Topiknyitó: kublaj1 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
bigyula 2013. 04. 05. 13:36
Előzmény: #119  kublaj1
#121
De nem ezt a kérdést tetted fel! Most meg magyarázkodsz...
csendben 2013. 04. 05. 13:37
Előzmény: #120  csendben
#122
És még valami: azt azok az átkozott komcsik kérték és kapták...
Gondolom ez nem zavar!
bigyula 2013. 04. 05. 13:37
Előzmény: #119  kublaj1
#123
"Persze a FED független az Usa kormánytól..."

Na, pont ezt szeretné látni az EU, hogy az MNB független a magyar kormánytól.
csendben 2013. 04. 05. 13:38
Előzmény: #117  Sly57
#124
Kapásból annyi,hogy a második hibaüzivel leáll! :-)
bigyula 2013. 04. 05. 13:39
Előzmény: #122  csendben
#125
"És még valami: azt azok az átkozott komcsik kérték és kapták..."

És, Viktor és csapata költötte el egy részét...
csendben 2013. 04. 05. 13:41
Előzmény: #125  bigyula
#126
ahogy elnézem,qrva kényelmes rámutogatni a komcsi hitelre,majd MOL,RÁBA,stb-re elkölteni,miközben a kamatok miatt "az emútt nyóc évet" hajtogatni!
csendben 2013. 04. 05. 13:42
Előzmény: #125  bigyula
#127
úgy látom,elfogytak az érvek,nyomják a mínuszokat! :-)
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 04. 05. 13:44
Előzmény: #117  Sly57
#128
Ezt már inkább érdemes... :link
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 04. 05. 13:49
Előzmény: #125  bigyula
#129
Van róla fogalmad,hogy 2012-2013-ban mennyit fizetnek vissza Viktorék EU-IMF párosnak ? Ha igen akkor tudnod kell,hogy többszörösét mint amit elkölthettek! /sőt nem is nagyon költöttek,MNB-ben feküdt nagy része tartalékként/
bigyula 2013. 04. 05. 13:58
Előzmény: #129  Hegyesi2
#130
Viszont, amikor indultak a 2010-es választásokon, pontosan tudták, hogy mikor mennyit kell majd visszafizetni. A költségvetési bizottság elnökét - tudomásom szerint - Varga Mihálynak hívták 2010 előtt. Arról sem olvastam, vagy hallottam, hogy amikor 2008-ban, 2009-ben baj volt, akkor a fidesz tiltakozott volna az IMF/EU hitel miatt.
signal2
signal2 2013. 04. 05. 13:59
Előzmény: #129  Hegyesi2
#131
És a most felvett hiteleket ugyanúgy vissza kell majd fizetni, amit majd újabb hitelből teszünk meg, stb, stb.
Ez már csak ilyen.
capaeledel 2013. 04. 05. 14:02
Előzmény: #129  Hegyesi2
#132
"Van róla fogalmad,hogy 2012-2013-ban mennyit fizetnek vissza Viktorék EU-IMF párosnak ?"

Kiszámolnád hogy mennyivel lenne kevesebb ha tartják a kormányváltáskori forint árfolyamot?
Sly57 2013. 04. 05. 14:04
Előzmény: #128  Hegyesi2
#133
Mind a három más és más pillanatnyi állást mutat.
Miért?
bigyula 2013. 04. 05. 14:05
Előzmény: #133  Sly57
#134
Nem néztem meg, de van vételi, eladási és közép árfolyam is.
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 04. 05. 14:06
Előzmény: #130  bigyula
#135
Tényekről beszéltem,amit indulatokkal, manipulációval nem lehet elfedni! Nyilván tisztában voltak,mi következett volna ebből szerinted? Ne indultak volna a 2010-es választáson ?
Csakhogy az ország az nem az mszp és egy párt sem persze!
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 04. 05. 14:07
Előzmény: #133  Sly57
#136
Nem mindegyik mutatja a real. árfolyamot.
kukutyinbenko 2013. 04. 05. 14:12
Előzmény: #129  Hegyesi2
#137
De ha ezt tudod, akkor azt is tudnod kell, hogy az egész nagy része korábbi hitelek törlesztésére ment, egy része a bankok megtámasztására kellett, a maradék meg az évtizedek óta minden évben meglévő deficitre. Nem csak pogácsát vettek belőle a kormányülésekre...
Hegyesi2
Hegyesi2 2013. 04. 05. 14:13
Előzmény: #137  kukutyinbenko
#138
Az a baj,hogy sok ment "pogácsára" !
kukutyinbenko 2013. 04. 05. 14:15
Előzmény: #129  Hegyesi2
#139
"sőt nem is nagyon költöttek,MNB-ben feküdt nagy része tartalékként/"

Ezt azért gondold át még.
MOL, RÁBA, Eon ebből lett fizetve, és az adósságnak is volt olyan törlesztője amit ebből a tartalékból fizettek vissza, nem újabb hitelből. Sőt még ezután is marad egy kevés.
bigyula 2013. 04. 05. 14:16
Előzmény: #137  kukutyinbenko
#140
Tudja, de az jobb szöveg, hogy ellopták a szocik, és a "nemzeti" oldalnak kell(ett) visszafizetnie.

Topik gazda

kublaj1
4 1 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek

  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
  • Befalap
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek