Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
elemezd ki nekem, ha ráérsz és értesz hozzá miért erősödött, mindenki, mi meg gyengültünk? együtt megyünk a régióval egy 80%on belül. https://imgur.com/a/sBWSaxM
akkor csak magyarázd el miért jó ez a népnek! szerinted nincs túl nagy eltérés a régiós társak és magyarok között? jól látható a régiótól való leszakadás 2010től indult és 10 év alatt nem lehetett tenni semmit "Soros" ellen miközben a kancsesz azzal büszkélkedik mekkora árfolyamnyereséget ért el a fosint gyengítésével. Akkor szerinted ki gyengíti a hortobágyi csüngőhasú betyár tallérunkat?
Idézek:MAGYAR ABSZURD! "Azért ez egy nagyon furcsa ország. Száz év távlatából kiderül, hogy a vesztes háborúit is megnyerte. Vezére nemzeti egységre hivatkozik akkor, amikor a nemzet még soha nem volt ennyire megosztott. Ebben az országban semminek nincs gazdája. A külügyminiszter vásárolja a lélegeztetőgépeket. A belügyminiszter irányítja az egészségügyet. Az országos tisztifőorvos egyik nap bezárat egy kórházat, amit másnap az agrár miniszter kinyittat. Az
alaptörvényt, ami megbélyegzi a másságot, egy meleg férfi írja, akit
miután elfog a rendőrség egy hátizsák kábítószerrel, Petőfi-díjat kap. A színművészeti egyetem élén egy gépesített lövész áll. A miniszterelnök helyettes háziállatokra vadászik. A keresztény erkölcsiség jegyében kurvákat dugnak egy adriai jachton. A miniszterelnök katonai géppel jár focimeccsekre, a kormánytagok pedig helikopterrel ebédelni. Törvényben szankcionálják a kábítószer fogyasztást, de az orruk alatt mindig ott van egy diszkrét fehér csík. Ahol a szövetségeseiket ekézik, de az állítólagos politikai ellenfeleiket dicsőítik. Ahol tízparancsolattal gyógyítanának, de a pápáról azt állítják, hogy egy demens vénember. Ahol úgy indítanak egy zöld város projektet, hogy kivágnak egy erdőnyi fát. A minimálbért megadóztatják, de a százmilliókat kereső focistáknak adómentességet biztosítanak. Ahol
habzó szájjal kommunistáznak, de szinte nincs olyan kormánytag, aki ne
lett volna tagja az egykori állampártnak, vagy a KISZnek. Ahol az ország leggazdagabb embere olyan buta, mint a s**g. Ahol szemérmetlenül hamisítják a híreket és a történelmet. Ahol stadionokat építenek iskolák és kórházak helyett. Ahol minden héten áldozatul esik egy nő a családon belüli erőszaknak. Ahol háborús bűnösöket rehabilitálnak és emelnek be a nemzeti alaptantervbe. Ahol vannak százmilliók egy diktátor étkezővagonjának a felújítására, de nincs egy fillér sem a független színházak működésére. Ahol egy politikusnő arra szólítja fel a nőtársait, hogy merjenek kicsik lenni. Ahol az emberek megkérdezése nélkül egy bombagyárat építenek a kertjük végébe. (kinek stadion, kinek bombagyár) Ahol - miközben több százezer munkahely megszűnik, azt kommunikálják, hogy egyre nőnek az átlagfizetések. És ahol ezt még kétmillió hülye mindig fenntartás nélkül elhiszi..."
A politikusok addig nem hagyják abba a "támogatások" rendszerét amig a választók nem jönnek rá miért toporognak vagy csúsznak le. Én speciel nem tudom kit és miért támogatnak nálunk 1000 milliárdokkal a világban pedig 1000 milliárd dollárokkal. A végén pedig az államnál landol az adósság azaz eltűnik a giga pénz
Hány éve halljuk ? Élénkítés,lazítás,támogatás. Szerintem 10 éve minimun pedig a gazdaságok az elmúlt években a csúcson voltak,tőzsdék is. Magyarországon pedig a duplája. A ft semmivel nem tart lépést
minden adat a kezükben van. mindent tudnak az emberekről. esélytelen lázadással negbuktatni ezt a rendszert. az utóbbi 12 evben pedig rájöttek, h pénznyomdával minden "megoldható". ennek a rendszernek saját magát kell felemésztenie, de eh még nagyon messze van. sajnos. nem csak Mo-n, hanem worldwide.
Nem ezt hiszik, amit felmondtál, hanem ennek az ellenkezőjét! Soha nem lesz ez az ország olyan, amilyennek leírtad! Összegyűjtöttél néhány baromságot sorrendbe raktad, és minden háborút elvesztettél. Mégha a pénzügyi dolgokat hoztad volna ebben a topikban, de inkább egy propagandista elvet reklámozni az a kötelező! felmondás! Ezek a "történetek" bárhol a világban, bármely államban előfordulhatnak! A diktálók diktároroznak!
Surányi: eltűnt 2 ezer milliárd forint, miközben sok százezer család jövedelem nélkül van
Kardos Ernő | 2020. december 29. 12:49
„A mi Gyurinkat a tények nem zavarják”
kommentálta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a
jelenleg hivatalban lévő utódjának optimizmusát.
