogy már a 350-360 közötti árfolyam is túl erős nekik az MNB. még mindig szintet akar lépni fölfele. A magyar gazdaság túlságosan magas állami szerepvállalással működik, ennek folyamatosan emelkedő és egyre nagyobb költségei vannak. A lukakat foltozgatni kell, ehhez egyre több pénzre van szüksége az államnak, e-miatt is további forintgyengülésre számítok amiben lehetnek majd a jövőben eléggé hektikus, nagy kilengésű mozgások, amelyeket egy esetleges világgazdasági környezet kedvezőtlenné válása még súlyosabbá tehet. Szerintem a magyar befektetésekben és a forintban nincs sztori és nem is lesz a jövőben sem, így mindenképpen kerülni kell, mindenkinek saját lehetőségei szerint. A rossz befektetésekből, amit még a rossz környezet is támogat, szerintem minél előbb meg kell válni. Ha rápillantunk a Bux 2008-as válság előtti csúcsára és a mostani 2019-20-as legmagasabb csúcsára, akkor szépen kirajzolódik, hogy a befektetőknek összességében semmit nem hozott, mivel e-közben a forint is hatalmas értékvesztést szenvedett. Összességében, aki mondjuk euróban kamatoztatta a pénzét, valószínűleg jobban járt mint a részvényekkel a forint hatalmas értékvesztése miatt. Ameddig a magyar vállalati értékekbe nem árazódik be a növekedés, addig a jobban-teljesítünk csak blabla. A vállalati értékek mindig világos választ adnak az adott ország gazdasági állapotára. Érthetően, minden vállalatnak van egy piaci értéke, amennyiben ezek a vállalati értékek tartósan növekedni tudnak, akkor az adott ország is növekedési pályán van. A Bux-ból leszámítjuk a forint gyengülését és világosan kirajzolódik, hogy valójában a legjobb esetben is csak a stagnálásig jutott a magyar gazdaság, így én egyre pesszimistább vagyok a forint és a magyar gazdaság jövőjét illetően is.
M1 es origo..tobb birosagi vegzes hirhamisitasrol, kozpenzbol...persze a matrix ota tudjuk, hogy kevesen viselik el a valosagot, neha egyszerubb sotetsegben elni. Csak kicsit bosszanto, hogy a mesemondasra tobb jut, mint az egeszsegugyre
Na persze devizahitel után is azonnal futottak... 9000 milliárd van az embereknél, ha észbe kapnak és elkezdik kivenni, devizára váltani, akkor a f...ra sem lesz elég a 28 milliárd devizatartalék. A forint olyant gyengülhet, hogy csak kapkodjátok a fejeteket az árfolyamok láttán..
pedig a kiseszközverő kanyarbanelőző mindenkiahátunkatnézi 1 hete azt mondta, hogy az elmúlt 10év volt a legsikeresebb az elmúlt 100 évet tekintve. Rossz belegondolni, mi lett volna ha nem lett volna ilyen sikeres ez a 10 év.
"Mato elvégezte a házi feladatot" Ekkora devizabeáramlás, történelmileg is a legalacsonyabb régiós kamatok és egy világgazdasági száguldás közepette nem volt nehéz a házi feladat. kb. olyan ez mint az ötödik osztályosnak első osztályos feladatot adni. A mostani válság arra is rámutatott, hogy mekkora zseni a Gyurka! Mindenki kamatot csökkentett egyedül az MNB kényszerült emelésre... Ez szerintem világosan rámutat arra, hogy mekkora balfasz ez a Gyurka.
az, hogy egyfelől valószínűleg félreértesz... (a fene se védi azt ami itt folyik csak azt tartom röhejesnek amikor hasonlóan elcseszett rendszereket állítanak piedesztálra...) másfelől pedig érdemes megvárni a folyamat teljes kifutását is... retrospektíve mindig okosabb az ember...
az RTL Klub kb. azt adja le ami a tulajdonosok érdekeivel összhangban van nem érdemes ezt idealizálni... a kereskedelmi adó is lehet politikai szócső és nem népnevelésben, felvilágosításban hanem profitgenerálásban utazik...
igazad lehet, mindenhol inflálnak --->csak más mértékben. Mi a véleményed az alábbi grafikonról? https://www.kapwing.com/videos/5efa382b9831b300157de24f ha nem látnád jól az elmúlt 10 év alatt eur/ huf -35,1% ron -18,61% pln -14,5% czk -4,31% hrk -5,42%
10/10 A többi pontra reagálva, a sikerhez 3 dologra van szükség: - humántőke - pénztőke - technológia Ennek a háromnak a fontossági sorrendjéről lehet vitatkozni, de az biztos, hogy a jegybanknak csak a pénztőkére van hatása. Mato elvégezte a házi feladatot, de a kormány nem. Sőt, a bőség elkényelmesített mindenkit. Szerintem behozhatatlan a lemaradásunk humántőke terén, és ezen a pénzbőség csak rontott. Teljesen mindegy mennyi pénzt utalsz egy focista számlájára, nem fog jobban focizni.
Leszámítva, hogy: - az RTL Klub maga dönti el, hogy miről számoljon be, az m1-nél megmondják - az RTL Klub bemutatja az ellenzéki pártok botrányait is, az m1 nem mutatja be a fideszeseket. - az RTL Klubnál nem történ még jogerősen hírhamisítás, az m1-en igen. Minden másban felőlem ugyanaz is lehet.
Fejtsem ki? A forintot nem lopják el az nem kell nekik, azt ott hagyják az emberek zsebében vagy állampapírban. Kb. tökmindegy egyik sem ér többet a másiknál bármennyi kamatot is fizessen az állampapír. Nekik a deviza kell, azt lopják ki a forint mögül, e-miatt is gyengül a forint. Kíváncsi lennék arra, hogy 2010-től hány új számla nyílt Svájci bankokban ami a Met zrt-hez esetleg nyíltan fidesz politikusokhoz köthető. Vona, rákérdezett többször is Orbánra parlamenti felszólalásában "van-e önnek vagy közvetlen családtagjainak külföldön számlája, igennel vagy nemmel feleljen" a O1G. nem felelt, inkább egészen másról kezdett hadoválni. Azután megint felszólította Vona Orbánt, hogy "megkérem önt igennel vagy nemmel feleljen" O1G. megint másról kezdett hadoválni. ( videó a youtubon) Az összes fidesz politikus előre tudhatott a forint gyengítéséről, ezért nagy valószínűséggel a vagyonok malacfejű-szilárdtól kezdődően ősbuta Kósáig, már svájci számlákon hevernek.
A mnyp. már ellopták. Most az állampapírokba fektetett megtakarítások a vannak soron. Végezetül ha már mindent elloptak, akkor az infláción keresztül lopják el még azoktól akiknek még mindig maradt valami a zsebükben..
10 év alatt mi a fenét csináltak? 2/3 mellett olyan mély reformokat indíthattak volna de még csak most fognak hozzá? Eltolcsy körül szorul a hurok Vezérünk nem nézi jó szemmel botladozásait!
Egyetértek a pontjaival! Tehát azt állítja, hogy ezek most nincsenek meg, és reformok kellenek ahhoz, hogy megvalósuljanak? Az csúnya beismerés lenne az elmúlt időszakot tekintve. A kormány bírálói ugyanis folyamatosan ezeket a pontokat kérték számon a kormányon. Ezek egy részét egyenesen gátolta eddig a kormány.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.