Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
"Van válaszom lehet, hogy volt hozamgarancia, de szart se ért az egész rendszer rossz volt"
Indoklás? Semmi? Csak mert te vagy Selmeczi az mondta? Ez egy gazdasági fórumon kevés.
"mert sok ember ebben a rendszerben nem kapott reálhozamot."
1. 2010-ben egy válság után szűnt meg a rendszer.
2. Most kap mindenki reálhozamot? Még az infla tartása azaz a 0 reálhozam SINCS garantálva. Kitolódott a nyugdíjkorhatár és a fenntarthatatlan rendszer miatt erősen kérdéses, hogy mi lesz 5-10-20 év múlva. A reálértékre nemhogy garancia nincs, hanem a fenntarthatatlanság miatt biztosan számolhatsz azzal, hogy kevesebb lesz.
Olcsóbb lett volna 1 nagy mint több kicsi. Nyugodj meg MNYP-ban is sok adat tünt el, tudom mert 1 évet dolgoztam az Allainz MNYP káosz volt a bavallásokkal öszevissza küldtér és könyvelték.
"Mi értelme évente milliárdokba kerülő aparátust üzemeltetni, amikor simán lehetet volna azt is csinálni, hogy legyen mindekinek egyéni számlája az állami nyugdíjfolyosítónál(tehán nem profit orientált pénzügyi cégeknél) és az ottani pénzt csak kizárólag állampapirokab rakták volna."
Meg lehet ezt is tenni, de:
1. Ami állami, az bármikor tollvonással visszavonható. Mint látjuk, trükkel még a magántulajdon is megszerezhető. Szerinted 2008 után mi lett volna az egyéni számlákkal, ha kell a pénz?
2. Az állam apparátusa is pénzbe kerül, ha ott egyéni számlát és kötvényt kezelnek, akkor az pontosan ugyanolyan apparátust igényel, mintha ezt a piac végzi. Ilyet én is tudok írni, pl. minek annyi bolt, áruljon mindent az állam, nem igaz?
Nekem nem úgy tünt el. Korábban már meglévő adatokról van szó. Szerencsére 2 évente lekértem a nyilvántartott adatokat és az előző lekérésnél még ők igazolták.
Most "lázasan" keresik hova tünt.
Képzeld ha vagyont is kezelnének:((
Tavaly az anyósom is beadta a nyugdíjkérelmét. Megvolt a 40 éve, sőt több is. De, kiderült, hogy van kb. 3 év, minek egy részét nem hajlandók elfogadni (a 90-es évek elejéről-közepéről), mert állítólag a cég nem utalta át a tőle levont járulékokat. A céget azóta felszámolták. Hiába mutatta, hogy neki meg van a szerződés, és az alapján levonták tőle az összeget, nem fogadták el.
És, most jön a csavar: azt mondták neki, hogy ha be tudja mutatni a 20 évvel ezelőtti havi fizetési-bérszámfejtési papírjait, akkor elfogadják! Ezek persze, már nincsenek meg...
Nem tudom, mi nem érthető azon, hogy akik visszaléptek, azok semmiért kaptak pénzt. (Nem végeztek munkát, nem mondtak le semmiről az állammal szemben, -az állam szerint nem magántulajdonról mondtak le-)
Semmi olyan tulajdonságuk nincs, ami ne lenne meg pl. nekem, aki ugyanolyan mértékű nyugdíjjárulékot fizettem, és ugyanannyi nyugdíjra vagyok jogosult mint ők.
Persze, hogy nem az a baj, hogy hozamot termeltek a pénztárak, hanem az, hogy a kormány pénzt osztogat adómentesen a semmiért.
Az "ONYFKIERT_kerelem" nyomtaványon lehet kérni a nyilvántartott adatokat. Mindenkinek csak ajánlani tudom.
Nekem a 2 éve még meglévő adatok tüntek el.
Szerencsémre 2 éve hivatalosan igazolták hogy minden rendben volt.
Nem a kormány osztogatta. Volt egy magánszámlájuk, amit bedobtak a közösbe. Megkapták a reálhozamot. Ha erőszakkal államosították volna és elveszik a reálhozamot, az beláthatatlan piaci és jogi követkeményekkel járt volna.
