Topiknyitó: kublaj1 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
kukutyinbenko 2013. 04. 04. 13:43
Előzmény: #18  Adofo
#21
Még pár ilyen ötlet és bekerülsz Matolcsy legszűkebb szakértői stábjába :)
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 04. 04. 13:57
Előzmény: #17  Adofo
#22
én azt szeretném, ha megvalósulna az, amit a szíjmaker mondott még ellenzékiként bele naponta a sajtó mikrofonjaiba: kevesebb adót vetnek ki, ettől felpörög minden, amiből összességében több adó jön be, satöbbi, a végén még úgy kell lefogni mo. rakétáját, ki ne lépjen a galaxisból
bigyula 2013. 04. 04. 14:04
Előzmény: #16  gazmber
#23
"a forint -brókerek szerint- eltolcsi interveniálása miatt mehetett 300-ra..(?)"

Ha ez igaz - de lehet, hogy soha nem fog kiderülni -, akkor érthető az erősödés. Az mégsem járja, hogy a vezír jobbkeze az új pozícióban lebőgéssel kezdje...
bigyula 2013. 04. 04. 14:05
Előzmény: #22  Bekre_Pal
#24
"én azt szeretném, ha megvalósulna az, amit a szíjmaker mondott még ellenzékiként bele naponta a sajtó mikrofonjaiba: kevesebb adót vetnek ki, ettől felpörög minden, amiből összességében több adó jön be"

Na ja! Ellenzékből másként működik a világ, mint kormányon...
exmnbs1 2013. 04. 04. 14:07
Előzmény: #23  bigyula
#25
mi másra való a tartalék, ha nem ilyen célra?))))
Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 14:10
Előzmény: #23  bigyula
#26
Szerintem ez hülyeség. Én éppen az első reakciót, a Ft gyengülést nem értettem. A most bejelentett csomag szerintem megnyugtató és pozitív.
gazmber 2013. 04. 04. 14:13
Előzmény: #23  bigyula
#27
ki fogja fizetni a bankok 2%-os kamatmarzsából a tranzakciós adót pl. amit lehet hamarosan még emelnek is, pedig már most sem piskóta... 0.2% amit akár 4x is levonhatnak az mnb- ker.bank- ügyfél viszonylatokban ...?
signal2
signal2 2013. 04. 04. 14:13
Előzmény: #26  Törölt felhasználó
#28
Az majd a részletektől függ...
Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 14:25
Előzmény: #28  signal2
#29
Ez így van. Pontosítok, mert ez valóban fontos: a jelenleg rendelkezésre álló infók megnyugatóak ezzel a tervvel kapcsolatban.
bigyula 2013. 04. 04. 14:27
Előzmény: #26  Törölt felhasználó
#30
"Szerintem ez hülyeség. Én éppen az első reakciót, a Ft gyengülést nem értettem."

Hát, erről ezt írják az okosok:

"A kezdeti felívelést a profitkivétek fordították meg, majd azon szereplők a stoploss-megbízásai is lejjebb lökték az árfolyamot, akik még tegnap, az MNB-ülés hírére kezdtek euróvásárlásba - tájékoztatta lapunkat Kolba Miklós, az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Hozzátette: erős forgalom mellett ingadozott az árfolyam, a piacon pedig olyan pletykák is szárnyra kaptak, amelyek szerint jegybanki intervenció is szerepet kaphatott a forint visszaerősödésében."

link
Castorp 2013. 04. 04. 14:32
Előzmény: #30  bigyula
#31
Igen én is gondoltam az intervencióra, lehet azzal kérkedni, hogy a piac is jól fogadta a bejelentést. Mire is használná ez a kretén a jegybanki tartalékot, ha nem a maga imázsának ápolgatására.
Mellesleg a piac most azt díjazza, hogy nem hangzott el eddig valami bődületes baromság.
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 04. 04. 14:36
Előzmény: #31  Castorp
#32
nem kell ezt túlspilázni, fél százalék huf erősödés az elmúlt napok gyengülése után benne van a mai hírben mindenféle intervenció nélkül
Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 14:38
Előzmény: #30  bigyula
#33
Félreértettél. Nem arra írtam, hogy hülyeség, hogy van-e ilyen pletyka van nem. Hanem magára az intervenciós pletykára írtam, hogy hülyeség, alaptalan.


bigyula 2013. 04. 04. 14:44
Előzmény: #33  Törölt felhasználó
#34
"Hanem magára az intervenciós pletykára írtam, hogy hülyeség, alaptalan."

Tehát, nem csak pletyka? :) (ez vicc volt!)

Nem tudom, de eléggé gyanús a helyzet. 11-kor Matolcsi elkezd beszélni, erre felmegy az euro árfolyam 2 Ft-tal. Igazából nem mond hülyeséget, talán még kicsit pozitív is, de ehhez a részleteket is ismerni kellene. Erre rövid idő alatt 5 Ft-tal csökken az euróárfolyam, miközben az utóbbi időkben nem igen volt ilyen nagyságú mozgás (+2, -5) néhány órán belül...
antiguru 2013. 04. 04. 14:45
Előzmény: #32  Bekre_Pal
#35
Van egy negatív üzenet a világ felé, hogy máris hozzányúltak a tartalékhoz, van egy bevételi forrás teremtés a kormánynak, hiszen a bevont pénzt nem szerepelteti kiadási oldalon, viszont a fogyasztás növekedés egy része megjelenik bevételi oldalon, gazdasági haszna nagyjából nulla, illetve a bizalmi tőke miatt inkább káros. Nem lennék benne biztos, hogy nem álltak alá a forint esésnek.
signal2
signal2 2013. 04. 04. 14:47
Előzmény: #35  antiguru
#36
Így lenne, ha nem írnák elő a bankoknak, hogy a kapott devizaforrást a rövid lejáratú külső adósság törlesztésére kell felhasználni. Márpedig a tartalékok elgéséges szintjénél ezt hangsúlyosan szokták figyelembe venni, agy nem hiszem, hogy 3 mrd euró csökkenés eget rengető lenne, főleg úgy, hogy közben ugyanennyivel csökken a külső adósság.
Denever 2013. 04. 04. 14:49
Előzmény: #34  bigyula
#37
Szerencsére a bankokat már nem merte piszkálni, mert 1-2 nap alatt 350 lenne az euro. Maradt az alacsony kamatozású támogatások ortodox megoldása.
antiguru 2013. 04. 04. 14:49
Előzmény: #36  signal2
#38
S
kukutyinbenko 2013. 04. 04. 14:50
Előzmény: #31  Castorp
#39
Azért volt némi zavar az erőben

"A bevezetőben jelzett információ azért tisztázó jellegű, hiszen Matolcsy György a délelőtti sajtótájékoztatón kifejezetten hangsúlyozta, hogy a monetáris tanács döntött a jelenlegi 4500-ról 3600 milliárd forintra csökkenő állományról és utóbbi egyben egy felső korlát is (az angol cap kifejezést is használta a jegybankelnök).
A kettő közötti különbség 900-1000 milliárd forint, ami éppen azzal a 3 milliárd euróval egyezik meg, amellyel a növekedési program harmadik pillére keretében az MNB a bankok rövid lejáratú külső adósságát szeretné mérsékelni. Palotai Dániel és Nagy Márton ügyvezető igazgatók a beszélgetésen hangsúlyozták: nincs is szükség a kéthetes MNB-kötvényben való pénzelhelyezés adminisztratív korlátozására, hiszen az magától megtörténik. "

Elnök Úr nem volt képben, de szerencsére az ápolók időben beavatkoztak.
antiguru 2013. 04. 04. 14:52
Előzmény: #36  signal2
#40
Sajnos nem áll meg 3 milliárdnál, az egyetlen egy "siker" számukat, a 3 % alatt maradást is a tartalékból fogják finanszírozni.

Topik gazda

kublaj1
4 1 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek

  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
  • Befalap
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek