Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Abban igazad van, hogy amit Matóék csinálnak az Dávid és Góliát harca, de már bizonyították, hogy ilyen felállásban is vannak eszközök a finánctőke megfingatására.
Ez a legnagyobb etetés, hogy függetlenek kell lennie ezt mint közgazdász mondom, hiába ezt tanítják az egyetemeken. Szerinted a FED független? Megsúgom, hogy a pénzügyi háttérhatalomak a tuladonosai. Kibaszott sok pénzt bezsebeltek közben Usa meg jól eladaósították.
Persze a FED független az Usa kormánytól, de ugyúgy független az USA lakosság érdekeitől. A FED egy szűk pénzügyi elit érdekeit szolgálja csak senki másét. Én arra voltam kiváncsi, hogy tudod-e kik a FED tulajdonosai?
Van róla fogalmad,hogy 2012-2013-ban mennyit fizetnek vissza Viktorék EU-IMF párosnak ? Ha igen akkor tudnod kell,hogy többszörösét mint amit elkölthettek! /sőt nem is nagyon költöttek,MNB-ben feküdt nagy része tartalékként/
Viszont, amikor indultak a 2010-es választásokon, pontosan tudták, hogy mikor mennyit kell majd visszafizetni. A költségvetési bizottság elnökét - tudomásom szerint - Varga Mihálynak hívták 2010 előtt. Arról sem olvastam, vagy hallottam, hogy amikor 2008-ban, 2009-ben baj volt, akkor a fidesz tiltakozott volna az IMF/EU hitel miatt.
Tényekről beszéltem,amit indulatokkal, manipulációval nem lehet elfedni! Nyilván tisztában voltak,mi következett volna ebből szerinted? Ne indultak volna a 2010-es választáson ?
Csakhogy az ország az nem az mszp és egy párt sem persze!
De ha ezt tudod, akkor azt is tudnod kell, hogy az egész nagy része korábbi hitelek törlesztésére ment, egy része a bankok megtámasztására kellett, a maradék meg az évtizedek óta minden évben meglévő deficitre. Nem csak pogácsát vettek belőle a kormányülésekre...
"sőt nem is nagyon költöttek,MNB-ben feküdt nagy része tartalékként/"
Ezt azért gondold át még.
MOL, RÁBA, Eon ebből lett fizetve, és az adósságnak is volt olyan törlesztője amit ebből a tartalékból fizettek vissza, nem újabb hitelből. Sőt még ezután is marad egy kevés.
Ja csak a pogácsából is sokféle van ám. Hol gázár támogatásnak, hol nyugdíj emelésnek, hol gyógyszerár támogatásnak, hol stadion építésnek, hol közalkalmazotti bérnek hívják. Tovább is van mondjam még?!
"Abban igazad van, hogy amit Matóék csinálnak az Dávid és Góliát harca, de már bizonyították, hogy ilyen felállásban is vannak eszközök a finánctőke megfingatására."
Szerintem ideje lenne befejezni ezt az elborult agyú szélmalomharcot a fiktív ellenségekkel... Úgy mint pl. komcsik, zsidók, tőke, piac, bla-bla-bla.
Ez megkeseredett, saját szerencsétlenségükért a világot okoló lúzerek utolsó menedéke a megőrülés előtt.
MOl,Rába ,Eon nem elkótyavetyélt pénz,/sajnos ezt régebben kótyavetyélték el és mszp-nek hívják őket/ Nincs Európában még egy ország aki így kiárusította volna magát! Stratégiai cégekben szinte mindenhol nagy állami tulajdon van!
Nyugdíjat kihagyhatjuk a felsorolásból,reálértéken csökkent és elvettek egy havit!
Orbán - és a fidesz - működése engem
Che Guevarára emlékeztet: amikor vége volt Kubában a forradalomnak, akkor is szabadságharcolni akart, és szabadságharcolt is tovább...
Nem lehetsz túl öreg,ha ilyen rövid a felsorolás...
De egy dolog vígasztaljon: már csak két nevet kell megjegyezni,hogy a gyerekeidnek el tudd sorolni:Feri,Gordon,Vitya,Matolcsy!
Hát az Eon határozottan annak tűnik, a MOL sem váltotta be egyelőre a reményeket (-30%), azt meg hogy egy kis iparvállalatra mi szüksége egy országnak eddig sem értem. Gondolom ez is stratégiai cég lehet, mert tőkebefektetésként egyelőre 0% hasznot hozott, osztalékot meg sok éve nem fizet. Az érdekes hogy pl. a Közgépet miért nem privatizálják? Évente stabilan 2-3 mrd osztalékot fizet, na abban lenne ráció.
"sajnos ezt régebben kótyavetyélték el és mszp-nek hívják őket/"
A kótyavetyéről jut eszembe. Érdekes lehetne egy összehasonlító elemzés, az említett cégekről és a Közgépről. Csak egy egyszerű aránypárt kellene megnézni. A privatizációs bevétel hogyan aránylik az azóta osztalékként kifizetett nyereséghez. Kicsit torzítana az offshore csatornákon elfolyt pénz, de szerintem így is meglepő lenne az eredmény.
"Nyugdíjat kihagyhatjuk a felsorolásból"
Ugyan ne hagyjuk már ki az egyik legnagyobb tételt, ami évente 1-2 mrd EUR-val növeli az államadósságot. Amit aztán hitelekből kell visszafizetni kamatostól. Vagy Matolcsy előző mesterműve a lakásár támogatás, ami összességében 5-7 mrd EUR-ba került a költségvetésnek. Igaz a bankok jól kerestek rajta, meg a pár tízezer haszonélvező sem panaszkodott még miatta.
Törölt felhasználó2013. 04. 05. 15:08
#151
Az a devizatartalék, aminek egy részét szisztematikusan el fogják qrni, annak árán duzzadt fel, hogy az emberek döntő többsége kevesebbet vásárolt,/ kevés terméket kellett behozni,/ vagyis rosszabb színvonalon élt.
No , innentől egy dolog, hogy ki mennyire qrt el bármit is 2010-ig, meg egy másik dolog, hogy egyre szarabb minden.
Semmi probléma, csak nem érted a hatalommegosztás kérdését.
A FED-et ugyanaz irányítja, aki a jogszabályokat hozza és ugyanez nyírbálja a szövetségi bíróság jogait és ugyanez törvényeket módosít szeméylre szabva a bírósági ítéletek közben és ugyanez akarja birtokolni az időjárást és a híreket is?
Ez több is már, mint a klasszikus hatalommegosztás kérdése... itt már "civil jogokat" sértenek.
na de most már a seggére lehet verni annak is, aztán jön a parketta felszedése, annak az árát is be lehet dobni a gépbe
más: azt mondta ma reggel a rádióban a szájával valamelyik iskolapadból a parlamentbe migrált kis nyomi, hogy a kedvezményes kamat max 2,5% lesz majd cakkumpakk, és amelyik vállalkozás ezt nem tudja kitermelni, annak magában kell keresnie a hibát (volt benne némi szarkazmus, de mindegy is). a politikus kisfiú aki ezt mondta talán nem is sejti, hogy az a pár százalék hitelkamat csökkenés még nem húzza ki a vállalkozásokat a csávából, miközben kemények a bérterhek, a megtermelt áru vagy szolgáltatás terhei, adók tömkelege, a sok szétszabályozott admin kötelezettség miatt meg egy kkv pénzügyi osztálya is min. 3-4 fős, azt is ki tudja kitermelni. és akkor jön a kisgyerek és azt mondja, 2,5% csak a kamat, aki ezentúl nem él meg, az hülye. hát gratulálok neki, meg annak, aki elhiszi.
Nézzük reálisan a helyzetet. Nem hiszem,hogy bárki is azt gondolta volna,hogy ezzel a hitellel megoldottuk a világ összes problémáját. Lehet mindenben a rosszat keresni,de nem biztos,hogy ez célravezető álláspont.
Nem kell túlragozni a dolgokat,ezért én csak két számot írnék, 2% vagy 8% jobb a kkv-nak hitelkamatra?
/+ kezelési költségek mindkét esetben felmerülnek/
Én a 2%-os hitelt választanám ! :))
" Nem kell túlragozni a dolgokat,ezért én csak két számot írnék, 2% vagy 8% jobb a kkv-nak hitelkamatra? "
Csak hogy a fő kérdés nem ez, hanem sokkal inkább az, hogyan használják fel a pénzt.
Ha értelmes üzleti célú befektetés lesz belőle hajrá!
Viszont ebben az országban nem elhanyagolható az esélye annak sem hogy baráti cégek, vállalkozók pl. a takszövökön keresztül felveszik a pénzt és mondjuk "akciós" 4-5% kamat mellett beparkolják betétbe. A két szélsőséges eset között meg ott van még egy sor lehetőség.
Én azt tudom,hogy a nyugdíjasokat érte kedvezőtlenül a 13. havi elvétele és nem a Fideszt. Nem beszélve arról,hogy nem csak az általad hívőnek nevezettektől vették el!
Egyébként a nyugdíjat csak azért említettem külön,mert szerinted annak szinten tartására is kellet az IMF hitel!
/ezt nem nevezném plusz kiadásnak/
mondjuk, hogy a vállalkozások csoportja itthon ma egy nagy megrekedt állóvíz, és ahhoz, hogy mozgásba jöjjön, le kell bontani a gátat. a gát ma 5 méterrel magasabb, mint a vízszint.
nos, jön a kancsal gátőr és kirendeli a közgépet, hogy adóforintokért cserébe toljon már le egy vagy két métert a gátból.
kétféle álláspontot képviselünk: az enyém az, hogy nem kell ettől csodát várni, a tiád az, hogy jobb egy 3-4 méteres gát pluszmagasság, mint egy ötméteres. hát, valóban jobb.
Megéri a befektetés, mert több fronton is osztályharcot indítanak egy ilyen lépéssel.
- lesz az alacsony kamatos vállalkozó <> magas kamatos
- nagylelkű nemzet <> ingyenélő vállalkozások
- nagylelkű nemzet <> mocskos bankok (akik esetleg visszautasítják az ingynepénzt is, mert nem elég nekik a haszon... de, ha még nem is, akkor is)
" Egyébként a nyugdíjat csak azért említettem külön,mert szerinted annak szinten tartására is kellet az IMF hitel! "
Nem! Az IMF-hez csak bajban levő, piacról már finanszírozni képtelen országok fordulhatnak. Az odáig vezető út egyik állomása volt pl. a 13. havi nyugdíj bevezetése. És itt most ne kelljen már felsorolnom egy végtelen hosszú listát a honi elit balf@szkodásáról, mi minden vezetett még odáig, mire az IMF maradt nekünk.
Egyébként ha a nyugdíj a vesszőparipád, Vakmajom feltett ma egy beszédes táblázatot e tárgykörben. Elgondolkodtató.
"Eurostatos statisztika arról, hogy egyes országokban milyen korcsoportokokat mennyire fenyeget a szegénység. Ami Mo.-t illeti, egyre inkább látszik, hogy a közvélekedéssel szemben, ami inkább egy korrábbi állapotból indul ki, a mélyszegénység már nem az időseket, hanem leginkább a gyerekeket fenyegető probléma. Az idősek érdekérvényesítő képessége sokkal jobb, többen is vannak és szavaznak, sokkal nagyobb szavazótömböt képviselnek."
" A közgép viszont nem kkv,úgyhogy nem hiszem,hogy erre pályázna."
Tegye fel a kezét aki a szűkebb lakókörnyezetében nem ismer legalább 1-2 céget, vállalkozót, amelyik direktbe van kötve az önkormányzati cicire!
Na ők a célközönség. A Közgép már más ligában játszik. Ő az MFB didikre van csatlakoztatva. Annyi közbeszerzést nyert hogy már nem bírta forgóeszközzel.
" A Nemzetközi Valutaalap Kormányzótanácsában Simor Andrást váltja Varga Mihály, a Magyarországot képviselő helyettes kormányzói tisztségben. " link
Az természetes, hogy az olyan intézményekben, ahol eddig is az NGM képviselte Magyarországot váltás volt.
Az viszont beszédes, hogy még a gyűlölt Simorra is rá merték bízni az IMF képviseletet, de Matolcsyra nem.
Egyre inkább kezd az az érzésem lenni, hogy az MNB-t egy luxus elmegyógyintézetnek rendezik be. Ketteskének kialakítottak egy gumiszobát, és ahová még elengedik, oda is csak ápolók kíséretében.
Ez viszont jó jel, felismerték a képességei határát.
Dialektikusan nézve mindenképpen jó döntés volt. Mert ugye megtehették volna, hogy a teljes jegybanki tartalékot betolják CBA, Simnicska , és hasonló csókosoknak. Ehhez képest, hogy a 3 milliárd egy részét hagyják " elfagyizni" a pór népnek, / na ,azért a nagyobb falatok itt is a jó barát vállalkozóknak jutnak/ szóval, ez relatív örvendetes.
Jobban hátralépve, és onnan szemlélve , gazdasági haszna abszolut semmi nincs.
Kollégák ez csak szerintem egy első bemelegítő lépés volt az MNB-től, ami a piacok tesztelésére szolgált. Innét fognak jönni a keményebb intézkedések, jobb óvatosnak lenni...
Milyen érdekes , amikor ezt írtad, pont egy barátommal beszélgettünk ugyanerről, hogy ez volt a teszt, " nem kell félni idióta matolcsy bácsitól"
Dehogy nem kell...
Jelen pillanatban már az ilyeneknek is van gazdasági haszna: lásd rossz tanuló csinál valami kevésbé rosszat lélektani előnye.
Persze a legjobb (kormánynak) benne az, hogy a kormány nyithat néhány újabb osztályfrontot. És lássuk be jó pár évig kiválóan el lehet terelni a nagyközönség nagy részének a figyelmét az ilyeneknek mindenről.
Törölt felhasználó2013. 04. 06. 14:22
#188
A rezsicsökkentés második üteme: kevesebb szolgáltató kell
Kósa Lajos szerint a kormányoldal a rezsidíjak közötti területi különbségek mérséklésével kívánja folytatni a tízszázalékos rezsicsökkentést.
hirdetés
Így szerezhetsz pénzt lakásvásárláshoz!
hirdetés
A Fidesz alelnöke erről a Hír TV Péntek8 című műsorában beszélt, hangsúlyozva, a rezsicsökkentés második üteme várhatóan tovább tart, mint az első, mivel ahhoz csökkenteni kell a szolgáltatók számát. Mint mondta, jelenleg tízszeres különbségek vannak a legalacsonyabb és a legmagasabb rezsik között, ami alapvetően a rossz szolgáltatói struktúrára vezethető vissza, túl sok a szolgáltatók száma.
Kósa Lajos példaként említette a vízszolgáltatást, a Fidesz azt szeretné, hogy a mai 350 szolgáltatóból csak harminc maradjon. A politikus szerint ugyanis így felesleges kiadások lennének megspórolhatók, ezt érvényesíteni lehetne a vízárakban, ráadásul a vízbázissal is hatékonyabban lehetne gazdálkodni.
Na erről beszéltem minden terv szerint alakul. Természetesen Matolcsy tervei alapján.
Szép kis mutatvány lesz ez a szolgáltatószám csökkentés.
Ezekkel a centralizált, komisszáros törekvésekkel a legszebb Sztálini/ lenini/ álmok idéződnek elő.
Azt hiszem, komoly részt vállalhatunk Európa történelmi szórakoztató iparában.
Jól tájékozott barátunk spontán merevedését gondolom az sem gátolja, ha megtudja, a vízközmű társulások jelentős része a millióegy önkormányzat kezében van.
Pont ezért nem olyan aktívak a fiúk a rezsicsökkentésben ezen a területen. Itt ugyanis a saját polgármestereiket kellene rávenni, az önkormányzatok költségvetésébe betervezett pénzekről való lemondásra. Ez amolyan öntököndöfés féleség, ezért nem is lelkesednek annyira mint a más zsebében turkálásért. A végén még az önkormányzati vízközmű cégekbe menekített elvtársak fizetési borítékja is elvékonyodna. Na azt már nem! Nem elvtársak!... illetve elvtársak, de ezt nem lehet (by Hofi)
Törölt felhasználó2013. 04. 08. 12:03
#195
Király Júlia lemondott egyből erösödött a forint. Az iylen pancserek mint király nagyok sokat ártottak az országnak.
Szép volt Mató már 297 alatt a forint 270 meg sem állunk.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.