A nem végeztek munkát szövegre meg: ha a pénzedet valahova befekteted, azt azért teszed, mert elvársz érte valamilyen hozamot. Aztán ebből vagy lesz valami, vagy nem. Komolyan egy tőzsdei fórumon kell ezt magyarázni? Te miért tőzsdézel? (ha tőzsdézel egyáltalán)
Az a baja, hogy ő nem volt MNYP-tag, és ezért nem kapott reálhozamot Ezért legyártott egy olyan eszmét, miszerint jelenleg ugyanabban az állapotban van, mint a korábbi MNYP-tagok, viszont ő ezért nem kapott semmi plusz pénzt, zehát hátrány érte.
Tényleg nem értesz, de mindegy. Szerintem a manyup pénz azért lett az övék, mert -önként vagy törvény által kötelezve, ez most mindegy,- lemondtak az állami nyugdíjuk 25%-ról. Ezért illette meg őket a manyup pénz és annak hozadéka. Azzal, hogy visszavették a 100% nyugdíjra való jogosultságot (és a manyup-ban töltött időre vonatkozó szolgálati időt figyelembe véve visszamenőleges hatállyal) érzésem szerint (és itt az "érzésem" fontos)visszamenőleges hatállyal elvesztették a jogukat a manyup pénzre, és annak hozamára, azon belül reálhozamára is. Így ugyanis a nyugdíjrendszerhez való viszonyuk szempontjából eltűnt a különbség köztük és azok között, akik sohasem voltak manyup tagok.
"visszamenőleges hatállyal elvesztették a jogukat a manyup pénzre"
Rosszul értelmezed a helyzetet. Az állam '97-ben hozott egy szabályt. Majd 2010-ben hozott egy másikat. Mivel VISSZAMENŐLEG a '97-es szabályt nem válatoztathatta meg, mert ilyen a jogban nincs és erőszakkal államosítani se lehet, azt tehették, hogy a jövőre nézve megszüntették az MNYP befizetéseket. És a meglévő pénzt pedig zsarolással szerezték meg, a számlatulajdonosokat megfenyegették, hogy a teljes állami nyugdíjat bukják, ha nem lépnek vissza. Ezért aztán visszaléptek. A visszaléptetésnek feltétele volt a reálhozam kifizetése.
"Így ugyanis a nyugdíjrendszerhez való viszonyuk szempontjából eltűnt a különbség köztük és azok között, akik sohasem voltak manyup tagok."
Ez így igaz. De jogilag a volt valami, majd újra nem lett és a sose volt nem ugyanaz. A kettő között pedig azt történt, hogy volt, akik reálhozamot értek el.
"Az "ONYFKIERT_kerelem" nyomtaványon lehet kérni a nyilvántartott adatokat."
És, ezt mikortól érdemes kérni? Nekem most van - szerintem :) - 25 év munkaviszonyom, de ugye még majdnem ugyanennyi hátravan a nyugdíjkorhatárig (68 év).
Ha én adok neked 1 milliót. Majd te azzal tőzsdézel és lesz belőle 2. Majd én az 1 milliós pénz ajándékba adását megtámadom és visszakérem, akkor az eredeti állapot helyre áll. Neked mégis lesz 1 milliód, az a hozam, amit időközben kerestél vele.
Nagyon leegyszerűsítve arról van szó szerintem, hogy a reálhozam adómentes kivételének a lehetősége volt a mézesmadzag. Ne feledjük közvetlenül a válság után voltunk, sokan az adósságaik átmeneti finanszírozása, és/vagy a munkahely elvesztése miatti átmenetinek gondolt pénzzavarban voltak. Így sokan önként lemondtak róla. A törvény erejével elvenni macerás volt, és nehéz lett volna kommunikálni, hogy ez nem is államosítás. Pedig de!
"visszamenőleges hatállyal elvesztették a jogukat a manyup pénzre, és annak hozamára, azon belül reálhozamára is."
Itt nem az a lényeg, hogy te mit tartasz jogszerűnek.
A cél az volt, hogy sokan visszalépjenek az államiba, és ebből következően a reálhozam volt a mézesmadzag, a bunkósbot mellett.
Ha már nagyon belemegyünk a jogászkodásba, akkor, az alkotmányból is azért kellett kivenni az AB jogkörébő a tulajdonhoz való jog vizsgálatát, hogy az MNYP pénzek lenyúlása ne legyen alkotmány ellenes.
Jaj Nyelő! Ennyire ne becsülj alá!
Nem feltétel nélkül kapták az egy milliót, nem a saját elhatározásukból tőzsdéztek vele, (és az idő nagy részében semmilyen befolyással nem voltak a befektetésekre) és nem a befektetési hozamot tartották meg.
Az meg a minimum, hogy nyereségadó akkor is volt.
Pontosan. Ahhoz, hogy megszerezzék az MNYP pénzeket, a tagok önkéntes felajánlására volt szükség. Hogy ez minél teljeskörűbb legyen, ehhez kellett:
- Döbbenetes negatív kampány az MNYP-k ellen ("eltőzsdézték a pénz", stb.).
- A teljes állami nyugdíj elvesztésével való fenyegetés maradás esetében.
- Reálhozam kifizetésének felajánlása.
- Ígéret az állami egyéni számlára.
No akkor viszont a valuta tartalékot figyelembe véve, még mindig bő 1-1,5 évünk lett volna.
Amúgy ez igen elméleti eset, mivel a belföldi devizában fennálló adósság (esetünkben ez akkor 70% körül mozgott) finanszírozására egy országnak szinte mindig van eszköze. Adott esetben fájdalmas, nem piackonform, mondhatni unortodox, de ezt megoldja minden állam ha erre kerül sor. A gond a deviza adóssággal szokott lenni, arra pedig az általam belinkelt rész vonatkozik.
A lényeg hogy közeli államcsőd egyik esetben sem fenyegetett. Ennyit legalább elismerhetnél.
Nagyjából erre gondoltam én is, pontosan ezért zavar, hogy erről az aspektusról ilyen kevés szó esett. Szerintem ez a kifizetés simán támadható lett volna az alkotmánybíróság előtt, csak nyilván senki nem akarta felvállalni, hogy szerencsétlen magánemberek talált pénzét perelje vissza. Egyfelől persze én sem bánom ezt, de ugyanakkor nehéz nem észrevenni, hogy a visszalépők mekkora bátorítást adtak ennek az aljas bandának, és ezzel mekkora kártételhez járultak hozzá.
"Szerintem ez a kifizetés simán támadható lett volna az alkotmánybíróság előtt, csak nyilván senki nem akarta felvállalni, hogy szerencsétlen magánemberek talált pénzét perelje vissza."
Az, hogy én mit tartok vagy érzek jogszerűnek, az persze, hogy teljesen mindegy, de hogy mi (objektíven) jogszerű, az már tökmindegy? Csak én látom úgy, hogy ha törvényeken gázolnak át, az már fel se tűnik, már csak az eredmény érdekes?
Én azért léptem vissza, mert meg lettem fenyegetve Matolcsy által, hogy az állami nyugdíjamat elveszik (az lett volna ugye a 75%-os része, és a MANYUP csak 25%). Mondjuk, amióta dolgozom, nem számítok arra, hogy egyrészt megélem a nyugdíjkorhatárt (amit addig még bőven fognak emelni), másrészt azt is tudom, hogy az akkori nyugdíj nem lesz elég semmire. Ezért vannak alternatív, de szükség esetén mobilizálható megtakarításaim.
Szóval ha a kormány állampolgárok egy csoportját azzal veszi rá, hogy lemondjanak valamely jogukról, vagyonukról egyéb javukról, így hosszú távon kárt okozzanak maguknak, hogy egy arányaiban jelentéktelen, de gyorsan hozzáférhető adómentes készpénzt ajánl fel, az tök rendben van és jogszerű?
"Ez azt jelenti, hogy nem tudtál hinni abban, hogy a jog megvéd a Matolcsytól?"
Nem csak Matolcsytól, hanem Orbántól, az egész fidesztől. Ma a jog nem véd meg senkit, mert ha felmerül, hogy valamit törvényellenesen tettek, akkor hoznak egy új törvényt, hogy mégis törvényesen tették (visszamenőleg). Ez ma Magyarországon a "jogállam".
A manyup-ban maradóknak megmaradt a megtakarítása is meg a nyugdíjjogosultsága is.
Azért azt érzed, hogy ennek az országnak nem a fidesz és nem a trolljai miatt nincs jövője (félreértés ne essék, én sem vagyok jobb a deákné vásznánál)
Ma??? Ismeretségi körben megtörtént, hogy egy mezei munkajogi perben, a vesztésre álló cégtulaj, kapcsolatai révén simán lecseréltette a bírót. Közel tíz éves történet, ráadásul akkor már/még ellenzékben voltak.
Neked meg annyit hogy ha mondjuk a kormány felajánlja, hogy aki telefonos fotóval igazolja, hogy 14-ben rájuk szavaz, az kap 2 millió forintot, ez engem csakis azért zavar, mert nincs fényképezős mobilom.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.