Matolcsy György ugyanis – bár a kormányt időnként bírálja a helytelen
válságkezelésért – a gazdaság állapotáról folyamatosan győzelmi
jelentéseket fogalmaz, miközben a költségvetési hiány még soha nem volt
olyan magas, mint az idén és jövőre. Surányi az ATV-ben azt is elmondta, hogy ráadásul nem teljesen világos, hogy hová tűnt 2 ezer milliárd forint.
Miért a Ft mindig a leggyengébb ? Ha kimegy dolgozni valaki annak jó vagy az exportosoknak de miért Mi hagyjuk itt az országot és miért Mi dolgozzunk olcsón exportra ?
vegyetek fel hitelt, csokot... Eltolcsy+köpcös
hitelből mutatja meg, hogy lehagyhatjuk a világot, és még 2,1427556%-al
éves szinten hozzuk be a földönkívüli élőlényeket is!
Olcsó a hitel hát jól fel kell venni, majd az árfolyamveszteséget, meg a többi bukót majd nyeli a bank ugye? Mert ő hülye, mi meg okosak vagyunk ugye?
Ja nem!
„Hogy milyen mértékben, az bankonként és
kölcsönönként eltérő. A különböző hiteleket összehasonlító portálok
számításai alapján azonban a nem akciós thm egy 2 millió forintos
személyi hitelnél akár 20 százalék környékére is megugorhat, a törlesztőrészlet pedig a mostani nagyjából 32800 forintos szintről (ez szinte minden banknál pontosan ugyanennyi) 46 ezer forintra is felszaladhat.” https://24.hu/belfold/2020/12/29/thm-plafon-kolcson-adossag-most-jon-a-feketeleves-durvan-no-tobb-hitel-torlesztoreszlete/
NE-HAHI- nemzeti -hajrá hitel Együtt új csúcsokra megyünk!!! Ha nincs pénzünk vegyünk fel hitelt, na az megoldja problémáinkat! Ne csak addig nyújtózzunk, amíg a takarónk ér! Véletlenül sem! Ha nincs rá, kérjünk kölcsön, mert a törlesztőre majd lesz.Max 50%-al többet fizetünk érte. Kinek okoz ez problémát? !!!MOST KELL, HA NEM IS FÉR BELE!!! No a számlát kezdik benyújtani.
Egymillió
forintos személyi hiteleknél akár 25 százalék körüli thm-mel is
kalkulálhat az ügyfél januártól, ami 45-50 százalék körüli
törlesztőrészlet-emelkedést hozhat magával, de 5 millió forintos
személyi hitelnél is van olyan bank, amelyik jövőre 40 százalékkal emeli
a részleteket.
Érdekes Surányi is jónak tartott bizonyos pénzosztogatást Amerikában fogyasztás ösztönzés címén. Eszükbe sem jut ezeknek a sok káros mellékhatás. Infláció,környezetszennyezés,ingyenélés,munkakerülés és pénz újra és újra stimulálásának szükségszerűsége
http://www.zsiday.hu/blog/ilyen-lesz-2021 "Azt hittétek, hogy 2020 durva volt? Ugyan már, 2021 sokkal súlyosabb lesz! Le is írom napra pontosan, hogy mi fog történni: 2021
január 8: Angliában újabb mutáns koronavírus jön létre, amely már
ránézéssel is terjed. Az országok lezárják határaikat, és függönyt
húznak Angliára néző partjaikra, hogy még véletlenül se kaphassák el.
Természetesen a karantén sikertelen, a vírus az egész világon terjedni
kezd. Közben Anglia éhezik, Skócia pedig kikiáltja függetlenségét. A
font árfolyama mínuszba esik minden devizához képest, a részvénypiacok
összeomlanak.2021 január 11. Magyarországon az új vírustörzs villámsebes fertőzése miatt a rendkívüli állapotot meghosszabbítják Bicskéig. Orbán
Viktor mindenkit megnyugtat, hogy akár 100 000 kórházi ágy is
rendelkezésre áll, ha kell, mert az állami kórházellátó megrendelt
ennyit az IKEA-tól darabonként 5 millió forintért (később kiderül, hogy
emeletes ágyakat rendeltek véletlenül). A forint erősödéssel reagál a
hírre."...
ismét jól teljesítünk, jócskán lemaradva a régiótól, szerintem 400as eurónál 30% forgalomcsökkenésnél is hozható lenne az 5%os növekedés https://imgur.com/a/gjt0r8V **** A délafrikai rand ...basszus arra tapadunk együtt mozgunk vele, EZ DURVA https://imgur.com/a/toiyDWV Ez LETT az ETALON
2002-től napjainkig https://imgur.com/a/9XcX8MD
eurhuf 50,81% (gyengült) eurpln 12,37% (gyengült) eurczk - 16,48% (erősödött) eurhrk - 1,66% (erősödött)
az elég beszédes, hogy 2002 óta majd 51%ból 35%ot az elmúlt 100év legsikeresebb 10 évében gyengült a legnagyobbat ;)
Az alábbi kis táblázat is mutat valamit:
2002-10 2010- 2002- eurhuf 8,52% 35,03% 50,81%eurpln 9,16% 16,38% 12,37% eurczk -19,93% 1,52% - 16,48% eurhrk - 1,21% 4,06% - 1,66%
valami nem hagyja a fo$rintot erősödni, vajon mi(ki) lehet az? https://imgur.com/a/7ZFBW1L eurhuf 0,56% gyengüléseurczk -0,30% erősödés eurpln -0,61% erősödés eurzar -0,80% erősödés (dél afrikai rand)
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.