Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
"Tudomásom szerint régi tartozásról van szó,amikor az önkormányzat még nem volt tulajdonos."
Értem. Tehát ha a pápai hús cég tartozik a gazdáknak, arról nem tehet a tulajdonos önkormányzat.
Ha a Hajdú-Bét tartozik a gazdáknak, akkro arról nem csak a tulajdonos cég tehet (amelyik szintén már az adósság keletkezése után vette a céget), hanem annak később kinevezett vezetője (Bajnai) személyesen tehet.
Ez pont megint az, amiről beszéltem: elfogultság. Hívhatod még kettős mércének is.
Azért vette meg,hogy megmentse a felszámolástól,nem utolsó szempont volt a dolgozók tucatjai munkahelyének megmentése!
Amellett törekszik a megegyezésre.
"Azért vette meg,hogy megmentse a felszámolástól,nem utolsó szempont volt a dolgozók tucatjai munkahelyének megmentése!
Amellett törekszik a megegyezésre."
Pont ezt akarta tenni a Wallis is a Hajdú-Bét-el...
"A Wallis még 1998–99-ben, Bajnai Gordon vezérigazgatósága előtt lett a Hajdú-Bét Rt. többségi tulajdonosa. A cég a víziszárnyaspiac összeomlása miatt 2003-ban – a megmentésére tett többszöri tulajdonosi próbálkozás ellenére – 5,5 milliárd forint adósságot hátrahagyva csődbe ment."
forrás: wikipedia
Megismétlem, tehát szerinted ha a pápai hús cég tartozik a gazdáknak, azért nem felelős a tulajdonos önkormányzat, ha a Hajdú-Bét tartozik a gazdáknak, azért felelős a tulajdonos cég később kinevezett vezetője? Ugye így gondolod?
1. 70%-ban "szeretne". De még nem fizetett.
2. Nem válaszoltál a kérdésemre.
Felteszem a kérdést mégegyszer.
Ha a pápai hús cég nem fizet a gazdáknak, azért szerinted nem felelős a tulajdonos önkormányzat, ha a Hajdú-Bét nem fizet a gazdáknak, akkor azért felelős a tulajdonos cég és személyesen a később kinevezett vezetője is. Így gondolod?
Olyan hangnemet ütsz meg az írásodban mintha te lennél a bíróságon a bíró én meg a vádlott.Ha megkérhetlek vegyél vissza egy kicsit.:)
Vagy beszélgess magadban mert én erre nem vagyok kíváncsi.
Micsoda meglepetés, hogy nincs válasz. Mondjuk a sakkban se lehet a matt után lépni...
Törölt felhasználó2013. 05. 30. 18:13
Törölt hozzászólás
#813
Törölt felhasználó2013. 05. 30. 18:14
Törölt hozzászólás
#814
Törölt felhasználó2013. 05. 30. 18:20
Előzmény:
törölt hozzászólás
#815
Te is válaszolhatsz:
Ha a pápai hús cég nem fizet a gazdáknak, azért szerinted nem felelős a tulajdonos önkormányzat, ha a Hajdú-Bét nem fizet a gazdáknak, akkor azért felelős a tulajdonos cég és személyesen a később kinevezett vezetője is. Így gondolod?
Ugye arra gondolsz, hogy a felszámoló egy fillért sem fizetett? A felszámolást pedig pont a termelők kezdeményezték, aztán sorrendben megkapta a pénzét az APEH(!), a bankok, a munkavállalók egy töredéket a beszállítók pedig összesen 100 millió Ft-t. De mindezt a felszámoló vezényletével.
"Bár a bábolnai üggyel példálózott, nem mondott benne igazat az egykori elszámoltatási kormánybiztos Budai Gyula, emiatt bocsánatot kell kérnie Tátrai Miklóstól - írja a bírósáég döntését ismertetve a pénteki Népszabadság.
Az M1 és a TV2 esti híradójában, saját költségén megjelentetett közleményben kell bocsánatot kérnie Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztonsnak Tátrai Miklós volt MNV-vezértől - írja a Népszabadság a bíróság döntésére hivatkozva. A lap felidézi, hogy a bábolnai ménesbirtok felszámolásával kapcsolatos állítólagos pénzügyi visszaélési ügyben Budai azt állította, hogy Tátrai magánszámláin kötöttek ki az üggyel kapcsolatos pénzek, a bíróság azonban jogerősen kimondta, hogy Budai nem mondott igazat, egyetlen fillére sem került illetéktelen bankszámlára. Tátrait egyébként a Bábolna-ügy büntetőszakaszában első fokon felmentették. Budai korábban a bábolnai ügyet az elszámoltatás legkonkrétabb eredményének nevezte"
Igencsak röhejes, hogy mikor pénznyelő (de bárki más is) rákérdez arra a baromságra, amit TI írtatok le fél perccel előtte, már egyből az ÁVH-nak nézed :DDD Bár igaz, érvek nélkül korlátozottak a lehetőségeitek. ;))
Nem véletlen, hogy a vezér sem merészkedik soha olyan helyre, ahol nem 100%-ig a csókosaival van kitöltve a terem. Nehogy esetleg valaki feltegyen olyan kérdést, ami nem volt előre egyeztetve.
Kiváló követői vagytok ebben is. :DDD
Úgy tudtok terelni, ha kicsit korábban éltek, J Attila tuti nem "vadakat terelő juhász"ról, hanem "vadul terelő fideszes"ről írt volna :))
link
'...beruházások volumene 2013 első negyedévében 8,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva...'
ez is egy remek hír(?), csak a matócsi féle unortodox szemüveget kell hozzá felvenni...(?)
Már 4,5%-on az alapkamat és az euro már 285 forinton áll."
Hol vagy kubibubi?
szólj a Mesternek, hogy valami gáz van a matekban... link
mi ez a 296-os juró? csinálj már vmit, én csak bennetek bízok:))))hajrá magyarország, hajrá fradi, hajrá felcsút.....
És, szerinted hogyan kellett volna bánni velünk az EU-nak? A belépésünk óta (2004) túlzottdeficit eljárás alatt voltunk, és a 2010-es választások után - a válság közepén - Viktor azzal az ötlettel ment Merkelhez, hogy 7%-os hiányt szeretne...
"A nemzetgazdasági beruházások első negyedévi, az előző év azonos negyedévéhez viszonyított
8,7 százalékos visszaesésén belül az építési beruházások jelentősen, 19,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól."
Durva.
Orbánék azt hitték, hogy feltalálták az aranytojás tojó tyúkot és bármikor, akármekkora különadókkal terhelhetik a gazdaság tetszőleges szektorát. És mindez ingyen pénz, nincs következménye.
Mire gondolsz?
Levitte 16%-ra az SZJÁ-t, 10%-ra a TAO-t.
Tehát ki ágyazott meg a 7%-os hiánynak?
Az csak a kamu szöveg volt (olyasmi mint később a nem létező 10 pontos IMF-lista), amit a hívek csont nélkül beszoptak, és még mindig szajkózzák.
Fel tudnál sorolni mondjuk 5 csontvázat, ha már itt tartunk?
A csontvázakat már két évvel ezelőtt felsorolták,nem ötöt,sokkal többet. egyébkén semmilyen felkérést nem fogadok el,és nem is kérek senkitől.
Ha valaki kimaradt az időbeli tájékozódásból,forduljon a statisztikai hivatalhoz!
/vagy a sóhivatalhoz/
Egy csontváz sem volt, amely igazolódott volna. Ezért kértelek, hogy ha te tudsz ilyenről, azt írd már ide.
A 16%-os SZJÁ-ra és a 10%-os adóra nem kívánsz reagálni?
Figyelj, ha beszélgetni jársz ide, akkor add meg a tiszteletet a beszélgető partnereidnek, és válaszolj a kérdéseikre. Ugye te sem gondolod komolyan, hogy én (vagy bárki) keressem meg az állításaid igazolását.(Annál is inkább, mert annak még csak-csak található nyoma, hogy két éve mit hazudoztak össze mindenféle csontvázakról, de azóta eltelt két év, most már időszerű lenne beszámolni elmarasztaló ítélettel lezárult ügyekről) persze, ha csak azért jársz ide, hogy időnként beleböfögd a topikba a rádbízott fidesz propagandát, akkor persze senki nem vár el tőled ilyesmit.
"A nemzetgazdasági beruházások volumene az idei első negyedévben a várt szerény bővülés helyett még a tavaly év végi esésénél is nagyobbat csökkent. Valószínűleg a gazdaság még nem érte el a gödör alját, sőt, különösen aggasztó hír, hogy közel 3 év után először a feldolgozóipar is mínuszba fordult." Napi Gazdaság
Újabb remek hír a "zseni" teljesítményéről.
Ő és kis gazdája valóban zseniális teljesítményt nyújtanak az ország tökretételében, de én ehhez nem tudok gratulálni. Remélem 2014-ben buknak és utána egy kellemes cellában terjesztik tovább a nézeteiket.
Az a bizonyos 7% Viktor terve volt 2010 tavaszán. Haknizott is vele egyet Merkelnél, de azonnal belefutott egy pofonba. Ugyanis közölték vele, hogy szó sem lehet róla, folytassa a 3% megközelítését (amit Bajnaiék elkezdtek).
Matolcsy legyek ha értelek benneteket!
Most komolyan mit vártok? Teljesen más koordináta rendszerben léteznek. Amit az éppen ügyeletes narancshíradó bemond, azok a tények, minden ezzel ellentétes állítás hazugság.
"Az átlaghoz képest is nagyot estek az energiaipar beruházásai, az idei adat 30,5 százalékkal lett kisebb az előző év azonos időszakához viszonyítva, amit a hálózatbővítések, -fejlesztések mérséklődése okozott.
A beruházások elmaradása nagy valószínűséggel a rezsicsökkentés következménye. A cégek így ellensúlyozzák a kötelező árcsökkentés miatti profitkiesésüket. Amint azt korábban megírtuk két év alatt 100 milliárd forinttal fogták vissza beruházásaikat a cégek a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint: 2010-ben még 246,7 milliárdot fordítottak hálózataik modernizációjára, tavaly már csak 147 milliárdot."
Ebben az a jó, hogy pár év távlatában tönkremennek a szolgáltatók hálózatai, és nem lesz szolgáltatás. Az lesz csak az igazi "rezsicsökkentés"!
Már megbocsáss, de úgy viselkedsz, mint egy sutyerák paraszt. Nem tudom képes vagy -e felfogni, de ezzel a magatartással csak ártassz mindannak amit terjeszteni szeretnél. (Vigyázz, mert ha te nem is, a megbízóid még észrevehetik!)
2-3 óra várakozás után - miután az ellenkezője nem nyert bizonyítást -,konklúzióként elmondhatjuk, hogy csontvázak nem voltak, a mindenféle új és brutális mértékű adó pedig jórészt az egykulcsos SZJA miatt kellett.
Matolcsy a jövőről beszél a szerző pedig az elmúlt adatokra hivatkozik.:)
Végső soron mindegyiknek igaza lehet.
Drukkoljunk neki,hogy Matolcsynak is bejöjjön mert ha nem az nekünk lesz szar!
A teljes igazságot mi sosem láttuk és nem is fogjuk de mivel egy országban élünk én annak örülnék ha sikereink lennének,mert az mindenkinek jól jönne!
Kampányolni meg ráérünk közel egy év múlva.:))
Mit szólhatnék? Természetesen nem örülök neki azért is írtam az előbbi hsz.-ben,hogy én a sikereknek örülnék.
Viszont nem lőcsölnék mindent Matolcsyra mert ha tetszik ha nem válságban vagyunk még mindig és nem csak mi hanem Európa 90%-a!
Igen a sikereknek mindenki örülne, de a szomorú az h a Fidesz hazugság propagandát folytat, és csak rosszabbodik minden. Ezt látni, és ezt mutatják a tényszámok is. Lehet drukkolni, de ez másról szól..
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.