Topiknyitó: kublaj1 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2013. 04. 05. 08:18
Előzmény: #69  kublaj1
#81
Te nem vagy valami intelligens ember...
signal2
signal2 2013. 04. 05. 08:26
Előzmény: #60  kukutyinbenko
#82
Például bemondta, hogy maximálják (cap-pelik) a kéthetes jegybanki kötvényállományt, aztán később elmondták, hogy az nem kényszer, hanem következmény lesz. Azza mégsem maximálják. Nem volt egészen képben.
signal2
signal2 2013. 04. 05. 08:31
Előzmény: #61  kublaj1
#83
Hmm.
Simor a pénzét több nemzetközi vállalat vezetőjeként kereste, azt leadózta. Hogy aztán azt hol tartja, az a magánügye. Nekem is van osztrák számlám, és? Attól nem offshorozok.
Klasszikus értelemben az az offshore, amikor a végső adózási hely egy alacsony adókulccsal rendelkező ország.
signal2
signal2 2013. 04. 05. 08:31
Előzmény: #62  kublaj1
#84
Pldák az extraprofitra?
signal2
signal2 2013. 04. 05. 08:35
Előzmény: #72  kublaj1
#85
Ahhoz legalább az kellene, hogy ne változtassanak évente 25-ször adótörvényt, ha valaki nem fizeti ki nekem az elvégzett munka árát, azt rövid időn belül be tudjam hajtani, egy húsbolt nyitásához ne kelljen 20 engedély, ne az adminisztráció tegye ki a munka 10%-át, stb, stb.
Te azt hiszed, egyedül az olcsó hitel a boldogulás kulcsa? Az csak a végső eszköz, előbb za alapokat kellett volna és kell továbbra is megteremteni.
signal2
signal2 2013. 04. 05. 08:42
Előzmény: #82  signal2
#86
kublaj1 2013. 04. 05. 10:07
#87
Újabb jó hír Matóéktól!!!

Bő egyéves csúcson Magyarország devizatartalékai

Kis mértékben, 430 millió euróval 35,467 milliárd euróra csökkentek márciusban a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai - derül ki a jegybank előzetes ma reggeli adatából.

A részletes adatok szerint a devizakövetelések (a hétköznapi nyelvben a devizatartalékok) 1,4 milliárd euróval 33,6 milliárd euróra emelkedtek a hónap során, ami 2011. december vége óta a legmagasabbnak számít. Ezzel párhuzamosan az egyéb követelések 1,84 milliárd euróval estek. A többi tartalék összetevő érdemben nem változott és ezért következett be az, hogy összességében 430 millió euróval olvadtak a nemzetközi tartalékok.

Az MNB által tegnap bejelentett növekedési hitelprogram során - amint rámutattunk - összesen közel 4 milliárd eurónyi devizatartalékot használhat majd fel a jegybank (kkv devizahitelek kiváltása, illetve a bankok rövid devizaadósságának leépítése nyomán), így ez a friss nemzetközi tartalék adat kb. 11%-át teheti ki.
megmondoka 2013. 04. 05. 10:32
Törölt hozzászólás
#88
Törölt felhasználó 2013. 04. 05. 10:37
Előzmény: #87  kublaj1
#89
Hogy egyből két mínuszt is nyomtál mindenkire, azzal rögtön elárultad, hogy legalább 2 nicked van:)
Törölt felhasználó 2013. 04. 05. 10:42
Előzmény: #2  kublaj1
#90
Kublaj, ha most szerinted is az a jó, ha alacsonyak a kamatok, akkor szerinted Járai szándékosan tett keresztbe az akkori kormányoknak a magas kamatokkal és ezzel szándákosan ártott az országnak. Így gondolod?
megmondoka 2013. 04. 05. 10:54
Törölt hozzászólás
#91
David78 2013. 04. 05. 11:11
Előzmény: #82  signal2
#92
"Például bemondta, hogy maximálják (cap-pelik) a kéthetes jegybanki kötvényállományt, aztán később elmondták, hogy az nem kényszer, hanem következmény lesz. Azza mégsem maximálják. Nem volt egészen képben."

Ebből is látszik, hogy matolcsy egy hozzá nem értő idióta.

Az sem matolcsy érdeme, hanem a szakértői gárdáé, hogy kivételesen sikerült olyan intézkedést bejelenteni ami nem nagyon gáz, viszont talán még valami haszna is lehet (ez majd kiderül)
Törölt felhasználó 2013. 04. 05. 11:27
Előzmény: törölt hozzászólás
#93
Ismerem, de azért köszi.
csendben 2013. 04. 05. 11:38
#94
matsca 2013. 04. 05. 12:55
#95
link

a soros és a róna, ha már a nyugati érdekeket és az mszp-t képviseli, akkor legalább egyet mondjanak....
matsca 2013. 04. 05. 12:59
#96
,ha már a soros gyuri bácsi itt "lassú halálról " beszél, akkor váltsunk észak-kórea üzemmódba és inkább váltsunk "gyors halálba", ők kóreában kilőnek egy-két rakétát , mi is lőjünk ki egy-két nyugati céget vagy bankot innét, és kész...
csendben 2013. 04. 05. 13:04
Előzmény: #95  matsca
#97
Azért Rónát MSZ=P barátnak tartani nem vall nagy politikai jártasságra...

Talán nézz utána a dolgoknak.

Soros: Vity is az ő pénzén tanult.Akkor most vitya is nyugat barát vagy komcsi?
kublaj1 2013. 04. 05. 13:07
Előzmény: #90  Törölt felhasználó
#98
Üdv!

Járai egy balfasz nem mérhető össze Matolcsyval nem csoda, hogy Orbánék ejtették szerintem most van az első független magyar jegybank elnök. Idáig mindegyik a pénzügyi háttérhatalmak Bildenberg csoport stb. embere volt akinek az volt a feladata, hogy minél több pénzt kivigyenek az országból. Az alacsony kamat az ország érdeke.
csendben 2013. 04. 05. 13:09
Előzmény: #98  kublaj1
#99
Mitől is "független" Matolcsy? (szerinted!)
bigyula 2013. 04. 05. 13:16
Előzmény: #96  matsca
#100
" ők kóreában kilőnek egy-két rakétát , mi is lőjünk ki egy-két nyugati céget vagy bankot innét, és kész..."

Látom, nem vagy tisztában egy alapvető dologgal: Nekik van mivel lőni (fenyegetőzni), nekünk meg nincs...

Topik gazda

kublaj1
4 1 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek

  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
  • Befalap
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek