Topiknyitó: kublaj1 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
kublaj1 2013. 04. 04. 21:26
Előzmény: #59  bokaly
#61
Üdv!

Akkor volna egy költői kérdésem. Simor aki a banki szakma csúcsa külföldön elismert szakember szakmai munkájával meg vagytok elégedve?

Arról nem is beszélve, hogy az összlopott 900 milliós pénzét szépen offshortata Cipruson kár volt vityáéknak hazahoza rángatni Simor pénzét most bukta volna 50% cipruson. Ez a balfasz Simor ezt is Matolcsynak köszönheti.
kublaj1 2013. 04. 04. 21:30
Előzmény: #56  Bekre_Pal
#62
Üdv!

Multiknál is különbséget kell tenni. Nem véletlen, hogy Matolcsyék nem a Audit, Suzukit, vagy az Opel csinálják ki, hanem az undorító módon privatizált extraprofitot termelő cégeket. Ezekre nincs szükség.
kukutyinbenko 2013. 04. 04. 21:31
Előzmény: #61  kublaj1
#63
Neked tényleg megártott a kumisz. Menj haza a jurtába, aludd ki magad, és holnap menj el a sámánhoz hátha tud valamit adni!
kotelb 2013. 04. 04. 21:44
Előzmény: #62  kublaj1
#64
Te tényleg elme beteg vagy?!?!?!?
Extraprofit?? Édes istenem!
Azok tudod hol vannak? Közgép, Simicska birodalom, és sok-sok Önkormányzati megrendelés, a cimbiknek! Na ott van!
De gondolom az nem számít mert a párt-TV-ben arról nem volt említés!
longolo 2013. 04. 04. 21:48
Előzmény: #64  kotelb
#65
Na,azért a multiknál is lehetnek cimbik...
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 04. 04. 21:50
Előzmény: #62  kublaj1
#66
meg a nagy pali faszát

elment a levesbe itt mindenki, aki pl. a banki szektornak szállít(ott) be informatikát 2% haszonkulccsal, hogy messzebb ne menjek

de a közgép köszöni, nem megy tönkre, ja, az nem is multi, elfelejtettem, úgyhogy ha ők harácsolnak, az klassz
kublaj1 2013. 04. 04. 21:51
Előzmény: #65  longolo
#67
Az a multi aki benyal Matolcsyéknak az maradhat, ha van eszük ezt teszik, mert jobban járnak.
kublaj1 2013. 04. 04. 21:52
Előzmény: #66  Bekre_Pal
#68
Üdv!

Tehát te jobban örülsz, ha egy Strabag osztrák-orosz cég nyalja be a nayg zsetont mint egy magyar. Na itt kezdödnek a bajok.
kublaj1 2013. 04. 04. 21:54
Előzmény: #68  kublaj1
#69
Magyar- Horvát kézi meccs 19-17

Alázzuk a kutya horvátokat.
longolo 2013. 04. 04. 22:00
Előzmény: #67  kublaj1
#70
Miért te tudod mi a tartalma a stratégiai megállapodásoknak? Lehet pont ők nyalnak be a multiknak.
kublaj1 2013. 04. 04. 22:00
#71
Meg van a meccs 20-18 egy kínai figurával a végén parádés nap Matolcsy csomag + ez a kézilabda győzelem.

Bravo srácok csak így tovább.
kublaj1 2013. 04. 04. 22:06
Előzmény: #70  longolo
#72
A kérdés összetettebb Multi kérdésben vannak olyan multik akikkel együtt lehet érdemes működni, de a mi feltételeink szerint, he nem fogadják el huzzanak a picsába. A legnagyobb baj a magyar gazdasággal az, hogy nincs erős magyar közép és kisvállalati szektor. Matolcsyék most ezen dolgoznak. Ez kulcs kérdés, ha ez nem tudják létrehozni. Ezt a dilemmát a kiegyezés óta nem sikerült megoldani senkinek talán Hortyéknak valmennyire.

Mára ennyi.
longolo 2013. 04. 04. 22:15
Előzmény: #72  kublaj1
#73
Ebből sokat nem tudtam meg a stratégiai partnerség tartalmáról továbbra sem.
Másrészt mire gondolsz, mik lehetnek a mi feltételeink?
kromkandur 2013. 04. 04. 22:37
Előzmény: #67  kublaj1
#74
Két hangya eldönti hogy ezentúl Elefántokra fog vadászni.
Meg is állapodnak, hogy ezentúl így lesz. Csak egy apró részlet okoz kétséget az egyikben.
Meg is kérdezi a másikat.
"Te mégis ezt hogy fogjuk tenni?"
A válasz:
"Te lefogod én meg átharapom a torkát..."
bokaly 2013. 04. 04. 22:44
Előzmény: #61  kublaj1
#75
Na... előjött Simor!!!

Az a helyzet, hogy rossz a kérdés!!! Nekem, mint a zembernek, a hétköznapinak tudnom se kéne arról, hogy van/volt egy Simor... Tehát nem tudok/akarok a szakmai munkájáról semmit se mondani. És az a gyanúm, hogy Te sem. Max. amit hallottál innen-onnan. Illetve, ahogy látom, csak innen.

Csak azt nem értem, ha szerinted Simor annyira rossz volt, akkor miért hozzá hasonlítod Matolcsyt??? (vakok közt félszemű a király??)

Így olvasgatva téged, azt hiszem, összehozlak a Matolcsyval... hátha végre elszégyenli magát, hogy kik/hogy/miért is állnak a pártján.

exmnbs1 2013. 04. 04. 23:20
Előzmény: #67  kublaj1
#76
téged még Matolcsy is szégyelne
exmnbs1 2013. 04. 04. 23:23
Előzmény: #59  bokaly
#77
gondolom csak 98% körül van
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 04. 04. 23:56
Előzmény: #68  kublaj1
#78
1. kiforgatod, vagy nem érted, mindegy, egyik ezért baj, a másik meg azért

2. ne azt nézd, honnan jött, hanem mennyire teszi magát hasznossá, mennyivel járul hozzá a boldogulásodhoz. én cégügyekben hasznossági alapon mérlegelek, nem nemzeti alapon, főleg, hogy az utóbbi szerepében rendszerint haszonlesésből szoktak őszintétlenül tetszelegni. nemzeti alapon a kultúrát meg a hagyományt kell éltetni, na ahhoz meg a mostani kurzus pont elég tahó, úgyhogy nem tőlük fogjuk kapni ehhez a segítséget
bokaly 2013. 04. 05. 02:17
Előzmény: #77  exmnbs1
#79
:) hacsak a gyulai kolbászt nem a CBA-ban veszi... akkor tán még több.

De hát, mint láthattad, vannak jó multik és vannak rossz multik. :)

És az a rossz, akire rámondják!
kardkovacsi 2013. 04. 05. 03:22
Előzmény: #68  kublaj1
#80
Nem öreg. Az a probléma ha a közgép szarul csinálja meg és még 2x annyiért is mint amiért az osztrák megcsinálná. Nézd meg a Vegyépszert mi lett belőle? Semmi. Szerinted egy Vegyépszer vagy egy Közgép megállná a piacon a helyét? Egy nagy túrót. Ilyen cégeket akarsz te látni akik drágán és szarul dolgoznak? Ez a nagy Magyar Álom?
Ez a tipikus nullad rendű gondolkodás eredménye, hogy egy pillanatra se gondolkodsz előre 1 lépésnél tovább. Hány sikeres magyar vállalkozást láttál amelyik az állam csöcsén nőtt fel? Pedig van sok (csak néhány nagyobb: Prezi, LogMeIn, Fornetti, NNG) és egy közös bennük, nulla állami megrendelésük volt.
Sajnos az ország legalább 90%-a úgy gondolkodik mint te és itt kezdődnek a bajok.

Topik gazda

kublaj1
4 1 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek

  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
  • Befalap
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek