Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
A boltban meg néznek +20%, +30%, +50%, +80% - hivatalosan meg 2,2%. A hanyatló nyugat, meg a Soros....nem, nem Orbán és a kleptokrácia a felelős, bíztosan nem, hanem az "elmútnyocév" - még számolni sem tudnak, van az már 10 is.
Bár a jegybanki vezetők azt hangsúlyozták, hogy ez egyszeri lépés, azóta több külföldi és hazai kommentárt is kaptunk, amelyek szerint ősz-tél körül további vágás(ok) jöhet(nek) és ezt kezdték el beárazni a forint árfolyamába. Ezért következhetett be a sorozatos esés, amivel a forint elkezdett leválni a régiós devizák tendenciájáról is. --- Ha további okos vágások lesznek akkor bármennyi lehet az euró.
Elég nagy szégyen, hogy a külföldiektől függ az ország. Ha bezárnának a multik, még kaja se lenne. A legalja ahogyan átverték az állampapír befektetőket is, buktak 30 forintot tavaly nyár óta.
A kommenteket is érdemes elolvasni, még mindig tapsolnak az országromboló, demokráciát, jogállamiságot leépítő kormánynak. Nem tudom elképzelni, hogy ez a nép felébredjen és az ország egy valódi növekedési pályára álljon.
Milyen igaz sorok: "Ezt csinálják 10 éve. Bajnaitól Orbán 260 forint/euró árfolyamon
vette át az országot. Most 350 forintot kell fizetni egy euróért. Azaz
a magyar valuta a NER évtizede alatt értékének csaknem felét elveszítette.
Ez voltaképpen egy burkolt megszorítás és adóemelés: a fizetések és
nyugdíjak, meg az egyéb forintban nominált jövedelmek elveszítették
értékük harmadát.
Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a keményen dolgozó kisemberek fizetik meg a Fidesz-kormány gazdasági szemfényvesztésének árát."
a multik éklvezik a gyenge ft ot mert így kapják vissza a béremelésre fordított pénzüket :) ők diktálnak matolcsy orbán meg teljesít vagy kivonulnak és csődbe megy az ország ennyi kb
Vajon mi miatt gyengülünk ismét, amikor a cseh alapkamat sokkal alacsonyabb, mint a magyar? Erről nem láttam semmi hírt itthon sehol Észrevette valaki, hogy mi történt a cseh koronával a 2%-os vágásra? SEGÍTEK SEMMI! OTT VANNAK AHOL VOLTAK Ma a CNB 0,25 százalékra csökkentette a kulcsfontosságú kamatlábat. Frissítés: 20.06.20 21 08:55 Megjelent: 20.06.20 21, 08:55 https://www.ceskenoviny.cz/zpravy/rada-cnb-necha-podle-analytiku-ve-stredu-sazby-beze-zmeny/1904682 a lengyeleknél is volt vágás2020.05.29.-én ott most 0,1 az alapkamat mégsem láttam ilyen mozgást a sokkal nagyobb vágásnál és sokkal alacsonyabbra mint nálunk. A LENGYELEK VÁGÁS UTÁNI NAP MÉG ERŐSÖDTEK IS!!!!!!!!!!!!!!!! https://www.bankier.pl/wiadomosc/Rada-Polityki-Pienieznej-ponownie-obniza-stopy-procentowe-7893373.html Kancsesz vágott 0,9-ről 0,75-re, erre a Nemzeti mindenkitmegelőzünk a kanyarban 2%alelőzzükazosztrákokatnémeteket európaahátunkatnézi valutánk meg wc papírrá válik szinte. (csak a papírt használjátok erre a célra, az apró nekem nem jött be)
Szakmai hitelesség :) Ha az én szakmámat nézem ami hitelességvolt azt kicsinálták a centralizált hatalommal. Aki gondolkodni mert és kritikát megfogalmazni (jelzem kulturáltan) azonnal kirúgták/nyugdíjazták. Jogszabály módosítások sokaságával átláthatatlan rendszert hoztak létre (amit ők sem értenek, aki a jogszabály tervezet OV orra alá rakja, hogy írja alá, az sem tudja mit miért csinál). Szakmai hitelesség ezután már megmosolyogtató. Orbán utáni idők őket nem érdekli. (Vagyon tisztára mosva, ország sorsa eddig sem érdekelte Őket, minden átírva az utódokra. Akik szintén kretének ugyan úgy mindent szét fognak barmolni :)
A sztori ott kezdődik, hogy hazugságra épül az egész kormányzás, esély sincs arra, hogy egy hazug kormánytól valóságot tükröző adatot kapjunk. A ksh. ezekhez a hazugságokhoz asszisztál az adataival.
Aha, és szakmai hitelesség, Orbán-utáni idők? Akkor mi lesz velük? Én nagyobb esélyt adok annak, hogy egyszerűen hibás a módszertan. Eleve a 2 évvel ezelőtti fogyasztási szerkezettel számolnak, és én még nem láttam olyan alternatív idősort, ami olyan inflációt mutat, amely az aktuális kosárral számolna, Pedig utólag ez is kiszámolható. Ezen kívül elég kérdéses a kosár összetétele is. A korábban említett szolgáltatások például jelentősen alul lehetnek reprezentálva benne.
valószínűsíthető,hogy a legjobb állás a ksh-nál van megjön az email,hogy milyen számokat kell hová beírni és nem is kell számolgatni mindenféle bonyolult képletekkel csak ctrl+c ctrl+v a fizetést meg megkapják munka nélkül is
KSH próbálna barmi mást is mondani, mint amit a Király hallani akar, fel lennének szántva és sóval behintve (ugyan úgy mint bárki más aki szembe mer menni Orbánnal).
T.képpen a GDP-növekedésnek, és a "versenyképességünknek" jelentős részét a HUF gyengítése adta. Azt viszont nagyon nem értem, hogy az inflációnk hogyan a pékbe rejtette el ezt a HUF gyengülést. Különösen érdekes a szolgáltatások alacsonynak mutatott inflációja. Én azt látom, hogy a szolgáltatások (exkluzíve rezsi), amelyeket igénybe veszek (fodrász, szervíz, szerelés, festő, lakatos, villanyszerelő, burkoló, fejlesztés, oktatás, ügyvéd) brutális mértékben drágultak, a ksh szerint mégis 2% körül ketyeg folyamatosan a szolgáltatások inflációja. Rejtély.
Tegnap említette, hogy az elmúlt 100 évből egy hihetetlenül sikeres avagy a legsikeresebb 10 év az ami mögöttünk áll. Ezt szemléltetem egy képen, ténylegesen nagy a siker, hisz a diagramokat tekintve mi bőven régiós versenytársaink felett végeztünk .https://www.kapwing.com/videos/5ef322167446d80015e1dc68 Az is lényeg, hogy vigyáznunk kell a "devizaháborúval" nehogy nagyon kilógjunk a régióból. Az elmúlt 100 év legsikeresebb 10 évét tekintve szeretném, ha már közel azonos kiindulópontból ott tartanánk pont ahol ők. Ha a 10 évvel ezelőtti szintről (267,505ft/eur)csak 10 %ot gyengültünk volna 294,55ft-on lehetnénk. EURHUF 31,31% gyengülés 351Ft EURPLN 9,5% gyengülés EURCZK 1,57% gyengülés https://www.portfolio.hu/deviza/20200619/szep-csendben-olyan-devizahaboru-torhet-ki-amiben-a-forint-is-kulcsszereplo-lehet-437816
Mit kezdek a több forinttal, ha a vásárlóértéke hatványozottan többel csökken, mint amennyivel többet kapunk érte? egy 5%-os forint esésnél kb 10%-al emelkednek az árak, mindenki beletesz egy kis biztonsági tartalékot, úgy a tuti
Igaza van. Az elmúlt 10-évben nem találunk olyan családtagot vagy rokont aki ne lenne milliárdos! Elmondható, hogy egy valóban sikeres 10 év áll mögöttük.
A mai kamatvágás után megjelent a monetáris tanács közleménye, amelyből kiderül, hogy a tagok már sötétebben látják az idei kilátásokat, mint tették egy hónappal ezelőtt.
Még jobb, ha külföldi offshore számlákról csinálják, gondolom nehezebben lekövethető. Ezt az egész rendszert arra találták ki, hogyan lehet a legnagyobb titokban a lehető legtöbb pénzt zsebre rakni. Egyesek ebben éllovasok már: ML már egészen mesterien űzi ezt az ipart. Érdemes lesz jövőre figyelni, mennyi osztalékot vesznek ki. Na meg jövőre már 2021, nyakunkon lesz a választás, nyilván jól fog jönni a temérdek offshore közpénz.
A ksh lassan olyan lesz, mint a viccben a disznó... Mennyit fialjon? És lám, annyi lett. Átlagfizu, infláció, növekedés.. Rákosi elvtars elismerően csettintene.
Ha nem csak gyármunkásokat képeznénk, hanem szellemi tőkét, azt hiszem magasabb hozzáadottértékű vállakozások is települnének ide, pl a szolgáltató szektor. Ez szerintem jobb irány lenne, mint gyármunkás országot csinálni és mindig letolni a nadrágot és megfogni a bokát a multik előtt.
azonnal menni kell , itt kizsigerelik a népet teljesen de kényszerpálya mert a multi megmondta hogy emeli a bért de csak ha visszakapja a ft gyengítéssel sakk-matt vagy kivonul innen és letérdel az ország
Sajnos továbbra is az a cél, hogy minél többen menjenek ki külföldre dolgozni. Már az egyik rokon is megmondta a gyári munkahelyen,ha nem lesz emelés akkor ledobja a szerszámot és kimegy Németországba. Most kevesebb lett a pénz, kint meg 2500-3000 eurót tudna keresni.
q1 +2,2% q2 várakozás -7% év végére az éves előrejelzés ala el Tolcsy: +2-3% . Szóval nem a korábbi szintre, hanem mindjárt magasabbra ugrik a GDP Magyarországon a Q3-Q4 időszakban (miközben az idegenforgalom kb 10% részesedéssel rendelkezik, autóipar nagyjából hasonlóval), mert az éves növekedés jelenleg -5% körül van. Le fognak izzadni a statisztikusok mire kihozzák a várakozást.
Reggel még a portfolio is arról cikkezett, hogy furcsán gyengül a forint, miközben a régiós devizák erősödtek. Most erre is választ kaptunk. A mai napon Matolcsy-Orbán rokonok, akik bennfentes információk birtokában voltak, jelentős összegekkel folyamatosan nyitották a shortokat a forintra. Egészen elképesztő, hogy micsoda mutyi folyik ebben az országban.
Persze, de nem tudom mire jó, amikor már így bazira drágul minden...Már a román fizetések is többet érnek, lassan mint a magyar, ahogy értékelik le a pengőt.
Magyarország a költségvetés átláthatóságát vizsgáló nemzetközi felmérésben a lehetséges 100 pontból csupán 45 pontot szerzett. Ez azt jelenti, hogy a lassan javuló nemzetközi trendekkel szemben a hazai helyzet lassan romló irányt mutat, továbbra is a legrosszabb értéket tudja felmutatni az uniós tagállamok között (Európából csak Észak-Macedónia, Szerbia és Bosznia-Hercegovina végzett hátrébb) és jócskán elmarad a 61 pontos "megfelelő szinttől". Ez a gyakorlatban azt jelenti az elemzés készítői szerint, hogy a közös pénzünkről egyre inkább az adófizetők nélkül döntenek, a kormányt egyre nehezebb elszámoltatni a közpénzek felhasználásáról. Megjelent a kétévente elkészülő nemzetközi (ezúttal 117 országot vizsgáló) Open Budget Survey 2019-es felmérése. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200504/leszakadunk-a-regiotol-rendkivul-gyenge-osztalyzatot-kapott-magyarorszag-a-koltsegvetese-miatt-429662
Ez van, az "old school"-nak igaza volt, megtörtént a beismerés, a szakmai kapituláció, hogy az elmúlt 10 év gazdaságpolitikai irányvonala megbukott, gyors változás pár hónap alatt, kemény évek jönnek.
Matolcsy remélem tényleg egy zseni és helyes irányba konvertál. Sakkban 2-3l előre látó épés már erős játékossá tesz. Az eredmény nagyban függ az első feltételtől, hisz a vereség csak így hozható ki. Rejtvény: Cny: Win - (Bube + Pa II) cts: Lost.
A vakhit a tudást jól helyettesíti. De ha a főnök növekedést akar felmutatni, akkor a KSH azt ki is fogja számolni, akkor itt papíron növekedés lesz és kész.
Boros Imre: . A kereskedelmi adatok alapján a forintnak erősödnie kellene, de azért nem teszi, mert most az árfolyamot a globális hatások rángatják. Ha akarnák, akkor pokolian felerősíthetnék a forintot, és akkor azzal kellene Matolcsy Györgynek bajlódnia. Nehogy valaki azt higgye, ha például 280-ra visszaerősítenék a forintot, az olyan jó lenne. Akkor az export zuhanna be, és kevesebb valutánk lenne, és nem tudnánk forintosítani az államadósságot. https://pestisracok.hu/boros-imre-akik-korabban-a-forint-ellen-spekulaltak-most-nagyvadakra-lonek/
A forint volatilitását firtató kérdésre Matolcsy úgy fogalmazott: ha szükséges, a Magyar Nemzeti Bank teljes eszköztárát felhasználva őrzi meg a hazai gazdaság stabilitását . https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200422/matolcsy-majus-elejen-indulnak-az-eszkozvasarlasi-programok-427744 . A jegybank tavalyi nyereségének jelentős része az aranytartalékon képződött. Az arany árfolyamán elért 140 milliárdos nyereség múlt év végi realizációja miatt a bekerülési árfolyam viszont megemelkedett.
Egymilliárddal gyarapodott a Matolcsy-féle alapítvány, már 276 milliárd forint a Pallas Athéné vagyona. . Biztonságos és felelősségteljes gazdálkodásának köszönhetően eredményesen zárta 2020. első negyedévét az MNB Pallas Athéné alapítványa. Az Optima Befektetési Zrt., mint az alapítványi vagyon kezelője. https://168ora.hu/penz/pallas-athene-alapitvany-gyarapodas-vagyon-mnb-matolcsy-gyorgy-184430
Amit Matolcsy elhallgatott: ismét devizában fog eladósodni az ország . Magyarország mandátumot adott euróban denominált, benchmark méretű és futamidejű tranzakció főszervezői feladataira a Citigroup, az ING Bank és a J.P. Morgan pénzintézeteknek, egyúttal felkérte őket egy globális befektetői konferencia-hívás megszervezésére – jelentette be szerdán az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) . 1 milliárd euróról 4 milliárd eurónak megfelelő összegre növelte a devizakötvény kibocsátási keretet, . Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke két héttel ezelőtt bejelentett jegybanki élénkítő csomagjában még szó sem volt arról, hogy az államadósság finanszírozására devizakötvények formájában kerül sor. https://alfahir.hu/2020/04/22/allamadossag_allamadossag_kezelo_kozpont_devizaadossag_devizakotveny_matolcsy_gyorgy
Elnézve a beírásaidat, a valóság tartalma alapján, simán elmenne a russia today-en is. :))
Abból is látszi, hogy summantasz, hogy most meg elkezdtél DK-sozni, ami tovább rontja az eddigi színvonalad, mivel jelen állás szerint nem DK-s, hanem momentumos vagyok.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.